Az etnikai kisebbségek elhanyagolt csoportnak számítanak Európában, és nem tapasztalható előrelépés a helyzetükben – jelentette ki Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke hétfőn az ENSZ Kisebbségi Ügyek Regionális Fórumán. A Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja által kezdeményezett, a Tom Lantos Intézet szervezte fórum idei európai-közép-ázsiai kiadását Bécsben szervezték meg, az ENSZ Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló Nyilatkozata elfogadásának harmincadik évfordulóján.

Erre, illetve az Európa Tanács szintén a kilencvenes években életbe lépett Nyelvi Chartájára és Kisebbségi Keretegyezményére vonatkozva tette fel Vincze Loránt a kérdést: javult-e a kisebbségek helyzete az elmúlt harminc évben? A kisebbségeknek elismerésre, megfelelő jogi keretre és a jogok alkalmazására van szüksége, de ehelyett egyes államoktól csak elnyomásra és asszimilációra számíthatnak – mutatott rá. Hozzátette: azokban a tagállamokban tudtak tartós és sikeres megoldásokat találni a kisebbségek helyzetére, amelyek nyitottak voltak a kérdések rendezésére, míg mások csak nemzetközi nyomásra vagy konfliktusok eredményeként tettek lépéseket.

Az Európa Tanács eszközei kapcsán kijelentette: azok alkalmazása és a monitoring rendszer sok kívánnivalót hagy maga után, ezért is időszerű újragondolásuk – ahogyan azt az ET magyar elnöksége kezdeményezte is 2021-ben. Szerinte azonban vannak pozitív fejlemények is, egyre több tagállam látja be a kisebbségi helyzet nemzetközi rendezésének a fontosságát és támogatja azt – így például Ausztria vagy Németország, amelynek új kormányprogramjába is belekerült az európai kisebbségvédelem szorgalmazása. Ezeknek a tagállamoknak a javaslatára a nemzetközi szervezetek az eddigieknél sokkal jobb, erősebb kisebbségvédelmi eszközöket hozhatnak létre – vélekedett Vincze.

A FUEN elnöke konkrét javaslatokat fogalmazott meg a kisebbségek helyzetének javítására, azzal a céllal, hogy a Fórum záródokumentumába kerüljenek. Többek közt átfogó uniós kisebbségvédelmi keretszabályozás kialakítását javasolta, szorosabb uniós együttműködést az ENSZ-szel és az Európa Tanáccsal a kisebbségi jogok terén, illetve a koppenhágai kritériumok kisebbségvédelemre vonatkozó jogi követelményeinek kiterjesztését a jelenlegi tagállamokra is.

A fórumon felszólalt többek között Kairat Abdrakhmanov, az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosa, Arno Kompatscher, Dél-Tirol kormányzója és Fernand de Varennes is, aki ezúttal is csalódottságának adott hangot, amiért az Európai Bizottság a széles körű támogatottság ellenére sem kezdeményezett jogalkotást a Minority SafePack javaslatai alapján – szerinte ezáltal az Európai Unióban visszalépés történt a kisebbségi jogok terén.

A világ és régiónk rendszerint csak komoly konfliktusok idején foglalkozik a kisebbségi jogokkal, békeidőben az államok vélt érdekei miatt ez a kérdés háttérbe szorul, pedig társadalmaink érdeke az volna, hogy minden polgár egyenlő jogokkal rendelkezzen – mondta el Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke az ENSZ európai regionális fórumának előadójaként. Az idei ENSZ-fórumot, amelynek témája a konfliktusmegelőzés és a kisebbségek emberi jogainak a védelme, a járványügyi korlátozások miatt online szervezte meg a Tom Lantos Intézet és az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja.

Vincze Loránt rámutatott: az 1990-es évek óta nem történt számottevő előrelépés Európában a kisebbségi jogok terén – leszámítva az uniós vagy a NATO-csatlakozás feltételeinek való megfelelésre kényszerült államokat –, ugyanakkor az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményének és Nyelvi Chartájának korlátjai is nyilvánvalóvá váltak. Ma Európában az általános trend a kisebbségvédelem fontosságának lekicsinylése, még egy olyan periódusban is, amikor a demokratikus normákra és elvekre irányul a figyelem.

Az RMDSZ-es politikus konkrét javaslatokat fogalmazott meg a helyzet javítására, amelyek bekerülnek a fórum záródokumentumába. Szerinte az Európai Uniónak egy szilárd törvényi keretet kellene kidolgoznia a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmére, közös alapelvekkel és standardokkal. Ezt a keretet a jogállamisági mechanizmus szerves részévé kell tenni, rendszeres monitorizálást és ajánlások megfogalmazását is mellé kell rendelni. Ezt a kisebbségvédelmi keretet alapvető referenciaeszközként kellene használni az EU kül- és biztonságpolitikájában, valamint a csatlakozási és szomszédsági politikában.

Továbbá az Európa Tanácsnak több figyelmet kellene fordítania a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény és a Nyelvi Charta népszerűsítésére és erősítésére. Ez a két dokumentumra való rendszeres hivatkozással, a tagállamok bátorításával a dokumentumok aláírására és ratifikálására, a vállalások nagyobb arányú teljesítésének elérésével, a jelentési módszerek újragondolásával érhető el, illetve annak bátorításával, hogy az államok belső politikai folyamataikban, például közpolitikák és törvények alkotásakor használják a dokumentumokat.

A Keretegyezmény és a Charta eredményeiből és tapasztalataiból kiindulva az Európai Uniónak egymást kölcsönösen erősítő együttműködést kellene kezdeményeznie az Európa Tanáccsal a kisebbségvédelem terén a konfliktusmegelőzés és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása érdekében – javasolta Vincze.

Hozzátette: az Európai Uniónak a kisebbségi jogokra is tekintettel kellene lennie a jogalkotás során, és nagyobb nyitottságot kellene tanúsítania a nemzeti és nyelvi kisebbségektől érkező jelzésekre, mint amilyen a Minority SafePack kezdeményezés volt. Úgy vélekedett, az Európai Uniónak szilárd politikát kell kidolgoznia a kisebbségi csoportokkal szembeni gyűlöletbeszéd elleni fellépésre, beleértve a sporteseményeket, a tömegtájékoztatást és a közösségi platformok működésének szabályozását.