Kulcsszó - ENSZ

ENSZ regionális fórum: Az EU-nak az Európa Tanáccsal együttműködve kellene kisebbségvédelmi keretszabályozást alkotnia

A világ és régiónk rendszerint csak komoly konfliktusok idején foglalkozik a kisebbségi jogokkal, békeidőben az államok vélt érdekei miatt ez a kérdés háttérbe szorul, pedig társadalmaink érdeke az volna, hogy minden polgár egyenlő jogokkal rendelkezzen – mondta el Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke az ENSZ európai regionális fórumának előadójaként. Az idei ENSZ-fórumot, amelynek témája a konfliktusmegelőzés és a kisebbségek emberi jogainak a védelme, a járványügyi korlátozások miatt online szervezte meg a Tom Lantos Intézet és az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja.

Vincze Loránt rámutatott: az 1990-es évek óta nem történt számottevő előrelépés Európában a kisebbségi jogok terén – leszámítva az uniós vagy a NATO-csatlakozás feltételeinek való megfelelésre kényszerült államokat –, ugyanakkor az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményének és Nyelvi Chartájának korlátjai is nyilvánvalóvá váltak. Ma Európában az általános trend a kisebbségvédelem fontosságának lekicsinylése, még egy olyan periódusban is, amikor a demokratikus normákra és elvekre irányul a figyelem.

Az RMDSZ-es politikus konkrét javaslatokat fogalmazott meg a helyzet javítására, amelyek bekerülnek a fórum záródokumentumába. Szerinte az Európai Uniónak egy szilárd törvényi keretet kellene kidolgoznia a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmére, közös alapelvekkel és standardokkal. Ezt a keretet a jogállamisági mechanizmus szerves részévé kell tenni, rendszeres monitorizálást és ajánlások megfogalmazását is mellé kell rendelni. Ezt a kisebbségvédelmi keretet alapvető referenciaeszközként kellene használni az EU kül- és biztonságpolitikájában, valamint a csatlakozási és szomszédsági politikában.

Továbbá az Európa Tanácsnak több figyelmet kellene fordítania a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény és a Nyelvi Charta népszerűsítésére és erősítésére. Ez a két dokumentumra való rendszeres hivatkozással, a tagállamok bátorításával a dokumentumok aláírására és ratifikálására, a vállalások nagyobb arányú teljesítésének elérésével, a jelentési módszerek újragondolásával érhető el, illetve annak bátorításával, hogy az államok belső politikai folyamataikban, például közpolitikák és törvények alkotásakor használják a dokumentumokat.

A Keretegyezmény és a Charta eredményeiből és tapasztalataiból kiindulva az Európai Uniónak egymást kölcsönösen erősítő együttműködést kellene kezdeményeznie az Európa Tanáccsal a kisebbségvédelem terén a konfliktusmegelőzés és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása érdekében – javasolta Vincze.

Hozzátette: az Európai Uniónak a kisebbségi jogokra is tekintettel kellene lennie a jogalkotás során, és nagyobb nyitottságot kellene tanúsítania a nemzeti és nyelvi kisebbségektől érkező jelzésekre, mint amilyen a Minority SafePack kezdeményezés volt. Úgy vélekedett, az Európai Uniónak szilárd politikát kell kidolgoznia a kisebbségi csoportokkal szembeni gyűlöletbeszéd elleni fellépésre, beleértve a sporteseményeket, a tömegtájékoztatást és a közösségi platformok működésének szabályozását.

A romániai magyar oktatás számára fontos ajánlásokat tartalmaz az ENSZ jelentése

Az Európai Bizottságnak törvénykezdeményezéseket kellene kidolgoznia a Minority SafePack kezdeményezés nyelvhasználatra és oktatásra vonatkozó fejezetei alapján – áll abban a jelentésben, amelyet Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja mutatott be a napokban, és amely az általa kezdeményezett, idén májusban megszervezett, kisebbségi oktatásról szóló európai fórum következtetéseit összegzi. Az idei, májusi ENSZ fórumon Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, a FUEN elnöke szorgalmazta az erdélyi magyar oktatási ügyek beillesztését a dokumentumba. Ezt megelőzően tavaly decemberben Fernand de Varennes Erdélybe látogatott, ahol személyesen tájékozódott többek között a magyar nyelvű oktatás helyzetéről.

A most kiadott ENSZ-jelentés számos olyan elemet tartalmaz, amely a romániai magyar oktatás szempontjából is fontos. A dokumentum szerint az európai országoknak biztosítaniuk kell az anyanyelvi oktatást minden szinten, az adott kisebbség számarányának megfelelő arányban, de ahol ez nem megoldható, ott is biztosítani kell az anyanyelv oktatását. A jelentés szerint a magán oktatási intézmények számára nem szabad megtiltani a kisebbségi nyelven történő oktatást.

A dokumentum arra is kitér, hogy a megfelelő minőségű képzés érdekében törekedni kell a modern megközelítésre a kisebbségi nyelveken történő oktatás módszertanában is, és ezt folyamatosan a diákok igényeihez kell alakítani.

Fontos eleme az ajánláscsomagnak, hogy a vizsgákat a diákoknak a fő oktatási nyelven kell letenniük. Az államnyelv oktatása kapcsán a dokumentum leszögezi: ennek diákközpontúnak kell lennie, és a kommunikációs készségek elsajátítására kell helyeznie a hangsúlyt; az államnyelv eredményes elsajátításához megfelelő módszertant kell bevezetni. Ajánlást fogalmaznak meg arról is, hogy a többségi diákok számára lehetővé kell tenni a kisebbségi nyelvek tanulását az iskolákban, az oktatás minden szintjén.

A jelentés teljes terjedelmében itt érhető el angolul.

RomaniaHungary