Kulcsszó - petíció

A medvekérdés megoldásához Romániában életbe kell ültetni a vadgazdálkodási stratégiát

A székelyföldi megyei tanácselnökök által a medvekérdésben közösen benyújtott petíciót tárgyalta szerdai ülésén Vincze Loránt kérésére az Európai Parlament petíciós bizottsága (PETI). A bizottsági ülésen két másik, ugyanabban a témában benyújtott petíciót is tárgyaltak, ezek egyike egy Zsil-völgyi medvetámadás nyomán született, a másik pedig a medvék beszűkülő életterének problémáját tematizálja. Az ülésen meghallgatták a petíciósok, az Európai Bizottság és a képviselők véleményét is. A Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyei tanácselnökök által 2019 végén benyújtott petíciót Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke képviselte.

Bevezetőjében Borboly Csaba elmondta: Romániában 7 ezerre becsülik a medvék számát, ebből 2100 egyed él Hargita megyében, ez a nagyszámú populáció pedig konfliktusokhoz vezet: az elmúlt öt évben 1120 háziállatban tettek kárt, 54 személy szorult kórházi kezelésre és hét halálos áldozata volt a medvetámadásoknak, ezenkívül gyakoriak a medvék által okozott közúti balesetek is. A környezetvédelmi minisztérium eddigi intézkedései átláthatatlanok és követhetetlenek, a kármegelőzés pedig teljes mértékben hiányzik. „Felkérjük az Európai Parlamentet, hogy szólítsa fel Románia kormányát a károk megelőzésére, az emberi élet, a közbiztonság, a mezőgazdasági termés és állatállomány védelmében, és hogy foglalják bele az országos vidékfejlesztési programba a megelőző intézkedések tervezését és finanszírozását”  – mondta el a tanácselnök.

„Az emberi élet védelme és a gazdasági károk megelőzése számunkra mindennél fontosabb. Pontos felmérésre, észszerű megoldásra, vadgazdálkodásra van szükség, ezt az Európai Bizottság ma is nyilvánvalóvá tette álláspontjában. Minden feltétel adott, hogy Románia vadgazdálkodási stratégiát léptessen életbe. Az ügyet mindaddig nyitva kell tartani, amíg megnyugtató megoldás születik a Székelyföldön élők számára” – mondta el Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő, az Európai Néppárt témafelelőse. Néhány héttel korábban a képviselő Bukarestben Tánczos Barna környezetvédelmi miniszterrel egyeztetett. Az RMDSZ minisztere a probléma megoldását szeretné, tervei szerint előbb tudományos alapon felmérik az állományt, majd életbe léptetik az évek óta elfogadott menedzsmenttervet.

Vincze Loránt a bizottsági ülésen emlékeztetett: az Európai Bizottság megerősítette: az uniós élőhelyvédelmi irányelv (Habitat direktíva) tiltja a szigorúan védett fajok közé sorolt nagyvadak – így a barnamedve – szándékos befogását vagy megölését, de a közegészség és a közbiztonság, valamint a termények, az állatállomány vagy más típusú tulajdon súlyos károsodásának megelőzése érdekében a tagállamok eltérhetnek ezen rendelkezéstől. Ezek engedélyezése a romániai hatóságok hatáskörébe tartozik.

Ugyanakkor az EU közös agrárpolitikája az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapon (EMVA) keresztül támogathatja a nagyragadozók által okozott károk megelőzését vagy csökkentését elősegítő hatékony védelmi intézkedéseket, amennyiben a tagállamok vidékfejlesztési programjaik keretében így döntenek. Románia eddig nem élt ezzel a lehetőséggel.

A PETI bizottság úgy döntött, nem zárja le a petíciókat, mivel a kérdést nem tekinti megoldottnak.

A medvekérdés emberi jogi vonatkozásaira hívta fel a figyelmet Vincze Loránt az EP-ben

Az Európai Parlamentben, a farkasok okozta károk kapcsán benyújtott petíciókról szóló közmeghallgatáson sürgette a medvék problémájának rendezését Vincze Loránt. A konferencián az EP petíciós, mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottságai is részt vettek. Az EP-képviselő rámutatott: mostanra a medvetámadások emberi jogi kérdést vetnek fel, hiszen míg Európa bizonyos részein a farkasok, addig máshol egy másik nagyvad, a barnamedve okoz károkat, sőt emberáldozattal jár az állomány túlszaporulása.

Hozzászólásában elmondta: Romániában az elmúlt hónapokban 8 ember halt meg medvetámadásban Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyében, nagyon sokan pedig megsérültek. A támadások lakott területek közelében történtek. Több százezer euróra becsülhető az a kár, amely a gazdákat éri terményeik, jószágaik elpusztítása miatt – emlékeztetett. Vincze Loránt hozzátette: ezekben a megyékben hetente legalább két alkalommal történik medvegázolás a közutakon vagy a vasúton.

Pár évtizede a medvét még a kihalás veszélye fenyegette, azonban mára már túlszaporodott a populáció, egy idén tavasszal készített becslés szerint a vadon élő egyedszám 6.500 és 10.000 között van, ennek 80 százaléka az említett négy megye területén – mondta el a képviselő. A kormány 2016-ban betiltotta a populációt szabályozó vadászatot, ami korábban évente 400-500 egyed kilövését jelentette. Bár egyértelmű, hogy ezen a területen a medve már nem számíthat szigorúan védett fajtának, hiszen a kritikus állományszám többszörösére növekedett, a törvényt azóta sem sikerült módosítani – számolt be Vincze Loránt.

Rátérve arra, hogy az Európai Unió miképpen tud segíteni ezen a helyzeten, az RMDSZ EP-képviselője elmondta, hogy az Európai Bizottság Habitat direktívája nem tiltja az észszerű vadgazdálkodást, különösen hogyha a vadállatok az emberéletre jelentenek veszélyt, és ha károkat okoznak a magángazdaságokban.

Vincze Loránt szerint több uniós forrást kell elkülöníteni a természeti örökség védelmére, ennek keretében pedig tudományos módszerrel pontosan fel kell mérni a nagytestű ragadozók számát. Ezzel párhuzamosan szakembereknek ki kell dolgozniuk egy új vadgazdálkodási modellt, amelynek kiindulópontja Románia központi része lehet. Következő lépésként az Európai Bizottságra kell hatni, hogy kiemelten figyeljen erre a témakörre. Az RMDSZ képviselője kérni fogja a Petíciós Bizottságtól, hogy látogasson el Romániába, ne a fővárosba, hanem azokra a településekre, amelyekben a polgárok medvét nem csupán a tévében látnak, hanem akár a kertjük végében, ha kinéznek az ablakon.

RomaniaHungary