Kulcsszó - petíció

RMDSZ: szembesítettük az Európai Parlament küldöttségét a székelyföldi medvetámadásokkal

Emberéleteket veszélyeztet Székelyföldön a medvék túlszaporodása, szükség van a környezetvédelmi minisztérium populációszabályozó intézkedéseire – erről tájékoztatták az RMDSZ politikusai az Európai Parlament Székelyföldre látogató küldöttségét. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Vincze Loránt EP-képviselő és Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatójukon számoltak be a Petíciós Bizottság látogatásáról és vonták le a konklúziókat.

„Az emberélet védelme a legfontosabb számunkra. A bizottság tagjainak beszámoltunk arról, hogy Székelyföldön tarthatatlanná vált a helyzet: két és félszer több medve él térségünkben, mint amekkorát ez a terület el tud tartani. Nap mint nap érezzük, hogy megbomlott az egyensúly, veszélyben van az emberek élete, és veszélyben vannak javaik. Köszönjük Vincze Loránt EP-képviselőnek és Tánczos Barna miniszternek, hogy felvállalták a medvekérdést, köszönjük a bizottság tagjainak, hogy eljöttek személyesen megismerni a helyzetet. Nyomatékosan kérjük, legyen megelőzés és beavatkozás medveügyben, csak így lehet visszaállítani az egyensúlyt!” – nyilatkozta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.

A székelyföldi tényfeltáró utat kezdeményező Vincze Loránt EP-képviselő kifejtette: „Meggyőződésem, hogy a látogatás hasznos volt képviselőtársaim számára, hiszen közelről ismerhették meg a problémát, minden érintett féllel lehetőségük volt egyeztetni, és a statisztikai adatok mellett – amelyek eddig is rendelkezésükre álltak – a terepen szembesülhettek azzal, milyen tragédiákhoz, veszteségekhez és károkhoz vezethet az a szemlélet, amely a medvék érdekeit az emberéletek elé helyezi. Ugyanakkor azt is tapasztalhatták, hogy a székelyföldi megyei tanácselnökök 2019-ben benyújtott petíciója óta eltelt időben, az RMDSZ kormányra kerülése óta a környezetvédelmi minisztérium megtette az első lépéseket a helyzet rendezése érdekében, és ezek az intézkedések hasznosak és hosszú távon célravezetőek. Ezért bízom benne, hogy számunkra is lesz haszna a mostani tényfeltáró útnak, mert nagyon fontos, hogy Brüsszelből az Európai Parlament is támogassa azokat a további intézkedéseket, amelyeket Tánczos Barna környezetvédelmi miniszterként már előkészített” – közölte Vincze Lóránt.

Az Európai Parlament küldöttségét tegnap Bukarestben fogadta Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter, aki a sajtótájékoztatón kifejtette, szükség van arra, hogy az európai parlamenti döntéshozók első kézből is szembesüljenek a problémáinkkal, hiszen emberi életek kerülnek nap mint nap veszélybe. „Láthattuk a tegnapi bukaresti találkozón is, hogy a bizottság tagjai nagyon eltérő információkkal és háttérrel rendelkeztek. Van, aki ismeri a problémát, hiszen a saját országában is találkozott vele, másokhoz viszont csak az aktivisták üzenetei jutottak el eddig. Mi azt az intézkedéscsomagot mutattuk be, amelyet az elmúlt két és fél évben felvállalt az RMDSZ, a sürgősségi beavatkozás szabályozását, a villanypásztorokra adott támogatást, a tudományos populációbecslést és a megelőzési kvótákra vonatkozó tervezetet. Ha a szakmai bemutatót szkeptikusan fogadná is a bizottság, biztos vagyok benne, hogy a mai tereplátogatás meggyőzte őket arról, nem lehet kezeletlenül hagyni ezt a problémát, meg kell védeni az emberi életet és javakat, ez az elsődleges feladatunk” – nyilatkozta Tánczos Barna.

A romániai visszaszolgáltatási folyamat visszásságaira hívta fel a figyelmet Vincze Loránt Brüsszelben

A romániai visszaszolgáltatási eljárásokból gyakran hiányzik a kárpótlást igénylőkkel szembeni jóhiszeműség és az együttműködés a hatóságok részéről – jelentette ki Vincze Loránt az Európai Parlament Petíciós bizottságának (PETI) csütörtöki ülésén. Az RMDSZ EP-képviselője felhívta a figyelmet: az is előfordul, hogy maga a jogosult, az igénylő válik gyanúsítottá egy kárpótlási folyamatban, ahogy ez a zilahi Wesselényi kollégium visszaszolgáltatása kapcsán történt.

A PETI ülésén a magyarországi Kisebbségi Jogvédő Intézet a romániai és szlovákiai restitúció és kárpótlás problémáival kapcsolatos beadványát tárgyalták. „Csóti György igazgató és a KJI munkája és petíciója, amely a hozzájuk beérkezett egyéni panaszokon alapul, azt igazolja, hogy Romániában és Szlovákiában a kárpótlások folyamatát nem lehet lezártnak tekinteni. Az évek óta fennálló állapot torzulásokat, bizonytalanságot eredményez a romániai és a szlovákiai ingatlan-piacon” – mondta el felszólalásában Vincze.

Úgy fogalmazott, a kárpótlások helyzete a rendszerváltozás óta bonyolult és bizonytalan képet mutat Romániába. Vannak olyan ingatlanok, amelyek visszaigénylési folyamata hosszú évekre elakadt, és van olyan, amelyet a jogos tulajdonos megállapítását követően az állam önkényesen mégis magának vindikált. Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó kollégium esetében először történt meg az állam újra tulajdonba helyezése.

Az RMDSZ képviselője a zilahi Wesselényi református kollégium visszaszolgáltatása után minap indított büntetőeljárás kapcsán elmondta: „a zilahi ügyészségnek Csűry István, a Királyhágómelléki és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke ellen gyakorolt megfélemlítése és maga az eljárás elfogadhatatlan, el kell ítélni, elvárjuk, hogy a református egyház igénylésének törvényes elbírálásban legyen része, és mihamarabb megoldódjon a visszaszolgáltatásra váró egyházi tulajdonok ügye.”

Vincze Loránt emlékeztetett: az Európai Parlament 2010-ben már készített egy tanulmányt a kárpótlások tárgyában, akkor a romániai helyzetet a gyakori jogszabály-változtatások miatt enyhén szólva kaotikusnak nevezték. Bár történtek erőfeszítések, de sajnos az elmúlt években nem javult – tette hozzá. „Uniós szempontból, ahogy ezt az Európai Bizottság is kifejtette, a kárpótlások nem megfelelő kezelése kihat az uniós tőke szabad mozgására, vagyis a négy alapszabadság egyikére” – zárta felszólalását az EP-képviselő.

Vincze Loránt javaslatára a szakbizottság nyitva hagyta a kérdést és további vizsgálódásra szólította fel az Európai Bizottságot.

A medvekérdés megoldásához Romániában életbe kell ültetni a vadgazdálkodási stratégiát

A székelyföldi megyei tanácselnökök által a medvekérdésben közösen benyújtott petíciót tárgyalta szerdai ülésén Vincze Loránt kérésére az Európai Parlament petíciós bizottsága (PETI). A bizottsági ülésen két másik, ugyanabban a témában benyújtott petíciót is tárgyaltak, ezek egyike egy Zsil-völgyi medvetámadás nyomán született, a másik pedig a medvék beszűkülő életterének problémáját tematizálja. Az ülésen meghallgatták a petíciósok, az Európai Bizottság és a képviselők véleményét is. A Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyei tanácselnökök által 2019 végén benyújtott petíciót Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke képviselte.

Bevezetőjében Borboly Csaba elmondta: Romániában 7 ezerre becsülik a medvék számát, ebből 2100 egyed él Hargita megyében, ez a nagyszámú populáció pedig konfliktusokhoz vezet: az elmúlt öt évben 1120 háziállatban tettek kárt, 54 személy szorult kórházi kezelésre és hét halálos áldozata volt a medvetámadásoknak, ezenkívül gyakoriak a medvék által okozott közúti balesetek is. A környezetvédelmi minisztérium eddigi intézkedései átláthatatlanok és követhetetlenek, a kármegelőzés pedig teljes mértékben hiányzik. „Felkérjük az Európai Parlamentet, hogy szólítsa fel Románia kormányát a károk megelőzésére, az emberi élet, a közbiztonság, a mezőgazdasági termés és állatállomány védelmében, és hogy foglalják bele az országos vidékfejlesztési programba a megelőző intézkedések tervezését és finanszírozását”  – mondta el a tanácselnök.

„Az emberi élet védelme és a gazdasági károk megelőzése számunkra mindennél fontosabb. Pontos felmérésre, észszerű megoldásra, vadgazdálkodásra van szükség, ezt az Európai Bizottság ma is nyilvánvalóvá tette álláspontjában. Minden feltétel adott, hogy Románia vadgazdálkodási stratégiát léptessen életbe. Az ügyet mindaddig nyitva kell tartani, amíg megnyugtató megoldás születik a Székelyföldön élők számára” – mondta el Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő, az Európai Néppárt témafelelőse. Néhány héttel korábban a képviselő Bukarestben Tánczos Barna környezetvédelmi miniszterrel egyeztetett. Az RMDSZ minisztere a probléma megoldását szeretné, tervei szerint előbb tudományos alapon felmérik az állományt, majd életbe léptetik az évek óta elfogadott menedzsmenttervet.

Vincze Loránt a bizottsági ülésen emlékeztetett: az Európai Bizottság megerősítette: az uniós élőhelyvédelmi irányelv (Habitat direktíva) tiltja a szigorúan védett fajok közé sorolt nagyvadak – így a barnamedve – szándékos befogását vagy megölését, de a közegészség és a közbiztonság, valamint a termények, az állatállomány vagy más típusú tulajdon súlyos károsodásának megelőzése érdekében a tagállamok eltérhetnek ezen rendelkezéstől. Ezek engedélyezése a romániai hatóságok hatáskörébe tartozik.

Ugyanakkor az EU közös agrárpolitikája az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapon (EMVA) keresztül támogathatja a nagyragadozók által okozott károk megelőzését vagy csökkentését elősegítő hatékony védelmi intézkedéseket, amennyiben a tagállamok vidékfejlesztési programjaik keretében így döntenek. Románia eddig nem élt ezzel a lehetőséggel.

A PETI bizottság úgy döntött, nem zárja le a petíciókat, mivel a kérdést nem tekinti megoldottnak.

A medvekérdés emberi jogi vonatkozásaira hívta fel a figyelmet Vincze Loránt az EP-ben

Az Európai Parlamentben, a farkasok okozta károk kapcsán benyújtott petíciókról szóló közmeghallgatáson sürgette a medvék problémájának rendezését Vincze Loránt. A konferencián az EP petíciós, mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottságai is részt vettek. Az EP-képviselő rámutatott: mostanra a medvetámadások emberi jogi kérdést vetnek fel, hiszen míg Európa bizonyos részein a farkasok, addig máshol egy másik nagyvad, a barnamedve okoz károkat, sőt emberáldozattal jár az állomány túlszaporulása.

Hozzászólásában elmondta: Romániában az elmúlt hónapokban 8 ember halt meg medvetámadásban Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyében, nagyon sokan pedig megsérültek. A támadások lakott területek közelében történtek. Több százezer euróra becsülhető az a kár, amely a gazdákat éri terményeik, jószágaik elpusztítása miatt – emlékeztetett. Vincze Loránt hozzátette: ezekben a megyékben hetente legalább két alkalommal történik medvegázolás a közutakon vagy a vasúton.

Pár évtizede a medvét még a kihalás veszélye fenyegette, azonban mára már túlszaporodott a populáció, egy idén tavasszal készített becslés szerint a vadon élő egyedszám 6.500 és 10.000 között van, ennek 80 százaléka az említett négy megye területén – mondta el a képviselő. A kormány 2016-ban betiltotta a populációt szabályozó vadászatot, ami korábban évente 400-500 egyed kilövését jelentette. Bár egyértelmű, hogy ezen a területen a medve már nem számíthat szigorúan védett fajtának, hiszen a kritikus állományszám többszörösére növekedett, a törvényt azóta sem sikerült módosítani – számolt be Vincze Loránt.

Rátérve arra, hogy az Európai Unió miképpen tud segíteni ezen a helyzeten, az RMDSZ EP-képviselője elmondta, hogy az Európai Bizottság Habitat direktívája nem tiltja az észszerű vadgazdálkodást, különösen hogyha a vadállatok az emberéletre jelentenek veszélyt, és ha károkat okoznak a magángazdaságokban.

Vincze Loránt szerint több uniós forrást kell elkülöníteni a természeti örökség védelmére, ennek keretében pedig tudományos módszerrel pontosan fel kell mérni a nagytestű ragadozók számát. Ezzel párhuzamosan szakembereknek ki kell dolgozniuk egy új vadgazdálkodási modellt, amelynek kiindulópontja Románia központi része lehet. Következő lépésként az Európai Bizottságra kell hatni, hogy kiemelten figyeljen erre a témakörre. Az RMDSZ képviselője kérni fogja a Petíciós Bizottságtól, hogy látogasson el Romániába, ne a fővárosba, hanem azokra a településekre, amelyekben a polgárok medvét nem csupán a tévében látnak, hanem akár a kertjük végében, ha kinéznek az ablakon.

Megnézem

 

This will close in 0 seconds

RomaniaHungary