Kulcsszó - koronavírus

Kevés európai országban megoldott a kisebbségi nyelvű tájékoztatás a koronavírusról

Nagyon kevés európai országban biztosít az állam tájékoztatást a koronavírussal kapcsolatos intézkedésekről a kisebbségek nyelvén– derült ki abból a gyorsfelmérésből, amelyet 2020. március 31-április 30. között készítettek kisebbségi EP-képviselők és a FUEN tagszervezetei. Az eredményeket Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke mutatta be hétfőn Brüsszelben, a Kisebbségi Intergroup online ülésén. A felmérés azt vizsgálta, hogy a COVID-19-cel kapcsolatos általános intézkedésekről, az járványügyi tudnivalóról volt-e kisebbségi nyelveken tájékoztatás, működik-e segélyvonal kisebbségi nyelven, illetve milyen mértékben megoldott a távoktatás anyanyelven. A felméréshez eddig 18 európai ország 29 kisebbségi közössége járult hozzá információkkal, de az adatgyűjtés folytatódni fog, hiszen a tanulságok a Minority SafePack kezdeményezés érveit is erősítik.

>> a felmérés (angol, PDF, 12 mega)

Az esetek felében (52%) létezik kisebbségi nyelvű tájékoztatás az általános intézkedésekről, ezt azonban leggyakrabban a regionális önkormányzat, kisebbségi szervezetek és a kisebbségi média biztosítja. Az egészséggel kapcsolatos tájékoztatás esetében hasonló az arány, viszont itt a helyi és regionális önkormányzatok szerepe a legnagyobb. A koronavírus-járvány miatt jelentősen megnőtt a segélyhívások száma, több helyen külön segélyszámot és információs vonalat üzemeltetnek a vírussal kapcsolatos sürgős esetek számára. Azonban az esetek több mint kétharmadában (69%) a segélyhívó szám nem elérhető kisebbségek anyanyelvén, további 10% esetében pedig csak részlegesen.

Az oktatás a legtöbb országban átköltözött az online térbe, de csak a kisebbségek fele esetében van anyanyelvű távoktatás, további 14 százalék esetében részben. A válaszadók 21 százaléka számára nincs biztosítva az anyanyelvi oktatás az interneten. További három kisebbségnek a járvány előtt sem volt lehetősége anyanyelven tanulni. Az anyanyelvi oktatást biztosító intézmények tekintetében nagyon nagy a szórás: tanárok, iskolák, szülői csoportok, kisebbségi szervezetek, az állam és a helyi önkormányzat egyaránt szerepelt a válaszok között – számolt be Vincze Loránt, az Intergroup társelnöke. Számos válaszadó nevezte meg a digitális infrastruktúra hiányát problémaként, a diákok egy részének egyszerűen nincsen digitális eszköze vagy hozzáférése az internethez.

Romániában a magyar nyelvű közösség tájékoztatásának feladatát az RMDSZ vállalta fel. A kisebbségi nyelven történő állami kommunikáció hiányában az érdekvédelmi szervezet két hónapja folyamatosan és naprakészen tájékoztat magyarul mind a kormányzati intézkedésekről, mind az egészségügyi tudnivalókról. A magyar nyelvű távoktatás érdekében szintén fontos lépéseket tett, például a román közszolgálati televízióban az RMDSZ kezdeményezésére indult be a Telesuli.

A felmérés a kisebbségi média fontosságát is kiemelte, hiszen számos közösség esetében az írott kisebbségi sajtó jelenti az egyetlen elérhető anyanyelvű hírforrást. Az Intergroup ülésének résztvevőjeként az Európai Kisebbségi és Regionális Napilapok Egyesülete, a MIDAS – amelynek több romániai magyar újság is tagja – arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisebbségi sajtó a 2008-2009-es gazdasági válsághoz hasonló kilátástalan helyzetbe került, hiszen reklámbevételeik jelentősen csökkentek, nagyon sok helyen a terjesztés leállt vagy akadozott. A Kisebbségi Intergroup ülésén a MIDAS elnöke, a pozsonyi Új Szó vezérigazgatója, Edita Slezakova ismertette a helyzetet, majd a képviselők megvitatták, milyen megoldásokat lehet találni az újságok támogatása érdekében.

 

Szorosabb európai együttműködést szorgalmaz sürgősségi helyzetekben az EP

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések második csomagját hagyta jóvá április 16-17-ei brüsszeli ülésén az Európai Parlament. A pénzügyi intézkedések mellett az EP állásfoglalást fogadott el a világjárvány visszaszorításához szükséges lépésekről. Az ötvenhat javaslatot tartalmazó csomagnak része több olyan intézkedés, amelyet Vincze Loránt korábban az Európai Néppárt képviselőcsoportjában fogalmazott meg. „A világjárvány megmutatta az Unió beavatkozási lehetőségeinek korlátait, és rávilágított a Bizottság végrehajtási és költségvetési hatáskörének hiányára, ezért egyetértek azokkal, akik szerint meg kell könnyíteni a döntéshozatalt minden olyan kérdésben, amely életeket menthet. A sürgősség területén több koordinációra van szükség a tagállami intézkedések meghozatalakor, ez pedig segíthet a gazdaságnak, megkönnyíti a szállítást és biztosítja az alapvető ellátást” – mondta el az RMDSZ EP-képviselője.

Az Európai Parlament szorosabb sürgősségi és járványügyi együttműködést szorgalmaz: olyan szakembercsoport felállítását, amely járványhelyzetben közös eljárásokat és javaslatokat dolgoz ki a Bizottság és a tagállamok számára, sürgősségi orvosi egységek létrehozását, amelyeket azonnal be tudnak majd vetni járványsújtott vidékeken, közös európai tartalékot védőfelszerelésekből, maszkokból és berendezésekből. Az unió kutatási programját a vírus elleni harc szolgálatába állítják, hogy gyógyszerek, oltások és diagnosztikai eszközök készüljenek, amelyek mindenki számára rendelkezésre állnak, hozzáférhetőek és megfizethetők lesznek. A tömeges tesztelés elérése szintén kiemelt cél. A határmenti övezetben dolgozók ingázásának könnyítése, a gazdák kiemelt támogatása, a turizmus és a szállítás lábra állítása is része a dokumentumnak.

Az Európai Bizottság közben a tagállamokkal közösen eljárást dolgoz ki olyan mobil programok és appok kialakítására, amelyek válság idején követni és figyelmeztetni tudják a felhasználót, ha fertőzött személy közelében tartózkodik. A megoldás alapjául a távközlési vállalatok névtelen és összetett adatai szolgálnak. A Parlament szerint ilyen programok használata nem lehet kötelező, és a felhasznált adatokat nem lehet központosított adatközpontokban tárolni, csak az egyes készülékeken, a személyiségi jogok irányelvét, a GDPR-t pedig szigorúan be kell tartani.

A járvánnyal kapcsolatos döntéseket ismét ideológiai vita árnyékolta be, a határozat a Magyarország és Lengyelország által hozott intézkedéseket marasztalja el. „Ahogyan megszokhattuk, az Európai Parlament baloldali többsége minden alkalmat megragad, hogy a magyar miniszterelnököt támadja, holott ebben az időszakban kizárólag az emberi életek megmentésével és a járvány okozta válság kezelésével kellene foglalkozni. Biztos vagyok abban, hogy bármilyen magyarországi kormányzati intézkedés vagy parlamenti döntés született volna, mindenképpen támadást vonna maga után, az intézkedések elmaradása szintén. Kettős mércének és politikai boszorkányüldözésnek lehetünk tanúi” – fogalmazott Vincze Loránt. Az RMDSZ két európai parlamenti képviselője az elmarasztaló cikkelyek ellen szavazott.

Több mint egymilliárd eurót kap Románia koronavírus elleni intézkedésekre

Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos első pénzügyi intézkedéseket. A parlament gyorsított eljárásban, távszavazással döntött az intézkedésekről, amelyeket Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője is támogatott szavazatával.

A plenáris ülést megelőzően az Európai Néppárt képviselőcsoportja is ülésezett. Vincze Loránt felszólalásában rámutatott: bár az egészségügy nemzeti hatáskör, az Unió számos területen támogathatja a tagállamok intézkedéseit, elsősorban az intézkedések összehangolásával, hiszen egy-egy jelentős tagállami intézkedés a szomszédos országokat is befolyásolja.

„Az Európai Unió a járvány első heteiben ebben nem jeleskedett, de mostanra világossá vált: össze kell hangolni például az élelmiszerek és orvosi felszerelések, gyógyszerek akadály nélküli szállítását a tagállamok között. Rövidtávon a tömeges tesztelés megteremtésén kell dolgozni. Ez a járvány megfékezésének leggyorsabb és legkönnyebb módszere. Ugyanilyen fontos a kórházi intenzív osztályok kapacitásának növelése. A védőmaszkok biztosítása nem függhet Kínától. Európai gyárakat kell erre ráállítani” – javasolta az RMDSZ képviselője.

A járvány hatásainak enyhítésére az Európai Parlament csütörtöki döntése a kohéziós alapból 37 milliárd eurót bocsát a tagállamok rendelkezésére, elsősorban egészségügyi célokra, a kis- és közepes vállalkozások és a munkahelyek védelmére. A Bizottság feloldotta a költségvetési szigort, az államháztartási hiányt most nem kérik majd számon a tagállamoktól, illetve az állami segélyezés, a gyorsított közbeszerzések is elfogadhatók lesznek.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap átmenetileg a járvány leküzdésében elsődleges kutatási, technológiai fejlesztési és innovációs beruházásokat segíti. Kiterjesztették az Unió Szolidaritási Alapját közegészségügyi vészhelyzetekre, az alap évi 50 milliárd euróról 100 milliárd euróra növekszik.

Románia számára több mint 1 milliárd eurót irányítanak át a koronavírus elleni fellépéshez kapcsolódó tevékenységek finanszírozására: 483 millió eurót a még fel nem használt kohéziós költségvetés előfinanszírozásból, 637 millió eurót pedig úgy, hogy az idei márciusi és áprilisi strukturális alapok előlegét a Bizottság máris átutalja. Ugyanakkor Románia is részesül majd abból a több millió védőmaszkból és lélegeztetőgépből, amelyeket az EU a napokban beszerez és a szükségletek függvényében szétoszt a tagállamok között.

„Nagyon nehéz időket élünk Európában. Az RMDSZ EP-képviselőiként feladatunk most az, hogy arra ösztönözzük az Unió intézményeit, hogy együttműködjenek a tagállamokkal, és minden lehetséges segítséget megadjanak számukra a válság enyhítésére. Ezen dolgozunk itt, Brüsszelben” – nyilatkozta Vincze Loránt az ülést követően.

Az EU minden tagállamának gazdasági érdeke az új tagállamok fejlesztése

A kelet-európai államok felzárkóztatásában létfontosságú fejlesztési alapok és a mezőgazdasági támogatások átirányításával az Európai Unió nemcsak vállalásait szegné meg, hanem saját érdeke ellen cselekedne” – figyelmeztetett keddi brüsszeli felszólalásában Vincze Loránt. A többéves pénzügyi keretről szóló vitában az RMDSZ EP-képviselője kifejtette: februárban azért sem sikerült megállapodni a büdzséről, mert téves volt a kiindulópont, amely Európát nagylelkű jótevő államokra és segélyből élő szegényekre osztotta. Ideje felismerni az uniós költségvetés és az egységes piac közti szoros kapcsolatot, amelynek minden állam haszonélvezője. Ezért az uniós büdzsé nem pénzügyi teher, hanem befektetés az EU jövőjébe – hangsúlyozta.

Az Európai Parlament a koronavírus-járvány miatt csonka ülésszakot tartott Brüsszelben, a keddi napirenden három téma szerepelt: a járvány kezelése, a hétéves költségvetési keret elfogadásának helyzete és a görög-török határon lévő menekültválság.

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban Vincze Loránt úgy fogalmazott: gazdasági intézkedésekre is szükség lesz, hiszen a járvánnyal együtt adottak egy gazdasági válság előfeltételei, a kőolajár alakulásából ezt már tapasztalhatjuk. A vállalatokat és a munkahelyeket egyaránt védeni kell – mondta.

A menekültválság kapcsán az RMDSZ képviselője hangsúlyozta, hogy az EU-nak cselekvő félként kell részt vennie a válságkezelésben. Rámutatott: a tagállamoknak rendfenntartókkal és eszközökkel is segíteniük kell a görög kollégákat a menekültáradat megállításában, ugyanakkor a határvédelem megerősítése kiemelten fontos, vele a közös uniós határvédelmi rendszer, a Frontex erősítése, és diplomáciai megoldások keresése az EU-török viszonyban. Meg kell vizsgálni, hogyan lehet segíteni Törökországot abban, hogy a származási országukba küldje vissza menekülttáboraiból azokat, akik nem a háború elől menekülnek, illetve hogyan lehet előkészíteni azt, hogy a háborús menekültek visszatérhessenek Szíria biztonságos régióiba – fogalmazott Vincze Loránt az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén.

RomaniaHungary