Kulcsszó - medve

A medveprobléma bukaresti megoldásához brüsszeli nyomásgyakorlásra is szükség van

A medveügy az egyik legkonkrétabb feladat, amelyet a székelyföldiektől kaptam brüsszeli mandátumomhoz. Folyamatos a kapcsolattartás a székelyföldi vezetőkkel ebben a kérdésben, dokumentációkat kapok tőlük, szakértői találkozón vettem részt, és dolgozom a megoldás előmozdításán Brüsszelben” – nyilatkozta Vincze Loránt. Az RMDSZ európai parlamenti képviselője pénteken Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke kíséretében kereste fel azt a területet, ahol a tervek szerint egy medvepark létesülne. Csíkszentmiklós közbirtokosságának vezetősége javasolta itt egy olyan elkerített terület létrehozását, ahová a településekre bejáró medvéket lehetne szállítani, ugyanakkor kutatás is folyna itt, és a park látogatható lenne, a remények szerint jelentős idegenforgalmat generálva. Az elképzelést a megyei tanács mellett működő medve munkacsoport dolgozta ki. A park létrehozásához és működtetéséhez a megyei tanács direkt uniós beruházást szeretne eszközölni, ebben is várják Vincze Loránt közvetítését.

A székelyföldi tanácselnökök tavaly indítottak petíciót a medvetámadások miatt. Az EP-képviselő beszámolt róla, hogy a petíció bekerült az európai parlamenti munkafolyamatban már átment a Petíciós bizottság jogi szűrőjén, ami egy fontos lépés, mivel a szakbizottság megállapította, hogy jogosult ebben a kérdésben állást foglalni, a petíció uniós kompetenciát érint, és ilyen módon a szakbizottság napirendjére fog kerülni.

Vincze Loránt, aki a Petíciós bizottság néppárti helyettes szakmai vezetője, tényfeltáró út szervezését javasolta kollégáinak a Székelyföldre, hogy a képviselők a saját szemükkel lássák, mit jelent a túlszaporulat, milyen károkat okoz, és milyen veszélyt jelent a közösség számára.

Mivel az Európai Bizottság is véleményt mond a petíciókról, Vincze Loránt már személyesen megkereste a környezetvédelmi biztost, aki írásban közölte: van lehetőség a védett fajok listájának módosítására, egy-egy ország vagy régió esetében kivételezést tud adni az Európai Unió, ha szakmai indokok állnak mögötte – ezt viszont nyilván Bukarestnek kellene kezdeményeznie. Az EB nem zárkózik el ettől a megoldástól, hiszen az emberi élet védelme és a gazdasági javak védelme elsődleges, a túlszaporodott medvepopuláció pedig egyértelműen nem szorul olyan védettségre, mint máshol Európában – mutatott rá a képviselő. Emlékeztetett: a Habitat direktívában léteznek ilyen kivételek: Svédországban és Finnországban a medve nincs a védett fajok listáján, vadgazdálkodási terv van érvényben, ennek része a vadászat is.

Vincze Loránt szerint a jogszabályi megoldásnak továbbra is Bukarestből kell érkeznie, de ha az Európai Parlament és az Európai Bizottság is azt mondja, hogy meg lehet tenni, sőt, szükséges levenni a medvét a veszélyeztetett fajok listájáról az emberéletek védelme és a gazdasági károk megelőzése érdekében, akkor Románia hallgatni fog a brüsszeli intelmekre.

A Régiók Európai Bizottságában – amelynek Borboly Csaba alelnöke – és az Európai Parlamentben már többször került terítékre a nagyvadak okozta károk ügye, de ezek a meghallgatások a farkasokra vonatkoztak, hiszen más uniós tagállamokban – például Szlovéniában vagy az olaszországi Dél-Tirolban – ezek a vadak jelentik a fő problémát. Az RMDSZ politikusai ezeken a fórumokon is sürgették, hogy a farkasok mellett a medvék problémájával is foglalkozzanak az uniós intézmények.

A medvekérdés emberi jogi vonatkozásaira hívta fel a figyelmet Vincze Loránt az EP-ben

Az Európai Parlamentben, a farkasok okozta károk kapcsán benyújtott petíciókról szóló közmeghallgatáson sürgette a medvék problémájának rendezését Vincze Loránt. A konferencián az EP petíciós, mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottságai is részt vettek. Az EP-képviselő rámutatott: mostanra a medvetámadások emberi jogi kérdést vetnek fel, hiszen míg Európa bizonyos részein a farkasok, addig máshol egy másik nagyvad, a barnamedve okoz károkat, sőt emberáldozattal jár az állomány túlszaporulása.

Hozzászólásában elmondta: Romániában az elmúlt hónapokban 8 ember halt meg medvetámadásban Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyében, nagyon sokan pedig megsérültek. A támadások lakott területek közelében történtek. Több százezer euróra becsülhető az a kár, amely a gazdákat éri terményeik, jószágaik elpusztítása miatt – emlékeztetett. Vincze Loránt hozzátette: ezekben a megyékben hetente legalább két alkalommal történik medvegázolás a közutakon vagy a vasúton.

Pár évtizede a medvét még a kihalás veszélye fenyegette, azonban mára már túlszaporodott a populáció, egy idén tavasszal készített becslés szerint a vadon élő egyedszám 6.500 és 10.000 között van, ennek 80 százaléka az említett négy megye területén – mondta el a képviselő. A kormány 2016-ban betiltotta a populációt szabályozó vadászatot, ami korábban évente 400-500 egyed kilövését jelentette. Bár egyértelmű, hogy ezen a területen a medve már nem számíthat szigorúan védett fajtának, hiszen a kritikus állományszám többszörösére növekedett, a törvényt azóta sem sikerült módosítani – számolt be Vincze Loránt.

Rátérve arra, hogy az Európai Unió miképpen tud segíteni ezen a helyzeten, az RMDSZ EP-képviselője elmondta, hogy az Európai Bizottság Habitat direktívája nem tiltja az észszerű vadgazdálkodást, különösen hogyha a vadállatok az emberéletre jelentenek veszélyt, és ha károkat okoznak a magángazdaságokban.

Vincze Loránt szerint több uniós forrást kell elkülöníteni a természeti örökség védelmére, ennek keretében pedig tudományos módszerrel pontosan fel kell mérni a nagytestű ragadozók számát. Ezzel párhuzamosan szakembereknek ki kell dolgozniuk egy új vadgazdálkodási modellt, amelynek kiindulópontja Románia központi része lehet. Következő lépésként az Európai Bizottságra kell hatni, hogy kiemelten figyeljen erre a témakörre. Az RMDSZ képviselője kérni fogja a Petíciós Bizottságtól, hogy látogasson el Romániába, ne a fővárosba, hanem azokra a településekre, amelyekben a polgárok medvét nem csupán a tévében látnak, hanem akár a kertjük végében, ha kinéznek az ablakon.

RomaniaHungary