Kategória - Hírek

Kiváló diákokat, ifjúsági szervezeteket látott vendégül Vincze Loránt Brüsszelben

„Az EP-ben jövőt építünk, hiszen a Brüsszelben előkészített és meghozott döntések a tagállamokban, így Romániában is a polgárok életének mindennapjait befolyásolják. Itt több évre előre tervezünk, fontos tehát, hogy a fiatalok tudomást szerezzenek az előkészület alatt álló témákról, véleményt mondjanak róla, hiszen öt-tíz év múlva felnőttként Erdélyben mindenképpen a mostani döntések eredményeivel szembesülnek” – mondta el Vincze Loránt kedden, február 18-án Brüsszelben, ahol romániai magyar diákokat fogadott.

Az Európai Unió fővárosába látogató fiatalok egy része az EP-képviselő által indított Kiváló erdélyi diákok program keretében érkezett. Vincze Loránt a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, illetve a Partiumi Keresztény Egyetem campusainak végzős évfolyamelső diákjainak ajánlott fel tanulmányutat. A diákokat az egyetemek vezetőségével partnerségben választották ki.

A kiváló munkát végző, a marosvásárhelyi képviselői irodával együtt dolgozó Maros megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács (MIET), a fővárosi magyar közösség életében pótolhatatlan szerepet betöltő Bukaresti Magyar Diákszövetség (BMDSZ) tagjai szintén velük tartottak, akárcsak az RMDSZ által szervezett hagyományos Beszterce-Naszód megyei Csibetábor tavalyi díjazottjai.

A romániai oktatás területén számos tennivaló van, de nem kell szerénykednünk, kiváló iskoláink, pedagógusaink és diákjaink vannak. A kiemelkedő eredményeket pedig el kell ismerni, ezért kaptak díjként brüsszeli utat az erdélyi egyetemek magyar évfolyamelső diákjai. Egyúttal bátorítani kell a diák- és ifjúsági szervezeteket. Én azon igyekszem, hogy a következő években minél több közös terv, közös eredmény szülessen” – mondta el az EP-képviselő.

A látogatás során a diákok találkoztak Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselővel is, megismerhették a Parlament működését, betekinthettek a képviselők munkájába, és megismerték Brüsszel nevezetességeit.

Vincze Loránt az állampolgári jogok jelentéstevője az Egyesült Királysággal tervezett megállapodás előkészítése során

Az Európai Néppárti képviselőcsoport javaslatára a LIBE szakbizottság részéről Vincze Loránt az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatára vonatkozó tárgyalások állandó jelentéstevője. Az RMDSZ EP-képviselője fogja nyomon követni az Európai Bizottság és az Egyesült Királyság kormánya közötti tárgyalásokat az állampolgárok jogai, az igazságügyi és belügyi együttműködés, a személyes adatok védelme, illetve a menekültügy, határvédelem és biztonságpolitika területein való együttműködés területén.

Az Európai Parlament szerdán délben fogadta el a tárgyalások megindítására vonatkozó határozatát, amelynek kidolgozásában Vincze Loránt is részt vett. A határozat kimondja: a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok mellett a polgárok jogainak is  – ideértve az Egyesült Királyság állampolgárainak az EU-n belüli, kölcsönös megközelítésen alapuló szabad mozgását is – az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli nemzetközi megállapodás oszthatatlan részét kell képeznie.

A vitához való hozzájárulásában a képviselő a brit miniszterelnök azon kijelentésére utalva, miszerint az Egyesült Királyság nem kívánja alkalmazni a szabad mozgás elvét az Unió és az Egyesült Királyság között, kifejtette: „A személyek és a munkavállalók mobilitása mindig közvetlenül kapcsolódott az Európai Unió belső piacának zökkenőmentes működéséhez, amelyhez az Egyesült Királyság súrlódásmentes hozzáférést szeretne. Az évek során azonban a személyek szabad mozgása megváltoztatta a csatorna mindkét oldalán lévő társadalmak társadalmi szövetét is.  A bevándorlás aránytalan megszigorítása számtalan társadalmi kapcsolatra lesz negatív hatással, ennek elkerülése érdekében olyan ambiciózus megállapodásra kellene jutni, amely tekintetbe veszi az EU és brit állampolgárok társadalmai között létező szoros összefonódásokat is.”

 

Háttér:

Az Egyesült Királyság január 31-én lépett ki az Európai Unióból. A kilépési megállapodásban rögzített átmeneti időszak február elsejétől idén december 31-ig tart.

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által megfogalmazott, és az Unió főtárgyalója, Michel Barnier által február 3-án bemutatott tárgyalási mandátumtervezet alapján a Parlament fa keddi vitán és a szerdai szavazáson véglegesítette álláspontját az Unió és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatáról folytatott tárgyalásokról. A tárgyalási mandátumtervezet szabja meg a tárgyalások témaköreit és az elérendő célokat. A mandátumtervezetet az Unió 27 tagországának képviselőjéből álló Európai Tanács hagyja jóvá. Bármely jövőbeli megállapodás életbe lépéséhez azonban szükség van a Parlament jóváhagyására. A Parlament ezért állított fel koordinációs csapatot az Európai Bizottság által folytatott tárgyalások szoros nyomon követésére, és a parlamenti álláspont képviseletére. A Tanács február 25-én várhatóan elfogadja a mandátumtervezetet, ezt követően indulhat meg az első tárgyalási forduló március elején.

Eredményes találkozón mutatták be az MSPI jogalkotási javaslatait az EB-nek

Ez az első alkalom, hogy szemtől szemben találkozhattunk az Európai Bizottsággal azóta, hogy 2013-ban az RMDSZ javaslatára elindítottuk a Minority SafePack kezdeményezést. Věra Jourová alelnök, Mariya Gabriel biztos és a Bizottság többi képviselője részéről valódi érdeklődést tapasztaltunk. Egyértelművé tettük, hogy a létező uniós politikák módosítását szeretnénk, támogatni a nyelvi és kulturális sokféleséget és védelmet biztosítani az európai örökség részét jelentő őshonos közösségek számára. Bízunk benne, hogy a következő hat hónap alatt erős támogatást tudunk felmutatni, és az Európai Bizottság beindítja a jogalkotási folyamatot”  – nyilatkozta Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés jogalkotási javaslatainak bemutatását követő sajtótájékoztatón.

A Minority SafePack kezeményezés kilenc pontja alapján összeállított részletes jogalkotási javaslatokat szerdán, 2020. február 5-én mutatták be Brüsszelben az Európai Bizottságnak. Az MSPI küldöttségét Věra Jourová, az EB Értékekért ás Átláthatóságért felelős alelnöke, az Európai Polgári Kezdeményezések felelőse, Mariya Gabriel Innovációért, Kutatásért, Kultúráért, Oktatásért és Ifjúságért felelős biztos, illetve a főtitkárság és a főigazgatóságok képviselői fogadták.

“Messze az Európai Uniónak van a legnagyobb befolyása az európai állampolgárok életére, ma ez az intézmény a jogállamiság és az alapvető jogok egyik legfontosabb védelmezője, ennek ellenére mostanig nem születtek a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmét szolgáló uniós közpolitikák. Ennek megváltoztatásának céljával indítottuk el a Minority SafePack kezdeményezést” – emelte ki Vincze Loránt a találkozón.  A FUEN elnöke ennek szükségességét több okra vezette vissza. Egyrészt a koppenhágai dilemmát fel kell oldani: míg a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása része annak a politikai kritériumrendszernek, amelyet a csatlakozási jelölteknek teljesíteniük kell a csatlakozás időpontjában, ezek a kritériumok nem vonatkoznak azokra az államokra, amelyek már tagjai az EU-nak.  Másrészt, bár a Bizottság vizsgálja a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartását a tagállamokban, a kisebbségek jogaival kapcsolatban eddig még nem folytatott jogállamisági vizsgálatot. Harmadrészt a politikai, gazdasági és társadalmi erők, valamint a globalizáció mind hozzájárulnak az asszimiláció és a nyelvvesztés gyorsuló trendjéhez, amelyet meg kell állítani.

A Minority SafePack kezdeményezést 15 fős küldöttség mutatta be az Európai Bizottságban. Az RMDSZ-t Szilágyi Dóra, a Szövetség külügyi tanácsadója képviselte a találkozón.

A találkozót követő sajtótájékoztatón Winkler Gyula EP-képviselő is jelen volt, aki elmondta: bízik benne, hogy ez lesz az első olyan európai polgári kezdeményezés, amely valóban sikeres lesz, és a hatvan millió kisebbségben élő uniós állampolgár érdekeit képviselő kisebbségvédelmi kezdeményezés eredményeként konkrét jogszabályok fognak születni.

A Minority SafePack jogalkotási javaslatai

  • Az Európai Tanács ajánlatot fogalmazzon meg az Unió nyelvi és kulturális sokszínűségének megőrzése és népszerűsítése érdekében. A tagállamokban élő kisebbségek számára határozzon meg oktatásügyi, kulturális és nyelvhasználati közpolitikákat.
  • A tervezet intézkedéseket ír elő az anyanyelvi oktatás terén is, mind az intézményrendszert, mind pedig a speciális tankönyveket és tanterveket illetően.
  • Pénzügyi támogatást kér a kisebbségi médiának, és garanciát a kisebbségi kultúrához való hozzáférés biztosítására.
  • Anyanyelvhasználat a közigazgatásban: a jogszabály-javaslat, amennyiben elfogadásra kerül, európai szintű garanciát jelentene az anyanyelvhasználatra a közigazgatásban is, előírja például a hivatalos okiratok anyanyelven történő közlését, de az igazságszolgáltatásra, a közszolgáltatások rendszerére és a fogyasztóvédelemre is kiterjed.
  • Ellenőrző mechanizmust vezetne be, amely arra kötelezné a tagállamokat, hogy betartsák a kisebbségvédelem terén elfogadott jogszabályokat.
  • EU-s alapokat különítene el az anyanyelvhasználat elősegítésére az EU kohéziós alap kiterjesztése által. A tervezet ugyanakkor a strukturális és a befektetési alap előírásainak módosítását is kéri. A módosítás eredményeként a kisebbségi régiókra külön figyelmet fordítanának az EU-s finanszírozás odaítélésekor. Az összegeket innovációra, integrációra, gazdasági fellendítésre, a többnyelvűség népszerűsítésére és területfejlesztésre lehetne fordítani.
  • A javaslat értelmében ugyanakkor létrehoznák a Nyelvi Sokszínűség Európai Központját. Az újonnan létrejött központ szaktanácsadást és háttéranyagot szolgáltatna az Európai Unió intézményeinek és tagállamainak, a nyelvi sokszínűség népszerűsítése és védelme érdekében.
  • Egy uniós szintű kutatást kezdeményez a tervezet, amelynek célja felmérni az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek társadalmi és gazdasági hozzájárulását.
  • A jogszabály-javaslat az állampolgársággal nem rendelkező őshonos kisebbségek számára is jogegyenlőséget kér.
  • Nem utolsó sorban szabad hozzáférést biztosítana az anyanyelvi audio-vizuális médiatartalmakhoz, határok nélkül.

Szerdán mutatják be a Minority SafePack törvényjavaslatait az EB-nek

Szerdán, február 5-én mutaják be a Minority SafePack (MSPI) európai kisebbségvédelmi kezdeményezés alapján kidolgozott törvénykezdeményezési javaslatokat az Európai Bizottságnak Brüsszelben.

Az 1 128 385, tagállami szakhatóságok által hitelesített támogatói aláírással a Minority SafePack az Európai Unió történelmének ötödik sikeres Európai Polgári Kezdeményezése. Célja uniós védelmet és támogatást kérni az őshonos európai kisebbségek, nemzeti közösségek, nyelvi csoportok számára.

A brüsszeli találkozón a Kezdeményező Bizottság, az európai aláírásgyűjtést koordináló Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöksége és a törvénykezdeményezéseket kidolgozó európai szakértői csoport fogja képviselni a Minority SafePack kezdeményezést. A közép-európai idő szerint 12 órakor kezdődő találkozó zárt körű lesz.

A találkozót követően, 14:30-tól a küldöttség az Európai Parlament épületében számol be a sajtónak a találkozóról. A sajtótájékoztatóra az Anna Politkovszkaja teremben (PHS 0A50) kerül sor. A sajtó képviselőit szeretettel várjuk.

FONTOS TUDNIVALÓ: Amennyiben tudósítójuk nem rendelkezik európai parlamenti akkreditációval, kérjük, igényelje az az Európai Parlament sajtószolgálatánál, a media.accreditation@europarl.europa.eu címen, legkésőbb hétfőn délutánig. Kérjük, levelében tüntesse fel, hogy az alábbi eseményen kíván részt venni:

Wednesday 05 FEB 14.30 – 15.00 Loránt VINCZE (EPP, RO) on “Submission of the Minority SafePack ECI and its follow up in the European Parliament”

Vincze Loránt az EP Kisebbségi Munkacsoportjának társelnöke

Az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportjának Brüsszelben tartott csütörtöki alakuló ülésén a munkacsoport társelnökévé választották Vincze Lorántot, az RMDSZ EP-képviselőjét, a FUEN elnökét. Mellette Gál Kinga fideszes EP-képviselő – akit immár a negyedik alkalommal választották egyhangúlag a munkacsoport társelnökévé – és Francois Alfonsi, korzikai francia zöldpárti képviselő látják el a társelnöki feladatokat ebben a ciklusban.

A Kisebbségi Munkacsoport az EP-ben közös fellépést biztosít a hagyományos nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmében. Vincze Loránt az alakuló ülésen kifejtette: “Új társelnökként eltökélt célom, hogy a munkacsoport kisebbségi szempontból eddig is meghatározó szerepét tovább növeljük. Elképzeléseim között szerepel a képviselők aktívabb részvétele a kisebbségi szempontból fontos jogalkotási javaslatok kidolgozásában. Célunk, hogy a nemzeti, őshonos kisebbségek számára kedvező jogszabályok szülessenek az EU-ban. A munkacsoport támogatása meghatározó lesz a Minority SafePack kisebbségvédelmi csomag jövőbeli sorsát illetően is”.

Gál Kinga az ülést követően elmondta: „Személyes küldetésemnek tekintettem, hogy a Parlament egyik legnagyobb múlttal rendelkező és legaktívabb munkacsoportja folytassa tevékenységét. Kemény küzdelem eredményeként szereztük meg a szükséges támogatást, 42 képviselő 18 tagállamból lett tagja a munkacsoportnak. Magyar szempontból kiemelkedően fontos a Kisebbségi Munkacsoport munkája, hiszen ez a fórum lehetőséget teremt arra, hogy a határon túli magyar közösségek vezetői és szakértői személyesen mutathassák be a közösségeik helyzetét, azokat a problémákat és kihívásokat, amelyekkel nap, mint nap szembesülnek: anyanyelvi oktatás, kisebbségi nyelvű média vagy nyelvhasználat”.

Az alakuló ülésen jelenlévő képviselők a következő időszak legfontosabb tennivalójaként a Minority SafePack sikerre vitelét határozták meg, gratuláltak Vincze Lorántnak az ezen a téren végzett eddigi munkájáért és aktív támogatásukról biztosították az európai intézményekben a kisebbségvédelmi kezdeményezés érdekében folytatandó munkájában.

A legsötétebb időket idézi Dorin Florea romaellenes kijelentése

Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester kijelentése, amellyel a gyermekvállalást feltételekhez kötné, elfogadhatatlan. Az általa mondottak Európa történelmének legsötétebb időszakait idézik, egy olyan időszakot, amelyet Európa egésze és Románia is örökre maga mögött hagyott. Ilyen kijelentések már gazdaságilag leszakadt, harmadik világbeli diktatúrákban sem fordulnak elő. Mindannyiunknak, románoknak, magyaroknak és romáknak, hangosan kell tiltakoznunk ellene.

Dorin Florea gondolatai azt mutatják, hogy a polgármester hogyan gondolkodik a szociális szolgáltatásokról, családpolitikáról, hogyan vélekedik az emberekről 2020-ban. Megmutatja, milyen ember ő valójában: rasszista, cigány- és szegénygyűlölő. A polgármesternek, így mandátum végén, ahelyett, hogy uszító beszédekkel igyekezne népszerűségre szert tenni, be kellene mutatnia azokat az intézkedéseket, amelyeket a szegények felzárkóztatásáért tett vagy a munkanélküliség csökkentéséért hozott az elmúlt két évtizedben. De sajnos ilyen eredményekről Marosvásárhely nem számolhat be.

Marosvásárhely polgármestere már sokadik alkalommal a kisebbségeket hibáztatja társadalmi problémákért! Ideje, hogy Dorin Florea a Diszkriminációellenes Tanács szankciója mellett megkapja azt a büntetést, amelyet mindennél jobban megérdemel: a választók bizalmának elvesztését.

Vincze Loránt

európai parlamenti képviselő

a FUEN elnöke

Online regisztrálták a Minority SafePack aláírásait az Európai Bizottságnál

Regisztrálták az Európai Bizottság online rendszerében a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezés aláírásait pénteken délben. Az RMDSZ által kezdeményezett, a FUEN által koordinált aláírásgyűjtés 2017 áprilisában indult, és a rendelkezésre álló egy év alatt összegyűjtött támogatói nyilatkozatok közül a 28 uniós tagállam szakhatóságai 1 128 385-at hitelesítettek, ezeket a mai napon láttamozta az Európai Bizottság, amely egy közleményt is kiadott erről.

Az Európai Unió őshonos kisebbségei, nemzeti közösségei számára uniós támogatást és védelmet kérő kezdeményezés aláírásait online nyújtották be, és egy hónapon belül fog sor kerülni a személyes találkozóra, amelyen a témával foglalkozó uniós biztosok és főigazgatók fogadják a kezdeményező bizottság és a FUEN képviselőit.

A továbbiakban fél éve lesz az Európai Bizottságnak arra, hogy kialakítsa álláspontját, döntést hozzon a jogalkotási folyamatról. Az Európai Parlamentben egy közvitára fog sor kerülni, amelyen mindne érdekelt fél részt vehet, ugyanakkor egy plenáris vita is lesz az EP-ben.

„Az aláírások benyújtása egy fontos lépés a Minority SafePack történetében. Ez az előfeltétele annak, hogy februárban személyesen ismertessük a biztosokkal, főigazgatókkal a terveinket, és benyújtsuk a szakértői csoportunk által előkészített jogszabálytervezeteket” – nyilatkozta Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, a FUEN elnöke. „A parlamenti plenáris vitát szintén nagy lehetőségnek tartjuk, hiszen ha támogató határozattal zárul, hatalmas nyomást jelent majd az EB-re, hogy kedvezően döntsön a jogalkotásról. Eközben folytatódik az a lobbi, amelyet európai fővárosokban végzünk, kormányokat és nemzeti parlamenteket kérve arra, hogy ők maguk is jelezzék az EB-nek, hogy támogatóak ebben az ügyben, és fontosnak tartják a jogalkotást az őshonos kisebbségek kérdésében” – számolt be az EP-képviselő.

Az RMDSZ EP-képviselői szerint Romániának szembe kell néznie múltjával, ki kell deríteni az igazságot a forradalomról

Fel kell tárni a harminc évvel ezelőtti véres események kapcsán az igazságot, bátran szembe kell nézni a múlttal, maradéktalanul kell megvalósítani az 1989 decemberében Temesváron leszögezett célkitűzéseket, folytatni kell a leállított romániai ingatlan-visszaszolgáltatási folyamatot – sürgették az RMDSZ EP-képviselői hétfőn Strasbourgban a romániai forradalom 30. évfordulóján szervezett vitán.

Hozzászólásában Vincze Loránt emlékeztetett: harminc éve Temesváron a forradalom szikrája egy magyar református lelkész, Tőkés László bátorsága volt, amellyel szót emelt az emberi jogok lábbal tiprása és a falurombolási terv ellen. Bár későbbi politikai tevékenysége sok kérdést vet fel, Tőkés érdemrendjének visszavonása óriási igazságtalanság – mutatott rá az RMDSZ EP-képviselője, hozzátéve: egyetlen ideig-óráig működő hatóság sem foszthatja meg őt a forradalom szimbólumának kijáró tisztelettől vagy csökkentheti megbecsülését.

Winkler Gyula hangsúlyozta: Az RMDSZ Strasbourgban és Bukarestben is határozottan kiáll amellett, hogy a harminc évvel ezelőtt leszögezett célkitűzéseket kell maradéktalanul megvalósítani. Ehhez arra van szükségünk, hogy a társadalom megismerje az igazságot az 1989 decemberi események kapcsán, és hogy az igazságszolgáltatás vonja felelősségre azokat a vétkeseket, akik miatt ártatlanok vesztették életüket.

Vincze Loránt felhívta a képviselők figyelmet, hogy még sok tennivaló van a forradalom ügyében. „Rendkívül elkeserítő, hogy a Ceaușescu házaspáron kívül senkit sem találtak bűnösnek a kommunista terror támogatásában. Sajnos Románia nem fogadott el lusztrációs törvényt sem, így a rendszer kollaboránsai magas állami tisztségekhez jutnak. A kommunista rezsim által elkobzott javak visszaszolgáltatása pedig évek óta szünetel” – sorolta az RMDSZ EP-képviselője.

Pörög a munka, összeállt a teljes csapat

Pörög a munka a képviselői irodákban. Hozzáértő, dinamikus és motivált csapattal dolgozom a következő években. Teljes a csapat Brüsszelben és Marosvásárhelyen is.

Brüsszelben három kiváló szakemberrel, jogásszal, az EU-s témák kiváló értőjével fogok dolgozni, akiknek jelentős témába vágó munkatapasztalatuk van. Ők kísérnek el a strasbourgi plenárisokra is.

Virág István a szakmai koordinációt látja el, kiemelten az Alkotmányos ügyek – AFCO és a Belügyi valamint igazságügyi – LIBE bizottsághoz tartozó témákban.

Mészáros Anikó a Petíciós Bizottság – PETI ügyeit és az India delegációt viszi, valamint az európai kisebbségek és a magyar közösségek együttműködési projektjeit.

Jánosi Dalma pedig többek között az Egyesült Államok küldöttséggel dolgozik, követi az Európai Néppárt politikai munkáját és előkészíti a háttéranyagokat.

A brüsszeli csapat:

A marosvásárhelyi irodában Nemes Tímea irodavezető és Bándi Zsolt munkatárs látják el az otthoni kapcsolattartást, szervezik a fogadóórákat és az erdélyi programokat.

A marosvásárhelyi csapat:

Az ő munkájukat a kommunikációs csapat egészíti ki, hiszen naprakészen szeretnék tájékoztatni a mindennapi munkáról, a legfontosabb témákról itt és más felületeken.

Kövessék munkámat a Facebookon, a vinczelorant.eu honlapon, az Instagramon és a Twitteren is!

A munkaerő elvándorlása különösen hátrányos a kisebbségek számára

„A munkaerő Unión belüli szabad mozgása önmagában jó dolog, hiszen kitáguló lehetőségeket és nemzetközi tapasztalatok megszerzését jelenti. Az igazi kihívás az, hogyan győzzük meg a képzett munkaerőt, hogy hazatérjen, és tudását, tapasztalatát a régiója és közössége hasznára fordítsa” – mondta el Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke a németországi Potsdamban, a Kisebbségi Régiók Fórumán. A december 11-12. között zajló FUEN-rendezvény témája az agyelszívás és a munkaerő vándorlása Európa kisebbségi régióiban.

Megnyitó beszédében Vincze Loránt kifejtette: az agyelszívás jelensége a magasan képzett munkaerő egyenetlen megoszlásával és a versenyképes tudásért folytatott egyre növekvő versennyel magyarázható, és ez a jelenség a jövőben intenzívebbé fog válni.

2018-ban az 511 millió uniós állampolgár közül 17 millióan dolgoztak más országban. Németország (33%) és az Egyesült Királyság (20%) a legnagyobb fogadó országok, míg a küldő országok listáját Románia és Lengyelország vezeti. Ezek a folyamatok közvetlen összefüggésben állnak a régiók gazdasági erejével: a küldő régiókban az átlagosan egy főre eső GDP a 64 százaléka az uniós átlagnak, míg a fogadó régiókban 108 százaléka az EU28 átlagnak – mondta el a FUEN elnöke.

A kisebbségi közösségekre különösen nagy hatása van a munkaerő-elvándorlásnak – mutatott rá Vincze –, hiszen a közösség politikai súlyát közvetlenül meghatározza létszáma. A fiatal, magasan képzett munkaerő elvándorlása így komoly hatással lehet az érdekképviseletre, ugyanakkor ezek a közösségek sebezhetőbbé, gyengébbekké válnak, és a fejlődéshez szükséges belső erőforrásaik is megcsappannak.

A munkaerő elvándorlásának vizsgálatát nehezíti, hogy gyakran – többek közt Románia esetében – csupán becslésekből indulhatunk ki, ami a kivándorlók számát, kintlétük időtartamát illeti, nem is beszélve nemzetiségi tényezőről. További problémákat okoz a kivándorlók statisztikai adatainak rögzítésében, hogy az erdélyi magyarok többségének kettős állampolgársága van – mutatott rá Vincze Loránt.

Horváth István, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora előadásában felhívta a figyelmet arra a jelenségre, hogy a romániai magyar nyelvű felsőoktatás fejlődésével és kiterjesztésével párhuzamosan csökkent a magyarországi egyetemet választó erdélyi diákok száma. Míg 2008-ban 3263 erdélyi tanult magyarországi felsőoktatási intézményben, addig 2017-re 1329-re csökkent a számuk, és ekkor haladta meg a magyar nyelven romániai egyetemen tanuló diákok száma a tízezret. Ezzel párhuzamosan az a jelenség is megfigyelhető, hogy egyre több magyarországi diák iratkozik be erdélyi, magyar nyelvű egyetemi képzésre. Ez a példa azt bizonyítja, hogy a megfelelő hazai körülmények megteremtésével csökkenthető az agyelszívás mértéke – mutatott rá a professzor.

A fórum munkálatain Csép Éva Andrea, az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője is részt vesz.

RomaniaHungary