Kategória - Hírek

UniKvíz 2025 felhívás középiskolás diákoknak

Ismerjétek meg az Európai Uniót játékos formában, nyerjétek meg az UniKvízt, és utazzatok el Európa fővárosába!

 

Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója, a FUEN elnöke támogatásával öt erdélyi középiskola diákjai és tanárai nyerhetnek betekintést közvetlen módon az Európai Unió mindennapjaiba.

A támogatás célja:

A diákok és tanárok jobban megismerjék az Európai Unió történetét, működését, az oktatásra szánt programjait, Vincze Loránt EP-képviselő tevékenységét.

A támogatás egy brüsszeli látogatás megszervezéséből és költségeinek a biztosításából áll: utazás, szállás, ellátás.

Időpont: 2025. november 10-12.

Utazás: repülőgéppel Kolozsvárról és vissza. A Kolozsvárra oda-vissza utazás költségei a résztvevőket terhelik.

A résztvevők kiválasztása:

A résztvevők az UniKvíz vetélkedő lebonyolítása során lesznek kiválasztva.

A diákok 3 fős csapatokban, 1 irányító tanár megjelölésével jelentkezhetnek a versenyre.

Jelentkezési határidő: 2025. április 15., 15 óra.

A jelentkezéshez szükséges iratok:

– az online jelentkezési űrlap kitöltése (egy személynek kell kitöltenie a csapat nevében)

– szülői beleegyezés a csapat minden tagjától, a csatolt formanyomtatvány kitöltésével,

– motivációs levél a csapat részéről.

A vetélkedő időpontja: 2025. május 15-17.

Sepsiszentgyörgy, Székely Mikó Kollégium: május 15., 10 óra

Kézdivásárhely, Nagy Mózes Elméleti Líceum: május 15., 15 óra

Csíkszereda, Márton Áron Főgimnázium: május 16., 10 óra

Székelyudvarhely, Tamási Áron Gimnázium: május 16., 15 óra

Marosvásárhely, Bolyai Farkas Elméleti Líceum: május 17., 10 óra

A vetélkedő egy kvíz kérdéseinek csapatos megválaszolásából fog állni. A kvízkérdések az EU-val kapcsolatos általános ismeretekből, illetve a jelentkezés lezárulását követően a csapatok számára elérhetővé váló információs anyagokból lesznek összeállítva.

A támogatásban iskolánként a legjobban teljesítő csapat tagjai és a legjobban teljesítő csapat irányító tanára fog részesülni, azaz az öt iskolából összesen 20 személy utazhat Brüsszelbe.

A pozsonyi késes támadás arra figyelmeztet, ma is előfordulhatnak etnikai indíttatású támadások

Határozottan elítélte egy magyar fiatal pozsonyi megkéselését Vincze Loránt. Szlovákia fővárosában a múlt pénteken támadtak egy 20 éves magyar fiatalemberre azért, mert magyarul beszélt a barátaival egy szórakozóhely előtt. Az RMDSZ európai parlamenti képviselője, a FUEN elnöke csütörtökön, március 6-án, az észak-macedóniai Szkopjeban fejezte ki szolidaritását az áldozattal és a szlovákiai magyar közösséggel.

A FUEN szervezésében zajló Kisebbségek a Nyugat-Balkánon konferencia megnyitóján kijelentette: „Elvárjuk a szlovákiai hatóságoktól, hogy tegyék a dolgukat, és minél hamarabb bíróság elé állítsák az elkövetőt. Szlovákiában már korábban is voltak magyarok elleni támadások, és mélységesen sajnálatos, hogy ezúttal késelésig fajult a dolog. Ez azt jelenti, hogy etnikai indíttatású támadások ma is előfordulhatnak!”

A gyűlöletbeszéd és a diszkrimináció elleni küzdelemről szóló konferencián a FUEN elnöke arról beszélt, hogy Európa különböző régióiból számos olyan történetet ismerünk, ahol egyének zaklatásnak vagy közösségek megbélyegzésének voltak kitéve etnikai hátterük miatt.

„Tévedés azt hinni, hogy a kisebbségi közösségek nyelvi jogaiért folytatott harc elavult, és hogy békés, történelem utáni korszakban élünk. Ez egyszerűen a szándékos tudatlanság és felületesség jele. Ez minden olyan állam kudarca, amely a gyűlöletbeszéd jelenlétét a társadalomban csupán kisebb kellemetlenségnek tekinti. Mert ha a kisebbségeket nyilvánosan, következmények nélkül lehet gyűlölni futballmérkőzéseken, iskolákban, kórházakban vagy szórakozóhelyeken, akkor a szóbeli gyalázkodástól csak egy kis lépés van a fizikai erőszakig. A gyűlöletbeszéd ellen jogszabályokkal, végrehajtással és a törvény teljes erejével kell fellépni” – mondta el Vincze Loránt.

Hozzátette: a gyűlöletbeszéd elleni fellépés hiánya az európai intézmények kudarca is, amelyek nem tanultak a történelemből, és amelyek azt hiszik, hogy a három és fél évtizeddel ezelőtt létrehozott jogi eszközök, mint a Nyelvi Charta vagy a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény, elegendő eszközök, annak ellenére, hogy végrehajtásuk egyre inkább elmarad, és szankciók nem léteznek. De van tennivalója az oktatási rendszernek, a társadalom egészének – mondta, emlékeztetve, hogy a FUEN folytatja a tavalyi, a labdarúgó EB-n elindított gyűlöletbeszéd elleni kampányát, és most a Nyugat-Balkánon, Észak-Macedónia fővárosában, Skopjéban ezért szerveznek konferenciát tagszervezetek, állami és civil szervezetek bevonásával.

„Üzenem az Európa Tanácsnak és az Európai Bizottságnak: a történelem megismétli önmagát! A felkészültség, a megelőzés, az együttműködés és a párbeszéd soha nem lesz divatjamúlt, és soha nem szabad levenni őket az intézményi napirendről. Mindannyiunknak többet kell tennünk – minden nap!” – fogalmazott a FUEN elnöke.

Az EP újonnan létrehozott biztonság- és védelempolitikai bizottságának tagja Vincze Loránt

Január 27-én tartotta alakuló ülését az Európai Parlament biztonság- és védelempolitikai bizottsága (SEDE), amely korábban parlamenti albizottságként működött. Az új bizottságnak póttagja lesz Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője. A biztonsággal és védelempolitikával foglakozó testület albizottságként működött 2004 óta, azonban a jelenlegi mandátumban az EP-képviselők indokoltnak látták, hogy magasabb, szakbizottsági szintre emeljék ezt a munkát.

Az EU szomszédságában zajló háború, valamint az újfajta hibrid fenyegetések, kibertámadások elterjedése, és nem utolsó sorban a demokratikus folyamatokba, választásokba való külföldi beavatkozási kísérletek megnövekedése és az ezekre szükséges válaszreakciók igénye szükségessé tette a bizottság létrehozását. „Biztonság nélkül nincsen európai jövő, az elmúlt évek pedig azt is megmutatták, hogy a védelmi képességet, az ezen a téren eszközölt beruházásokat növelni kell, együttműködésben a transzatlanti partnerekkel és a NATO-val. Az Európai Bizottságban is ezért jött létre a védelmi biztosi tisztség, az Európai Parlamentben pedig ez tette szükségessé, hogy a korábbi biztonság- és védelmi albizottság most önálló szakbizottsággá váljon” – nyilatkozta Vincze Loránt.

„Az RMDSZ-ben többször elmondtuk, hogy nem szemlélői, hanem alakítói kell legyünk Európa biztonságának, ezért vállaltam, hogy a bel- és igazságügyi (LIBE), valamint az alkotmányügyi (AFCO) bizottság mellett ebben a szakbizottságban is dolgozzak. Fel kell ráznunk az Európai Uniót csipkerózsika-álmából, hogy teljesíteni tudja az uniós felelősségvállalásból adódóan rá háruló védelmi szerepet. Európának növelnie kell a fenyegetésekre való reagáláshoz szükséges kapacitásait, többek között a polgári és katonai ellenállóképesség és a felkészültség fokozása révén.

Az emberek nagy része fokozottabb uniós szerepvállalást vár el a biztonsági és védelmi politika terén – ez kiderült a felmérésekből, de ezt mutatja a legutóbbi európai választások eredménye is. A védelem és biztonság olyan terület, ahol kézzelfogható eredményeket lehet és kell elérnünk ebben a ciklusban. A tagállamokkal és euro-atlanti szövetségben közösen kell a biztonságot és védelmi kapacitásainkat fokoznunk. Ez egészen biztosan központi témája lesz az elkövetkező hónapoknak” – mondta el az RMDSZ EP-képviselője. Hangúlyozta, hogy a védelem- és biztonságpolitika nem uniós kompetencia ugyan, de a koordinációra számos lehetőség nyílik, például a katonai beszerzések egységesítése, beruházás az európai védelmi iparba, gyárak építésébe, a több tucat különböző típusú és egymással ritkán kompatibilis rendszerű és a harcászati eszközök egységesítésével.

Önálló szakbizottságként a SEDE az európai biztonságot és védelmet érintő kérdésekben szabadon alakíthatja ki munkarendjét és programját, a hatáskörébe tartozó témákban tanácskozhat európai és nemzetközi partnerekkel. Romániából ketten vesznek rész a SEDE munkájában, Vincze Loránt mellett a PSD-s Mihai Tudose tagja és egyben egyik alelnöke a szakbizottságnak.

Vincze Loránt az Európai Parlament kisebbségi intergroupjának új elnöke

Újjáalakult január 15-én, szerdán, Brüsszelben az Európai Parlament hagyományos kisebbségekkel, nemzeti közösségekkel és nyelvekkel foglalkozó frakcióközi munkacsoportja. Az egyetlen, a kisebbségi témakörrel foglalkozó, több mint negyven éves múltra visszatekintő uniós fórum munkájának folytatását minden politikai csoportból származó közel negyven képviselő támogatta. Az RMDSZ európai parlamenti képviselői Románia EU-s csatlakozása óta tevékenyen vesznek részt az intergroup munkájában.

A tisztújítás során Vincze Lorántot, az Európai Néppárt részéről a munkacsoport elnökévé választották, javaslatára Gál Kinga, a Patrióták alelnöke, aki két évtizede vesz részt a munkacsoport munkájában, az intergroup tiszteletbeli elnöke lett. A kisebbségi munkacsoport nagymértékű támogatása annak bizonyítéka, hogy a régi és új képviselők között sokan vannak, akik fontosnak tartják, hogy az Európai Unió foglalkozzon az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségekkel, alkosson jogszabályokat a védelmükben.

Az RMDSZ európai parlamenti képviselője, egyben a FUEN elnöke megválasztása során elmondta: „Megtisztelőnek és közös munkánk elismerésének tartom az újabb megbizatást. A kisebbségvédelem terén szerzett eddigi nemzetközi tapasztalataim, illetve a Minority SafePack kezdeményezés kapcsán kiépített kapcsolatrendszer révén bízom abban, hogy még eredményesebbé tudjuk tenni a munkacsoport tevékenységét. Az európai párbeszéd hasznos tapasztalatokat eredményezett, erősíti érveinket, hiszen a romániai magyarok érdeke, hogy Európa figyeljen az őshonos kisebbségekre, biztosítson jogvédelmet és támogatást számukra, én továbbra is ezért fogok dolgozni” – nyilatkozta Vincze Loránt.

Minority Intergroup Constitutive Meeting. Forrás: EP

Az intergroup elnöke elmondta: „Átfogó európai kisebbségvédelmi stratégiára van szükség, amely szavatolja a kisebbségek anyanyelvhasználathoz, anyanyelvű oktatáshoz és kultúrához való jogát. Az európai nyelvi és kulturális sokszínűség közös érték, amit védeni kell, itt az idő, hogy ezt az Európai Bizottság is észrevegye!” A munkacsoport ülései lehetőséget adnak a kisebbségi közösségek kihívásainak, jogsérelmeinek vagy éppen a jó gyakorlatok bemutatásának.

Számottevően romlott az őshonos kisebbségek helyzete

„Az Európai Uniónak eddig nem volt olyan soros elnöksége, amely a kisebbségvédelem ügyét napirendjére tűzte volna. Köszönet illeti a magyar elnökséget, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek jogait végre tagállami szintre emelte” – mondta el pénteken, Budapesten Vincze Loránt. Az RMDSZ EP-képviselője, a FUEN elnöke a magyar elnökség által szervezett, A nemzeti kisebbségek helyzete az Európai Unióban című kétnapos nemzetközi konferencián tartott előadást, amelyben rámutatott, hogy az őshonos kisebbségek helyzete számottevően romlott Európában az elmúlt másfél-két évtizedben.

Bár vannak pozitív európai példák is, a nemzetközi kontextussal összefüggésben negatív trendek tapasztalhatóak Ukrajnában, illetve a balti államokban, ahol bezárják az orosz iskolákat; a készülő szlovák nyelvtörvény szintén aggodalomra ad okot, ugyanakkor az a tapasztalat, hogy a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény és a Nyelvi Charta ajánlásait egyre több azokat ratifikáló országban hagyják figyelmen kívül, következmények nélkül – számolt be az EP-képviselő, aki szerint az Európa Tanács kezdi elveszíteni azt a korábbi eltökéltségét, hogy a nemzeti kisebbségek ügyével foglalkozzon.

A konferencián Vincze ismertette az európai kisebbségek szervezeteit tömörítő FUEN szakértői konferenciájának eredményeit, illetve idei kongresszusának határozatát. A dokumentum többek között kisebbségvédelmi jogi keret megalkotását kéri az Európai Unió intézményeitől, a kisebbségvédelem prioritásként kezelését és a kisebbségek képviselőiből álló konzultatív testület megalakítását az Európa Tanácstól, illetve egy állandó kisebbségügyi Fórum megalapítását az ENSZ-től.

A FUEN elnöke köszönetet mondott azoknak, akik a kisebbségvédelem látványos eredményekkel nem kecsegtető munkáját végzik, kiemelve Szili Katalin és Kalmár Ferenc tevékenységét és megköszönve a Nemzetpolitikai Államtitkárság FUEN-nek nyújtott állandó támogatását.

„A kisebbségvédelemben nem lehet gyors sikereket elérni, de a munkánknak van eredménye, az ügyet feltettük az Unió napirendjére, ma már sokkal többen értik és támogatják az őshonos kisebbségeket. Erőfeszítéseinket folytatni kell azokért a közösségekért, akik nap mint nap küzdenek azért, hogy anyanyelvüket használhassák, hogy átörökíthessék gyermekeiknek a nyelvet és a kultúrát!” – fogalmazott Vincze Loránt Budapesten.

Magyar Közösségek Munkacsoport: minden európai kisebbségre veszélyt jelent, ha Ukrajna a kisebbségi helyzet rendezése nélkül lesz EU-s tag

A más államokban élő kisebbségekre is hatással lehet az, ha Ukrajnát a kisebbségek helyzetének rendezése nélkül veszik be az Európai Unióba – hívta fel a figyelmet Brenzovics László, a FUEN keretében működő Magyar Közösségek Munkacsoport vezetője, a KMKSZ elnöke. A FUEN magyar tagszervezeteinek képviselői pénteken délután, a Risum-Lindholm településen működő német-dán-fríz háromnyelvű iskolában találkoztak a kisebbségi ernyőszervezet németországi kongresszusa keretében.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviseletében Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, a FUEN elnöke és Szilágyi Dóra ügyvezető alelnök, a MIÉRT elnöke számolt be a júniusi választásokon elért kiemelkedő eredményről és az év végén sorra kerülő államelnöki és parlamenti választások előkészületeiről. Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Erő (MPE) elnöke az RMDSZ-szel való összefogásról beszélt. Őry Péter, Csallóközcsütörtök polgármestere arról számolt be, hogy a szlovákiai Magyar Szövetség tisztújításra készül, és kifejtette: az utóbbi időszak pozitív fejleménye, hogy a kormány kisebbségi biztosi helyét sikerült megszerezni: a tisztséget az MKM ülésén szintén részt vevő Horony Ákos tölti be. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke, Vicsek Annamária EP-képviselő és Kovács Elvira, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tagja elmondta: a kiszámíthatatlan szerbiai politikai helyzet közepette sikerült megőrizniük súlyukat az önkormányzati, tartományi és parlamenti választásokon. A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) alelnöke, Andócsi János szerint szervezetük jelenleg a békés építkezés állapotában van, és egyetlen parlamenti képviselőjük révén a mérleg nyelvévé válhatnak a horvát törvényhozásban a szélsőjobboldali koalíciós párt szétesését követően. Orban Dusan, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) elnöke elmondta, hogy sajnálatos módon a szlovén kormány a magyar közösség számára fontos projekt megszüntetéséről döntött, ami nehéz helyzetbe hozza az egész közösséget.

A találkozó fő témája Szerbia és Ukrajna európai uniós csatlakozásának magyar vonatkozásai voltak. A munkacsoport vezetője, Brenzovics László beszámolt róla: „Ukrajnában egyelőre nem látunk valós szándékot a kisebbségi kérdés megnyugtató rendezésére, és úgy tűnik, az ország mihamarabbi csatlakozását célul kitűző uniós vezetők nem szentelnek ennek kellő figyelmet.

Fontosnak tartjuk, hogy a csatlakozási tárgyalások során alkalmazzák a koppenhágai kritériumrendszer részét képező kisebbségi jogokat. Ellenkező esetben az a többi tagállam, de a csatlakozás előtt álló országok számára is azt sugallja, hogy ezeket nem kötelező figyelembe venni” – mondta el a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke.

Vincze Loránt FUEN-elnök jogosnak nevezte a meglátást, és támogatta egy, a csatlakozási folyamatban érintett államok kisebbségi helyzetét kielemző brüsszeli FUEN konferencia megszervezésének ötletét.

A találkozón részt vett Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője és a HUNINEU képviseletében Léphaft Áron.

A Magyar Közösségek Munkacsoport következő találkozója a HMDK meghívására Horvátországban lesz 2025 első felében.

Az Európai Parlament elnöke is köszöntötte a 75 éves FUEN-t

“Ma ünnepeljük a FUEN megalapításának 75. évfordulóját. Ebben a folyamatosan változó világban 75 évig életben maradni már önmagában is nagy eredmény. Azonban a sikert nem években, hanem a szervezetbe fektetett munkában és az eredményeinkben szeretem mérni” – mondta Vincze Loránt FUEN-elnök, az RMDSZ európai parlamenti képviselője a FUEN németországi kongresszusának megnyitóján csütörtökön.

Bár a FUEN számos sikert ünnepelhet, de sokszor zárulnak be ajtók előttük, mondta el a szervezet elnöke. Példaként hozta fel, hogy néhány tagállam ellenállása miatt idén júniusban elutasították a FUEN tagfelvételi kérelmét az Európa Tanács diszkriminációellenes, sokszínűségi és befogadási irányítóbizottságába (CDADI). Az elutasító országok listája nem nyilvános, de mindannyian tudjuk, melyik országokról van szó – tette hozzá Vincze. Reményre ad okot ugyanakkor, hogy az új Európai Bizottságnak lesz egyenlőségért felelős biztosa, Hadja Lahbib Belgiumból, és Ursula von der Leyen megbízó levelében szerepel: „Szeretném, ha dolgozna az Európában élő kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmén”. Ez a kisebbségekre való utalás a mi kitartásunk eredménye, mondta Vincze.

Hozzátette, a FUEN fennmaradásának és sikerének egyik titka a markáns víziója: az egyenlőség Európája, ahol minden nemzeti kisebbség otthon érzi magát, elismert, támogatott, nyelvét, kultúráját és életmódját védik és támogatják. „Soha nem adjuk fel! Hiszünk az egyenlőségben, hiszünk az emberi jogokban, hiszünk a szolidáris Európában, hiszünk az igazságosságban, hiszünk a sokszínűségben! Ne próbáljanak meggyőzni minket arról, hogy a nemzeti kisebbségek és a nyelvi csoportok nem méltóak az európai jogi normákra!” – zárta beszédét a FUEN elnöke.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke videóüzenetet küldött a kongresszusnak: „Az elmúlt hét és fél évtized minden kihívása során, amelyet Európa megélt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója kiállt a kisebbségek jogainak védelmében, hogy senki ne maradjon le. A FUEN az Európai Parlament kulcsfontosságú partnere volt, értékes betekintést nyújtott az európai kisebbségek valóságába. Köszönöm munkájukat, és engedjék meg, hogy külön köszönetet mondjak Vincze Loránt kollégámnak és barátomnak, aki ezekben a kérdésekben – ahogy számos más kérdésben is – vezető szerepet játszik. Büszkék lehetünk arra, hogy az ő kitartásával, határozottságával és a változás iránti elhivatottságával olyan ajtókat is kinyitottunk, amelyek örökre bezárva tűntek.”

Hangsúlyozta, hogy Európa soha nem arról szólt, hogy mindenki egyforma legyen, hanem arról, hogy mindenki egyenlő jogokkal és lehetőségekkel rendelkezzen. „Ezért a kisebbséghez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása az egyik alapvető uniós érték, és ezért nem véletlen, hogy az Európai Unió mottója éppen ezt tükrözi” – mondta Roberta Metsola.

Az európai őshonos kisebbségek és nyelvi csoportok ernyőszervezete az északi frízek otthonában, Husumban tartja 68. kongresszusát szeptember 19-22 között.

A kongresszuson Szilágyi Dóra ügyvezető alelnök képviseli az RMDSZ-t. A határon túli magyar szervezetek a Magyar Közösségek Munkacsoportja ülésén fognak egyeztetni a közös kihívásokról. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), a felvidéki Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK), a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK), valamint a Magyar Polgári Erő (MPE) képviselői pénteken délután találkoznak Risum-Lindholmben.

A FUEN kongresszusán Magyarországról a német, a szlovák, a román és a ruszin országos önkormányzatok küldöttjei vannak jelen.

Fennállásának 75. évfordulóját ünnepeli a FUEN csütörtökön kezdődő kongresszusán

Csütörtökön, szeptember 19-én kezdődik az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kongresszusa a németországi északi fríz kisebbség otthonában, Husumban. Az európai őshonos kisebbségek és nyelvi közösségek ernyőszervezetét 75 éve alapították, a vasárnapig tartó rendezvényen így központi szerep jut a visszaemlékezésnek.

„A rendezvényen a szervezet több korábbi vezetője és a kisebbségvédelem számos kiemelkedő személyisége lesz jelen. Közösen visszaemlékezünk az 1949-es alapításra, a FUEN számára új fejezetet jelentő 90-es évekre, amely a vasfüggöny lebontásával együtt új lehetőségeket, de megoldatlan kisebbségi kérdéseket is hozott magával, és természetesen az elmúlt évek eredményeit is sorra vesszük. Megvitatjuk, hogy milyen lehetőségek nyílnak az európai választásokat követően a kisebbségi jogok érvényesítésére, illetve Fernand de Varennes, a ENSZ korábbi kisebbségügyi különmegbízottja mutatja be annak a szakértői konferenciának a következtetéseit, amelyet idén tavasszal szervezett a FUEN. A küldöttgyűlés fő határozata szintén az európai kisebbségvédelmi kerettörvény megteremtésének fontosságát hangsúlyozza. E tekintetben jelzésértékű, hogy Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke videóüzenetben üdvözli a FUEN-t” – foglalta össze Vincze Loránt FUEN-elnök, az RMDSZ EP-képviselője.

A kongresszuson Szilágyi Dóra ügyvezető alelnök képviseli az RMDSZ-t. A határon túli magyar szervezetek a Magyar Közösségek Munkacsoportja ülésén fognak egyeztetni a közös kihívásokról. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), a felvidéki Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK), a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK), valamint a Magyar Polgári Erő (MPE) képviselői pénteken délután találkoznak Risum-Lindholmben.

A FUEN kongresszusán Magyarországról a német, a szlovák, a román és a ruszin országos önkormányzatok küldöttjei lesznek jelen.

Csak erős képviselettel lehet előrelépni a román politika ingoványos talaján

Romániában az egyéni kisebbségi jogoknak számos törvényi eleme van, sajnos ezeket a jogszabályokat nem alkalmazzák következetesen, és közben a román állam hallani sem akar a közösségi jogokról – mondta el Vincze Loránt szerdán Tusványoson, a Kisebbségvédelem: a nemzetállamtól Európáig című beszélgetésen. Az RMDSZ EP-képviselője megosztotta azt a meglátását, hogy a román társadalom szintjén kisebb az ellenkezés az autonómiával szemben, mint a politikai osztályban.

A román politikumra nemcsak a kisebbségi jogok terén, de a közpolitikákban általában jellemző a fejetlenség, az átgondolatlanság és a következetlenség, épp ezért fontos, hogy az erdélyi magyarság erős képviselettel rendelkezzen a törvényhozásban, mert csak így lehet előrelépni ezen az ingoványos talajon, ami a román politika jellemzője – mutatott rá.

Európai perspektívából nézve a kilencvenes években a dél-szláv háború következményeként született meg a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény és a Nyelvi Charta, mert a nyugati államok felismerték, hogy valamit tenni kell. Az uniós csatlakozási feltételek közé szintén ennek következményeként emelték be a kisebbségvédelmet a koppenhágai kritériumrendszer részeként. Azt azonban, hogy az ukrajnai háborúnak milyen következményei lesznek ezen a téren, csak történelmi távlatból lehet majd megítélni, vélekedett Vincze. Nagyon fontos előrelépésnek nevezte, hogy a magyar kormány érdekérvényesítésének köszönhetően a csatlakozási tárgyalásokban most már tényleg fehéren feketével megjelenik, hogy Ukrajnának ki kell alakítania a kisebbségi jogok rendszerét, és vissza kell térnie a 2015 előtti kisebbségi normákhoz. Ezt az Európai Unió a csatlakozási tárgyalások során meg fogja követelni.

A Szalayné Sándor Erzsébet, a magyarországi Alapvető Jogok Biztosának Hivatala biztoshelyettese és Zakariás Zoltán parlamenti képviselő részvételével, Pataky István újságíró moderálásával az RMDSZ Jakabffy Elemér sátrában szervezett beszélgetésen az EP-képviselő kifejtette: a belpolitikai küzdelem mellett folytatni kell az európai kisebbségi normarendszer kialakítását.

Vincze Loránt a néppárti frakció szóvivője alkotmányügyi kérdésekben

Az Európai Néppárt képviselőcsoportja az alkotmányügyi bizottságban (AFCO) szerdán este egyhangúan az RMDSZ európai parlamenti képviselőjét választotta koordinátorának, egyben a frakció szóvivőjének alkotmányügyi kérdésekben. Az Európai Néppárt koordinátorai az egyes szakbizottságokban a törvényhozási munka vezetői, összehangolják és képviselik a parlament legnagyobb frakciójának politikai álláspontját, kijelölik a jelentéstevőket, meghatározzák a szakbizottság munkáját és prioritásait.

„Néppárti kollégáim támogatása megtisztelő, hiszen a szakbizottságban olyan időszakban bízták rám a munka megszervezését, amikor sok vitás kérdés feszíti az Uniót, a következő öt év pedig meghatározó lesz a jövőnk szempontjából. Nekünk az a feladatunk, hogy nagyon világos álláspontot fogalmazzunk meg, utasítsuk el a baloldalról érkező ideológiai nyomást, erősítsük a tagállamok együttműködését egymással és az Unió intézményeivel” – fogalmazott Vincze Loránt.

Az RMDSZ képviselője kiemelte, hogy megválasztása az RMDSZ munkájának és politikai súlyának elismerését jelenti a néppárti frakcióban. Vincze Loránt szerint az Európai Parlament szerepét erősíteni kell, ez az erdélyi magyarok érdeke, hiszen az RMDSZ képviselői az uniós intézmények közül csak az Európai Parlamentben lehetnek jelen, itt kell minden lehetőséget megragadniuk az erdélyi magyar közösség értékeinek megjelenítésére és érdekeinek képviseletére.

Az EP alkotmányügyi szakbizottsága nyomon követi az EU alapszerződésének végrehajtását, az EU intézményeinek együttműködését és jó kormányzását, előkészíti a szerződések esetleges módosítását. Egyebek mellett az Unió bővítésének intézményi összetevőivel foglalkozik, módosítja a Parlament házszabályát és működését.

Vincze Loránt, aki a FUEN elnöke is, az előző törvényhozási időszakban az alkotmányügyi bizottság alelnöke és számos kiemelt témában jelentéstevője, ugyanakkor a petíciós bizottság helyettes néppárti koordinátora volt. Ebben a mandátumban az alkotmányügyi mellett a mezőgazdasági és az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságokban dolgozik.

1 2 3 … 19
RomaniaHungary