Kategória - Hírek

Az Európai Bizottság adósa az őshonos kisebbségeknek, ezt ki kell javítani

Az Európai Unió adósa az őshonos nemzeti kisebbségeknek, az elmúlt öt évben az Európai Bizottság elmulasztotta a jogalkotást, és a Bizottság elnöke nem tartotta be az ígéretét. Ezt ki kell javítani és új alapokra kell helyezni a kisebbségvédelem ügyét, 50 millió őshonos kisebbséghez tartozó európai polgár is megérdemli az egyenlőséget és a jogvédelmet – erről Vincze Loránt szerdán, az Európai Néppárt első brüsszeli frakcióülésén beszélt, amelyen jelen volt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Az RMDSZ újraválasztott európai parlamenti képviselője emlékeztetett arra, hogy az Európai Néppárt egyelőre nem egységes a néppárti elnökjelölt, Ursula von der Leyen támogatásában, ez látszott a bukaresti kongresszus szavazásán. Az egység megteremtéséig még sok a tennivaló.

Vincze Loránt az ülésen beszámolt az RMDSZ hatalmas választási győzelméről, amelynek nyomán 100 ezer szavazattal növelte korábbi támogatóinak számát, erős megbízást adva két európai parlamenti képviselőjének.

Emlékeztetett, hogy huszonhét tagállamban a más-más körülmények között elért győzelmeknek köszönhetően lett az Európai Néppárt frakciója a legnagyobb az Európai Parlamentben. Vincze Loránt hangsúlyozta: „A Néppárt királycsináló szerepbe került, azonban nem királyválasztásra van szükség, hanem a polgárok prioritásait a középpontba helyező, okos politizálására. A polgárok többsége nem ideológiai döntést hozott, hanem a középpártoknak adott megbízást pragmatikus, józan politizálásra. Ebben a prioritás többek között a gazdák támogatása, a kohéziós politikák folytatása, a határvédelem és biztonság, valamint az európai versenyképesség visszaszerzése. Az Európai Néppárt lehetősége most az, hogy széles középpárti szövetséget köt, egyaránt figyelve a tőle jobbra és balra álló frakciókra, de kizárva a megegyezésekből a zöldeket, a bal- és jobboldali szélsőséget” – mondta el felszólalásában Vincze Loránt.

Magyarságunk közösséggé egyesít, a közösség pedig erő

„Mi nem más nemzetek ellen, nem más államok ellen vagyunk magyarok és összetartóak, sohasem kizárólagosságra vagy kirekesztésre törekedtünk, hanem önmagunkért, a megmaradásért küzdöttünk” – mondta el Vincze Loránt kedden, 2024. június 4-én Sepsiszentgyörgyön, a Sepsiszéki Székely Tanács által szervezett trianoni megemlékezésen. Azokban az országokban azonban, amelyekben mi, magyarok, kisebbségben élünk, lehet, hogy papíron egyenjogú polgárok vagyunk, de értékteremtő közösségként nem ismerik el a magyarságot, nem vagyunk a többség társnemzete. Ezen kell román barátainknak, a többségnek változtatnia – mondta el a politikus.

Az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltje emlékeztetett: egyéni jogaink akkor vannak, ha a politikai többség azt nagyvonalúan engedélyezi, és ha nekünk van eszközünk azok kivívására. „Ezt az eszközt RMDSZ-nek hívják, amit haszonnal forgattunk. Nem jöttmentek vagyunk a szülőföldünkön. Mi itthon vagyunk ezen a gyönyörű vidéken, Székelyföldön, amely nem azért volt, van és lesz, mert ez a neve ennek a régiónak, hanem azért, mert itt élnek a székelyek, és innen egy tapodtat sem mozdulnak!” – fogalmazott.

Hozzátette: a politikai megegyezések törékenyek, ezért a készenlét jogos és észszerű. „A történelem tanította erre Erdélyt, a székelyek mindig a készenlét közössége volt. Miközben megállapítjuk harmincöt év eredményeit: a jobb létet, a magyarabb létet, a magyar tulajdont, a magyar intézményeket, ne lankadjunk, ne vágjuk sutba politikai eszközeinket, ne hagyjuk el az őrhelyet!” – kérte a megemlékezőket.

„2010 volt az az év, amikor Magyarország, az anyaországunk úgy döntött, ahelyett, hogy azt siratjuk, amit elveszítettünk, és ami úgy, abban a formájában már soha vissza nem jön, ideje arra figyelni, amit senki el nem vehet tőlünk. Ez pedig a nemzet egysége, összetartozása. És ez az új magyar időszámítás.

A mai emléknap üzenete, hogy magyarságunk közösséggé egyesít bennünket. A közösség pedig erő. Ezt kell nekünk felmutatnunk június 9-én, hiszen minden magyar embernek egy szavazata van, adjuk ezt a közösségért, a nemzetért. Nem valami ellen, hanem gyermekeink jövőjéért, megerősödésünkért, hogy a nemzeti összetartozás jegyében együtt képviselhessük a magyarság érdekeit itthon, Erdélyben, és Európában!” – zárta beszédét Vincze Loránt.

 

A Sepsiszéki Székely Tanács 32. alkalommal emlékezett a trianoni diktátumra Sepsiszentgyörgyön. A rendezvényen Kolcza István (EMSZ), Erőss Bulcsú (MPE), Ferencz Csaba (SZNT) is beszédet mondott. A rendezvény meghívott szónoka Biró Erika lelkész, a Háromszéki Népfőiskola elnöke volt, fohászt Péterfi Ágnes unitárius lelkész mondott.

Vincze Loránt a nap során a háromszéki Málnás községhez tartozó Zalánpatakán is részt vett a nemzeti összefogás napjára az RMDSZ által szervezett emlékünnepen.

Közösen hívják fel a figyelmet az EP-képviselet fontosságára a külhoni magyar szervezetek

„Az összmagyarság érdeke minél több a nemzeti ügyért elkötelezett határon túli magyar és magyarországi képviselő mandátumszerzése” – áll a határon túli magyar szervezetek közös nyilatkozatában. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) keretében működő Magyar Közösségek Munkacsoport tagszervezeteinek vezetői a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) meghívására csütörtökön személyesen írták alá a nyilatkozatot Nagyváradon.

A dokumentumot Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, a Magyar Közösségek Munkacsoport vezetője, Orban Dusan, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) elnöke, Berényi József, a felvidéki Magyar Szövetség EP-listavezetője, Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökségi tagja, Andócsi János, a Horvátországi Magyarok  Demokratikus Közössége (HMDK) alelnöke, valamint Vincze Loránt FUEN-elnök, az RMDSZ EP-képviselője írta alá a helyszínen.

„Az Európai Unió a polgárokért jött létre, nem a bürokratákért! A Minority SafePack kezdeményezéssel járatlan úton indultunk el: az a célunk, hogy az Unió úgy változzon, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó ötven millió polgár érdekei is megjelenjenek benne. Ezt az utat végig kell járnunk, mert a kettős mérce nem elfogadható! Az Európai Unió nemcsak a pénzről szól, hanem szellemi, kulturális értékekről, szolidaritásról, olyan közös minimumokról szól, amelyek biztonságosabbá teszik a polgárok életét. Ennek az őshonos kisebbségek védelme is része kell legyen!” – fogalmazott Kelemen Hunor.

„Az európai kisebbségvédelmi törekvések kezdeményezői és vezetői egyértelműen a határon túli magyarok. Célunk európai kisebbségvédelmi normák megteremtése, amelyek ötvenmillió európai anyanyelvét és kultúráját védik. Ezt a munkát helyettünk senki nem fogja elvégezni. Az elmúlt években fontos eredményeket jegyeztünk: a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezést és a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény és a Nyelvi Charta uniós jogrendbe emelését szorgalmazó jelentéseket nagyarányú európai parlamenti többség támogatta. A nemzeti ügyért elkötelezett magyar képviselők támogatásával az Európai Parlamentben lehetőség volt a külhoni magyarokat érő jogsérelmek tematizálására, közösségeink helyzetének bemutatására. Képviselőink mindvégig kiálltak Magyarország mellett az anyaországot ért támadások és alaptalan vádak esetén. Képviselőinkre fontos feladat hárul az uniós bővítési folyamatban a magyar kisebbségi közösségek érdekeinek képviseletében” – mondta el Vincze Loránt.

„Az erős magyar jelenlét az Európai Parlamentben minden magyar közösség számára előnyös és fontos. A közép-kelet-európai államok uniós csatlakozása óta a Fidesz-KDNP gyakorlata, hogy listáján befutó helyet biztosít egy kárpátaljai és egy délvidéki jelöltnek, példátlan lehetőséget teremtett a közös, összmagyar érdekképviselet számára. Arra kérjük a világban élő szavazati joggal rendelkező magyar közösségeket, a júniusi európai parlamenti választásokon támogassák szavazatukkal a magyar nemzeti érdekképviseletet!” – mondta el Brenzovics László.

A dokumentum rámutat: az erdélyi és a felvidéki magyarság számára az önerőből való bejutás a tét az európai választásokon. Ugyanakkor a nem uniós tagállamban élő, de magyar állampolgársággal rendelkező polgárok részt vehetnek a magyarországi EP-választáson, szavazatuk fontos és értékes a külhoni magyar közösségek ügye iránt elkötelezett nemzeti oldal számára.

Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) magyar tagszervezetei a kisebbségvédelmi ernyőszervezet 2023-as pécsi kongresszusán döntöttek a Magyar Közösségek Munkacsoportjának létrehozásáról. Első munkaülésüket idén februárban, Lendván tartották, itt döntöttek arról, hogy közös nyilatkozatban hívják fel a figyelmet az EP-választások fontosságára a magyar közösségek számára.

Az erdélyi magyar ügyekben számíthatunk a magyar kormány támogatására Brüsszelben

Bóka János magyar európai uniós ügyekért felelős miniszterrel és Zsigmond Barna Pál miniszterhelyettessel találkoztak az RMDSZ európai parlamenti listavezetői szerdán reggel. Winkler Gyula, Vincze Loránt és Szilágyi Dóra elmondták, hogy Magyarország július elsején kezdődő EU-s soros elnöksége kiváló lehetőséget jelent az RMDSZ és az erdélyi magyarság prioritásainak támogatására.

„Az európai kisebbségi keretszabályozás kialakítása számunkra elsőrendű prioritás. A miniszter ígéretet tett arra, hogy megjeleníti az őshonos nemzeti kisebbségek ügyeit a tagállami egyeztetéseken.

Románia teljes körű Schengen-csatlakozásának elodázása és az ahhoz kapcsolódó kettős mérce elfogadhatatlan számunkra. A következő fél évben reményeink szerint pontos céldátum születik, a magyar elnökség ezt az álláspontot képviseli.

Kértem Bóka János minisztert, hogy az egyre több emberi áldozattal járó és nagy gazdasági károkat jelentő medvekérdésre találjunk megoldást, hiszen a nagyragadozók egyre több tagállamban igényelnek – most már EU-s szintű – beavatkozást. Az EB egyelőre a farkas esetében kér beavatkozást, kértük, hogy a medve is kerüljön be az akciótervbe.

A kohéziós politika felülvizsgálata és az új Közös Agrárpolitika kialakításának időszakában az erdélyi magyar közösség és a gazdák prioritásairól beszéltünk, kérve, hogy a közép- és kelet-európai államok ne legyenek a támogatás politikai vesztesei.

Erősíteni kell a KKV-k támogatását, hiszen azzal jönnek létre új munkahelyek a fiatalok számára és növekednek a lehetőségek a boldogulásra otthon, a szülőföldön.

Közös érdek, hogy az RMDSZ képviselői ott legyenek az Európai Parlamentben, hiszen közösen a Fidesz és remélhetőleg a felvidéki Magyar Szövetség képviselőivel a józan észszel hozott döntésekre akarjuk rávenni az Európai Uniót. Az EU-nak változnia kell!” – foglalt össze a találkozót Vincze Loránt EP-képviselő.

Vincze Loránt március 15-i marosvásárhelyi beszéde

Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, a FUEN elnöke ünnepi beszéde

Elhangzott 2024. március 15-én, Marosvásárhelyen, a Postaréten, a Székely Vértanúk emlékművénél

 

Tisztelt ünneplő közösség! Hölgyeim és uraim!

1848. március 15-én minden tiszta szívű magyar a haza függetlenségét és a nemzet győzelmét akarta. Kardot, puskát ragadtak, ágyút öntöttek. Szembeszálltak a hatalmi önkénnyel, harcoltak a császáriakkal, később a cári seregekkel. Védték a magyar érdeket! Áldozatuk, bátorságuk meghatározta a magyar nemzet mai sorsát. Tisztelettel emlékezünk róluk ezen a napon, mi magyarok, szerte a nagyvilágban, itt Romániában, Erdélyben, Székelyföldön, Marosvásárhelyen.

1848 hősei az életüket adták azért, amiben hittek. A marosvásárhelyi székely vértanúk a lehetségesnél is többet tettek. A szabadságharc leverése után szerveztek fegyveres felkelést, az erőviszonyok mai ismeretében vereségük várható volt. Mártírhaláluk mégis dicsőséges, a jelenig mutató székely helytállás példája.

Kell-e ma nekünk hasonló áldozatot hozni? Apaként, szülőként kell-e attól rettegnünk, hogy gyermekeink 16-17 évesen háborúba mennek? Jó azt hinni, hogy nem. Pedig a közelmúltban is voltak magyarok, akik életüket adták a nemzetért. Az 1989-es decemberi forradalomban a szabadságért, az 1990-es marosvásárhelyi fekete március idején a magyar iskoláért, a magyar megmaradásért.

Van-e ma a bécsi udvarhoz fogható elnyomó hatalom, amivel szemben össze kell zárnunk sorainkat? Bármerre járok Erdélyben, azt tapasztalom, hogy sokan Brüsszelt ilyennek tartják. A schengeni csatlakozás halasztása, az illegális bevándorlás, a Minority SafePack elutasítása, a gazdaságot csonkító zöldítés, a családok és keresztény értékeink megkérdőjelezése mind rossz európai döntések voltak. Az emberek felháborodása teljesen jogos, de nem az Európai Unióval van a baj, hanem a vezetőivel. Az 1848-as forradalmároktól eltérően nekünk van lehetőségünk beleszólni, a józan észre támaszkodó döntéseket kérni, elmenni szavazni, és biztosítani, hogy Erdélynek legyen erős hangja Európában.

A román kormány lenne az elnyomó hatalom? Amióta az RMDSZ-t kizárták a kormányból, azt látjuk, hogy a fejetlenség uralkodik Bukarestben. Az ígéretek nem valósulnak meg, a rossz döntések megnehezítik az önkormányzatok munkáját, a polgárok életét. De ismét csak azt mondom: ha erősek vagyunk, ha megkerülhetetlenek vagyunk, ha szükség van a magyarokra a kormányzáshoz, akkor jobban fognak menni a dolgok. Az utóbbi évek bebizonyították, hogy Romániában az RMDSZ a jó kormányzás garanciája. Erdély fejlődéséért, az erdélyi magyarokért csak mi dolgozunk!

De van nekünk valódi ellenségünk: a román nacionalizmus és a magyargyűlölet. Számos arcot tud ölteni: Simion és Șoșoacă ripacskodása, a Dan Tanasă által indított perek. Vagy ott van Klaus Iohannis elnök, aki a magyar nyelvvel csúfolódott, amikor jó napot kívánt a pészédének. Szembesíteni kellett Strasbourgban, hogy a magyar nyelv számunkra szent, azzal nem lehet csúfolódni.

A nacionalizmus ott van a parlamentben. A román képviselők Székelyföld létét tagadják, de ezzel egyszerre az erdélyi magyarság közösségi létét tagadják. Március 15-e jó alkalom arra, hogy hangos szóval, számosan elmondjuk: Marosvásárhelyen és Székelyföldön mi itthon vagyunk és itthon maradunk.

A nacionalizmus ott van a kormányhivatalokban és az igazságszolgáltatásban. A marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc római-katolikus iskola ennek az elszenvedője. Mert nem hiszem, hogy az áldozata. Lesz újabb magyar iskola Marosvásárhelyen. Ebből nem engedünk.

Itt van még a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának három évtizede meg nem oldott ügye. Feladtuk? Beletörődtünk? A román nacionalizmus kivár, az idő látszólag nekik dolgozik. Ha engedjük. Ezért fontos ma számba venni közös céljainkat.

Van-e ma 12 pontja az erdélyi magyarságnak? Van-e közöttünk egyetértés? Ha a közösségi média kommentjeit olvassuk, akkor azt hihetnénk, nincsenek. A Rákóczi-szabadságharc kurucaival a császárpárti labancok álltak szembe, az 1848-as forradalmárok ellen a bécsi udvar hű csatlósai rántottak fegyvert. És a mi korunkban is vannak, akik semmivel sem értenek egyet, mindennel ellenségesek. De ma tudjuk ők nem a történelem jó oldalán álltak, nem ők a magyar nemzet hangja.

Hölgyeim és uraim, tisztelt ünneplő közönség!

A történelem megtanított bennünket arra, hogy a minket érintő kérdésekben nekünk kell döntéseket hoznunk. Június 9-e, a választások napja erre ad alkalmat. Minden magyar ember tenni tud azért, hogy továbbra is legyen hangunk Európában, és legyen erőnk Erdélyben.

Az erdélyi magyar politikai szervezetek megegyezése fontos és értékes. Együtt kell cselekednünk, hogy a közösség megőrizze eszközeit, ne a fejünk fölött döntsenek mások, rólunk! Továbbra is legyen, aki kiáll az erdélyi magyarokért Brüsszelben, Bukarestben és Marosvásárhelyen.

Nekünk, magyaroknak, ma is vannak közös céljaink. Tudjuk, miért küzdünk. Tudjuk, kik az ellenségeink. És van Nemzeti dalunk is. Amely ma ugyanúgy hangzik, mint 1848 óta mindig: Talpra magyar, hí a haza!

 

Lendván tartották a FUEN Magyar Közösségek Munkacsoportja első ülését

Figyelünk egymásra, támogatjuk egymást – ez lehetne az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójában (FUEN) alakult Magyar Közösségek Munkacsoport első hivatalos ülésének mottója. A tanácskozást a szlovéniai Lendván szerveztek meg február 23-24-én. A FUEN negyedik nyelvi csoportja a tagok számát tekintve – hat – a legkisebb, de a legnagyobb lélekszámú európai kisebbséget képviselik. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), a felvidéki Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) küldöttségét a legkisebb, nyolcezer fős szlovéniai magyarságot képviselő Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) látta vendégül, amelynek elnöke, Orban Dusan megtiszteltetésnek nevezte, hogy házigazdája lehet a rendezvénynek.

„Hosszú utat járt be a kisebbségvédelem Európában 2010 óta, amikor új időszámítás kezdődött a magyar közösségek életében és az európai kisebbségvédelemben. Akkor úgy döntöttünk, érdemes európai keretben találni megoldást sajátos problémáinkra. Fontos számunkra, hogy Magyarország a kezdettől támogatta ezt az elhatározást és ehhez támogatást rendelt, és az a közös döntés is fontos volt, hogy a FUEN az az ernyőszervezet, amely az európai kisebbségvédelmi erőfeszítéseket összefogja” – mondta el a munkaülés megnyitóján Vincze Loránt FUEN-elnök, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, aki szerint időszerű volt a munkacsoport megalakítása, amellyel új fejezetet nyitottak a FUEN és a magyar tagszervezetek együttműködésében.

A munkacsoport vezetője, Brenzovics László KMKSZ-elnök rámutatott: bár a Magyar Állandó Értekezlet és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma lehetőséget biztosít a határon túli magyar szervezetek találkozására, a Magyar Közösségek Munkacsoportja az egyetlen olyan fórum, amelyben egymást támogatva a határon túli magyar közösségek a közös támákkal foglalkoznak.

A rendezvény megnyitóján Dávid Andor Ferenc, Magyarország ljubljanai nagykövete méltatta a FUEN kiemelkedő szerepét az európai kisebbségvédelemben, és elmondta: „minden magyarnak érdeke, hogy a Minority SafePack kezdeményezés elfogadásához vezető küzdelem folytatódjon, és ebből a csodálatos ötletből valóság váljon”. A tanácskozás meghívottja volt Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államititkárság főosztályvezetője és Vékás Domokos, az Országgyűlés Hunineu Alapítványának igazgatója.

A találkozón a tagszervezetek értékelték közösségeik helyzetét. Romániában szuperválasztási év lesz, az RMDSZ célja pedig megőrizni súlyát az önkormányzatokban, a parlamentben és az Európai Parlamentben a szélsőséges pártok előretörését elősegítő bizonytalanság közepette. Szlovákiában, ahol a Magyar Szövetségnek tavaly nem sikerült elérnie a parlamenti bejutáshoz szükséges ötszázalékos választási küszöböt, a magyar közösség sorsát is befolyásoló államfőválasztás lesz tavasszal, nyáron pedig az európai parlamenti képviselet visszaszerzése lesz a tét a közösség számára. Szerbiában két hónappal a parlamenti választásokat követően még mindig nem tudni, ki alakíthat kormányt, és az önkormányzati választás időpontját sem tűzték ki. A VMSZ két nappal a választások előtt veszítette el elnökét, ennek ellenére kiváló eredményt ért el, és a márciusi tisztújító közgyűlést követően az önkormányzati kampányra készül az idén húszéves szervezet. Bár a horvátországi magyarok kis közösség, erős pozíciókat sikerült szerezniük a jelenlegi kormánypárttal ápolt jó viszonynak köszönhetően – ez azonban idén változhat, mivel három választás is lesz. Így a HMDK számára nemcsak a parlamenti hely és az erős önkormányzati jelenlét a fontos, hanem a nagy pártok harca is. A szlovéniai magyarok számára az alkotmány biztosít egy parlamenti helyet, az EP-választáson viszont nem tudnának labdába rúgni. Az MMÖNK jövőre ünnepli fennállásának ötvenedik évét.

Ukrajnában 2001 óta nem tartottak népszámlálást, de a becslések szerint drasztikusan csökkent mind az ország, mind a Kárpátalján élő magyarok száma. Brenzovics László szerint mintegy 70-90 ezer magyar él jelenleg az országban, de a kárpátaljai magyarság, mint közösség, ennek ellenére nem omlott össze, és az intézményrendszere sem. Minden iskola, főiskola, egyház működik, a képviselők, polgármesterek a helyükön maradtak, de a nyomás nő rajtuk, mondta el. Ukrajnában idén lejár a parlament és az államfő mandátuma, de a háború miatt nem lesznek választások.

A találkozón a szervezetek megállapodtak abban, hogy közös nyilatkozatot készítenek a közelgő EP-választások tétjéről, egyeztetnek a magyar soros elnökség lehetőségeiről. A szervezetek több közös projektet terveznek az idei évre. Az MKM meglátogatta Magyarország lendvai főkonzulátusát, Domonkosfán pedig megtekintették a tájházat és a helyi közösség hagyományos rendezvényén vettek részt.

Ott kell lennünk, hogy ne döntsenek a fejünk fölött: Vincze Loránt újabb EP-képviselői mandátumért indul

Benyújtotta jelölését az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájához Vincze Loránt pénteken, február 16-án, Kolozsváron.

„Az RMDSZ európai parlamenti képviselőinek az a dolguk Brüsszelben, hogy az erdélyi magyarok érdekeit képviseljék azokban a témákban, amelyek itthon fontosak: az ideológiai vitákban, az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak biztosításában, az Erdély fejlesztéséhez szükséges pénzalapok megítélésében, a gazdák támogatásában, a medvekérdésben. Ott kell lennünk, hogy ezekben a dolgokban ne döntsenek a fejünk fölött, nélkülünk. Ezért nyújtottam be jelölésemet az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájához, és ehhez kérem az önök támogatását” – nyilatkozta az EP-képviselő.

 

„Jó napot kívánok, domnule președinte!”

Az RMDSZ európai parlamenti képviselője, Vincze Loránt az elhíresült „Jó napot kívánok!”-kal kezdte február 7-i felszólalását az EP strasbourgi plenáris ülésén, amelynek meghívottja Klaus Iohannis román államfő volt. Az EP-képviselő emlékeztette Románia elnökét: ezt a köszöntést nem azért érti meg minden román állampolgár, mert a többség elkezdte megtanulni a kisebbség nyelvét, hanem mert 2020-ban az államfő a magyar nyelvet politikai eszközként használta ellenfeleivel szemben.

Az autonómia a kisebbségi közösségek növekedésének modellje

„Felkérem az Európai Bizottságot, hogy hagyjon fel elutasító magatartásával és folytasson valós párbeszédet a kisebbségek képviselőivel és nyújtson valós megoldást problémáikra, ahogy más kisebbségi csoportok esetében is sikerült jogi alapot és megoldásokat találnia!” – mondta el Vincze Loránt Brüsszelben. Az Európai Parlament Petíciós Bizottságának keddi ülésén mutatták be Paul Videsott dél-tiroli professzor tanulmányát az európai kisebbségek és kisebbségi nyelvek helyzetéről.

A ‘Kisebbségi nyelvek az európai nyelvi és kulturális sokszínűség részei’ tanulmányt Vincze Loránt javaslatára, az Európai Parlament felkérésére készítette a Bozeni Szabad Egyetem professzora, a Dél-tiroli Etnikai Csoportok Intézetének tudományos igazgatója. Fontos, hiánypótló kiadvány, mivel a kisebbségek és kisebbségi nyelvek helyzetének uniós áttekintésére eddig ilyen formában még nem került sor.

A tanulmány rámutat, hogy a kisebbségek az EU lakosságának mintegy 7%-át teszik ki, de ők adják az Unió nyelvi és kulturális sokszínűségének 89%-át. Az utóbbi negyven év népességi adatainak vizsgálata azonban aggodalomra ad okot: a kisebbségek kétharmadának csökkent a lélekszáma. A professzor szerint azonban nem természetszerű a csökkenés: olaszországi, belgiumi, magyarországi, spanyolországi példák bizonyítják, hogy a különböző autonómiaformák lehetőséget tudnak biztosítani a kisebbségek fennmaradására és gyarapodására. Vincze Loránt kérdésére válaszolva a kutató kifejtette: a számok magukért beszélnek, nincsenek univerzálisan alkalmazható megoldások, a helyi problémákra mindig a helyben meghozott döntések jelentik a legjobb megoldást, az autonómia pedig erre ad lehetőséget.

Vincze Loránt felszólalásában éles kritikával illette az uniós intézményeket: “A kisebbségvédelem terén az Európai Unió önelégült magatartást tanúsít: ’minden rendben van, hiszem a mottónk az Egység a sokféleségben, vannak többnyelvűségi programjaink, diszkriminációellenes intézkedéseink, mindenkinek szóló Erasmus+ pályázatok’. A valóság azonban az, hogy az EU nyelvi sokfélesége csak a hivatalos nyelvekre vonatkozik, a többnyelvűségi programok nem terjednek ki a regionális és kisebbségi nyelvekre, a kisebbségi programok pedig mindig a vonal alá kerülnek az Erasmus+ pályázatok elbírálásakor” – mutatott rá.

„Fontos és izgalmas vita volt, amelynek következtetése, hogy azok a kisebbségi közösségek maradtak meg és növekedtek számbelileg, ahol autonómia működik, ahol a közösségek a saját kezükbe vehették a sorsukat. Az autonóm közösségek 75%-a esetében népességnövekedés történt – ezek a jó példák Európában, ezekről kell többet beszélni, és az Európai Bizottságnak, az Európai Uniónak ezeket a megoldásokat kellene támogatnia. Ez volna jó modell Románia számára is” – foglalta össze az RMDSZ EP-képviselője.

Nem az Európai Unióval van gond, hanem azokkal, akik a döntéseket hozzák

Háromszékre érkezett a Kibeszélő – Szólj bele az EU-ba! című rendezvénysorozat, melyet Vincze Loránt európai parlamenti képviselő indított. A beszélgetéssorozat csütörtöki megállójának Sepsiszentgyörgy adott otthont, pénteken pedig a kézdivásárhelyiek mondhatták el véleményüket, panaszaikat, valamint kérdezhettek a képviselőtől.

Szoktuk mondani, hogy sorsdöntő választások előtt állunk, és valóban, nekünk, erdélyi magyaroknak minden választás sorsdöntő, mert mindegyik arról szól, hogy utána sikerül-e a közösségünket versenyképesebbé, szülőföldünket biztonságosabbá tenni. Az európai parlamenti választások sem arról szólnak, hogy lesz-e az RMDSZ-nek két-három EP-képviselője a 705-ből, hanem arról, hogy lesz-e Székelyföldnek továbbra is hangja Brüsszelben, illetve lesz-e az Európában élő 50 millió kisebbségnek képviselője és hangja az Európai Parlamentben” — vezette fel a beszélgetést Antal Árpád polgármester.

Vincze Loránt ennek kapcsán elmondta, hogy az erdélyi magyarok képviselete mindig első helyen állt, és kijelentette, hogy az RMDSZ nem fog letérni arról az útról, amelyen elindult, habár a kisebbségvédelem mindig nehezített akadályverseny, amelyen a háborús körülmények csak rontanak. Ugyanígy aggasztó lehet a romániai magyar kisebbség tekintetében a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyre növekvő térnyerése is.

A sepsiszentgyörgyi polgármester azt is hangsúlyozta, hogy bár egyre vonzóbb az itt élő közösség számára kelet, mégis nyugat felé kell tekinteni, tanulni a nyugati hibákból, és tovább vinni a jó példákat. „Egy jó barátom szokta mondani, hogy az utolsó jó dolog, ami keletről jött, az mi voltunk. Éppen ezért úgy gondolom, hogy üzletelni kelettel lehet, de példát nyugatról vegyünk” — fogalmazott.

A beszélgetés második háromszéki felvonására Kézdivásárhelyen került sor, ahol Bokor Tibor polgármester beszélgetett Vincze Loránttal. „Vitázhatunk arról, hogy jó-e nekünk az Európai Unió, vagy sem, azonban ez ennél összetettebb kérdés, nem lehet igennel, vagy nemmel válaszolni rá. A kérdés inkább az, hogy beleszólunk-e a döntésekbe, a csapat része leszünk-e, vagy kimaradunk a döntéshozatalból. Biztos vagyok benne, hogy sokkal rosszabb lenne, ha senki nem képviselné a közösségünket. Ha senki nem képviselné az erdélyi magyarok érdekeit Brüsszelben, Kézdivásárhelyen is számos fejlesztés és beruházás nem valósulhatott volna meg” – emelte ki a város vezetője.

Mi a józan észt szeretnénk visszavinni Európába, hogy ne a baloldali ideológia mentén szülessenek döntések, hanem a polgárok és Európa érdekeit szem előtt tartva” — hangsúlyozta az európai parlamenti képviselő.

A háromszéki eseményeken kisebbségvédelemről, szélsőségekről, agrárpolitikáról, a brüsszeli központosítási törekvésekről, az ukrán gabonaimportról, de az uniós külpolitikáról és csökkenő nemzetközi súlyáról, valamint a június 9-i európai parlamenti választások után kialakuló erőviszonyokról is szó esett.

RomaniaHungary