Kategória - Hírek

ENSZ Kisebbségi Fórum: a kisebbségek elhanyagolt csoportnak számítanak Európában

Az etnikai kisebbségek elhanyagolt csoportnak számítanak Európában, és nem tapasztalható előrelépés a helyzetükben – jelentette ki Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke hétfőn az ENSZ Kisebbségi Ügyek Regionális Fórumán. A Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja által kezdeményezett, a Tom Lantos Intézet szervezte fórum idei európai-közép-ázsiai kiadását Bécsben szervezték meg, az ENSZ Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló Nyilatkozata elfogadásának harmincadik évfordulóján.

Erre, illetve az Európa Tanács szintén a kilencvenes években életbe lépett Nyelvi Chartájára és Kisebbségi Keretegyezményére vonatkozva tette fel Vincze Loránt a kérdést: javult-e a kisebbségek helyzete az elmúlt harminc évben? A kisebbségeknek elismerésre, megfelelő jogi keretre és a jogok alkalmazására van szüksége, de ehelyett egyes államoktól csak elnyomásra és asszimilációra számíthatnak – mutatott rá. Hozzátette: azokban a tagállamokban tudtak tartós és sikeres megoldásokat találni a kisebbségek helyzetére, amelyek nyitottak voltak a kérdések rendezésére, míg mások csak nemzetközi nyomásra vagy konfliktusok eredményeként tettek lépéseket.

Az Európa Tanács eszközei kapcsán kijelentette: azok alkalmazása és a monitoring rendszer sok kívánnivalót hagy maga után, ezért is időszerű újragondolásuk – ahogyan azt az ET magyar elnöksége kezdeményezte is 2021-ben. Szerinte azonban vannak pozitív fejlemények is, egyre több tagállam látja be a kisebbségi helyzet nemzetközi rendezésének a fontosságát és támogatja azt – így például Ausztria vagy Németország, amelynek új kormányprogramjába is belekerült az európai kisebbségvédelem szorgalmazása. Ezeknek a tagállamoknak a javaslatára a nemzetközi szervezetek az eddigieknél sokkal jobb, erősebb kisebbségvédelmi eszközöket hozhatnak létre – vélekedett Vincze.

A FUEN elnöke konkrét javaslatokat fogalmazott meg a kisebbségek helyzetének javítására, azzal a céllal, hogy a Fórum záródokumentumába kerüljenek. Többek közt átfogó uniós kisebbségvédelmi keretszabályozás kialakítását javasolta, szorosabb uniós együttműködést az ENSZ-szel és az Európa Tanáccsal a kisebbségi jogok terén, illetve a koppenhágai kritériumok kisebbségvédelemre vonatkozó jogi követelményeinek kiterjesztését a jelenlegi tagállamokra is.

A fórumon felszólalt többek között Kairat Abdrakhmanov, az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosa, Arno Kompatscher, Dél-Tirol kormányzója és Fernand de Varennes is, aki ezúttal is csalódottságának adott hangot, amiért az Európai Bizottság a széles körű támogatottság ellenére sem kezdeményezett jogalkotást a Minority SafePack javaslatai alapján – szerinte ezáltal az Európai Unióban visszalépés történt a kisebbségi jogok terén.

Vincze Loránt kezdeményezésére a nyelvi és kulturális sokszínűségről tartott meghallgatást az Európai Parlament Petíciós bizottsága

„Nincs igaza az Európai Bizottságnak, amikor azt állítja, hogy a kisebbségvédelem tagállami hatáskör, és pont. Az uniós intézmények, így a Bizottság ambíciója is az, hogy támogassa a tág értelemben vett kisebbségeket: akcióterveket dolgoz ki a szexuális kisebbségek védelmében, romastratégiát alkot, de a nyelvi és nemzeti kisebbségek mostohagyermek maradnak. Sokkal többet lehet tenni a jelenlegi keretek között is, ahogy azt a más típusú kisebbségek esetében hozott intézkedések már bizonyították” – mondta el Vincze Loránt szerdán Brüsszelben.

Az RMDSZ EP-képviselőjének javaslatára az Európai Parlament Petíciós bizottság meghallgatást kezdeményezett az Európai Unió nyelvi és kulturális sokszínűségéről, amely a polgárok által benyújtott petíciók visszatérő témája. Paul Videsott, a Bolzanoi Egyetem és a Dél-Tiroli Etnikai Csoportok Intézete kutatója előadásában elmondta: az Európai Unióban 192 nemzeti kisebbség él, és bár számuk csak a Unió lakosságának 7%-át teszi ki, az általuk beszélt nyelvek teszik ki az Unió nyelvi sokszínűségének 89%-át. Amellett érvelt, hogy ezen nyelvek és kultúrák megőrzésére a legjobb megoldást az autonómia jelenti, amelynek pozitív hozadéka van az állam minden polgára számára, a béke és a jólét biztosítéka – ahogy azt Dél-Tirol példája is illusztrálja. A kutató rámutatott: nem áll az az érv, hogy az Uniónak nem hatásköre a kisebbségek védelme, mivel az Unió alapdokumentumában szerepel a kulturális, vallási és nyelvi sokféleség tisztelete. A tisztelet pedig támogatást feltételez, hiszen, ha nem támogatunk valamit, ami veszélyben van, nem mondhatjuk róla, hogy tiszteljük – érvelt.

Vincze Loránt hozzászólásában elmondta: Az autonómia nagyon fontos téma, akkor is, ha egyes tagállamokban kényes kérdésnek számít. „Az autonómia a közösségek számára lehetőséget jelent, hogy ők maguk döntsenek a saját ügyeikben – a nyelvhasználat, az oktatás, a kulturális intézmények kérdéseiben. Az elégedett kisebbségek lojálisak hazájukhoz, és hozzájárulnak a stabilitáshoz, a békéhez és a gazdasági fejlődéshez – ez a mai Európában egy nagyon fontos üzenet” – mondta el az EP-képviselő.

Az Európai Bizottság jelen lévő képviselőjének előadására válaszolva Vincze Loránt hozzátette: az európai nyelvi és kulturális sokszínűség nemcsak számokról szól, hanem több millió emberről. Egyértelmű, hogy nem az államnyelvek szorulnak támogatásra, azok mindig fennmaradnak, hiszen egy egész állam áll mögöttük, hanem a kis nyelveket kell támogatni, amelyek Európa sokszínűségét biztosítják. „Tudjuk, hogy léteznek uniós programok, de a kis nyelvek és kis szervezetek számára ezek nem hozzáférhetőek. Lehet, hogy a Bizottság tesz lépéseket ezen a téren, de mi ezt a helyszínen nem érezzük. Romániában soha nem hallottam olyan uniós programról, amely azt bátorítaná, hogy a többséghez tartozó gyerekek kisebbségi nyelveket tanuljanak” – mutatott rá Vincze.

A meghívott további nemzetközi előadók, Bengt-Arne Wickström professzor és Ana Vari Chaplain breton önkormányzati képviselő az autonómia, mint a kisebbségi régiók stabilitását biztosító tényező mellett érveltek, rámutattak a kisebbségi és regionális nyelvek hozzáadott értékére, illetve konkrét javaslatokat fogalmaztak meg – többek között a Minority SafePackben is kért Nyelvi Sokszínűség Központjának létrehozására és egységes uniós, a kisebbségi nyelvekre vonatkozó irányelvek kidolgozására. Azt is hangsúlyozták, hogy a koppenhágai kritériumoknak minden egyes tagállamra vonatkozniuk kell, nemcsak a csatlakozás előtt álló országokra.

A romák helyzetének javításához több empátiára, sok időre és még több munkára van szükség

„El kell ismernünk, hogy az EU roma stratégiájának első évtizede nem javított lényegesen a romák helyzetén. Sokkal többet kell tennünk a romák érdekében, például a jó gyakorlatok átadásával és megismertetésével a tagállamok között. Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak jobban együtt kell dolgozniuk, egymásra vannak utalva” – mondta el Vincze Loránt Bécsben. A FUEN elnöke pénteken az osztrák Parlament elnöke, Wolfgang Sobotka meghívására vett részt a Nemzetközi Roma Nap alkalmából szervezett bécsi konferencián. A megbeszéléseken az európai kisebbségvédelem témája is napirendre került.

Az osztrák parlament üléstermében rendezett beszélgetésen a FUEN elnöke elmondta, hogy annak ellenére, hogy tíz évvel ezelőtt fogadták el az első uniós romastratégiát, kevés előrelépés történt a területen. “Meg kell néznünk és kezelnünk kell a romák helyzetének alapvető okait, és nagyobb figyelmet kell fordítanunk a válsághelyzetekre is, ilyenkor a romák hamar a gyűlöletbeszéd célpontjává vagy a cigányellenesség áldozatává válnak, ilyen volt a koronavírus járvány, és ilyen most az ukrán menekültválság is. Helyi roma szervezetek beszámolója szerint nemrégiben Németországban Berlinben és Manheimban is hátrányosan különböztettek meg ukrajnai menekült romákat” – közölte Vincze Loránt.

Emlékeztetett, hogy a közép- és kelet-európai roma közösségek többsége még mindig mélyszegénységben él, gyakran, tapasztott földből, agyagkunyhókból álló nyomorúságos településeken. Romániában tízből nyolc roma olyan házban él, ahol nincs folyóvíz, és tízből hét gyermek nem fejezi be az iskolát – mutatott rá.

Podiumsdiskussion, Loránt Vincze

A helyzet javításához többek között nagyobb alázatra és megértésre van szükség, de új beruházásokra is az oktatás, az egészségügyi szolgáltatások terén, különös tekintettel a roma gyermekekre és a szakképzési programokra. A romák helyzetét csak idővel és nagyon kemény munkával lehet megfordítani, annak érdekében, hogy a romák egyenlő bánásmódban részesüljenek, és esélyt kapjanak arra, hogy beilleszkedhessenek a társadalomba, teljes értékkel vegyenek részt a társadalmi, kulturális és politikai életben – fogalmazott a FUEN elnöke.

A Wolfgang Sobotkával, az osztrák Nemzeti Tanács elnökével folytatott megbeszélésen ismertette a Minority SafePack kezdeményezést, amelyet az Európai Bizottság elutasított, és egyetértettek abban, hogy a romák és a többi őshonos kisebbségi közösség védelmében a közép- és kelet-európai tagállamok szorosabb együttműködésére van szükség.

Mindset ifjúsági konferencia Marosvásárhelyen: Rólad csak veled!

„A fiataloknak nem megmondani kell, hogy mit csináljanak, hanem meg kell őket hallgatni. Európa jövője egyértelműen rólatok szól, ti lesztek a most születő döntések haszonélvezői – vagy kárvallottjai, ha nem megfelelő döntések születnek” – mondta el Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke a Mindset ifjúsági konferenciáján a marosvásárhelyi és Maros megyei diákszervezetek képviselőinek. A Rólad csak veled! című rendezvényen péntek délután a Gecse Dániel Református Orvosi és Egészségügyi Szakkollégiumban Kovács Domokos Péterrel, Magyarország ENSZ Ifjúsági Küldöttével, Karagich Bálinttal és Pirityi Somával, a külföldön tanuló magyarországi diákokat tömörítő Hungarian Youth Association vezetőivel, Olteán Csongorral, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnökével és Frunda Csengével, az RMDSZ marosvásárhelyi frakcióvezetőjével beszélgettek arról, milyennek képzelik el Európa jövőjét, a beszélgetésbe bevonva a mintegy hetven helyi fiatalt is.

A hálózatépítés jegyében a meghívottak a nemzetközi szervezetekben végzett magyar érdekképviseleti munkáról, a külföldi tanulással kapcsolatos tévképzetekről és a valós nehézségek leküzdéséről, a hazai ifjúsági törvény előkészítéséről, a mentorprogramok fontosságáról, a kisebbségvédelem útvesztőiről beszélgettek a Maros Megyei Magyar Diáktanács, a Maros Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács, az Érted Egyesület, a Jurátus Kör, a helyi egyetemek és középiskolák képviselőivel.

Kovács Domokos Péter az ENSZ ifjúsági küldötti szerepre olyan platformként tekint, amely teret ad nemcsak neki, hanem más fiataloknak is, akik önkéntesként részt vesznek a programban. A megpályázható országképviselet szerinte óriási felelősség, hiszen a küldött egy közösségért felel, és úgy is kell fellépnie. Az Európa jövőjéről szóló párbeszéd kapcsán egy módszertani javaslatot fogalmazott meg: szerinte a padokon való beszélgetés falusi mindennapok részét képező módszere hozná közelebb az emberekhez az európai témákat.

A Hungarian Youth Association eredetileg a Londonban tanuló magyar diákokat szerette volna összefogni, de hamarosan az Egyesült Királyság egészére kiterjedt tevékenysége, ma pedig már 11 országban tanuló mintegy 7000 diákot képviselnek – számolt be Karagich Bálint és Pirityi Soma. A közösségépítés mellett érdekképviseleti tevékenységet is folytatnak, és a megszerzett tudás otthoni kamatoztatása érdekében információs hidat építenek ki a magyar munkaerőpiac és a külföldön tanuló diákok között. Elmondásuk szerint tévhit, hogy a külföldön tanuló diákokat elveszíti az anyaország: felmérésük szerint a külföldön tanuló magyar diákok 60%-a szeretne visszatérni Magyarországra, de ennél jóval többen – 95% – venne részt szívesen magyar vonatkozású projektekben. Az Unió vonatkozásában a polgárok és a képviselők közti közvetlen kommunikáció fontosságát emelték ki, ennek köszönhetően került Vincze Loránt közvetítésével a Petíciós bizottság napirendjére az Egyesült Királyságban tanuló uniós diákok Brexit utáni ellehetetlenülése.

Olteán Csongor többek közt arról beszélt, hogy a romániai rendszerben nagyon nehezen haladnak előre az ügyek, ha valaki „nem fogja kézen őket és vezeti egyik iroda után a másikba”. Az ifjúsági törvény is jó ideje a fiókban van, jelenleg a minisztériumi átszervezések miatt, de reméli, hogy ennek eredményeképpen nagyobb hatásköre lesz a sportminisztériumtól a családügyi minisztériumhoz átkerülő ifjúsági államtitkárságnak. Uniós perspektívában azt kifogásolta, hogy jelenleg nincs olyan grémium, amely összefogná az uniós támogatással megvalósuló ifjúsági képzések, mobilitási projektek eredményeit, amelyek hozzájárulhatnának egy hatékony európai ifjúságpolitika megalkotásához.

„Tavalyelőtt bebizonyítottuk, hogy a fiataloknak nagyon nagy szerepe van ebben a városban. Néha kísért minket a kényelem, és kell némi unszolás. De ha megértjük, hogy a mi lábunk alatt van a gázpedál, nagy dolgokra vagyunk képesek” – fogalmazott Frunda Csenge.

Van létjogosultsága a hasonló rendezvényeknek, sikerült megszólítani vele a marosvásárhelyi ifjúsági szervezeteket, jövőbetekintő javaslatok hangzottak el Európa jövőjével kapcsolatban, folytatni kell a hasonló ifjúsági csúcstalálkozókat – fogalmazta meg Vincze Loránt a FUEN által szervezett rendezvény következtetését.

Fekete Március Marosszentgyörgyön: Itt könnyebb a mi márciusi hőseinkről beszélni

“A friss történelem, a bennünk ma is élő fájdalom lehet az oka, hogy a Fekete Március hősei sosem kaphatták meg azt a tiszteletet, amely kijárt volna nekik. A marosszentgyörgyiek egy évvel ezelőtt, a Fekete Március emlékmű felállításakor arra vállalkoztak, hogy változtatnak ezen. Itt könnyebb a mi márciusi hőseinkről beszélni” – üzente Vincze Loránt március 20-án a marosszentgyörgyi Fekete Március megemlékezés résztvevőinek.
Üzenetében, amelyet marosvásárhelyi irodavezetője, Bándi Zsolt tolácsolt, a képviselő úgy fogalmaz: a marosszentgyörgyi Puczi Béla, Szilveszter Kiss Péter, Tóth Árpád, Lőrinczi József, Sütő József és Szilágyi József igazi hősök, akik megálljt parancsoltak az etnikai gyűlöletnek, az elvakult nacionalizmusnak, és akiknek köszönhetően végül nem érte el végső célját a manipuláció. “Az ő cselekedeteik túlmutatnak az egyéni bátorságon, és az egymásra utalt magyar és roma közösségek közös fellépésének erejét példázzák. Leginkább ez az, amiről a békeidőkben is példát kellene vegyünk”.
A vasárnapi ünnep résztvevőinek azt kívántaa: zárjunk le egy fejezetet, és nyissunk közösen egy újat – legyenek a Fekete Március sérelmei végre a történelmi múlt részei, és váljon a nemzetiségek együtt gondolkodása, közös fellépése a mindennapok részévé!

Vincze Loránt Nyergestetőn: az ukrajnai kisebbségek is a háború áldozatai

A történelmet a győztesek írják – mondta Napóleon. De vannak a történelemnek olyan pillanatai, amikor a harcban lévő egyik fél eszméi, céljai olyannyira tiszták, érthetők és nemesek, hogy a csata, a harc vagy háború kimenetelétől függetlenül nem kétséges, kinek az igaza bizonyul hosszú távon győztesnek, és kikre fognak a történelem távlatából hősként tekinteni – mondta el Vincze Loránt Nyergestetőn. A március 15-i megemlékezésen Tánczos Barna és Novák Ede miniszterek, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsa elnöke, Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere, Szántó László, Csíkkozmás polgármestere, valamit dr. Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulja is részt vett.
“Ma a szomszédunkban ismét háború dúl. Le kell szögezni: az orosz inváziónak nem célja az ukrajnai kisebbségek helyzetének javítása, ők is ugyanolyan áldozatai a háborúnak, mint minden ukrán állampolgár. Az ukrajnaiak saját életükért, családjukért, otthonukért, hazájukért kénytelenek fegyvert ragadni a borzasztó túlerővel szemben” – mutatott rá az EP-képviselő.
“Mi, magyarok mélységesen elítéljük az orosz inváziót, amely veszélybe sodorja ártatlan civilek millióinak életét. Szolidárisak vagyunk az Ukrajna területén élő minden nemzettel, kiállunk a kárpátaljai magyarok mellett. Egyként mozdult meg a magyarság és segít a bajba jutott embereken, magyarokon és másokon, az asszonyokon, a gyerekeken. Egészen biztosan mosolyognak ránk a szentek, hiszen a háború legnagyobb pusztítása az volna, ha az emberségünket ölné meg” – foglamazott beszédében.

Március 15. Kézdivásárhelyen: a márciusi ifjaknak köszönhetően a magyar nemzet ma erősebb, egységesebb, büszkébb és szabadságszeretőbb

“Mi, magyarok, győztünk, de nem a csatatéren, és nem 1849-ben, nem 1956-ban. A történelemkönyvek is megírták, de leginkább mi vagyunk azok, akik tudjuk, hogy harcunk igazságos volt, és tudták és tudják ezt még a legyőzőink is. Az egész világ tiszteletét vívtuk ki. A győzelem érzete bennünk van, mindannyian érezzük, akik magyarok vagyunk. A legbensőbb vágyunk a szabadság, saját ügyeink szabad rendezése, szülőföldünk, nyelvünk megtartása, a magyar családok támogatása, a magyar gyermekek jövőjének építése” – mondta el március 15-i ünnepi beszédében Vincze Loránt Kézdivásárhelyen.
Az EP-képviselő emlékeztetett: a szabadságharcban ezrével estek el a honvédek, de mi, kései utódok ma mégis itt vagyunk a világnak ebben a szegletében. “A nemzet újra és újra felemelkedett, megerősödött, továbblépett. És hiszem, hogy ez a nemzet, ha kell, készen áll ismét megvédeni a szabadságát, megvédeni a szülőföldjét. 1848-nak, a márciusi ifjak hősiességének is köszönhetően a magyar nemzet ma erősebb, egységesebb, büszkébb és szabadságszeretőbb” – mondta el.
Vincze köszönetet mondott Bokor Tibor polgármesternek a szívélyes vendéglátásért, Tamás Sándor megyeelnöknek, Fejér László Ödön szenátornak, Lukács Bence Ákos vezető konzulnak, illetve minden kézdivásárhelyinek és felsőháromszékinek az együtt ünneplés öröméért és erejéért.

Vincze Loránt Bodvajon: Szabadságharcos nemzet vagyunk!

“Egy számomra nagyon régóta várt pillanat érkezett el ma a háromszéki Bodvajon. A sors ugyanis úgy hozta, hogy európai parlamenti képviselővé választásom óta – azaz két éve és tíz hónapja – most először mondhatok március 15-i köszöntőket több településen, így, emberek között, együtt ünnepelve” – mondta el Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke az erdővidéki településen március 14-én.

(tovább…)

Konferencia Európa jövőjéről: bemutatta kisebbségvédelmi szervezetekkel közös elvárásait a Kisebbségi Intergroup

A Konferencia Európa jövőjéről uniós kezdeményezés keretében az Európai Parlament Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoportja (Kisebbségi Intergroup) párbeszédet kezdeményezett a legfontosabb, a kisebbségvédelem terén évtizedes tapasztalattal rendelkező nemzetközi kisebbségvédelmi szervezetekkel, akikkel együttműködve fogalmaztak meg a nemzeti és nyelvi kisebbségek számára fontos javaslatokat az Unió számára.

A javaslatokat az Intergroup csütörtöki ülésén mutatja be Az Európai Nyelvi Egyenlőség Hálózat (European Language Equality Network – ELEN), az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (Federal Union of European Nationalities –  FUEN) és a Hálózat a Nyelvi Sokszínűség Népszerűsítéséért (Network to Promote Linguistic Diversity – NPLD). Az Intergroup társelnökei, Vincze Loránt és Francois Alfonsi ezt megelőzően, szerdán Strasbourgban tájékoztatták a sajtó képviselőit az együttműködésről és a 12 javaslat tartalmáról.

„Az Európai Unió őshonos kisebbségei egy lehetőséget látnak arra, hogy saját problémáikat, ügyeiket ismét az Unió napirendjére emeljék, miután az Európai Bizottság nem kezdeményezett jogalkotást a Minority SafePack polgári kezdeményezés alapján. Nem adjuk fel az uniós kisebbségvédelemért folytatott küzdelmet, új lehetőségeket keresünk, és az Európa jövőjéről szóló konferenciát is annak tekintjük. A párbeszédet annak érdekében kezdeményeztük, hogy a kisebbségek jövője szempontjából fontos javaslatok megfogalmazása és népszerűsítése összehangoltan, a lehető legnagyobb hatásfokkal történjen” – mondta el Vincze Loránt a sajtótájékoztatón.

Az EP-képviselő röviden ismertette a szervezetek javaslatait, amelyek máris elérhetőek a Konferencia Európa jövőjéről hivatalos honlapján. A javaslatok ITT is elérhetőek.

A FUEN a Minority SafePack csomagban megfogalmazott javaslatokat viszi tovább, így a közös uniós kisebbségvédelmi minimumtól az audiovizuális tartalmakhoz való hozzáférésen át  a koppenhágai kritériumrendszer minden tagállamra való kiterjesztéséig sok témát ölel fel.

Az ELEN a veszélyeztetett nyelvek védelmét, egy nyelvi biztos pozíciójának létrehozását és a kisebbségek nyelvhasználati jogának védelmét kéri az EU-tól.

Az NPLD javaslata a nyelvhasználat szempontjából közelít a kérdéshez, javaslataik közt szerepel egy uniós nyelvi charta létrehozása, illetve az is, hogy a digitalizációs folyamatokban ne szoruljanak háttérbe ezek a nyelvek.

Vincze Loránt felhívta a figyelmet, hogy a javaslatok elbírálása során azok támogatottsága is szempont lesz, ezért arra kért mindenkit, aki számára fontos a kisebbségek védelme, hogy regisztráljon és támogassa a javaslatokat. Hozzátette: idén tavasszal a FUEN két nemzetközi konferenciát is szervez a Konferencia Európa jövőjéről részeként Németországban és Erdélyben, az itt megfogalmazott javaslatokat szintén az uniós döntéshozók elé terjesztik.

Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt

A Jurátus Kör Vincze Loránt európai parlamenti képviselővel partnerségben pályázatot hirdet Pályázd be magad az EU-ba! címmel. A legjobb uniós témájú szakdolgozatokat író joghallgatókat brüsszeli fizetett gyakornoksággal és tanulmányi úttal díjazzák.

„A Jurátus Kör, azaz a kolozsvári joghallgatók szövetsége a magyar joghallgatók szakmai támogatását és tudományos tevékenységekbe való bevonását tűzte ki célul, ezért is került be idei programtervezetünkbe egy olyan vetélkedő, amelyre a résztvevők szakdolgozat írásával jelentkezhetnek. Mivel az egyetemen már másodéven foglalkozunk európai uniós joggal, úgy gondoltuk, fontos lenne az órán tanultakat alaposabban átrágni, illetve szerettük volna, hogy a legeredményesebb résztvevők eljussanak az uniós döntéshozás helyszínére is. Ekkor kerestük fel Vincze Loránt európai parlamenti képviselőt, aki az első perctől kezdve támogatta kezdeményezésünket, illetve szabad kezet adott a szervezésben” – nyilatkozta Horváth-Kovács Mátyás, a Jurátus Kör elnöke.

„Folyamatosan törekszem arra, hogy az uniós témákat közelebb hozzam az erdélyiekhez, hiszen számos Brüsszelben születő döntés kihatással van a mi életünkre is. A Jurátus Kör kezdeményezése remekül illik ebbe a keretbe, hiszen így a joghallgatók konkrét uniós jogi kérdésekben mélyülhetnek el, illetve ezt követően a legjobbak a jogalkotás helyszínen is betekinthetnek a folyamatokba. Örömmel támogatom a kezdeményezést, és kíváncsian várom a pályaműveket” – mondta el Vincze Loránt.

A verseny központi témáját az uniós jog vitatott témakörei képezik:

  • Az uniós jog elsőbbségének kérdése a tagállamok alkotmánybírósági döntéseinek fényében;
  • Az Európai Bizottságnak a Minority SafePack Európai Polgári Kezdeményezéssel kapcsolatos döntésének elemzése;
  • Jogállamisági elvek és értékek uniós jogi megközelítésben.

A pályázatra minden Romániában tanuló magyar joghallgató (alap- és mesterképzésről egyaránt) jelentkezhet, 2 fős csapatokban. Az 5-10 oldalas terjedelmű dolgozatokat február 28-án éjfélig lehet beküldeni. A kiválasztott pályamunkákat egy gálaesten mutatják be, amelyet Kolozsváron tartanak 2022. április 22-én. A dolgozatokat három tagú szakmai zsűri értékeli.

A pályázat fődíja hat hetes fizetett gyakornokság Brüsszelben, Vincze Loránt EP-képviselő irodájában. Ezen kívül mindhárom témában külön-külön hirdetnek első helyet, amelyért egy brüsszeli tanulmányúton való részvétel jár, míg a második és harmadik helyezett csapatok könyvutalványokban részesülnek.  A nyertes dolgozatokból egy kiadvány is készül Vincze Loránt és a Jurátus Kör közös gondozásában.

A verseny további részletei: https://bit.ly/34ezZIE

RomaniaHungary