Kategória - Hírek

A Kisebbségi Keretegyezmény és a Nyelvi Charta nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket

Az Európa Tanács kisebbségvédelmi eszközeinek választ kell adniuk az új kihívásokra, az egyéneket és a közösségeket kell előtérbe helyezniük, nem az államokat kellene kiszolgálniuk, népszerűsíteniük kellene a jó gyakorlatokat, beleértve a sikeres európai autonómiamodelleket – mondta el Vincze Loránt kedden Strasbourgban, az Európa Tanács magyar elnöksége által szervezett magasszintű zárókonferencián. A Nemzeti kisebbségek identitása a sokszínű társadalmakban: Európai perspektívák című rendezvényen Vincze a FUEN nevében gratulált a magyar kormánynak a jól megtervezett és kivitelezett ET-elnökséghez, és kiváltképpen ahhoz, hogy a nemzeti kisebbségek védelmét az elnökség fő prioritásai közé emelték.

Előadásában a FUEN elnöke, az RMDSZ EP-képviselője kifejtette: az Emberi Jogok Európai Egyezménye mellett a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény és a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartája létrehozása az Európa Tanács legnagyobb megvalósításai, mert ezek az eszközök érték el a legnagyobb hatást Európában. Emlékeztetett: ezek akkor születtek meg, amikor a volt Jugoszláviában dúló háború nyomán az európai államok ráébredtek, hogy a nemzeti kisebbségek ügyei és a nemzetközi kisebbségvédelmi megállapodások legitim nemzetközi kérdések és nem egyes tagállamok belügyei. Hozzátette: sajnos a kilencvenes évek óta stagnál a kisebbségvédelem, az Európai Unió pedig, annak ellenére, hogy az értékek megtestesítőjeként és nemzetközi jó példaként tekint magára, mégis szándékosan mellőzi a nemzeti és nyelvi kisebbségekre vonatkozó közös normarendszer kialakítását.

„A Keretegyezményt az EU és az ET tagállamainak túlnyomó többsége ratifikálta, és ma általánosan elfogadott nézet, hogy ez azt bizonyítja, Európában a kisebbségi kérdés megoldódott. De ez egy hibás szemlélet: még az Unión belül is vannak olyan aláíró tagállamok, amelyek nem ismerik el kisebbségeiket, mások visszavesznek a már megadott jogokból, vagy nem alkalmazzák a kisebbségi törvényeket. Ugyanakkor etnikai konfliktusoknak és feszültségnek vagyunk tanúi szomszédainknál, Ukrajnában, és a Nyugat-Balkánon” – mutatott rá a FUEN elnöke, aki tagállami példák – a görögországi török kisebbség el nem ismerése, a szlovákiai magyarok ellen irányuló Benes-dekrétumok, az észtországi és lettországi állampolgárság nélküli oroszok – felsorolásával példázta, hogy az EU a nyilvánvaló jogsértések ellenére is csendben marad, a rosszul értelmezett szubszidiaritás elvére támaszkodva.

Vincze Loránt javaslatokat fogalmazott meg az Európa Tanács fele a két kisebbségvédelmi eszköz hatékonyabbá tétele érdekében. Többek között a szakértői bizottságok szerepének növelését, az általuk megfogalmazott javaslatok érvényesítésének számonkérését, egy hatékonyabb monitoring-mechanizmus kialakítását, a jelentéstevési gyakorlatok reformját javasolta. Ugyanakkor szerinte új generációs kisebbségvédelmi eszközök kidolgozására is szükség van, hiszen a két eszköz ma idejét múltnak tekinthető, mivel nem veszik figyelembe a digitalizációt, a mesterséges intelligencia megjelenését, nem hivatkoznak azokra a friss tanulmányokra, amelyek bizonyítják a többnyelvűség hozzáadott értékét társadalmaink számára.

Az Európai Parlament tagjaként az RMDSZ képviselője Strasbourgban arról is beszélt, hogy az Európai Uniónak fel kellene karolnia a Keretegyezményt és a Chartát, és a jogállamisági vizsgálatok részévé kellene tennie a két dokumentumot, ahogyan a Velencei Bizottság ajánlásaival tette. Hozzátette: az ET jogi eszközei gyakorlatilag a tagállammá válás kritériumrendszerének gerincét képezik az EU-csatlakozási folyamatban az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság területein, de ennek a csatlakozást követően is így kellene maradnia.

A kisebbségeknek lehetőséget kell adni, hogy hozzájáruljanak a társadalom és a gazdaság fejlődéséhez!

„A nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó uniós polgároknak lehetőséget kell adni arra, hogy hatékonyan hozzá tudjanak járulni az általános társadalmi és gazdasági fejlődéshez. Az Európa jövőjéről szóló párbeszéd során középpontba kell állítani a kisebbségi közösségek szerepét Európa egészének jövőbeli jóléte megteremtésében” – mondta el Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke csütörtökön Helsinkiben, az Európai Kisebbségi Régiók Fóruma megnyitóján. A FUEN rendezvényének ötödik, október 14-16. között zajló kiadása az Északi sokféleség – a gazdasági növekedés kulcsa? címet viseli.

Vincze Loránt kifejtette: az északi államokban kézzelfogható eredményekről lehet beszélni a kisebbségek szerepét illetően a határon átnyúló és regionális együttműködésben. A régió ugyanakkor a kisebbségvédelmi modellek szempontjából is fontos, mert bizonyítja, hogy egymás nyelveinek a megtanulása nem teher, hanem előny. Skandináviában, de Európa más részein is számos példa van arra, hogy a kisebbség-többség viszonyának tartós rendezése gazdasági fellendülést eredményez, ugyanakkor arra is vannak példák, hogy a rendezetlen helyzetek gazdasági lemaradást hoznak maguk után – ahogy ez sajnos Romániában is tapasztalható. „Mielőtt megnyerjük a csatát egy egész Európára kiterjedő, kisebbségbarát környezet megteremtéséért, meg kell vizsgálnunk a már működő rendszereket”, mutatott rá a FUEN elnöke a fórum céljára.

Vincze Loránt szerint az EU jelenleg próbálja újradefiniálni önmagát, és ez új lehetőséget biztosít a többség és a kisebbség közötti kapcsolatok helyreállítására. Az egyik olyan cél, amelyet a FUEN az Európa jövőjéről szóló párbeszéd részeként el akar érni, a határokon átnyúló együttműködésekre vonatkozik: a kisebbségi ernyőszervezet azt javasolja, hogy az Interreg programok vegyék figyelembe a határ menti régiókban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek sajátos igényeit a tervezésben és forráselosztásában.

Az RMDSZ képviseletében Horváth Anna önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök is részt vesz a helsinki fórumon.

ENSZ regionális fórum: Az EU-nak az Európa Tanáccsal együttműködve kellene kisebbségvédelmi keretszabályozást alkotnia

A világ és régiónk rendszerint csak komoly konfliktusok idején foglalkozik a kisebbségi jogokkal, békeidőben az államok vélt érdekei miatt ez a kérdés háttérbe szorul, pedig társadalmaink érdeke az volna, hogy minden polgár egyenlő jogokkal rendelkezzen – mondta el Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke az ENSZ európai regionális fórumának előadójaként. Az idei ENSZ-fórumot, amelynek témája a konfliktusmegelőzés és a kisebbségek emberi jogainak a védelme, a járványügyi korlátozások miatt online szervezte meg a Tom Lantos Intézet és az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja.

Vincze Loránt rámutatott: az 1990-es évek óta nem történt számottevő előrelépés Európában a kisebbségi jogok terén – leszámítva az uniós vagy a NATO-csatlakozás feltételeinek való megfelelésre kényszerült államokat –, ugyanakkor az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményének és Nyelvi Chartájának korlátjai is nyilvánvalóvá váltak. Ma Európában az általános trend a kisebbségvédelem fontosságának lekicsinylése, még egy olyan periódusban is, amikor a demokratikus normákra és elvekre irányul a figyelem.

Az RMDSZ-es politikus konkrét javaslatokat fogalmazott meg a helyzet javítására, amelyek bekerülnek a fórum záródokumentumába. Szerinte az Európai Uniónak egy szilárd törvényi keretet kellene kidolgoznia a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmére, közös alapelvekkel és standardokkal. Ezt a keretet a jogállamisági mechanizmus szerves részévé kell tenni, rendszeres monitorizálást és ajánlások megfogalmazását is mellé kell rendelni. Ezt a kisebbségvédelmi keretet alapvető referenciaeszközként kellene használni az EU kül- és biztonságpolitikájában, valamint a csatlakozási és szomszédsági politikában.

Továbbá az Európa Tanácsnak több figyelmet kellene fordítania a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény és a Nyelvi Charta népszerűsítésére és erősítésére. Ez a két dokumentumra való rendszeres hivatkozással, a tagállamok bátorításával a dokumentumok aláírására és ratifikálására, a vállalások nagyobb arányú teljesítésének elérésével, a jelentési módszerek újragondolásával érhető el, illetve annak bátorításával, hogy az államok belső politikai folyamataikban, például közpolitikák és törvények alkotásakor használják a dokumentumokat.

A Keretegyezmény és a Charta eredményeiből és tapasztalataiból kiindulva az Európai Uniónak egymást kölcsönösen erősítő együttműködést kellene kezdeményeznie az Európa Tanáccsal a kisebbségvédelem terén a konfliktusmegelőzés és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása érdekében – javasolta Vincze.

Hozzátette: az Európai Uniónak a kisebbségi jogokra is tekintettel kellene lennie a jogalkotás során, és nagyobb nyitottságot kellene tanúsítania a nemzeti és nyelvi kisebbségektől érkező jelzésekre, mint amilyen a Minority SafePack kezdeményezés volt. Úgy vélekedett, az Európai Uniónak szilárd politikát kell kidolgoznia a kisebbségi csoportokkal szembeni gyűlöletbeszéd elleni fellépésre, beleértve a sporteseményeket, a tömegtájékoztatást és a közösségi platformok működésének szabályozását.

Vincze Loránt az RMDSZ kongresszusán: kérjük a kisebbségvédelem uniós szerződésekbe emelését!

„Az elmúlt egy évtizedben messzire jutottunk együtt az őshonos közösségek európai védelmében. De még nem érkeztünk meg célunkhoz, még nincsenek olyan EU-s intézkedések, amelyek a kisebbségi nyelveket és kultúrákat védenék” – mondta el Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, a FUEN elnöke az RMDSZ pénteki, marosszentgyörgyi kongresszusán. Az európai kisebbségi ernyőszervezet a FUEN 36 államban tevékenykedő 105 tagszervezete nevében köszöntötte a kongresszus résztvevőit.

Kiemelte: az Erdélyből indított összeurópai ügyet ma ismerik az Európai Unióban, támogatja az a német, a holland, a magyar parlament és számos régió, valamint az Európai Parlament, és végre tárgyalt róla az Európai Bizottság is. Hozzátette: bár nyíltan senki sem mondja, de a folyosói beszélgetéseken azt hallani, az Európai Bizottság egyes tagállamok történelmi érzékenységére hivatkozva nem adott zöld utat a kisebbségi kezdeményezésnek.

„Egészen elképesztő ezt hallani a huszonegyedik században. Mi, magyarok, száz éve tanulunk élni országunkban és megmaradni a szülőföldünkön, magyar közösségeket erősítünk, ragaszkodunk anyanyelvünkhöz és évezredes kultúránkhoz. Tudunk jövőt építeni, egyre erősebb társadalmi, gazdasági, egyházi és kulturális intézményrendszert hozunk létre. Ezzel szemben a bennünket nacionalizmussal vádoló egyes tagállamok – most az Európai Bizottsággal cinkosságban – a 18. század ma már retrográdnak számító egynyelvű, egykultúrájú, homogén nemzetállami eszményét szentesítik. Pedig a huszonegyedik században evidencia, hogy az egymás mellett élő és egymásból táplálkozó kulturális identitások a társadalmat erősítik, amelyben a többnyelvűség gazdasági hasznot hoz” – fogalmazott a FUEN elnöke.

Fotó: Biró István, RMDSZ

Emlékeztetett, az Európai Unió konzultációsorozatot kezdett a jövőjéről, az Európa Tanács pedig most a magyar elnökség alatt a kisebbségvédelem területét szeretné korszerűsíteni – ezek lehetőségek arra, hogy „mi is világosan elmondjuk véleményünket Európáról és fogalmazzuk meg feléje elvárásainkat. Részei vagyunk Európának, ezért szeretnénk jozzájárulni az átalakításához. Európa jövője az őshonos nyelvek és közösségek jövője is kell legyen” – mondta el Vincze a kongresszusi beszédben.

A FUEN elnöke elmondta, eddig a meglévő jogi keretben próbáltak kisebbségvédelmi intézkedéseket elfogadtatni az Európai Unióval. Betartották a játékszabályokat, kialakították elképzeléseiket, támogatókat szereztek, aláírásokat gyűjtöttek, jogszabályt írtak, sok-sok támogatót maguk mellé állítottak, mégis elutasításra találtak. „Azt gondolom, valamennyien egyetértünk abban, hogy a meghátrálás vagy a feladás nem opció. Mondjuk ki tehát azt, ami valóban alapvető változást hozhat az őshonos közösségek életében: kérjük az uniós szerződések módosítását úgy, hogy a kisebbségvédelem váljon uniós kompetenciává, a koppenhágai kritériumok betartása pedig legyen kötelező a tagállamok számára” – jelentette ki, kérve az RMDSZ támogatását ehhez a munkához.

A FUEN határozatában a kisebbségek védelmének Uniós szerződésbe emelését kéri

A FUEN vasárnap véget ért trieszti kongresszusán a Küldöttgyűlés határozatot fogadott el az Európa jövőjéről szóló konferenciáról, amelyben azt kéri, hogy az uniós konzultációsorozatot követően a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmét foglalják bele az Európai Unió alapszerződéseibe, mint az EU egyértelmű hatásköre és kötelessége. A legnagyobb kisebbségi ernyőszervezet határozata kéri, hogy az alapszerződések világosan fogalmazzák meg: a koppenhágai kritériumok nem csak a csatlakozás előtt álló országok számára kötelező jellegűek, betartásuk minden tagállam folyamatos kötelessége.

A dokumentum üdvözli a Konferencia Európa jövőjéről konzultációsorozatot, amelyet a részvételi demokrácia fontos eszközének tekint, ugyanakkor kifejezi a Minority SafePack elutasítása miatti csalódottságot. Emlékeztet, hogy bár az EU a jogállamiság és az alapvető jogok biztosításának őre, illetve az EU alapszerződéseinek része a kisebbségvédelem és a kulturális és nyelvi sokszínűség fontosságának elismerése, a mai napig nem születtek következetes uniós kisebbségvédelmi politikák.

Ennek tükrében a FUEN kéri az Európai Bizottságot, hogy a nemzeti és nyelvi kisebbségek helyzetének nyomon követését teljes mértékben építse bele a jogállamiság mechanizmusába és nyújtson támogatást a tagállamoknak a kisebbségvédelem területén rendelkezésre álló legjobb gyakorlatok megosztása révén. A nagy többséggel elfogadott határozat emlékezteti a Bizottságot, hogy az Európai Parlament kérésének megfelelően dolgozza ki a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmére vonatkozó uniós standardok közös keretét, kezdeményezzen együttműködést az Európa Tanáccsal a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogainak védelme terén. A határozat azt is kéri, hogy az EU sürgősen tegyen lépéseket az EU veszélyeztetett kisebbségi nyelveinek védelme érdekében, többek között az Európai Nyelvi Sokféleség Központ létrehozásával, amint azt mind az Európai Parlament, mind a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés kérte, ugyanakkor a többnyelvűség és a nemzeti kisebbségek interkulturális készségeinek hozzáadott értékét építsék be az uniós fejlesztési stratégiákba és finanszírozási programokba.

A szombati küldöttgyűlésen az RMDSZ-t Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, a FUEN elnöke, Bogya Anna államtitkár és Szilágyi Dóra külügyi tanácsos képviselte.

Új feladatunk napirenden tartani a kisebbségvédelem ügyét Európában

„A kisebbségi közösségek európai védelmében előbbre tartunk, mint egy évtizeddel ezelőtt, és a minden más témát háttérbe szorító koronavírus-járvány idején sikerült láthatóvá tenni és a Minority SafePackkel az európai politika napirendjére emelni a nemzeti közösségeket, kisebbségeket, nyelvi csoportokat, nemzetiségeket. Ma az európai őshonos kisebbségek ügye jóval ismertebb, láthatóak vagyunk, felkerültünk a térképre. Büszkéknek kell lennünk az elért eredményekre, és építenünk kell rájuk a jövőben is, amire most ismét kiváló lehetőségek mutatkoznak, hiszen az Európai Unió jövőjéről szóló konferenciája, illetve a kisebbségvédelmet a fókuszba állító Európa Tanács magyar elnöksége is alkalmas arra, hogy a számunkra fontos ügyeket tematizáljuk – mondta el Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke a szervezet csütörtöki, Triesztben megrendezett kongresszusának megnyitóján.

Az Európa jövőjéről szóló párbeszéd kapcsán Vincze Loránt elmondta: “Világos elképzelésünk kell legyen Európa jövőjéről és benne a mi közösségeink helyéről. Hozzá szeretnénk járulni a közös Európa építéséhez és megszerezni a minket megillető elismerést. Európa jövőjének az őshonos közösségek jövője is része kell legyen.”

Európa legnagyobb kisebbségi seregszemléjén Trieszt polgármestere, a helyi autonómiáért felelős regionális miniszter, a külhoni szlovénokért felelős miniszter és az olaszországi szlovén szervezetek szövetségének elnöke mellett Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára is beszédet mondott. A FUEN-t a magyar kormány egyik legfontosabb nemzetközi partnerének nevezte a nemzetiségek összefogásában. “Mi, magyarok, tudjuk, hogy egy nemzet határa nem feltétlenül esik egybe egy ország határaival, ezért is fontos számunkra, hogy olyan európai, nemzetközi szervezetek legyenek, mint a FUEN, amelyek vállalják a nemzeti közösségek képviseletét” – fogalmazott. Hozzátette: a Minority SafePack felhívta az európai döntéshozók figyelmét, hogy Európa sokkal színesebb annál, mint az a térképre nézve látszik.

A nyitóbeszédeket követően a FUEN-díj átadására is sor került, ezt Vincze Loránt Fernand de Varennes kanadai professzornak, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottjának nyújtotta át az őshonos kisebbségek érdekében kifejtett következetes munkájáért. A különmegbízott 2018-ban Erdélyben személyesen tájékozódott a romániai magyar kisebbséget érintő kérdésekről, a FUEN szervezésében Kolozsváron az anyanyelvhasználatról, Marosvásárhelyen oktatási kérdésekről szóló rendezvényeken vett részt.

Az európai kisebbségi ernyőszervezet 65., szeptember 9-12. között szervezett éves kongresszusának házigazdája az olaszországi szlovén kisebbség, a rendezvényen több mint húsz országból mintegy 150-en vannak jelen.

 

A romániai visszaszolgáltatási folyamat visszásságaira hívta fel a figyelmet Vincze Loránt Brüsszelben

A romániai visszaszolgáltatási eljárásokból gyakran hiányzik a kárpótlást igénylőkkel szembeni jóhiszeműség és az együttműködés a hatóságok részéről – jelentette ki Vincze Loránt az Európai Parlament Petíciós bizottságának (PETI) csütörtöki ülésén. Az RMDSZ EP-képviselője felhívta a figyelmet: az is előfordul, hogy maga a jogosult, az igénylő válik gyanúsítottá egy kárpótlási folyamatban, ahogy ez a zilahi Wesselényi kollégium visszaszolgáltatása kapcsán történt.

A PETI ülésén a magyarországi Kisebbségi Jogvédő Intézet a romániai és szlovákiai restitúció és kárpótlás problémáival kapcsolatos beadványát tárgyalták. „Csóti György igazgató és a KJI munkája és petíciója, amely a hozzájuk beérkezett egyéni panaszokon alapul, azt igazolja, hogy Romániában és Szlovákiában a kárpótlások folyamatát nem lehet lezártnak tekinteni. Az évek óta fennálló állapot torzulásokat, bizonytalanságot eredményez a romániai és a szlovákiai ingatlan-piacon” – mondta el felszólalásában Vincze.

Úgy fogalmazott, a kárpótlások helyzete a rendszerváltozás óta bonyolult és bizonytalan képet mutat Romániába. Vannak olyan ingatlanok, amelyek visszaigénylési folyamata hosszú évekre elakadt, és van olyan, amelyet a jogos tulajdonos megállapítását követően az állam önkényesen mégis magának vindikált. Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó kollégium esetében először történt meg az állam újra tulajdonba helyezése.

Az RMDSZ képviselője a zilahi Wesselényi református kollégium visszaszolgáltatása után minap indított büntetőeljárás kapcsán elmondta: „a zilahi ügyészségnek Csűry István, a Királyhágómelléki és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke ellen gyakorolt megfélemlítése és maga az eljárás elfogadhatatlan, el kell ítélni, elvárjuk, hogy a református egyház igénylésének törvényes elbírálásban legyen része, és mihamarabb megoldódjon a visszaszolgáltatásra váró egyházi tulajdonok ügye.”

Vincze Loránt emlékeztetett: az Európai Parlament 2010-ben már készített egy tanulmányt a kárpótlások tárgyában, akkor a romániai helyzetet a gyakori jogszabály-változtatások miatt enyhén szólva kaotikusnak nevezték. Bár történtek erőfeszítések, de sajnos az elmúlt években nem javult – tette hozzá. „Uniós szempontból, ahogy ezt az Európai Bizottság is kifejtette, a kárpótlások nem megfelelő kezelése kihat az uniós tőke szabad mozgására, vagyis a négy alapszabadság egyikére” – zárta felszólalását az EP-képviselő.

Vincze Loránt javaslatára a szakbizottság nyitva hagyta a kérdést és további vizsgálódásra szólította fel az Európai Bizottságot.

Véget ért a Startoljunk rá! körút: 20 rendezvény, 1300 résztvevő

Mintegy 1300 önkormányzati vezető, vállalkozó és civil szervezet képviselője vett részt a Startoljunk rá! erdélyi tájékoztató körút 20 állomásán, és nagyon sokan követték az élő közvetítéseket is. Az európai uniós pályázati lehetőségeket bemutató, Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő által szervezett rendezvénysorozat június elején kezdődött, és pénteken délután ért véget. A civil szervezetek és vállalkozók számára Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Sepsiszentgyörgyön, Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Kolozsváron és Marosvásárhelyen tartott előadások mellett polgármestereket, önkormányzati vezetőket is tájékoztattak Farkaslakán, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Uzonban, Kémerben, Kalotaszentkirályon és Harasztkeréken.

A programot lebonyolító Vincze Loránt RMDSZ-es európai prlamenti képviselő értékelése szerint a Stratoljunk rá! erdélyi közösségépítő projektté vált. „Közös célunk, hogy a következő években hasznos beruházások szülessenek Erdélyben, amelyek növelik közösségünk életszínvonalát és életminőségét, amelyek hozzájárulnak a települések, a vállalkozások és a civil szervezetek fejlődéséhez. Azonban ahhoz, hogy élni tudjunk a lehetőségekkel, és ne csak elköltsük, hanem hasznosan használjuk fel a Románia rendelkezésére álló 80 milliárd euró minél nagyobb részét, időben el kell kezdeni a felkészülést. A  Startoljunk rá! kiadvánnyal és rendezvénysorozattal az volt a célom, hogy hazahozzam és ismertessem az Európai Unió pályázati rendszerét, az olyan irányelveket, mint a környezettudatosság, digitalizáció, innováció. Ezek olyan varázsszavak, amelyeket be kell építenünk pályázatainkba ahhoz, hogy sikeresek legyenek” – összegzett Vincze Loránt.

A konferenciasorozaton Lengyel Erika, a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség osztályvezetője ismertette a az általános pénzügyi keret és a helyreállítási és ellenállóképességi alap részleteit, a 40 típusú programot, amelyek keretében az Unió 1824 milliárd eurót biztosít a tagállamok számára. A civil szervezetek számára Farkas András, a PONT Csoport stratégiai igazgatója adott pályázatmenedzsmenttel kapcsolatos jótanácsokat, kiemelve: a következő tíz évben Románia napi 22 millió eurót költhet el, de nem az elköltésen kell gondolkodni, hanem az eredményes felhasználáson. A vállalkozók és önkormányzati vezetők számára a Goodwill Consulting területi képviselői, Péterfi Attila és Fazakas Botond, illetve Ilyés Szabolcs, a RegioConsult ügyvezetője ismertette a jelenleg elérhető forrásokat és a pályázatok menedzsmentjével kapcsolatos tudnivalókat. A Startoljunk rá! programot az Európai Néppárt képviselőcsoportja finanszírozta.

Az EP Petíciós Bizottságában bírálták Vera Jourová alelnököt a Minority SafePack elutasítása miatt

Kétszeri halasztás után az Európai Bizottság alelnöke, Verá Jourová csütörtökön végre megjelent az Európai Parlament Petíciós bizottsága (PETI) előtt, hogy válaszoljon az európai polgári kezdeményezések (EPK) helyzetéről szóló kérdésekre. Felszólalásában az alelnök asszony kiemelte, hogy az End the Cage Age állatvédelmi kezdeményezés esetében jogalkotást javasolt, a Minority SafePack kapcsán pedig elmondta, tisztában van vele, hogy a Bizottság döntése nem kielégítő a szervezők számára. Elismételte, hogy az Európai Bizottság véleménye szerint a kezdeményezés elindítása óta eltelt nyolc évben számos előrelépés történt az európai kisebbségvédelem terén, ezért döntött úgy a Bizottság, hogy nem szükséges jogalkotás, viszont ígéretet tett, hogy folyamatosan monitorizálni fogják az intézkedések megvalósulását.

Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője az európai polgári kezdeményezések parlamenti jelentéstevőjeként felszólalásában üdvözölte az első sikeres polgári kezdeményezést, de cáfolta és hihetetlennek nevezte a Bizottság álláspontját a Minority SafePack ügyében. Az Európai Néppárt képviselőcsoportja nevében rámutatott: a Bizottság soha nem készített kutatást az európai nyelvi és kulturális sokszínűségről, és semmilyen konkrét intézkedése nem volt ezen a téren.  A Bizottság válaszában felsorolt intézkedéseknek semmi köze a kezdeményezés javaslataihoz: a roma stratégia, a rasszizmus és diszkrimináció elleni küzdelem célja nem a nemzeti és regionális kisebbségek támogatása – emelte ki.

További példának az Európa Tanács által létrehozott, Grazban székelő Európai Modern Nyelvek Központját említette, amelyet a Bizottság a nyelvi sokszínűség terén való együttműködés ideális intézményének tart, noha a Bizottságnak tudnia kellene, hogy a központ egyáltalán nem foglalkozik a kisebbségi és regionális nyelvekkel, és az EU és az Európa Tanács közti együttműködésnek jelenleg semmilyen formában nem része a kisebbségi jogok.

Az RMDSZ-es EP-képviselő kérdésére, hogy mi határozza meg a Bizottság döntését, és hogy a Bizottság szívéhez közel álló témának kell-e lennie ahhoz, hogy pozitív döntés szülessen egy kezdeményezés esetében, Jourová asszony csak annyit válaszolt, az európai kulturális hagyaték és a sokszínűség közel áll a Bizottság szívéhez.

A FUEN elnöki tisztségét is betöltő Vincze Loránt arra is kíváncsi volt, hogyan reagál Verá Jourová arra a felvetésre, hogy a Bizottság tulajdonképpen válogat a kisebbségek közt: míg egyesek esetében az alapvető értékekre és jogokra hivatkozva intézkedéseket javasol, addig a nemzeti kisebbségek esetében a tagállami kompetenciával érvel és folyamatosan ignorálja őket még diszkrimináció, el nem ismerés vagy a jogállamiság megsértése esetén is. Az alelnök azonban ebben az esetben is csak a roma stratégiáról és az Európa-szerte elharapózó antiszemitizmusról beszélt válaszában.

Az ülésen a liberális és a zöld frakció képviselői szintén bírálták az EB döntését.

Nemzeti kisebbségi ügyben ismét elutasítja a felelősségvállalást az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság szerint a Beneš-dekrétumok történelmi dokumentum, jelenleg nincsen joghatása, alkalmazása pedig nem ütközik az uniós jogba. Ezt a brüsszeli testület a Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, a FUEN elnöke által március elején küldött írásbeli kérdésére adott múlt heti válaszában írta le, amely a szokásos válaszadási határidőt jóval túllépve érkezett.

A képviselő a közelmúltbeli szlovákiai kárpótlási ügyek kapcsán arról kérdezte az Európai Bizottságot, hogyan maradhatott érvényben és hogyan alkalmazható a szlovák jogrendben még ma is a faji alapon diszkrimináló dekrétumok egy része. Didier Reynders igazságügyi biztos válaszában leírta, hogy „A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 104/1945. sz. Határozata (…)a nemzeti hatóságok által az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőzően hozott történelmi jogi aktus.”Vincze Loránt szerint felháborító, hogy a válaszadást megelőző hónapokban a Bizottság láthatóan arra sem vette a fáradtságot, hogy pontosan utánanézzen a felvetett problémának, és érdemben vizsgálja a helyzetet. A képviselő úgy véli, az EB egyszerűen kivette a fiókból a már másfél évtizede berögzült válaszszövegét, és továbbküldte azt.

Vincze Loránt sajtónyilatkozatában leszögezte: „Míg más diszkriminációt és kisebbségi kérdéseket érintő ügyekben a Bizottságnak akár egy sajtóhír is elegendő arra, hogy az uniós jog sértését feltételezze, ha évtizedes, őshonos kisebbségi közösségek egészét megbélyegző európai szégyenfoltról van szó, csak annyit tud mondani, hogy a rendelkezésére álló információk alapján az ügy nem kapcsolódik az uniós joghoz.” A képviselő emlékeztetett arra, hogy szakértők többször rámutattak: az ingatlanpiaci jogügyletek, illetve kárpótlások az uniós tőke szabad mozgásának témájához tartoznak, ezért nem lehet kijelenteni, hogy nem érintik az uniós belső piacot.

Az RMDSZ képviselője úgy döntött, a kérdést nem hagyja annyiban, és addig tér vissza rá, amíg színt nem vall az Európai Bizottság a Beneš-dekrétumok ügyében, amely a Felvidéken még ma is fájdalmas és fontos kérdés.

A képviselő kérdése ITT olvasható, a Bizottság válasza pedig ITT.

 

RomaniaHungary