Kategória - Hírek

Ott kell lennünk, hogy ne döntsenek a fejünk fölött: Vincze Loránt újabb EP-képviselői mandátumért indul

Benyújtotta jelölését az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájához Vincze Loránt pénteken, február 16-án, Kolozsváron.

„Az RMDSZ európai parlamenti képviselőinek az a dolguk Brüsszelben, hogy az erdélyi magyarok érdekeit képviseljék azokban a témákban, amelyek itthon fontosak: az ideológiai vitákban, az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak biztosításában, az Erdély fejlesztéséhez szükséges pénzalapok megítélésében, a gazdák támogatásában, a medvekérdésben. Ott kell lennünk, hogy ezekben a dolgokban ne döntsenek a fejünk fölött, nélkülünk. Ezért nyújtottam be jelölésemet az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájához, és ehhez kérem az önök támogatását” – nyilatkozta az EP-képviselő.

 

„Jó napot kívánok, domnule președinte!”

Az RMDSZ európai parlamenti képviselője, Vincze Loránt az elhíresült „Jó napot kívánok!”-kal kezdte február 7-i felszólalását az EP strasbourgi plenáris ülésén, amelynek meghívottja Klaus Iohannis román államfő volt. Az EP-képviselő emlékeztette Románia elnökét: ezt a köszöntést nem azért érti meg minden román állampolgár, mert a többség elkezdte megtanulni a kisebbség nyelvét, hanem mert 2020-ban az államfő a magyar nyelvet politikai eszközként használta ellenfeleivel szemben.

Az autonómia a kisebbségi közösségek növekedésének modellje

„Felkérem az Európai Bizottságot, hogy hagyjon fel elutasító magatartásával és folytasson valós párbeszédet a kisebbségek képviselőivel és nyújtson valós megoldást problémáikra, ahogy más kisebbségi csoportok esetében is sikerült jogi alapot és megoldásokat találnia!” – mondta el Vincze Loránt Brüsszelben. Az Európai Parlament Petíciós Bizottságának keddi ülésén mutatták be Paul Videsott dél-tiroli professzor tanulmányát az európai kisebbségek és kisebbségi nyelvek helyzetéről.

A ‘Kisebbségi nyelvek az európai nyelvi és kulturális sokszínűség részei’ tanulmányt Vincze Loránt javaslatára, az Európai Parlament felkérésére készítette a Bozeni Szabad Egyetem professzora, a Dél-tiroli Etnikai Csoportok Intézetének tudományos igazgatója. Fontos, hiánypótló kiadvány, mivel a kisebbségek és kisebbségi nyelvek helyzetének uniós áttekintésére eddig ilyen formában még nem került sor.

A tanulmány rámutat, hogy a kisebbségek az EU lakosságának mintegy 7%-át teszik ki, de ők adják az Unió nyelvi és kulturális sokszínűségének 89%-át. Az utóbbi negyven év népességi adatainak vizsgálata azonban aggodalomra ad okot: a kisebbségek kétharmadának csökkent a lélekszáma. A professzor szerint azonban nem természetszerű a csökkenés: olaszországi, belgiumi, magyarországi, spanyolországi példák bizonyítják, hogy a különböző autonómiaformák lehetőséget tudnak biztosítani a kisebbségek fennmaradására és gyarapodására. Vincze Loránt kérdésére válaszolva a kutató kifejtette: a számok magukért beszélnek, nincsenek univerzálisan alkalmazható megoldások, a helyi problémákra mindig a helyben meghozott döntések jelentik a legjobb megoldást, az autonómia pedig erre ad lehetőséget.

Vincze Loránt felszólalásában éles kritikával illette az uniós intézményeket: “A kisebbségvédelem terén az Európai Unió önelégült magatartást tanúsít: ’minden rendben van, hiszem a mottónk az Egység a sokféleségben, vannak többnyelvűségi programjaink, diszkriminációellenes intézkedéseink, mindenkinek szóló Erasmus+ pályázatok’. A valóság azonban az, hogy az EU nyelvi sokfélesége csak a hivatalos nyelvekre vonatkozik, a többnyelvűségi programok nem terjednek ki a regionális és kisebbségi nyelvekre, a kisebbségi programok pedig mindig a vonal alá kerülnek az Erasmus+ pályázatok elbírálásakor” – mutatott rá.

„Fontos és izgalmas vita volt, amelynek következtetése, hogy azok a kisebbségi közösségek maradtak meg és növekedtek számbelileg, ahol autonómia működik, ahol a közösségek a saját kezükbe vehették a sorsukat. Az autonóm közösségek 75%-a esetében népességnövekedés történt – ezek a jó példák Európában, ezekről kell többet beszélni, és az Európai Bizottságnak, az Európai Uniónak ezeket a megoldásokat kellene támogatnia. Ez volna jó modell Románia számára is” – foglalta össze az RMDSZ EP-képviselője.

Nem az Európai Unióval van gond, hanem azokkal, akik a döntéseket hozzák

Háromszékre érkezett a Kibeszélő – Szólj bele az EU-ba! című rendezvénysorozat, melyet Vincze Loránt európai parlamenti képviselő indított. A beszélgetéssorozat csütörtöki megállójának Sepsiszentgyörgy adott otthont, pénteken pedig a kézdivásárhelyiek mondhatták el véleményüket, panaszaikat, valamint kérdezhettek a képviselőtől.

Szoktuk mondani, hogy sorsdöntő választások előtt állunk, és valóban, nekünk, erdélyi magyaroknak minden választás sorsdöntő, mert mindegyik arról szól, hogy utána sikerül-e a közösségünket versenyképesebbé, szülőföldünket biztonságosabbá tenni. Az európai parlamenti választások sem arról szólnak, hogy lesz-e az RMDSZ-nek két-három EP-képviselője a 705-ből, hanem arról, hogy lesz-e Székelyföldnek továbbra is hangja Brüsszelben, illetve lesz-e az Európában élő 50 millió kisebbségnek képviselője és hangja az Európai Parlamentben” — vezette fel a beszélgetést Antal Árpád polgármester.

Vincze Loránt ennek kapcsán elmondta, hogy az erdélyi magyarok képviselete mindig első helyen állt, és kijelentette, hogy az RMDSZ nem fog letérni arról az útról, amelyen elindult, habár a kisebbségvédelem mindig nehezített akadályverseny, amelyen a háborús körülmények csak rontanak. Ugyanígy aggasztó lehet a romániai magyar kisebbség tekintetében a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyre növekvő térnyerése is.

A sepsiszentgyörgyi polgármester azt is hangsúlyozta, hogy bár egyre vonzóbb az itt élő közösség számára kelet, mégis nyugat felé kell tekinteni, tanulni a nyugati hibákból, és tovább vinni a jó példákat. „Egy jó barátom szokta mondani, hogy az utolsó jó dolog, ami keletről jött, az mi voltunk. Éppen ezért úgy gondolom, hogy üzletelni kelettel lehet, de példát nyugatról vegyünk” — fogalmazott.

A beszélgetés második háromszéki felvonására Kézdivásárhelyen került sor, ahol Bokor Tibor polgármester beszélgetett Vincze Loránttal. „Vitázhatunk arról, hogy jó-e nekünk az Európai Unió, vagy sem, azonban ez ennél összetettebb kérdés, nem lehet igennel, vagy nemmel válaszolni rá. A kérdés inkább az, hogy beleszólunk-e a döntésekbe, a csapat része leszünk-e, vagy kimaradunk a döntéshozatalból. Biztos vagyok benne, hogy sokkal rosszabb lenne, ha senki nem képviselné a közösségünket. Ha senki nem képviselné az erdélyi magyarok érdekeit Brüsszelben, Kézdivásárhelyen is számos fejlesztés és beruházás nem valósulhatott volna meg” – emelte ki a város vezetője.

Mi a józan észt szeretnénk visszavinni Európába, hogy ne a baloldali ideológia mentén szülessenek döntések, hanem a polgárok és Európa érdekeit szem előtt tartva” — hangsúlyozta az európai parlamenti képviselő.

A háromszéki eseményeken kisebbségvédelemről, szélsőségekről, agrárpolitikáról, a brüsszeli központosítási törekvésekről, az ukrán gabonaimportról, de az uniós külpolitikáról és csökkenő nemzetközi súlyáról, valamint a június 9-i európai parlamenti választások után kialakuló erőviszonyokról is szó esett.

Székely és csángó szótárakkal gazdagodott az Európai Történelem Háza

Kisebbségi nyelvű szótárakat adományozott a Nyelvek Európai Napján a brüsszeli Európai Történelem Házának az Európai Parlament Kisebbségi Intergroupja és a FUEN. A szeptember 26-án átadott több mint hatvan kötet közt ott volt az RMDSZ által felajánlott magyar-román és román-magyar kéziszótár, a magyar-román gazdasági és közigazgatási szótár, Sántha Attila Bühnagy székely szótára és a Péntek János szerkesztette A moldvai magyar tájnyelv szótára, a csángómagyar magyarázó szótár is.

„A szótárak hidak a nyelvek között, lehetővé teszik, hogy megértsük egymást, kultúránk kulcsai, és bölcsen használva hozzájárulhatnak a békéhez” – mondta el Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, a FUEN elnöke az átadó ünnepségen, amelyen Othmar Karas, az Európai Parlament első alelnöke, Bingen Zupiria, a baszk kormány kulturális minisztere, Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja, az Intergroup társelnökei és a FUEN képviselői vettek részt.

„A sokszínű Európában a lakosság mintegy 7%-a beszél kisebbségi vagy regionális nyelvet. Ezek a kisebbségi közösségek nagyon eltérő körülmények között élnek, anyanyelvük használatához való joguk rendkívül változatos. Az Európai Unióban – az Együtt a sokféleségben jegyében – minden nyelvnek, minden közösségnek otthon kell éreznie magát, kultúráját védeni és ápolni kell. Mindenképpen többet kell tennünk saját örökségünk védelméért, a nyelvvesztés megakadályozásáért, a kisebbségi kultúrák eltűnésének megakadályozásáért, mert azzal együtt Európa egy részét veszítenénk el” – fogalmazott.

Az Európai Történelem Házából mostanig hiányzott az őshonos kisebbségek megjelenítése, az Intergroup ennek orvoslásáért kezdeményezett párbeszédet velük, az intézmény pedig nyitott volt a kisebbségi nyelvek és kultúrák befogadására és bemutatására.

A Nyelvek Európai Napjára szervezett rendezvénysorozat a FUEN brüsszeli irodájában szervezett konferenciával folytatódott. Paul Videsott, a Bozeni Szabad Egyetem professzora, a Dél-tiroli Etnikai Csoportok Intézetének tudományos igazgatója bemutatta a Vincze Loránt javaslatára és az Európai Parlament megrendelésére elkészített tanulmányát, amelyben a különböző országok nemzetiségi statisztikáit és az ott érvényben lévő kisebbségvédelmi intézkedéseket hasonlította össze. Felhívta a figyelmet, hogy az EU-ban élő kisebbségi közösségek kétharmadának csökkent a lélekszáma az elmúlt negyven évben, és két olyan tényezőt említett, amelyek befolyásolják ezt: 29 közösség növekedett, ezek háromnegyedének standardizált nyelve van; a 17 közösség közül, amelyek teljeskörű autonómiával rendelkeznek, 12 növekedni tudott. „Megfelelő intézkedések nélkül számos kisebbségi nyelv el fog tűnni. Szerencsére nem kell feltalálni a spanyolviaszt, hiszen tudjuk, melyek a jó megoldások a nyelvi sokféleség megőrzésére: az autonómiaformák, az írott nyelv használata és a nyelveket védő különleges intézkedések” – fogalmazott a professzor.

Világszinten aggasztó a nyelvi és kisebbségi jogok helyzete, ideje lenne végre felébredni! – mondta Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja, aki szerint „számos kormány elszívja a levegőt a kisebbségek elől, akadályozva a nyelvhasználatot az oktatás és a közigazgatás terén”. A Kisebbségi Intergroup társelnöke, Francois Alfonsi felszólította az Európai Bizottságot, hogy tegyen konkrét lépéseket a kisebbségi nyelvek védelme és támogatása érdekében. Gál Kinga, az Intergroup társelnöke a kisebbségi civil szervezetek munkájára hívta fel a figyelmet, és reményét fejezte ki, hogy a Minority SafePack javaslatait végül törvényalkotás követi.

A konferencia előadói egyetértettek abban, hogy a nyelvi sokszínűség felkarolása társadalmi egyenlőséget, igazságosságot és stabilitás eredményez.

Címlapfotó: Othmar Karas, az Európai Parlament első alelnöke, Constanze Itzel, az Európai Történelem Háza igazgatója és Vincze Loránt a Bühnagy székely szótárat lapozgatja.

A felvidéki magyarok szavazatukkal adjanak eszközt a Szövetség kezébe!

A Szövetség támogatására biztatja a felvidéki magyarokat a szombati választásokon Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, a FUEN elnöke. Közösségi oldalain közzétett videóüzenetében új esélynek nevezte a szombati választást a felvidéki magyar közösség pozsonyi képviseletének biztosítására. „Nagyon hosszú volt a parlamenten kívüliség. Sok vita, sok hibás döntés jellemezte az elmúlt tizenhárom évet. Egy dolog azonban biztos, és ezt erdélyi politikusként, de mégis a felvidéki magyar valóság ismerőjeként mondom: ezek az évek nem erősítették meg a felvidéki magyarságot, nem javították az életét, nem oldották meg az anyanyelvhasználatot, a dél-szlovákiai települések alulfinanszírozását” – emlékeztetett.

Meggyőződését fejezte ki, hogy a felvidéki magyar Szövetség megkötése és annak indulása a választáson arra jelent lehetőséget, hogy a megoldatlan ügyeket a szlovákiai Nemzeti Tanácsban elkötelezett magyar politikusok vegyék kézbe.

Az EP-képviselő arra figyelmeztetett, hogy sem a hamis próféták, sem a választások előtt magyar nyelvű plakátot fizető szlovák politikusok nem fognak magyar ügyeket képviselni. „Már az jó, ha nem akadályozzák őket, ezt például az Európai Parlamentben sikerült elérnem a Minority SafePack kezdeményezéssel és a Benes-dekrétumok vitáján. De ezeket is mi, kisebbségi képviselők tűztük napirendre” – tette hozzá.

Emlékeztetett a romániai magyarság tapasztalatára, amely azt mutatja, hogy a magyar ügyeket a magyar törvényhozókon kívül senki nem terjeszti elő, és idézte Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt, aki szerint Bukarestben „egyik kezünkkel védekezünk, a másik kezünkkel pedig építkezünk”. Vincze Loránt ezért hangsúlyozta: „A felvidéki magyar politikusok megtették, amit az adott körülmények között tehettek: a Szövetség létrejött, elszánt és felkészült csapatával készen áll a munkára, de az eszközt, a parlamenti jelenlétet csupán Önök, a felvidéki magyarok adhatják a kezükbe, a szavazatukkal. Arra kérem Önöket, szombaton menjenek el szavazni, és válasszák a Szövetség politikusait! Hajrá, Szövetség! Hajrá, felvidéki magyarok!” – zárta videóüzenetét az erdélyi politikus.

Az erdélyi magyarok elleni jogtiprásokról az Európai Parlamentben

Az Európai Parlamentben működő frakcióközi Kisebbségi Intergroup őszi első ülésén az RMDSZ által életre hívott erdélyi Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat képviselőit hallgatta meg a kisebbségi jogok helyzetéről Romániában.

Vincze Loránt és Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselők meghívására az intézmény igazgatója, Benkő Erika számolt be a jogvédelmi szolgálat munkájáról, eredményeiről és a kisebbségvédelem területén előttük álló kihívásokról.

„Romániában a kisebbségi jogok terén nem az egyéni jogok milyenségével van a legnagyobb gond, hanem azok alkalmazásával és betartatásával. Amikor magyarellenes cselekedetekről van szó, akkor a hatóságok nem tesznek semmit, ezért van szükség nemcsak ezen esetek jelzésére, követésére, hiszen ezt tesszük most a Parlamentben is, hanem adott esetben az ügyek jogi útra terelésére is” – mondta el Vincze Loránt, az Intergroup társelnöke az ülésen.

Benkő Erika beszámolt az iskolai román nyelvtanulás nehézségeiről, a kisebbség szimbólumhasználatának büntetéséről, a lelátókon egyre általánosabbá váló gyűlöletbeszédről és az úzvölgyi incidensekről is. Ahogy a vendégelőadó kifejtette, közös uniós standardok nélkül a kisebbségvédelem nem működhet következetesen, vannak jó példák, de vannak olyan tagállamok, amelyek egyáltalán nem kívánnak hallani a területükön élő őshonos és nyelvi kisebbségekről. „Mi jól tudjuk, nem oldható meg minden kérdés tagállami szinten. Az uniós polgárok egyenlőségéről addig nem tudunk beszélni, amíg az őshonos és nyelvi kisebbségi közösségek tagjait diszkrimináció éri az oktatásban, a nyelvhasználatban vagy egyéb téren. A Minority SafePack kezdeményezés egy jó lehetőség lett volna arra, hogy az uniós intézmények elindítsanak egy folyamatot az uniós szintű kisebbségvédelem megalkotása felé” – fejtette ki.

„A nemzeti kisebbségek és nyelvi közösségek mindennapi élettapasztalata Európa-szerte sajnos alátámasztja Benkő Erika prezentációjának legfontosabb következtetését: hogy a szerzett jogok visszavonhatók és az érvényben levő kisebbségi törvényerejű rendelkezések semmibe vehetők nemcsak Romániában, hanem más EU-tagállamokban is. Nekünk továbbra is határozottan hallatnunk kell hangunkat a kisebbségi jogfosztások ellen” – csatlakozott az eszmecseréhez Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő.

Gál Kinga, a Kisebbségi Munkacsoport társelnöke szerint elfogadhatatlan, hogy az úzvölgyi katonatemetőben idén júliusban újra meggyalázták a katonák sírjait szélsőséges román csoportok, önkényesen felállítva 150 keresztet. “Annak ellenére, hogy a rendőrséget előzetesen értesítették az önkormányzatok, a hatóságok semmit nem tettek a törvényes rend fenntartása érdekében. Az erdélyi magyarság számára az ilyen esetek megfélemlítőek és riasztóak. Az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményének tanácsadó bizottsága nemrégiben elfogadott egy jelentést, amely kiemeli, hogy Romániában foglalkozni kell a kisebbségekkel szemben elkövetett rendőri visszaélések kivizsgálásával és szankcionálásával” – fogalmazott Gál Kinga.

Magyar Munkacsoport alakul a FUEN-ben

Magyar munkacsoport megalapításáról döntöttek a FUEN 67., Pécsett zajló kongresszusán a határon túli magyar szervezetek vezetői. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a felvidéki Szövetség, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség képviselői a pécsi Valeria Koch német iskolaközpontban szervezték meg alakuló ülésüket pénteken, szeptember 8-án. Itt döntöttek a munkacsoport megalapításáról, valamint Kelemen Hunor RMDSZ-elnök javaslatára Brenzovics Lászlót, a KMKSZ elnökét választották meg a munkacsoport vezetőjének.
„A FUEN-ben a magyar szervezetek fontos szerepet töltenek be, az utóbbi években számos alkalommal látták vendégül a FUEN rendezvényeit, munkájukkal pedig nap mint nap hozzátesznek az ernyőszervezet sikerességéhez. Természetesnek tartom, hogy egy újabb lépést tegyünk azért, hogy egységesen képviseljük a magyarság érdekeit a FUEN-en belül, illetve rendszeres találkozási lehetőséget biztosítsunk a szervezeten belül közös ügyeink megbeszélésére” – nyilatkozta Brenzovics László.

photo: Gönczy Tamás

„Európa legnagyobb lélekszámú őshonos kisebbsége vagyunk. Az elmúlt évtizedben a magyar közösségek az élére álltak az európai kisebbségvédelmi erőfeszítéseknek, és a FUEN-nel közösen sikerre vittük a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezést. A magyar munkacsoport megalapításával közös érdekeink megjelenítését erősítjük a FUEN-ben” – mondta el Kelemen Hunor.

photo: Gönczy Tamás

„A FUEN-nek évtizedek óta létezik német, szláv és török munkacsoportja. Üdvözlöm a döntést, hogy a magyar közösségek is a saját munkacsoportjuk megalapításáról döntöttek, hiszen ez a szervezeti munka szempontjából előnyökkel jár, és hatékonyabbá teszi a sajátos ügyek, elvárások megjelenítését” – mondta el a FUEN elnöke, Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő.
A munkacsoport megalakulását a FUEN szombati Küldöttgyűlésén Dusan Orban, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Önkormányzati Szövetség elnöke jelentette be. A szervezet szabályzata értelmében az új munkacsoportok megalakulása az Elnökség jóváhagyását követően válik hivatalossá – erre a kongresszust követő első elnökségi ülésen kerül sor.

photo: Gönczy Tamás

FUEN Kongresszus: a kisebbségi oktatás elleni támadások identitásunk alapjait támadják

„A kisebbségi oktatás elleni támadások a kisebbségi identitás alapjait támadják. Támadások a demokrácia és a jogállamiság ellen is. Nem fordíthatjuk el a fejünket, amikor ilyen gyakorlatnak vagyunk tanúi” – mondta el Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, a FUEN elnöke Európa legnagyobb kisebbségvédelmi ernyőszervezetének pécsi kongresszusán.

A kisebbségek oktatási jogait még mindig különböző kihívások, költségvetési megszorítások, a kisebbségi nyelvű iskolai programok csökkentése veszélyezteti szerte Európában, hívta fel a figyelmet, konkrét példákat felsorolva. Lengyelországban az iskolai németórák számát egyharmadára csökkentették, Ausztriában nem érvényesülnek az oktatási jogok, Romániában pedig a magyar iskolák létrehozását egyes esetekben bírósági úton akadályozzák. Ukrajnában a tervezett oktatási törvény lényegében a kisebbségi nyelvű oktatást helyettesíti az államnyelvű oktatással, és a nemzetközi közösség – köztük a FUEN – nagy erőfeszítései árán sikerült egy évvel elhalasztani a törvény hatályba lépését – emlékeztetett.

A csütörtökön kezdődött 67. FUEN Kongresszus az európai kisebbségek harmadik olyan seregszemléje, amelyet Magyarország lát vendégül: 1991-ben Budapest, 2008-ban pedig szintén Pécs volt a házigazda. Vincze a megnyitón budapesti kongresszus történelmi jelentőségét emelte ki. „A közép- és kelet-európai nemzeti kisebbségek nagy reményeket fűztek a kommunizmus bukásához, ez pontosan így volt szülőföldemen, Romániában is. Sajnos csak néhány hónap kellett ahhoz, hogy az álmok szertefoszoljanak. Világunk nem változott egyik napról a másikra, és több országban kisebb-nagyobb etnikai konfliktusok törték meg a gyorsabbnak hitt és várt demokratizálódási folyamatot.” Ilyen körülmények között került sor a FUEN keleti nyitására, amely az első volt kommunista országban szervezett kongresszussal kezdődött. A szervezet taglétszáma a kilencvenes években megkétszereződött, és fontos szerepe volt a térség kisebbségi problémáinak tematizálásában és megoldásában.

Magyarország a térség legtöbb államától eltérően a kezdetektől kisebbségbarát politikát választott: a nemzetiségek bevonásával erős és tartós törvényi keretet teremtett az itt élő őshonos közösségeknek, valamint a határain kívül élő több millió magyar sorsát alaptörvényben rögzítve és kormányzati cselekvéssel hathatósan támogatja. Természetszerű volt tehát Magyarország nyitottsága és támogatása az európai kisebbségvédelem ügye, a közös kisebbségi szolidaritás támogatása iránt – mondta el a FUEN-elnök.

Vincze Loránt a következő időszak prioritásait is meghatározta beszédében, ezek a szervezet jelenlétének megszilárdítása Európa minden részén, a kisebbségek döntéshozatalba való bevonásának támogatása, a gyűlöletbeszéd elleni küzdelem, a kisebbségi oktatás elleni támadások megakadályozása és a fiatalok bevonása.

A háromnapos rendezvény házigazdája a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata. Az RMDSZ küldöttségét a 67. FUEN Kongresszuson Kelemen Hunor szövetségi elnök vezeti.

Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen folytatódik szombaton a közvetlen brüsszeli pályázatok bemutatása

Újabb két helyszínen ismerteti Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) a közvetlen brüsszeli pályázati lehetőségeket: a Startoljunk rá! körút szombaton, június 10-én Sepsiszentgyörgyre és Székelyudvarhelyre érkezik.

A képviselő májusban jelentette meg a Startoljunk rá! – közvetlen uniós támogatások című kiadványt a  Magyar Ifjúsági Értekezlettel és a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökséggel partnerségben. A Startoljunk rá! sorozat két korábbi kiadványa a romániai irányító hatóságokon keresztül megpályázható pénzalapokat, illetve az új Közös Agrárpolitikát mutatta be.

Mindhárom kiadványt erdélyi körúton mutatta be a képviselő és partnerei, a mostani kiadványhoz kapcsolódó előadásokra eddig Marosvásárhelyen és Kolozsváron került sor.

Szombaton 10 órától a sepsiszentgyörgyi Ipari Park előadótermébe érkezik a körút Miklós Zoltán parlamenti képviselő meghívására, 15 órától pedig Székelyudvarhelyen, a Harghita Business Centerben ismertetik a közvetlenül lehívható uniós alapokat.

RomaniaHungary