Kategória - Hírek

Pozitív volt a Minority SafePack fogadtatása az Európai Parlament nyilvános meghallgatásán

Pozitívan viszonyult az EP-képviselők többsége, de az európai intézmények képviselői is a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezés jogalkotási javaslataihoz az Európai Parlamentben csütörtökön, október 15-én tartott nyilvános meghallgatáson. A kezdeményező bizottság tagjai fejezetenként mutatták be javaslataikat az Európai Parlament szabadságjogok (LIBE), művelődési (CULT) és petíciós (PETI) szakbizottságai szervezte meghallgatáson.

A meghallgatást élénk érdeklődés övezte, a felszólaló több mint negyven képviselő háromnegyede  támogatásáról biztosította a kezdeményezést, és a jogalkotás beindítására biztatta az Európai Bizottságot. A leghangosabb ellenzők romániai EP-képviselők voltak.

Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő, a FUEN elnöke felszólalásában kifejtette: “Az elmúlt években az alapvető jogok és értékek egyre fontosabbá váltak. A kisebbségi jogok az alapvető jogok részét képezik, és európai értéket képviselnek. Ma itt az ideje ez alapján cselekedni. Az uniós politikák és finanszírozás révén támogathatjuk kisebbségeinket abban, hogy megbecsültnek, védettnek és egyenlőnek érezzék magukat.” Az Európai Néppárt képviselőcsoportjának nevében javasolta egy parlamenti határozat elfogadását, amely felkéri az Európai Bizottságot a jogalkotásra az MSPI-ban foglaltak alapján.

Az EU Alapjogi Ügynöksége, az Európai Régiók Bizottsága, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, illetve az Európa Tanács Nyelvi Chartájanak képviselői egyaránt üdvözölték a kezdeményezést, amelyet fontosnak és támogatandónak neveztek.

Az MSPI Polgári Kezdeményező Bizottságának nevében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke összegezte a meghallgatáson elhangzottakat, kiemelve: „A kisebbségek mindig hozzáadott értéket jelentenek egy tagállamban. Európának nem szabad erről lemondania, mert akkor önként mond le saját kulturális öröksége és sokszínűsége egy jelentős részéről. Bízunk abban, hogy a mai eszmecserével közelebb kerültünk a jogalkotáshoz, és megerősítettük mindazt, ami számunkra fontos.

„Nagyon elégedett vagyok. A támogató hangok azt bizonyítják, hogy az Európai Parlamentben nagy többség áll az őshonos kisebbségek védelme mögött. Ismét bizonyosságot nyert az, hogy az őshonos kisebbségek itt, Európában nincsenek magukra. Nagyon sok olyan kollégám szólalt fel, aki támogatja az ügyünket, fontosnak tartotta, hogy eljöjjön és elmondja: az Európai Parlamentnek foglalkoznia kell az őshonos közösségekkel, az Európai Uniónak törvényeket kell elfogadnia a védelmükben. Nem csupán több mint egymillió polgár támogatása van mögöttünk, hanem a parlamenti képviselőknek a hangja is, illetve azoké az intézményeké, amelyek képviseltették magukat. Románia most sem cáfolta meg magát, a román felszólalók továbbra is követték a kezdeményezésünket elutasító álláspontot, de ezúttal is magukra maradtak. Köszönöm az anyaországi képviselők kiállását, akik párthovatartozástól függetlenül támogatják ezt a nemzeti ügyet! Köszönöm azoknak, akik velünk tartottak, szurkoltak, nagyot léptünk előre, és a munkát folytatjuk!” – nyilatkozta Vincze Loránt a meghallgatást követően.

Október 15: Minority SafePack közmeghallgatás az Európai Parlamentben

Október 15-én, brüsszeli idő szerint 9 és 13 óra között (romániai idő szerint 10-14 óra) kerül sor az Európai Parlamentben a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezés nyilvános meghallgatására. A meghallgatás a járványügyi korlátozások miatt részben távkapcsolattal fog lezajlani.

A meghallgatást az Európai Parlament szabadságjogok (LIBE), művelődési (CULT) és petíciós (PETI) szakbizottságai szervezik, és EP-képviselők mellett az Európai Bizottság, az Európai Tanács, az EU Alapjogi Ügynöksége, a Régiók Bizottsága képviselői is részt vesznek rajta.

A kisebbségvédelmi kezdeményezés javaslatait a kezdeményező bizottság tagjai és a szakértők közösen mutatják be. A felszólalók és témák:

Bevezető:

Prof. Hans Heinrich Hansen, az MSPI Polgári Kezdeményező Bizottságának képviselője, a FUEN tiszteletbeli elnöke, dániai német

Luis Durnwalder, Dél-Tirol korábbi kormányzója, az olaszországi németajkú kisebbség részéről

Kohéziós politika, Horizon 2020, State aid: Karl-Heinz Lambertz, Az Európai Régiók Bizottsága volt elnöke, a belgiumi németajkú közösség volt miniszterelnöke

Állampolgárság nélküliek, audiovizuális javaslatok és szerzői jogok: Dr Angelika Mlinar, FUEN alelnök, Szlovénia volt fejlesztési minisztere, volt EP-képviselő, ausztriai szlovén

Nyelvi Sokszínűség Központ: Dr Valentin Inzko, az ENSZ bosznia-hercegovinai főképviselője, a Karintiai Szlovénok Nemzeti Tanácsának elnöke

Uniós ajánlás a nyelvi és kulturális sokszínűség védelmére és támogatására, támogatási programok: Daniel Alfreider, FUEN alelnök, Bozen Dél-Tirol autonóm régió regionális minisztere

A kezdeményező bizottság álláspontját Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke összegezi.

Az ülésen Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő, a FUEN elnöke, az MSPI európai kampányának koordinátora az Európai Néppárt képviselőcsoportjának nevében szólal fel.

Az RMDSZ kezdeményezésére indított, a FUEN koordinációjával zajlott európai kampányban 2018-ban 1 123 422 hitelesített aláírás gyűlt össze a kezdeményezésre, amely uniós védelmet és támogatást kér az őshonos kisebbségek nyelvének és kultúrájának megőrzésében, jogaik szavatolásában.

Az ülést élő közvetítésben, magyar nyelven is követni lehet az Európai Parlament honlapján, ezen a linken https://www.europarl.europa.eu/committees/en/eci-hearing-on-minority-safepack-one-mil/product-details/20200928CHE07522 a Watch the hearing live gombra kattintva és a magyar nyelvű tolmácsolás opciót választva. Előzetes regisztráció nem szükséges.

A meghallgatás programja: http://www.europarl.europa.eu/cmsdata/212116/programme-hearing-eci.pdf

 

Október 15-én lesz a Minority SafePack nyilvános meghallgatás az EP-ben

Újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a Minority SafePack: az Európai Parlamentben október 15-én délelőtt lesz az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés nyilvános vitája. A meghallgatás időpontja eredetileg március 23-ára volt kitűzve, de járványügyi korlátozások miatt az Európai Parlament szakbizottságai elhalasztották. A meghallgatás most is részben távkapcsolattal fog lezajlani.

Az RMDSZ kezdeményezésére indított, a FUEN koordinációjával zajlott kampányban 2018-ban 1 123 422 hitelesített aláírás gyűlt össze a kezdeményezésre, amely uniós védelmet és támogatást kér az őshonos kisebbségek nyelvének és kultúrájának megőrzésében, jogaik szavatolásában.

A kisebbségvédelmi kezdeményezés javaslatait a kezdeményező bizottság tagjai és a szakértők közösen mutatják be. A nyilvános vitán beszédet mond Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A meghallgatást az Európai Parlament szabadságjogok (LIBE), kulturális (CULT) és petíciós (PETI) szakbizottságai szervezik és EP-képviselők mellett, az Európai Bizottság, az Európai Tanács, az EU Alapjogi Ügynöksége, a Régiók Bizottsága képviselői is részt vesznek rajta.

Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, a FUEN elnöke elmondta, hogy a járványhelyzet elhúzódása miatt nem volt életszerű személyes jelenlétű nyilvános vitára várni. „A szükséges aláírások összegyűltek, a törvényjavaslatokat kidolgoztuk, az előkészítő munkát elvégeztük, most az Európai Parlament és a Bizottság előtt be kell mutatnunk és meg kell védenünk az őshonos kisebbségek védelmében megfogalmazott javaslatainkat. Az elmúlt hónapokban, az Európai Parlamentben folyamatosan dolgoztam a politikai támogatás megszerzésén, azt gondolom, eredményesen, jók a kilátásaink. De többet október 15-én és azt követően látunk majd” – nyilatkozta az EP-képviselő.

Az ülést élő közvetítésben, magyar nyelven is követni lehet az Európai Parlament honlapján. Előzetes regisztráció nem szükséges. A vonatkozó linket az ülést megelőzően közzétesszük.

Európa nyelvei – közös európai örökségünk

Az Európai Parlament Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek kérdésével foglalkozó munkacsoportjának sajtóközleménye a Nyelvek Európai Napján

 

A nyelvek meghatározzák Európát. A nyelvek alakítják személyiségünket, egyéni fejlődésünket, és biztosítják a kapcsot számunkra közösségeinkkel, régióinkkal, nemzeteinkkel. Minden nyelv sajátos történelmi, társadalmi és kulturális ismereteket, egyedi emberi tapasztalatokat és világképet hordoz magában. Ezért a nyelv a mi legértékesebb örökségünk. Szeptember 26-án ünnepeljük az Európai Nyelvek Napját. Ez az az alkalom, amikor felhívhatjuk a figyelmet Európa kulturális gazdagságára és sokszínűségére, az európai együttműködés alapvető értékére. E nap emlékeztet bennünket más európai nyelvek elsajátításának előnyeire, az azokban rejlő kultúrák felfedezésére és arra, hogy a nyelvtanulás új ablakot nyit a világra. A többnyelvűség elősegíti a kölcsönös megértést és elfogadást, és egyaránt ösztönzi a kreativitást és az innovációt.

Az európai nyelvek napja lehetőség arra is, hogy felhívjuk a figyelmet a kisebbségi nyelvekre,valamint a kevésbé használt nyelvek gyakran törékeny és bizonytalan helyzetére, a nyelvek megóvásának és ápolásának szükségességre.

A koronavírus-járvány újabb kihívások elé állította a kisebbségi nyelvek beszélőit. Több felmérés szerint a járvány alatt a hagyományos nemzeti vagy nyelvi kisebbségi közösségek legalább fele nem jutott alapvető egészségügyi tájékoztatáshoz az anyanyelvén. A kisebbségi közösségekhez és nyelvi csoportokhoz tartozó gyermekek több nehézséggel szembesültek az anyanyelvi oktatáshoz való hozzáférés terén, mint többségi társaik. Ugyanakkor a kisebbségi nyelvű médiát és kulturális tevékenységeket is aránytalanul súlyosan érintette a járványhelyzet. Ezek az egyenlőtlenségek is bizonyítják, hogy még sok a tennivaló mind uniós, mind tagállami szinten annak érdekében, hogy biztosítsuk a kisebbségi nyelvek és kultúrák megfelelő védelmét.

Mi, az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportjának tagjai kiállunk az anyanyelvhasználat fontossága mellett. Az Európai Unió minden tagállamában biztosítani kell a hagyományos kisebbségi közösségek és nyelvi csoportok nyelvének használatát az oktatásban, a kulturális életben és a hatóságokkal való kapcsolattartásban, rendkívüli helyzetekben is. Csakis e feltételek teljesülése mellett mondhatjuk el, hogy az európai nyelvek az őket kivétel nélkül megillető tiszteletben részesülnek.

Az európai kisebbségvédelemről beszélt Vincze Loránt az Alpbach konferencián

Nem létezik egységes terminológia a nemzeti kisebbségek, nemzetiségek, nyelvi csoportok meghatározására, de mindenképpen szükséges megkülönböztetni az identitásuk megőrzésében érdekelt őshonos kisebbségeket a beilleszkedésben érdekelt bevándorlóktól – mutatott rá Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke kedden, az Albach konferencián a Kisebbségi Jogok az Európai Unióban című előadásában.

Az évente megrendezett, idén 75 éves Alpbach Ausztria vezető stratégiai konferenciája Európa jövőjéről, a 12 napos rendezvény programjában olyan rangos előadók szerepelnek, mint António Guterres ENSZ-főtitkár, Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász, Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke, Sebastian Kurz osztrák miniszterelnök és számos miniszter.

A Tárnok Balázs által moderált, mintegy 220 résztvevővel zajló előadáson az RMDSZ EP-képviselője emlékeztetett: az európai kisebbségek helyzete nagyon különböző, és jelenleg tulajdonképpen a szerencsén múlik, hogy valaki olyan közösségbe születik bele, amelyet el sem ismer az állam, vagy olyanba, amelynek teljes körű önrendelkezési jogai vannak, beleértve az intézményi anyanyelvhasználatot, oktatást, saját intézményhálózatot. Az Európai Uniónak jelenleg nem hatásköre a kisebbségvédelem, hosszú távon ezen kellene változtatni azért, hogy minden tagállamra érvényes kisebbségvédelmi standardok lépjenek érvénybe. Ennek első lépése lehet a Minority SafePack sikeres európai polgári kezdeményezés, amelyről várhatóan idén év végén dönt az Európai Bizottság – számolt be a politikus.

Az előadás a nemzeti régiók támogatásáért indított polgári kezdeményezés témáját, az európai jó gyakorlatokat, a koronavírus-járvány során a kisebbségeket ért hátrányos megkülönböztetést, illetve a romák helyzetét is érintette. Vince Loránt a kisebbségek állam iránti lojalitásáról szóló résztvevői kérdésre válaszolva kifejtette: „Az identitások együtt tudnak élni. A magyar nemzet része vagyok, román állampolgár és büszke erdélyi – ezek nem zárják ki egymást. Azonban annak, hogy a kisebbség lojális legyen az államhoz, az a feltétele, hogy az állam párbeszédet folytasson velük, és biztosítsa számukra a lehető legjobb megoldást arra, hogy közösségként fejlődhessenek, gyarapodhassanak, megélhessék kisebbségi identitásukat. Ezzel lehet megelőzni a konfliktusok kialakulását” – fogalmazott.

Az önkormányzati választások tétje a következő években fejleszteni, építeni Erdélyt

„Fontosnak tartom, hogy időről időre beszámoljak arról, mit sikerült megvalósítani Brüsszelben, ezért az elmúlt egy hónapban bejártam Erdélyt, és beszámoltam európai parlamenti mandátumom első évéről. Munkánk eredménye pozitív, sikerült előmozdítani a romániai magyar közösség számára fontos ügyeket” – nyilatkozta Vincze Loránt. Az RMDSZ EP-képviselője Szilágy, Bihar, Szatmár, Kolozs, Maros megyében, Háromszéken, Csíkszéken, Udvarhelyszéken és Gyergyószéken szervezte meg a Tervezés és helyreállítás – az Európai Néppárt képviselőcsoportjának prioritásai című konferenciát.

A rendezvényeken beszámolt arról, hogy az RMDSZ és az EPP közös fellépésével sikerült megőrizni az uniós költségvetésben a kohéziós pénzalapokat, illetve növelni a mezőgazdasági támogatást, amely évről évre lépcsőzetesen fog közelíteni az erdélyi gazdák esetében az uniós átlaghoz. A Minority SafePack tekintetében is sikerült előrelépni a koronavírus-járvány ellenére is, a kidolgozott jogszabály-tervezeteket bemutatták az Európai Bizottságnak, a parlamenti nyilvános meghallgatásra pedig várhatóan idén októberben kerül sor. Vincze arról is beszámolt, hogy a legnagyobb uniós pártcsaládnak számító EPP személyében először nevezett ki kisebbségügyekért felelős személyt – ez is mutatja elkötelezettségüket a téma iránt.

„A mostani erdélyi körút jó alkalom volt számomra, hogy találkozzak sikeres polgármesterekkel, olyan emberekkel, akik nagyon sokat tettek a közösségükért, és akik most a támogatást, az emberek szavazatát kérik ahhoz, hogy folytathassák a munkát. Fontos, hogy olyan emberek kerüljenek a települések élére, akik már bizonyítottak, illetve akiknek a fiókjában vannak új projektek, olyan projektek, amelyekből út épül, csatornázás, ivóvízhálózat ott, ahol még nincsen, iskolák épülnek, szépülnek a települések. Vannak új jelöltek is, akik először kérik RMDSZ-színekben a közösség támogatását. Én mindannyiuknak drukkolok, hiszen bebizonyosodott az, hogy csapatban vagyunk erősek. Az RMDSZ csapata az önkormányzatokban, a parlamentben és az Európai Parlamentben az elmúlt harminc évben bebizonyította, hogy  eredményesen dolgozik a közösségért. A mostani találkozások egyik fő témája is az volt, milyen elképzeléseket tudunk közösen gyakorlatba ültetni, hogyan segíthetem Brüsszelből az önkormányzati munkát. Arra kérnék mindenkit, hogy támogassa az RMDSZ jelöltjeit, hogy közösen fejleszthessük, építhessük Erdélyt a következő években!” – mondta el Vincze Loránt EP-képviselő.

A medveprobléma bukaresti megoldásához brüsszeli nyomásgyakorlásra is szükség van

A medveügy az egyik legkonkrétabb feladat, amelyet a székelyföldiektől kaptam brüsszeli mandátumomhoz. Folyamatos a kapcsolattartás a székelyföldi vezetőkkel ebben a kérdésben, dokumentációkat kapok tőlük, szakértői találkozón vettem részt, és dolgozom a megoldás előmozdításán Brüsszelben” – nyilatkozta Vincze Loránt. Az RMDSZ európai parlamenti képviselője pénteken Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke kíséretében kereste fel azt a területet, ahol a tervek szerint egy medvepark létesülne. Csíkszentmiklós közbirtokosságának vezetősége javasolta itt egy olyan elkerített terület létrehozását, ahová a településekre bejáró medvéket lehetne szállítani, ugyanakkor kutatás is folyna itt, és a park látogatható lenne, a remények szerint jelentős idegenforgalmat generálva. Az elképzelést a megyei tanács mellett működő medve munkacsoport dolgozta ki. A park létrehozásához és működtetéséhez a megyei tanács direkt uniós beruházást szeretne eszközölni, ebben is várják Vincze Loránt közvetítését.

A székelyföldi tanácselnökök tavaly indítottak petíciót a medvetámadások miatt. Az EP-képviselő beszámolt róla, hogy a petíció bekerült az európai parlamenti munkafolyamatban már átment a Petíciós bizottság jogi szűrőjén, ami egy fontos lépés, mivel a szakbizottság megállapította, hogy jogosult ebben a kérdésben állást foglalni, a petíció uniós kompetenciát érint, és ilyen módon a szakbizottság napirendjére fog kerülni.

Vincze Loránt, aki a Petíciós bizottság néppárti helyettes szakmai vezetője, tényfeltáró út szervezését javasolta kollégáinak a Székelyföldre, hogy a képviselők a saját szemükkel lássák, mit jelent a túlszaporulat, milyen károkat okoz, és milyen veszélyt jelent a közösség számára.

Mivel az Európai Bizottság is véleményt mond a petíciókról, Vincze Loránt már személyesen megkereste a környezetvédelmi biztost, aki írásban közölte: van lehetőség a védett fajok listájának módosítására, egy-egy ország vagy régió esetében kivételezést tud adni az Európai Unió, ha szakmai indokok állnak mögötte – ezt viszont nyilván Bukarestnek kellene kezdeményeznie. Az EB nem zárkózik el ettől a megoldástól, hiszen az emberi élet védelme és a gazdasági javak védelme elsődleges, a túlszaporodott medvepopuláció pedig egyértelműen nem szorul olyan védettségre, mint máshol Európában – mutatott rá a képviselő. Emlékeztetett: a Habitat direktívában léteznek ilyen kivételek: Svédországban és Finnországban a medve nincs a védett fajok listáján, vadgazdálkodási terv van érvényben, ennek része a vadászat is.

Vincze Loránt szerint a jogszabályi megoldásnak továbbra is Bukarestből kell érkeznie, de ha az Európai Parlament és az Európai Bizottság is azt mondja, hogy meg lehet tenni, sőt, szükséges levenni a medvét a veszélyeztetett fajok listájáról az emberéletek védelme és a gazdasági károk megelőzése érdekében, akkor Románia hallgatni fog a brüsszeli intelmekre.

A Régiók Európai Bizottságában – amelynek Borboly Csaba alelnöke – és az Európai Parlamentben már többször került terítékre a nagyvadak okozta károk ügye, de ezek a meghallgatások a farkasokra vonatkoztak, hiszen más uniós tagállamokban – például Szlovéniában vagy az olaszországi Dél-Tirolban – ezek a vadak jelentik a fő problémát. Az RMDSZ politikusai ezeken a fórumokon is sürgették, hogy a farkasok mellett a medvék problémájával is foglalkozzanak az uniós intézmények.

Vincze Loránt: közelebb kerül Székelyföldhöz az uniós alapok felhasználásáról szóló döntés

A székelyföldi medveügy uniós szintre emelése, szakmai kapcsolatok kialakítása a dél-tiroli régióval, integrált területi beruházások biztosította pluszforrások, többek között ilyen témák mentén működött együtt Vincze Loránt a háromszéki önkormányzati vezetőkkel. Az RMDSZ európai parlamenti képviselője kedden Antal Árpád polgármesterrel és Tamás Sándorral, a szövetség háromszéki területi elnökével közösen tartott Sepsiszentgyörgyön sajtótájékoztatót, amelyen beszámolt eddigi tevékenységéről.

Háromszéken sok fejlesztés történt, sok jó projekt futott, örvendek, hogy ezek közül néhányba be tudtam kapcsolódni – mondta el Vincze Loránt a sajtótájékoztatón, emlékeztetve, hogy a leggyakrabban ezen a vidéken fordult meg az elmúlt időszakban. Az RMDSZ EP-képviselője beszámolt egyéves tevékenységéről, a Minority SafePack mellett két, Székelyföldhöz kapcsolódó témát emelve ki. „Sikerült gyakorlatiasra fordítani a Dél-Tirollal már korábban kialakított kapcsolatot, bízom abban, hogy az ott elindított szakmai találkozók egy olyan gyümölcsöző együttműködést indítottak el a két régió között, amely hasznosnak bizonyul majd a következőkben is” – fogalmazott.

Beszámolt róla, hogy a medvetámadások miatt a tanácselnökök által indított petíció bekerült az európai parlamenti munkafolyamatba. A Petíciós bizottság jogi szűrőjén már átment, ami bizonyítja, hogy a petíció egy valós problémát vet fel, amelyben hatásköre van az Európai Uniónak, és ennek megfelelően a szakbizottság napirendjére fog kerülni. A képviselő tényfeltáró út szervezését javasolta Székelyföldre, hogy a képviselők maguk láthassák, milyen a helyzet. Mivel az Európai Bizottság is véleményt mond a petíciókról, Vincze Loránt már személyesen megkereste a környezetvédelmi biztost, aki szerint van arra lehetőség, hogy a védett fajok listájáról egyes országok egyes régiói esetében lekerülhessen a medve, hiszen, ha már túlszaporodott, egyértelmű, hogy nem kihalással fenyegetett. A Habitat direktívában vannak ilyen kivételek más országokban, tehát jogos volna ez Románia esetében is – mutatott rá a képviselő, hozzátéve: a jogszabályi megoldásnak továbbra is Bukarestből kell érkeznie, de ha az Európai Parlament és az Európai Bizottság is azt mondja, hogy meg lehet tenni, sőt, szükséges levenni a medvét a veszélyeztetett fajok listájáról az emberéletek védelme és a gazdasági károk megelőzése érdekében, akkor Románia hallgatni fog a brüsszeli intelmekre.

Az Európai Unió helyreállítási csomagja és a hétéves költségvetési keret révén Romániának jutó 80 milliárd euró kapcsán az EP-képviselő arra figyelmeztetett, hogy a következő periódusban a tagállamoknak nagyobb mozgástere lesz annak eldöntésében, hogy milyen programokra akarják áldozni a támogatásokat. „Jó hír az, hogy legalább részben a régiókhoz kerül a döntési jogkör, közelebb kerül a polgárokhoz, az önkormányzatokhoz. De Romániának jó programokat kell összeállítania ahhoz, hogy fel tudja használni a pénzeket” – tette hozzá.

Fontos, hogy a mezőgazdasági támogatások megmaradnak, a terület alapú támogatások növekednek. Rossz hír viszont, hogy a vidékfejlesztési alap megfeleződik, de ennek pótlására is van mód, ha Románia okos programokat talál ki, olyan országos fejlesztési terveket, amelyek segítik a vidéket. Azt gondolom, hogy a fogadókészség maximális itt az önkormányzatoknál, az RMDSZ-es polgármesterek városon és vidéken is készen állnak, a fiókban vannak a projektek, és azt lesik, hogy melyik projektcsoportba lehet becsatlakozni. Bízom benne, hogy így sikeres tud lenni a következő hétéves időszak” – fogalmazott Vincze Loránt.

Elsöprő többséggel támogatta az EP a polgári kezdeményezések meghosszabbítását

Az Európai Unió tagállamait tömörítő Tanáccsal és az Európai Bizottsággal gyorsan lebonyolított tárgyalást követően, amelyet Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő vezetett, az Európai Parlament csütörtökön 684 szavazattal, hét ellenszavazat és három tartózkodás mellett elfogadta a Bizottság által benyújtott és a Parlament által módosított javaslatot az európai polgári kezdeményezésekre vonatkozó határidők meghosszabbításáról.

„Amint ígértem, megvan az Európai Parlament végleges jóváhagyása a nemzeti régiók támogatásáért indított kezdeményezés ügyében. A plenárison elsöprő többséggel szavaztuk meg az európai polgári kezdeményezések határidejének meghosszabbítását. Az eredeti bizottsági javaslatnál kedvezőbb feltételeket biztosító javaslat megszavazásáról szóló hivatalos közlemény külön, név szerint is megemlíti a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért indított polgári kezdeményezést – emelte ki Vincze Loránt, a hosszabbítási folyamat parlamenti felelőse. Hozzátette:  az új szabályok várhatóan már ebben a hónapban életbe lépnek, azt követően, hogy a Tanács is hivatalosan jóváhagyja őket.

Az új szabályok visszamenőleges hatállyal meghosszabbítják az európai polgári kezdeményezésekhez szükséges aláírások összegyűjtésére, azok tagállami ellenőrzésére és igazolására vonatkozó határidőket, amelyek betartását a koronavírus-járvány hátráltathatta. A határidők az alábbiak szerint módosulnak:

  • Hat hónappal meghosszabbodik a támogatói aláírások eredeti gyűjtési időszaka azon kezdeményezéseknél, amelyek esetében az  2020. március 11-én már folyamatban volt – ebbe a kategóriába tartozik például a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért indított polgári kezdeményezés. Ha a támogatói aláírások gyűjtése 2020. március 11. és szeptember 11. között kezdődött, akkor a gyűjtési időszak legfeljebb 2021. szeptember 11-ig hosszabbítható meg.
  • A tagállamok kérhetik az ellenőrzési szakasz egytől három hónapig terjedő időszakkal való meghosszabbítását, ha egyébként nem tudnák időben elvégezni a feladatot.
  • Az uniós intézmények elhalaszthatják a polgári kezdeményezés szervezőivel szükséges találkozókat (amelyek megszervezése a Bizottság feladata, és amelyre rendszerint a sikeres kezdeményezés leadását követő hónapban kerül sor) és a nyilvános meghallgatásokat (a Parlament által három hónappal a leadás után szervezett események); ezekre akkor kerül majd sor, amikor az közegészségügyi helyzet megengedi.

A Bizottság tovább hosszabbíthatja a gyűjtési időszakot abban az esetben, ha 2020. szeptember 11-ig nem normalizálódik a közegészségügyi helyzet, vagy ismét kijárási tilalmat vezetnek be. A hosszabbítások időtartama esetenként három hónap, de a gyűjtésre összesen legfeljebb 24 hónap állhat rendelkezésre.

A Parlament ezzel kapcsolatban sikerrel érvelt az eredeti javaslat módosítása mellett: a további esetleges hosszabbításhoz szükséges küszöb elérését egyszerűbbé tette azzal, hogy ez eszközölhető, ha a tagállamok egynegyedében (és nem az eredeti javaslat szerinti felében) még életben vannak a járvánnyal kapcsolatos intézkedések. Ezeknek a tagállamoknak az Unió lakosságának legalább 35 százalékát kell kitenniük.

A képviselők azt is elérték, hogy a polgári kezdeményezések szervezői videókonferenciák keretében is részt vehetnek a meghallgatásokon vagy a találkozókon.

Anyanyelvhasználat koronavírus idején: Európa-szerte hiányos a kisebbségi nyelvű tájékoztatás

A legtöbb európai kisebbség nem kap megfelelő anyanyelvi tájékoztatást a koronavírussal kapcsolatban – derült ki abból a 2020 márciusa és júniusa között készült felmérésből, amely 25 európai ország 43 nemzeti kisebbsége és nyelvi csoportja válaszait tartalmazza. A Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő, FUEN-elnök által kezdeményezett felmérés azt vizsgálta, hogy a COVID-19-cel kapcsolatos általános intézkedésekről, a járványügyi tudnivalókról volt-e kisebbségi nyelveken tájékoztatás, működik-e segélyvonal kisebbségi nyelven, illetve milyen mértékben megoldott a távoktatás anyanyelven. Az Európai Parlament Kisebbségi Intergroupjának és a FUEN tagszervezeteinek hozzájárulásával véglegesített jelentés több ajánlást fogalmaz meg.

Teljes jelentés (angol, PDF, 12 MB)

A koronavírus megfékezésével kapcsolatos intézkedésekről csak a kisebbségek 34,9%-a kap teljes körű tájékoztatást kisebbségi nyelven, 20,9% esetében csak részleges a tájékoztatás, míg 44,2% esetében egyáltalán nincs kisebbségi tájékoztatás. Ezzel sérül a tájékoztatáshoz való emberi joguk. A legtöbb esetben az állami és regionális hatóságok biztosítják a tájékoztatást, de a kisebbségi szervezetek és kisebbségi nyelvű média szerepe is kiemelkedő – például a romániai magyarok esetében, ahol az RMDSZ és a média vállalta fel az anyanyelvi tájékoztatás feladatát. A jelentés ajánlása szerint az államnak biztosítania kell a kisebbségi közösségek megfelelő, pontos és érthető tájékoztatását a megfelelő csatornákon keresztül. Az egészségügyi tudnivalókról való tájékoztatás esetében hasonló a kép: 35% kap teljes körű tájékoztatást, 25,5% részlegest az anyanyelvén.

A koronavírus-járvány miatt jelentősen megnőtt a segélyhívások száma, több helyen külön segélyszámot és információs vonalat üzemeltetnek a vírussal kapcsolatos sürgős esetek számára. Azonban az esetek több mint kétharmadában (69,8%) a segélyhívó szám nem elérhető kisebbségek anyanyelvén. „Életeket menthet, ha sürgősségi helyzetekben anyanyelven lehet segítséget kérni. Azt ajánljuk, hogy minden állam üzemeltessen olyan segélyvonalat, ahol kisebbségi nyelvet beszélő alkalmazottak is dolgoznak” – áll a kutatásban.

Az oktatás a legtöbb országban átköltözött az online térbe, de csak a kisebbségek fele (51,2%) esetében van anyanyelvű távoktatás, további 14 százalék esetében részben. A válaszadók 18,6 százaléka számára csak részben, 23,3 százaléka számára pedig egyáltalán nincs biztosítva az anyanyelvi oktatás az interneten. További három kisebbségnek a járvány előtt sem volt lehetősége anyanyelven tanulni. A jelentés szerint nagyobb hangsúlyt kell fektetni általában az oktatás digitalizálására, de a kisebbségi közösségeket is be kell vonni ebbe a folyamatba.

Vészhelyzet esetén a kisebbségi közösségek különösen sérülékenyek, hiszen a korábbi időszaknál is kevesebb figyelem jut az anyanyelvi tájékoztatásukra. Célszerű olyan megoldásokat találni a közegészségügyi és hatósági tájékoztatásban, amelyek a kisebbségek nyelvén is működnek. Ezeket a megoldásokat békeidőben kell kidolgozni és működtetni, hogy ne vész esetén kelljen improvizálni. Szándékunk, hogy a kutatást és következtetéseit a következő időszakban széles körben mutatjuk be, és a Minority SafePack kezdeményes érvrendszerébe is beillesztjük” – fogalmazott Vincze Loránt.

Romániában a magyar nyelvű közösség tájékoztatásának feladatát az RMDSZ vállalta fel. A kisebbségi nyelven történő állami kommunikáció hiányában az érdekvédelmi szervezet négy hónapja folyamatosan és naprakészen tájékoztat magyarul mind a kormányzati intézkedésekről, mind az egészségügyi tudnivalókról. A magyar nyelvű távoktatás érdekében szintén fontos lépéseket tett, például a román közszolgálati televízióban az RMDSZ kezdeményezésére indult be a Telesuli.

RomaniaHungary