Kategória - Hírek

Elsöprő többséggel támogatta az EP a polgári kezdeményezések meghosszabbítását

Az Európai Unió tagállamait tömörítő Tanáccsal és az Európai Bizottsággal gyorsan lebonyolított tárgyalást követően, amelyet Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő vezetett, az Európai Parlament csütörtökön 684 szavazattal, hét ellenszavazat és három tartózkodás mellett elfogadta a Bizottság által benyújtott és a Parlament által módosított javaslatot az európai polgári kezdeményezésekre vonatkozó határidők meghosszabbításáról.

„Amint ígértem, megvan az Európai Parlament végleges jóváhagyása a nemzeti régiók támogatásáért indított kezdeményezés ügyében. A plenárison elsöprő többséggel szavaztuk meg az európai polgári kezdeményezések határidejének meghosszabbítását. Az eredeti bizottsági javaslatnál kedvezőbb feltételeket biztosító javaslat megszavazásáról szóló hivatalos közlemény külön, név szerint is megemlíti a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért indított polgári kezdeményezést – emelte ki Vincze Loránt, a hosszabbítási folyamat parlamenti felelőse. Hozzátette:  az új szabályok várhatóan már ebben a hónapban életbe lépnek, azt követően, hogy a Tanács is hivatalosan jóváhagyja őket.

Az új szabályok visszamenőleges hatállyal meghosszabbítják az európai polgári kezdeményezésekhez szükséges aláírások összegyűjtésére, azok tagállami ellenőrzésére és igazolására vonatkozó határidőket, amelyek betartását a koronavírus-járvány hátráltathatta. A határidők az alábbiak szerint módosulnak:

  • Hat hónappal meghosszabbodik a támogatói aláírások eredeti gyűjtési időszaka azon kezdeményezéseknél, amelyek esetében az  2020. március 11-én már folyamatban volt – ebbe a kategóriába tartozik például a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért indított polgári kezdeményezés. Ha a támogatói aláírások gyűjtése 2020. március 11. és szeptember 11. között kezdődött, akkor a gyűjtési időszak legfeljebb 2021. szeptember 11-ig hosszabbítható meg.
  • A tagállamok kérhetik az ellenőrzési szakasz egytől három hónapig terjedő időszakkal való meghosszabbítását, ha egyébként nem tudnák időben elvégezni a feladatot.
  • Az uniós intézmények elhalaszthatják a polgári kezdeményezés szervezőivel szükséges találkozókat (amelyek megszervezése a Bizottság feladata, és amelyre rendszerint a sikeres kezdeményezés leadását követő hónapban kerül sor) és a nyilvános meghallgatásokat (a Parlament által három hónappal a leadás után szervezett események); ezekre akkor kerül majd sor, amikor az közegészségügyi helyzet megengedi.

A Bizottság tovább hosszabbíthatja a gyűjtési időszakot abban az esetben, ha 2020. szeptember 11-ig nem normalizálódik a közegészségügyi helyzet, vagy ismét kijárási tilalmat vezetnek be. A hosszabbítások időtartama esetenként három hónap, de a gyűjtésre összesen legfeljebb 24 hónap állhat rendelkezésre.

A Parlament ezzel kapcsolatban sikerrel érvelt az eredeti javaslat módosítása mellett: a további esetleges hosszabbításhoz szükséges küszöb elérését egyszerűbbé tette azzal, hogy ez eszközölhető, ha a tagállamok egynegyedében (és nem az eredeti javaslat szerinti felében) még életben vannak a járvánnyal kapcsolatos intézkedések. Ezeknek a tagállamoknak az Unió lakosságának legalább 35 százalékát kell kitenniük.

A képviselők azt is elérték, hogy a polgári kezdeményezések szervezői videókonferenciák keretében is részt vehetnek a meghallgatásokon vagy a találkozókon.

Anyanyelvhasználat koronavírus idején: Európa-szerte hiányos a kisebbségi nyelvű tájékoztatás

A legtöbb európai kisebbség nem kap megfelelő anyanyelvi tájékoztatást a koronavírussal kapcsolatban – derült ki abból a 2020 márciusa és júniusa között készült felmérésből, amely 25 európai ország 43 nemzeti kisebbsége és nyelvi csoportja válaszait tartalmazza. A Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő, FUEN-elnök által kezdeményezett felmérés azt vizsgálta, hogy a COVID-19-cel kapcsolatos általános intézkedésekről, a járványügyi tudnivalókról volt-e kisebbségi nyelveken tájékoztatás, működik-e segélyvonal kisebbségi nyelven, illetve milyen mértékben megoldott a távoktatás anyanyelven. Az Európai Parlament Kisebbségi Intergroupjának és a FUEN tagszervezeteinek hozzájárulásával véglegesített jelentés több ajánlást fogalmaz meg.

Teljes jelentés (angol, PDF, 12 MB)

A koronavírus megfékezésével kapcsolatos intézkedésekről csak a kisebbségek 34,9%-a kap teljes körű tájékoztatást kisebbségi nyelven, 20,9% esetében csak részleges a tájékoztatás, míg 44,2% esetében egyáltalán nincs kisebbségi tájékoztatás. Ezzel sérül a tájékoztatáshoz való emberi joguk. A legtöbb esetben az állami és regionális hatóságok biztosítják a tájékoztatást, de a kisebbségi szervezetek és kisebbségi nyelvű média szerepe is kiemelkedő – például a romániai magyarok esetében, ahol az RMDSZ és a média vállalta fel az anyanyelvi tájékoztatás feladatát. A jelentés ajánlása szerint az államnak biztosítania kell a kisebbségi közösségek megfelelő, pontos és érthető tájékoztatását a megfelelő csatornákon keresztül. Az egészségügyi tudnivalókról való tájékoztatás esetében hasonló a kép: 35% kap teljes körű tájékoztatást, 25,5% részlegest az anyanyelvén.

A koronavírus-járvány miatt jelentősen megnőtt a segélyhívások száma, több helyen külön segélyszámot és információs vonalat üzemeltetnek a vírussal kapcsolatos sürgős esetek számára. Azonban az esetek több mint kétharmadában (69,8%) a segélyhívó szám nem elérhető kisebbségek anyanyelvén. „Életeket menthet, ha sürgősségi helyzetekben anyanyelven lehet segítséget kérni. Azt ajánljuk, hogy minden állam üzemeltessen olyan segélyvonalat, ahol kisebbségi nyelvet beszélő alkalmazottak is dolgoznak” – áll a kutatásban.

Az oktatás a legtöbb országban átköltözött az online térbe, de csak a kisebbségek fele (51,2%) esetében van anyanyelvű távoktatás, további 14 százalék esetében részben. A válaszadók 18,6 százaléka számára csak részben, 23,3 százaléka számára pedig egyáltalán nincs biztosítva az anyanyelvi oktatás az interneten. További három kisebbségnek a járvány előtt sem volt lehetősége anyanyelven tanulni. A jelentés szerint nagyobb hangsúlyt kell fektetni általában az oktatás digitalizálására, de a kisebbségi közösségeket is be kell vonni ebbe a folyamatba.

Vészhelyzet esetén a kisebbségi közösségek különösen sérülékenyek, hiszen a korábbi időszaknál is kevesebb figyelem jut az anyanyelvi tájékoztatásukra. Célszerű olyan megoldásokat találni a közegészségügyi és hatósági tájékoztatásban, amelyek a kisebbségek nyelvén is működnek. Ezeket a megoldásokat békeidőben kell kidolgozni és működtetni, hogy ne vész esetén kelljen improvizálni. Szándékunk, hogy a kutatást és következtetéseit a következő időszakban széles körben mutatjuk be, és a Minority SafePack kezdeményes érvrendszerébe is beillesztjük” – fogalmazott Vincze Loránt.

Romániában a magyar nyelvű közösség tájékoztatásának feladatát az RMDSZ vállalta fel. A kisebbségi nyelven történő állami kommunikáció hiányában az érdekvédelmi szervezet négy hónapja folyamatosan és naprakészen tájékoztat magyarul mind a kormányzati intézkedésekről, mind az egészségügyi tudnivalókról. A magyar nyelvű távoktatás érdekében szintén fontos lépéseket tett, például a román közszolgálati televízióban az RMDSZ kezdeményezésére indult be a Telesuli.

Nem javult számottevően az európai kisebbségek helyzete, a Minority SafePack ezen változtathat

2020 különleges év Európa számára: száz éve, a békeszerződések aláírásával zárult le az első világháború és követte számos határ módosítása – mondta el Vincze Loránt a száz éves évforduló alkalmából szervezett pénteki klagenfurti konferencián. Az ausztriai szlovénoknak otthont adó Karintia régióban tartott rendezvényre online becsatlakozó EP-képviselő rávilágított: egyes régiókban a száz éves évfordulót a kisebbség és a többség egyaránt ünnepli, mint a német-dán határrégióban, ahol sikeres modellről beszélhetünk a határ mindkét oldalán élő kisebbségek igényeinek kielégítése szempontjából. Karintiában is a száz évvel ezelőtti népszavazás századik évfordulójára emlékeznek, amelynek eredményeként a régió Ausztria része maradt – ez egy fontos pillanat az elemzésre és a jövőtervezésre.

„Természetesen idén van a trianoni szerződés századik évfordulója is, amelyben Magyarország elvesztette területe kétharmadát és magyar lakossága 40 százalékát. Ez önmagában csak egy történelmi tény lenne, de például Szlovákiában ma is életben van a német és magyar kisebbséget kisemmiző Benes-dekrétum. Ugyanakkor itt pozitív fejlemények is vannak, mint az új szlovák miniszterelnök gesztusai. Romániában viszont negatív fejleményeknek lehettünk tanúi: az államfő gúnyolódott a magyar nyelvvel, és nemzetárulásnak nevezte a kisebbségi jogok megadását” – mondta el a nemzetközi konferencián Vincze Loránt, hozzátéve: az utóbbi években nálunk nemhogy nem került sor a kisebbségi jogok bővítésére, hanem még a meglévőket is igyekszenek csorbítani, illetve az anyanyelvhasználatra vonatkozó törvényes kereteket sem tartják tiszteletben.

Meglátása szerint az európai nemzeti kisebbségek helyzete nem javult számottevően az utóbbi években, a koronavírus járvány pedig ismételten rávilágított a legsérülékenyebb társadalmi csoportok – így a nemzeti kisebbségek – sebezhetőségére, kitettségére rendkívüli helyzetekben. A FUEN és a Kisebbségi Intergroup közös felmérése, amelyre 30 európai ország mintegy negyven kisebbsége válaszolt, azt mutatja, hogy az esetek mintegy felében a kisebbségek nyelvi jogai nem voltak biztosítva a járvány idején, és a legtöbbször a kisebbségi szervezeteknek és a kisebbségi médiának kellettátvállalnia az államtól az anyanyelvi tájékoztatás feladatát.

Előadásában Vincze beszámolt a Minority SafePack kezdeményezéssel kapcsolatos fejleményekről. Az MSPI európai lobbikampánya folytatódik, mivel a FUEN nemcsak az uniós intézményeket, hanem minél több tagállamot a maga pártjára akar állítani; ebben a tekintetben számítanak Karintia, Ausztria és Szlovénia támogatására is az uniós intézmények meggyőzésében,  mondta el. „Az építkezés fázisában vagyunk, egy áttörés előtt, hiszem, és a jelzések is azt mutatják, hogy a Minority SafePacknek sikerülni fog ez az áttörés, javaslatainkra uniós törvények születhetnek” – fogalmazott.

Vincze Loránt a nemzeti régiók támogatásáért indított polgári kezdeményezésre is felhívta a figyelmet, amelynek már sikerült több mint egymillió aláírást összegyűjtenie, de még négy országban át kell lépnie a küszöbértéket a sikerhez. Fontos lenne a kisebbségi közösségeknek otthont adó régiók fejlődésére kiemelten figyelni, amikor a kisebbségek védelméről beszélünk – mutatott rá az EP-képviselő, a kezdeményezés támogatására biztatva a karintiaiakat.

Megoldást kell találni a vendégmunkások botrányos európai helyzetére

A koronavírus járvány mutatott rá a vendégmunkások kilátástalan helyzetére, miután munkavégzés közben sokan megfertőződtek, mások munkahely nélkül maradtak vagy éppen több száz kilométert kell utazniuk munkáért, egyesek pedig nem tudtak hazatérni. Ennek a témának az európai szintű rendezése szorosan összekapcsolódik a külföldön munkát vállaló romániai polgárok kérdéskörével – mutatott rá Vincze Loránt a NAMED ꟷ Vendégmunkás életutak, mint a tanulási igények felmérésének eszközei című projekt összegzésén csütörtökön. A csíkszeredai Pro Educatione Egyesület, egy lengyelországi és egy alsó-szászországi egyesült által koordinált projekt célja a vendégmunkások helyzetének és tanulási igényeinek felmérése és oktatási eszközök kidolgozása.

Az online konferencián az RMDSZ EP-képviselője emlékeztetett: Európa egyik legnagyobb koronavírus-gócpontja az a németországi húsfeldolgozó, amelyben közel ezer romániai munkavállaló fertőződött meg. Az Európai Parlament már ezt megelőzően az idénymunkások érdekeit védő határozatot fogadott el, miután áprilisban a kolozsvári reptéren másfél ezer, németországi munkavállalásra igyekvő romániai zsúfolódott össze. Az EP határozata arra sürgeti az Európai Bizottságot, hogy a szezon- és vendégmunkások biztonságát, egészségét és jogait szavatoló, megfelelő munka- és életkörülményeket biztosító rendeletet adjon ki.

Vincze Loránt a romániai kivándorlás és külföldi munkavállalás okait taglalta előadásában. Romániából elsősorban nem azért mennek el az emberek, mert el akarják hagyni szülőföldjüket, hanem jobb munkakörülményeket és nagyobb béreket szeretnének, de természetesen vannak esetek, főként a fiatalok esetében, amikor a kalandvágy, új tapasztalatok szerzésének igénye is szerepet játszik – szögezte le a képviselő.

Elmondta: a rendszerváltást követően a nehézipar összeomlott, több mint 3,5 millió munkahelyet számoltak fel – ez a szám nagyjából megegyezik a most külföldön dolgozó román állampolgárok számával, ami beszédes összehasonlítás. A gazdasági kilábalást a politikai körülmények szinte egy évtizeddel elnapolták. Közben a kivándorlás különösen súlyosan érintette a kisebbségi közösségeket, figyelmeztetett Vincze Loránt: az 1990-ben kivándorolt 97 ezer személy közül 60 ezren német nemzetiségűek voltak. A magyarok kivándorlásához a fekete március következményei jelentősen hozzájárultak, mivel sokan úgy érezték, magyar identitásuk megéléséhez nem adottak a feltételek Romániában – és részben igazuk volt, hiszen még éveket kellett várni a nyelvhasználati jogokra, az oktatási reformra és a visszaszolgáltatások beindulására.

A helyzet 2000-ben kezdett változni, amikor Románia céljául tűzte ki az uniós és a NATO-csatlakozást. A csatlakozási tárgyalások a szükséges szabályozások bevezetését eredményezték, és fontos külföldi befektetők érkeztek az országba. Az uniós csatlakozás azonban új lehetőségeket jelentett a külföldi munkavállalásra is, a csatlakozás első évében kétszer annyian költöztek külföldre munkavállalás céljából, mint előző évben.

A külföldi munkavállalás, illetve a kitelepedés komoly kihívások elé állítja Romániát, hívta fel a figyelmet Vincze Loránt: a gazdaság nagyban támaszkodik a külföldről hazaküldött pénzre, amiatt, hogy a fiatal, képzett munkaerő vállal munkát külföldön, demográfiai problémák, munkaerőhiány jelentkeznek, a külföldön munkát vállaló szülők gyerekeit nagyszülők, rokonok nevelik, miközben az időskorúak ellátása az elvékonyodó hazai aktív munkavállalói rétegre nehezedik. Pozitív példaként említette Hargita és Kovászna megyét, ahol programokat dolgoztak ki a külföldön munkát vállalók hazacsalogatására.

A NAMED projektet az Európai Unió Erasmus+ programja finanszírozza. A projektpartnerek, a lengyel Foundation for European Studies – Európai Tanulmányokért Alapítvány, az Alsó-Szászországi Katolikus Felnőttképző Egyesület (=KEB) és a Pro Educatione Egyesület azon dolgoznak együtt, hogy azonosítsák a vendégmunkások tanulási igényeit és hogy létrehozzanak egy olyan tantervet, amely ennek a célcsoportnak szól.

 

Megegyezett az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács a polgári kezdeményezések meghosszabbításáról

Az EU intézményei háromoldalú egyeztetést folytattak Brüsszelben az európai polgári kezdeményezésekre vonatkozó határidők meghosszabbításáról csütörtökön, június 25-én. A tanácskozást az Európai Parlament nevében Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője elnökölte. A trialógus célja az volt, hogy az Európai Parlament által június 19-én nagy többséggel jóváhagyott módosító javaslatokról egyeztessen az európai polgári kezdeményezések gyűjtési, ellenőrzési és vizsgálati szakaszokra vonatkozó hosszabbításról. Az ülésen a Tanácsot a horvát elnökség részéről Maja Adamic nagykövet képviselte, az Európai Bizottságot pedig Rudigert Boogert, a polgári kezdeményezésekért felelős egység vezetője.

Az európai polgári kezdeményezések parlamenti jelentéstevői minőségében Vincze Loránt március 17-én fordult azzal a kéréssel Vera Jourova EB-alelnökhöz és Ilze Juhanosne főtitkárhoz, hogy a koronavírus-járvány miatt hozott megszorító intézkedések miatt az Európai Bizottság hosszabbítsa meg a futó polgári kezdeményezések határidejét. Levelére válaszolva Vera Jourova alelnök örömmel jelentette be, hogy május 20-án az Európai Bizottság elfogadta a meghosszabbításról szóló rendeletet. Az Európai Bizottság intézkedései egyaránt érintik a nemzeti régiók támogatásáért indított és a Minority SafePack polgári kezdeményezéseket. Az Európai Parlament ezekhez javasolt módosításokat múlt pénteken.

Csütörtökön a tagállamokat tömörítő Tanács elfogadta a Parlament javaslatát, hogy a mostani meghosszabbítás követően, amennyiben a tagállamok egynegyedében megszorító intézkedések vannak életben, a Bizottság ismét élhet a hosszabbítás lehetőségével. A rendelet-módosítás értelmében a határidőkkel kapcsolatos intézkedések azokra a kezdeményezésekre is vonatkoznak, amelyeknek gyűjtési, ellenőrzési vagy vizsgálati szakasza március 11-e és a rendelet hatályba lépésének időpontja (ez az időpont a júliusi európai parlamenti elfogadást követő időszakra tehető) között zárult le. Ez az új cikkely a jogbiztonság szempontjából fontos elem, megfelelő támpontot és értelmezést ad a jogalkalmazó, illetve az érintett kezdeményezések szervezői számára.

Vincze Loránt üdvözölte a megállapodás létrejöttét. „Az egyhangú támogatás annak a jele, hogy mindhárom EU-s intézmény számára fontos rendeletről van szó. Elégedett vagyok azzal, hogy a Parlament részéről tovább egyszerűsítettük az eljárást, nagyobb kiszámíthatóságot és jogbiztonságot adtunk a szervezőknek. A Tanács és a Parlament döntése a mai megállapodást követően természetszerűen támogató lesz” – fogalmazott az RMDSZ európai parlamenti képviselője.

Sürgősségi eljárást indított az EP a polgári kezdeményezések meghosszabbítására. Folytatódhat a nemzeti régiók aláírásgyűjtés

Az Európai Parlament pénteken, június 19-én 653 igen szavazattal, tíz ellenszavazattal és két tartózkodással jóváhagyta a polgári kezdeményezések aláírásgyűjtési időszakának ideiglenes kiterjesztéséről szóló mandátumot, amelyet Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője készített elő. A következő hetekben a képviselőnek a társdöntéshozatal keretében az Európai Bizottsággal és tagállamok képviselőit tömörítő Tanáccsal kell érvényesítenie a Parlament álláspontját. Az Európai Parlament a júliusi plenáris ülésen hozza meg végleges döntését. Előzőleg, szerdán az EP túlnyomó többséggel fogadta el Vincze Loránt javaslatát, hogy sürgősségi eljárásban döntsenek az európai polgári kezdeményezések meghosszabbításáról.

A Bizottság május 20-án tette közzé az európai polgári kezdeményezéseket – így a nemzeti régiók fejlesztéséért indított és a Minority SafePacket is – érintő rendeletét. Eszerint a március 11-én futó aláírásgyűjtések határidejét egységesen hat hónappal meghosszabbítják. Ugyanakkor a Bizottságnak lehetősége lesz további három hónappal kitolni a határidőt, és ezzel a lehetőséggel többször is élhet, amennyiben a járványügyi intézkedések ezt szükségessé teszik.

A világjárvány negatív hatással volt a folyamatban lévő kezdeményezésekre. A megszorítások miatt a szervezők és a polgárok nem tudtak eredményes aláírásgyűjtési kampányokat folytatni. Támogatnunk kell őket, és biztosítanunk kell, hogy a részvételi demokrácia legjelentősebb uniós eszköze a lehető legrövidebb időn belül ismét működőképessé válik” – mutatott rá Vincze Loránt szerdai, plenáris felszólalásában, amelyben sürgősségi eljárás kért.

Az RMDSZ EP-képviselőjének kérésére időközben az Európai Bizottság tisztázta az aláírásgyűjtés mostani folytatásának lehetőségét, eszerint a március 11-e után lejárt kezdeményezések esetében a lejárati időponttól számítva hat hónapig folytatódik a gyűjtés, és ennek újrakezdésével nem kell megvárni a rendelet hatályba lépését. Az Európai Bizottság a Székely Nemzeti Tanácsot is értesítette arról, hogy esetükben is újraindítható az aláírások gyűjtése, amely november 7-ig fog tartani.

Vincze Loránt felszólította az SZNT-t, hogy haladéktalanul indítsa újra az aláírásgyűjtést: „Kérem az SZNT-t, hogy mihamarabb folytassa a gyűjtést, hiszen minden nap értékes, ne veszélyeztesse a Kárpát-medencei magyarság több mint egymillió aláírását, és ne éljen vissza a székely emberek bizalmával! Ha az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács, valamint 27 tagállam jogászai egybehangzóan állítják, hogy az aláírásgyűjtést már most folytatni lehet, akkor annak valóban semmi akadálya nincs. Mint ahogyan négy másik, hasonló helyzetben lévő kezdeményezés esetében nem is állt le a gyűjtés. Az Európai Parlament pénteken, szinte egyhangúan elfogadott határozata a biztosíték, hogy a jogi alapot megteremtjük. Ígéretének megfelelően a meghosszabbítással kapcsolatos politikai munkát az RMDSZ Brüsszelben előkészítette, most az SZNT feladata az aláírásgyűjtés sikerre vitele, nem pedig meddő jogi vita folytatása. Ez nem a harc, hanem a munka ideje” – szögezte le az RMDSZ EP-képviselője.

Az EP állást foglal az uniós-japán házasságból született gyermekek jogaiért

Az uniós szülők és gyerekeik érdekeit védi az Európai Parlament petíciós bizottsága. Kedden, június 16-án Vincze Loránt kezdeményezésére egyhangúlag fogadták el azt a plenáris elé terjesztendő állásfoglalást, amely azon gyermekek jogait védi, akiknek egyik szülője uniós állampolgár, és akitől másik, japán szülője jogellenesen megtagadta a láthatási, kapcsolattartási jogot.

A gyermekek jogaival e különleges helyzetben foglalkozó állásfoglalás elfogadásának apropóját az adta, hogy az Európai Parlament Petíciós Bizottsága ez év februárjában több olyan petíciót is tárgyalt, amelynek benyújtói a gyermekük láthatási jogától és a velük való kapcsolattartástól megfosztott (uniós polgár) szülők voltak, a gyermekek másik szülője pedig japán állampolgár. A petíciókon keresztül megismert eseteken felül, a rendelkezésre álló adatok szerint EU-Japán viszonylatban sajnálatos módon nagy számban fordulnak elő olyan esetek, amelyekben nem sikerül az uniós polgár szülőnek jogait érvényesítenie Japánban, és ennek következtében egyben a gyermek érdekei is sérülnek.

A Petíciós Bizottság szakmai koordinátorai az ülést követően Vincze Loránt javaslatára úgy döntöttek, hogy mivel a téma az Európai Parlamenten belül is több figyelmet érdemel, ezért egy állásfoglalás megszövegezését szorgalmazzák, amely emlékeztet a gyermek érdekei védelmének mindenek előtti fontosságára és sürgeti Japánt, hogy tegyen ennek értelmében eleget nemzetközi kötelezettségeinek az uniós polgársággal is rendelkező, EU-Japán házasságokból származó gyermekek jogainak biztosítására. A nemzetközi házasságok felbontását vagy párkapcsolatok megszűnését követően számos uniós polgár adminisztratív nehézségekbe ütközik, amikor a szülői kapcsolattartáshoz való jogát kívánja érvényesíteni

„Több száz, elsősorban olasz, német és francia apa és anya évek óta nem láthatta gyermekét. A bírósági ítéletek végrehajtása nehézkes, illetve szinte lehetetlen, annak ellenére, hogy Japán a gyermekek jogaival kapcsolatos nemzetközi szerződések és egyezmények részese, mint az ENSZ gyermekjogi egyezménye vagy a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény. Februárban több ilyen beadványt tárgyaltunk a bizottságban, engem személyesen nagyon megérintett a gyermekeikért küzdő szülők fájdalma és tehetetlensége” – magyarázta az RMDSZ EP-képviselője, miért javasolt parlamenti állásfoglalást.

A diplomáciai úton és az Európa Bizottság illetékesein keresztül folytatott párbeszéd az ügyben egyelőre nem vezetett eredményre. Az említett esetekben mind a gyermek, mind a szülői jogok gyakorlásától megfosztott szülő számára az idő múlása tragikus következményekkel járhat, a gyermek fejlődésére nagy hatással van bármely szülő nevelésből való indokolatlan kimaradása, távolléte.

Az állásfoglalás nemcsak a japán hatóságok felé fogalmaz meg elvárásokat, többek között azt, hogy nemzeti jogszabályaikat hozzák összhangba nemzetközi kötelezettségvállalásaikkal, biztosítva ezzel a kapcsolattartási és hozzáférési jogokat. Az állásfoglalás e mellett összehangoltabb fellépésre sürgeti az uniós tagállamokat a gyermekek érdekében, továbbá javasolja egy európai internetes tájékoztató kidolgozását a határokon átnyúló családjogi vitákban a szülők számára, beleértve a nem uniós tagállamokat is.

A dokumentum a Japánra, mint az EU egyik stratégiai partnerére kifejtendő politikai nyomásgyakorlás része az EU-Japán gyermekek jogainak védelmében.

A teljes állásfoglalás szövege itt található.

Később dönt az EB a Minority SafePackről, újraindul a nemzeti régiós aláírásgyűjtés

Bár kissé megkésve, de végül méltányos és igazságos döntést hozott az Európai Bizottság az európai polgári kezdeményezések határidejének meghosszabbításával. A legtöbb uniós országban hónapok óta tartó kijárási tilalom jelentősen megnehezítette az aláírásgyűjtések megfelelő népszerűsítését, ugyanakkor teljes mértékben ellehetetlenítette a papír alapú aláírások gyűjtését. Úgy értékelem, a Bizottság mostani döntésével megfelelő megoldást talált a kialakult helyzetre” – nyilatkozta Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője.

Az európai polgári kezdeményezések parlamenti jelentéstevői minőségében Vincze Loránt már március 17-én azzal a kéréssel fordult Vera Jourova alelnökhöz és Ilze Juhanosne főtitkárhoz, hogy a koronavírus-járvány miatt hozott megszorító intézkedések miatt az Európai Bizottság hosszabbítsa meg a futó polgári kezdeményezések határidejét. Ezt később több polgári kezdeményezés polgári bizottsága és más EP-képviselők is kérvényezték.

Az Európai Bizottság szerdán, május 20-án tette közzé a nemzeti régiók támogatásáért indított és a Minority SafePack polgári kezdeményezéseket érintő intézkedéseit. Eszerint a március 11-én – ezen a napon nyilvánította az Egészségügyi Világszervezet világjárványnak a koronavírust – futó aláírásgyűjtések határidejét egységesen hat hónappal növelik. Ugyanakkor a Bizottságnak lehetősége lesz további három hónappal meghosszabbítani a határidőt, amennyiben a tagállamok több mint felében vagy az Unió összlakossága legalább 35 százalékának otthont adó tagállamokban még mindig az aláírásgyűjtést nehezítő intézkedések (például kijárási tilalom) lesznek érvényben a COVID-19 járvány miatt a határidő lejártakor. A Bizottság többször is élhet a három hónapos hosszabbítás lehetőségével, de az aláírásgyűjtések össz-időtartama nem haladhatja meg a két évet.

Az RMDSZ EP-képviselője reményét fejezte ki, hogy a második aláírásgyűjtési időszakkal a nemzeti régiók védelmében indított kezdeményezés esetében az egymillió aláírás mellett a másik érvényességi feltétel is teljesül, és a még hiányzó négy tagállamból is összegyűl a minimális aláírásszám.

A Minority SafePack esetében eredetileg március 23-ára volt beütemezve a nyilvános meghallgatás az Európai Parlamentben, az Európai Bizottságnak pedig július 10-ig kellett volna közzétennie álláspontját. Az új intézkedések értelmében az Európai Parlamentnek a lehető legrövidebb időn belül kell megszerveznie a nyilvános meghallgatást, amikor a járványügyi helyzet ezt lehetővé teszi, a Bizottságnak pedig a meghallgatástól számítva három hónapon belül kell közzétennie álláspontját. “Megnyugtató számunkra, hogy az Európai Bizottság nem akarja elsietni álláspontja közzétételét. Az, hogy három hónapot biztosítanak álláspontjuk kialakítására, azt a szándékot jelöli, hogy érdemben kívánnak foglalkozni a kezdeményezésekkel” – közölte Vincze, aki a FUEN elnökeként a Minority SafePack nemzetközi kampányát koordinálta.

Az Európai Bizottság intézkedéseit még az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is meg kell erősítenie. Vincze Lorántot május 20-án nevezte ki az EP alkotmányügyi bizottsága (AFCO) az európai polgári kezdeményezések határidőmódosításainak jelentéstevőjének. “Jelentéstevőként azon leszek, hogy minél hamarabb és zökkenőmentesen fogadjuk el a bizottsági javaslatot, hiszen az a részvételi demokrácia és az európai polgárok érdekeit szolgálja” – jelentette ki az RMDSZ EP-képviselője.

Iohannis szavai a román alkotmányt és a jogállamiságot sértik

Brüsszeli boszorkányüldözéssel nem lehet választásokat nyerni. A hamisnak bizonyult támadásoknak helyet adó vitákkal az Európai Parlament viszont a saját hitelét veszélyezteti a polgárok előtt – figyelmeztetett csütörtökön Vincze Loránt az Európai Parlament plenáris ülésén. Az RMDSZ EP-képviselője rámutatott a magyarországi jogállamiságról szóló vitában: az újabb vitát egyetlen egy új fejlemény sem indokolja. Azok a hamis hírek, amelyek a magyar helyzettel kapcsolatban Európát elárasztották, sorra cáfolatra leltek. Például, hogy a magyar Parlament nem ülésezik. Pedig ülésezik, törvényeket fogad el – mondta.

 

Vincze Loránt kijelentette: ha már a Magyarország folyton napirenden van, akkor a jogállamiságról minden tagállam esetében vitát kellene szervezni. „Kezdhetnénk mindjárt Romániával, ahol Iohannis elnök múlt héten gyakorlatilag azt állította, hogy a kisebbségi jogok bővítése nemzetárulás. Szavai a román alkotmány szellemét és a jogállamiságot is sértik” – emlékeztetett az RMDSZ EP-képviselője, aki nehezményezte, hogy ebben a témában nem szólalnak meg aggódó hangok az EU-ban.

 

Iohannis elnök nemrégiben tett kijelentései miatt az RMDSZ szövetségi elnöke, Kelemen Hunor már két hete levélben fordult a Romániában akkreditált nagykövetekhez, nemzetközi szervezetekhez: az ENSZ-hez, az EBESZ-hez, az Európa Tanácshoz, az Európai Néppárthoz, az amerikai külügyminisztériumhoz. A szövetségi elnök levelében a magyarság elleni, harminc éve precedens nélküli támadásnak nevezte a legmagasabb rangú romániai közméltóság szavait.

Kevés európai országban megoldott a kisebbségi nyelvű tájékoztatás a koronavírusról

Nagyon kevés európai országban biztosít az állam tájékoztatást a koronavírussal kapcsolatos intézkedésekről a kisebbségek nyelvén– derült ki abból a gyorsfelmérésből, amelyet 2020. március 31-április 30. között készítettek kisebbségi EP-képviselők és a FUEN tagszervezetei. Az eredményeket Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke mutatta be hétfőn Brüsszelben, a Kisebbségi Intergroup online ülésén. A felmérés azt vizsgálta, hogy a COVID-19-cel kapcsolatos általános intézkedésekről, az járványügyi tudnivalóról volt-e kisebbségi nyelveken tájékoztatás, működik-e segélyvonal kisebbségi nyelven, illetve milyen mértékben megoldott a távoktatás anyanyelven. A felméréshez eddig 18 európai ország 29 kisebbségi közössége járult hozzá információkkal, de az adatgyűjtés folytatódni fog, hiszen a tanulságok a Minority SafePack kezdeményezés érveit is erősítik.

>> a felmérés (angol, PDF, 12 mega)

Az esetek felében (52%) létezik kisebbségi nyelvű tájékoztatás az általános intézkedésekről, ezt azonban leggyakrabban a regionális önkormányzat, kisebbségi szervezetek és a kisebbségi média biztosítja. Az egészséggel kapcsolatos tájékoztatás esetében hasonló az arány, viszont itt a helyi és regionális önkormányzatok szerepe a legnagyobb. A koronavírus-járvány miatt jelentősen megnőtt a segélyhívások száma, több helyen külön segélyszámot és információs vonalat üzemeltetnek a vírussal kapcsolatos sürgős esetek számára. Azonban az esetek több mint kétharmadában (69%) a segélyhívó szám nem elérhető kisebbségek anyanyelvén, további 10% esetében pedig csak részlegesen.

Az oktatás a legtöbb országban átköltözött az online térbe, de csak a kisebbségek fele esetében van anyanyelvű távoktatás, további 14 százalék esetében részben. A válaszadók 21 százaléka számára nincs biztosítva az anyanyelvi oktatás az interneten. További három kisebbségnek a járvány előtt sem volt lehetősége anyanyelven tanulni. Az anyanyelvi oktatást biztosító intézmények tekintetében nagyon nagy a szórás: tanárok, iskolák, szülői csoportok, kisebbségi szervezetek, az állam és a helyi önkormányzat egyaránt szerepelt a válaszok között – számolt be Vincze Loránt, az Intergroup társelnöke. Számos válaszadó nevezte meg a digitális infrastruktúra hiányát problémaként, a diákok egy részének egyszerűen nincsen digitális eszköze vagy hozzáférése az internethez.

Romániában a magyar nyelvű közösség tájékoztatásának feladatát az RMDSZ vállalta fel. A kisebbségi nyelven történő állami kommunikáció hiányában az érdekvédelmi szervezet két hónapja folyamatosan és naprakészen tájékoztat magyarul mind a kormányzati intézkedésekről, mind az egészségügyi tudnivalókról. A magyar nyelvű távoktatás érdekében szintén fontos lépéseket tett, például a román közszolgálati televízióban az RMDSZ kezdeményezésére indult be a Telesuli.

A felmérés a kisebbségi média fontosságát is kiemelte, hiszen számos közösség esetében az írott kisebbségi sajtó jelenti az egyetlen elérhető anyanyelvű hírforrást. Az Intergroup ülésének résztvevőjeként az Európai Kisebbségi és Regionális Napilapok Egyesülete, a MIDAS – amelynek több romániai magyar újság is tagja – arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisebbségi sajtó a 2008-2009-es gazdasági válsághoz hasonló kilátástalan helyzetbe került, hiszen reklámbevételeik jelentősen csökkentek, nagyon sok helyen a terjesztés leállt vagy akadozott. A Kisebbségi Intergroup ülésén a MIDAS elnöke, a pozsonyi Új Szó vezérigazgatója, Edita Slezakova ismertette a helyzetet, majd a képviselők megvitatták, milyen megoldásokat lehet találni az újságok támogatása érdekében.

 

RomaniaHungary