Kategória - Hírek

A Minority SafePack kezdeményezői bírósági eljárást indítottak az Európai Bizottság döntése ellen

Az Európai Bizottság döntésének semmissé nyilvánítását kéri az Európai Unió Törvényszékétől a Minority SafePack kezdeményező bizottsága. A Kezdeményező Bizottság – amelyet Hans Heinrich Hansen korábbi FUEN-elnök és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke vezet –március 24-én nyújtotta be a keresetet, miután a Bizottság 2021. január 15-én közölte: nem indítja be a jogalkotást az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés kilenc pontja kapcsán.

„Alaposan megvizsgáltuk a Bizottság válaszát, és jogi képviselőinkkel arra a következtetésre jutottunk, hogy a Bizottság közleményében súlyos hiányosságok vannak. Amellett, hogy a Bizottság döntésével hátat fordított a több mint egymillió aláírónak, Európa ötvenmilliónyi, kisebbségben élő polgárának és az Európai Parlament háromnegyedes többségének, jogi kötelességét sem teljesítette. Az uniós törvényszéknek benyújtott részletes dokumentációban a jogi és procedurális hiányosságokra világítunk rá, és a döntés megszületéséig – amely akár másfél-két évig is elhúzódhat – folytatjuk a munkánkat az uniós kisebbségvédelmi törvények megszületéséért” – nyilatkozta Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, a kisebbségvédelmi kezdeményezés európai aláírásgyűjtését koordináló FUEN elnöke.

A kereset szerint a Bizottság nem indokolta meg kellőképpen az MSPI több pontjára adott elutasító válaszát, ami eljárási hibának minősül. A Kezdeményező Bizottság értékelése szerint a Bizottság a 9 javaslat közül 7 esetében nem tett eleget az indokolási kötelezettség követelményeinek.

A Bizottság nem vette figyelembe és elmulasztotta megválaszolni az MSPI képviselőinek szóbeli észrevételeit és magyarázatait, amelyek a Bizottsággal folytatott találkozón és az Európai Parlamentben tartott nyilvános meghallgatáson hangzottak el, illetve amelyeket írásban is benyújtottak a Bizottságnak. Ezekben az MSPI képviselői részletes magyarázatokat és pontosításokat adtak az MSPI eredeti kilenc pontjához, és konkrét javaslatokat tettek az MSPI javaslatainak végrehajtására.

Az MSPI Kezdeményező Bizottsága és a FUEN képviselői úgy vélekednek, hogy az általuk felhozott érvek lehetővé teszik a bizottsági döntés semmissé nyilvánítását.

 

Székelyföld ismételten kiáll az európai kisebbségvédelem, a Minority SafePack és a nemzeti régiós kezdeményezés mellett

Közös nyilatkozatot írtak alá Hargita, Kovászna és Maros megye tanácselnökei, valamint a székelyföldi városok polgármesterei a szerdán délután Kovásznán szervezett tanácskozáson. A tanácselnökök valamint Marosvásárhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Gyergyószentmiklós, Nyárádszereda, Erdőszentgyörgy, Szentegyháza, Borszék, Székelykeresztúr, Szováta, Barót és a házigazda Kovászna polgármestere által aláírt dokumentum felszólítja az Európai Bizottságot, hogy javítsa ki elutasító döntését, és vegye ismét napirendre a Minority SafePack javaslatait, ugyanakkor felkéri Európa regionális, tartományi és megyei önkormányzatait, hogy csatlakozzanak az európai kisebbségvédelem ügyéhez és adjanak hangot erre vonatkozó támogató álláspontjuknak.

A nyilatkozat szövege (PDF)

„A kezdeményezés Erdélyből indult, az RMDSZ-től, ezért természetes, hogy közösen kell állást foglalnunk ebben a kérdésben. Amit mi, székelyek kérünk, az nem több s nem kevesebb, mint ami más nemzeti közösségeket is megillet Európában. Nem mondunk le anyanyelvünk és kultúránk védelméről, közösségi jelképeink szabad, zavartalan használatát biztosító jogokról, azt szeretnénk, hogy a szülőföldünkön békében és gazdasági fejlődést hozó lehetőségek közepette tudjunk élni. Korábban Kovászna megye a nemzeti régiók támogatásáról szóló perbe is beszállt, a székely emberek és több mint egymillió uniós polgár kérése, ötvenmillió kisebbséghez tartozó ember ügye a folytatásra kötelez. A következő tanácsülésen határozatot terjesztek elő arról, hogy Kovászna Megye Tanácsa intézményként továbbra is támogatja az európai polgári kezdeményezést” – mutatott rá  Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke.

„Hargita megye ott kell legyen minden olyan kezdeményezés mellett, amely a magyarság ügyét szolgálja és európai szinten követve, figyelve az eseményeket, azt látjuk, hogy Európa adós az őshonos kisebbségek tekintetében. Az Európai Unió intézményei közül az Európai Parlament és a Régiók Bizottsága is támogatja az őshonos közösségek törekvéseit, de az Európai Bizottság még nem, ezért rá kell vennünk döntésének megváltoztatására. A közösségek és régiók álláspontja egyértelmű: a kisebbségi nyelveket és kultúrákat támogatni kell, az Európai Uniónak intézkedésekkel kell őket támogatnia. Ezt kérjük mi is, innen Székelyföldről, két sikeres aláírásgyűjtés után most az általunk vezetett önkormányzatokban is” – mondta el Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök.

Péter Ferenc, Maros megye tanácselnöke úgy fogalmazott: „Az önazonosság megerősítését szolgáló törvényi keret biztosítása, a többség és kisebbség közötti párbeszéd, egymás kölcsönös megbecsülése és egyenlősége, mindenféle társadalmi kirekesztés megelőzése közös érdekünk Székelyföldön. Sajnálatos, hogy az Európai Bizottság nem volt hajlandó meghallani üzenetünket, és döntésével nem megoldani próbálta az őshonos kisebbségek kérdését, hanem szőnyeg alá seperni. Úgy gondolom, hogy tovább kell küzdenünk Európában a kisebbségi jogaink, kulturális értékeink megőrzéséért.”

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere rámutatott: “Az erdélyi magyar közösség jogai az elmúlt 10-15 évben már nem bővültek, és nagyon sok energiánkat vitte el az, hogy a szerzett jogainkat megvédjük. Éppen ezért tartjuk nagyon fontosnak azt, hogy az Európai Unió kezdjen el foglalkozni a mi dolgainkkal is. A mostani nyilatkozatot önkormányzati határozatok és átiratok fogják követni az Európai Bizottság fele, szeretnénk nyomatékosítani Brüsszel irányába, hogy ezt nem hagyjuk annyiban.”

“Székelyföldi polgármesterként mit tudsz jobbat kívánni, mint azt, hogy eszközeink legyenek, nemcsak Romániában, hanem Európa-szerte azért, hogy mind a kisebbségi jogok tekintetében, mind pedig a település és Székelyföld fejlesztése tekintetében európai szintű eszköztárral tudjunk dolgozni. Ezt az igényünket ismételten jelezni fogjuk az Európai Bizottságnak” – mondta el Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.

„A Minority SafePack januári elutasítása számos tiltakozó reakciót váltott ki Európa-szerte, Frízföld tartomány és az Aland-szigetek kormánya nyitotta meg a sort, múlt héten például Dél-Tirol parlamentje fogadott el határozatot, a dán külügyminiszter kezdett egyeztetést német kollégájával a két ország közös fellépéséről, az olaszországi Veneto, valamint Friuli Venezia Giulia régió parlamentje is tárgyalt róla, és a spanyolországi Valencia tartomány is erre készül. Székelyföldnek a megyei önkormányzatok és városok támogatása az itt élő emberek egyértelmű véleménynyilvánítását jelenti. Bízunk benne, hogy a Bizottság érteni fog ezekből a jelzésekből, és belátja tévedését. Mi folytatjuk a küzdelmet” – fogalmazott a találkozó meghívottjaként jelen lévő Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, a FUEN elnöke.

A dokumentum a Minority SafePack kezdeményezés támogatása mellett kéri az Európai Bizottságot, hogy a méltányosság elve, a jó kormányzás és az európai alapértékek mentén támogassa a jogalkotásban a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” című európai polgári kezdeményezést. Utóbbi esetében az aláírásgyűjtés még május hetedikéig folytatódik.

A megyei tanácselnökök mellett a dokumentumot Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy, Korodi Attila, Csíkszereda, Soós Zoltán, Marosvásárhely, Gálfi Árpád, Székelyudvarhely, Gyerő József, Kovászna, Bokor Tibor, Kézdivásárhely, Benedek Huszár János, Barót, Mik József, Borszék, Csergő Tibor, Gyergyószentmiklós, Lőrincz Csaba, Szentegyháza, Koncz Hunor-János, Székelykeresztúr, Fülöp László Zsolt, Szováta, Csibi Attila Zoltán, Erdőszentgyörgy és Tóth Sándor, Nyárádszereda polgármestere látta el kézjegyével.

A nyilatkozat Kovászna Megye Tanácsa és Hargita Megye Tanácsa következő üléseinek napirendjére kerül. Előreláthatólag az erdélyi városok mellett anyaországi megyei közgyűlések és felvidéki önkormányzatok is támogatást fogadnak el. Előzőleg a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága parlamenti határozat jóváhagyását javasolta ebben a témában.

Vincze Loránt március 15-i kalotaszentkirályi beszéde

Tisztelt kalotaszegiek, kalotaszentkirályiak, kedves megemlékezők!

173 év telt el az 1848-49-es forradalom és szabadságharc óta. Legalább annyi éve teremt alkalmat ez a történelmi időszak az emlékezésre és a megújulásra.

Kalotaszentkirály lakói sok-sok magyar településhez hasonlóan a szabadság iránti szeretetük által vezérelve bátran ki mertek állni magyarságukért, jogaikért. Ez a község ennek következményeként szörnyű megpróbáltatásoknak volt kitéve. A megtévesztett, gyűlölettel átitatott környékbeli havasokból lezúduló rablók a falut porig égették.

A pusztítással azonban nem ért véget Kalotaszentkirály történelme, hiszen ma itt magyarul emlékezhetünk, magyarul imádkozhatunk. A továbblépéshez és a megújuláshoz hősökre volt szükség. A hétköznapi hősök sokaságára, akik a végsőkig kitartottak és képesek voltak véráldozatot hozni megmaradásunkért.

Voltak hősök, akik az élére álltak a községnek és a közösségnek, mint Gyarmathy Zsigmond, aki 16 éves korában honvédnek állt és a hazáját szolgálta a harctéren. Hazatérte után Gyarmathy egy olyan falut talált, ahol egy 1851-es feljegyzés szerint: „oskola nincs, a rabló csorda által az egész Szentkirály elégetvén”.

Gyarmathy Zsigmond félretette a kardot és az újrakezdés szolgálatába állt: többek között anyagilag támogatta a szegény sorsú, ám tehetséges fiatalok tanulmányait. A hozzá hasonló, nemzedékeken átívelő példamutatásnak köszönhetően ma a kalotaszentkirályiak büszkén kijelenthetik, hogy oskola van.

Mi, itt, ma azzal egészíthetjük ki ezt a vállalást, hogy oskola lesz. Az Ady Endre Általános Iskola Gyarmathy Zsigmond-ösztöndíjat elnyerő diákjai kapnak fölhívást arra, hogy folytassák elődeink útját: Legyetek hétköznapi hősök, magyar közösségetekhez, elődjeitekhez, a tanáraitokhoz, a szüleitekhez méltó hősök, és most már ti segítsetek az utánatok jövőknek!

 

Tisztelt ünneplők! 1848-49-ben a szabadságharcot fegyverekkel, csapatokkal kellett megvívni.

Zsigmondnak még honvédnak kellett állnia, ám felesége, Etelka példamutatásának köszönhetően tudjuk, hogy azóta elsősorban szavakkal, diplomáciában, kulturálisan kell eredményesen küzdenünk.

Gyarmathy felesége, Hory Etelka úgy vélte, hogy érdemes pár évtizedre a szabadságharc leverése után, 1887-ben a brüsszeli nemzetközi kiállításon bemutatni a kalotaszegi varrottast. Néhány év múlva Bécsbe, Saint Louisba és Londonba is eljutott a gyűjtemény, hírnevet szerezve szülőföldjének. Talán az ő munkásságának köszönhető, hogy divatba jött a varrottas Kalotaszegen, és sok lánynak és asszonynak biztosított, biztosít megélhetést.

Brüsszelben akkortájt lenyűgöztük a korabelieket kultúránkkal. De, kedves barátaim, ma sem kevesebb a feladatunk: ki kell állnunk Európában, be kell mutatnunk kulturális értékeinket.

A tizenkilencedik század végén azért kellett messzi földre vinni a varrottasokat, hogy megismerjenek bennünket, a huszonegyedik század elején viszont ennél nagyobb a feladatunk: tükröt kell tartanunk Európa elé, hogy mit veszíthet el, ha nem figyel a régiókra, az őshonos közösségekre.

Egyelőre nem értük el célunkat. Januárban, Brüsszelben az Európai Bizottság, úgy döntött, hogy nem alkot törvényt az őshonos kisebbségek védelmében. De nem adjuk fel, hiszen célunk nemes: megbecsülést, egyenlőséget, jogbiztonságot, jelképeink szabad használatát, anyanyelvünk és az oskola fennmaradását, vagyis mi is magyar szabadságot kérünk.

Kalotaszentkirály, Gyarmathy Zsigmond és Hory Etelka példájából kell erőt merítenie az egész erdélyi magyarságnak. Ha képesek voltak újjáépíteni a községet, és sok más hétköznapi hőssel együtt megmenteni az erdélyi magyarságot, akkor megtartása nekünk, a késői utódoknak is sikerülni fog!

Tisztelet a hétköznapi hősöknek, Isten áldja a magyart!

Vincze Loránt az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságában: Utunk nem ért véget, folytatjuk a harcot!

A Minority SafePack európai polgári kezdeményezés sorsáról szóló tájékoztatás szerepelt a magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága mai budapesti ülésén, amelyen tájékoztatót tartott Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, a FUEN elnöke. Beszédében elmondta, a kezdeményezés kapcsán kialakult európai szolidaritás olyan erőt jelent, amelyet a továbbiakban is használni kell. Véleménye szerint az Európai Bizottság döntése nemcsak politikai, hanem jogi szempontból is hibás, az abban felhozott érvek nem állnak meg a lábukon, ezért abszolút indokolt semmisségi eljárást indítani, ennek dokumentációját a következő hetekben állítják össze.

„Az RMDSZ és európai partnerei eltökéltek a folytatás mellett. Hamarosan az uniós intézmények napirendjére kerül a nemzeti régiós kezdeményezés is, amelynek sikeréért mindent meg kell tenni. Az, hogy már a második, kisebbségvédelmi témájú európai polgári kezdeményezés tud egymilliónál több aláírást felmutatni, határozottan üzeni, hogy Európa, az európai polgárok igénylik, hogy az Unió foglalkozzon ezzel a témával. Utunk nem ért véget, folytatjuk a harcot. A kisebbségvédelem sajátosan nem az a terület, ahol bárki is gyors és látványos sikereket ígért volna nekünk, de nincs alternatívája, ezt a munkát folytatnunk kell a jövőben is” – összegzett az európai parlamenti képviselő.

Az ülésen Dr. Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke emlékeztetett: a Bizottság már tett lépéseket más típusú kisebbségek – például a szexuális kisebbségek vagy a romák – védelmében, noha ez sem tartozik hatáskörébe, így annál nehezebben érthető, hogy az őshonos kisebbségek esetében miért nem tette ezt meg, az Európai Parlament támogató határozata ellenére sem.

A nemzetpolitikáért felelős országgyűlési bizottság az ülés végén állásfoglalást fogadott el. Az egyhangúan elfogadott dokumentumban a bizottság mély megdöbbenését fejezte ki, hogy az Európai Bizottság elutasította a Minority SafePack kezdeményezést, annak ellenére, hogy a polgárok, az Európai Parlament, valamint számos nemzeti – köztük az Országgyűlés – és tartományi parlament is támogatta. A szakbizottság továbbra is kiáll a külhoni magyar közösségek, önazonosságuk védelme és jogbővítő erőfeszítéseik mellett.

Az Európai Parlament kulturális bizottságában elítélték a Minority SafePack elutasítását

“A Minority SafePack elutasítása kapcsán felmerül a gyanú, hogy az Európai Bizottság egyszerűen a könnyebb utat választotta, ahelyett, hogy intézkedéseket javasolt volna az Európai Unió kulturális és nyelvi sokféleségének védelmében, hogy elindított volna egy valódi párbeszédet a kisebbségi jogokról mint alapvető emberi jogokról, hogy vitába szállt volna a kisebbségi kérdésben vonakodó tagállamokkal” – mondta el Vincze Loránt az Európai Parlament kulturális bizottságának csütörtöki ülésén. A CULT bizottság az MSPI elutasítását követően kezdeményezett eszmecserét az EB képviselői és a képviselők között.

Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője, a művelődési bizottság tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a döntés aláássa a részvételi demokrácia eszközét: “Az Európai Parlament nagy igyekezettel készül az Európa Jövőjéről szóló vitára. Ennek a vitának a központjában az európai polgárok kell legyenek, állampolgári agorákat akarunk létrehozni. De mi is igazán a Minority Safepack, ha nem egy állampolgári agora? Ráadásul egy olyan agora, amelynek 1,2 millió résztvevője van! Ha az Európai Bizottság valóban komolyan veszi a polgárok akaratát, akkor felül kell vizsgálja a Minority SafePack polgári kezdeményezésre adott válaszát, új és konkrét elemeket tartalmazó választ kell kidolgozzon” – fogalmazott.

A bizottság tagjai, illetve a többi érintett szakbizottság képviselői egyaránt elítélték az EB döntését, megalapozatlannak nevezték az MSPI kilenc pontjára adott válaszát, és figyelmeztettek, hogy a döntés szembemegy 1,2 millió uniós polgár igényeivel, több tagállam és regionális kormánytámogató határozatával, a parlamenti bizottságok álláspontjával, illetve az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott határozatával.

Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő a petíciós és az alkotmányos ügyek bizottságok képviseletében szólalt fel, rámutatva: az EB 22 oldalas válasza az MSPI-ban megfogalmazottakra a jelenlegi intézkedések felületes felsorolása, amelyek közül számos egyáltalán nem kapcsolódik a kisebbségvédelmi kezdeményezéshez. Példának azt hozta fel, hogy az MSPI kéri egy Nyelvi Sokféleség Központ létrehozását, amely a legkisebb és legveszélyeztetettebb nyelvekre fókuszálna. Az EB válasza szerint ezzel az Európai Modern Nyelvek Központja foglalkozhatna. Az Európa Tanács által működtetett központnak azonban nincs illetékessége a kisebbségi és regionális nyelvek terén, és 26 éves története során soha nem is foglalkozott velük – mutatott rá Vincze Loránt. “Az ilyen típusú hibák és felületes megközelítések megbocsáthatatlanok, amikor az Unió alapértékeiről van szó” – figyelmeztetett.

A medvekérdés megoldásához Romániában életbe kell ültetni a vadgazdálkodási stratégiát

A székelyföldi megyei tanácselnökök által a medvekérdésben közösen benyújtott petíciót tárgyalta szerdai ülésén Vincze Loránt kérésére az Európai Parlament petíciós bizottsága (PETI). A bizottsági ülésen két másik, ugyanabban a témában benyújtott petíciót is tárgyaltak, ezek egyike egy Zsil-völgyi medvetámadás nyomán született, a másik pedig a medvék beszűkülő életterének problémáját tematizálja. Az ülésen meghallgatták a petíciósok, az Európai Bizottság és a képviselők véleményét is. A Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyei tanácselnökök által 2019 végén benyújtott petíciót Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke képviselte.

Bevezetőjében Borboly Csaba elmondta: Romániában 7 ezerre becsülik a medvék számát, ebből 2100 egyed él Hargita megyében, ez a nagyszámú populáció pedig konfliktusokhoz vezet: az elmúlt öt évben 1120 háziállatban tettek kárt, 54 személy szorult kórházi kezelésre és hét halálos áldozata volt a medvetámadásoknak, ezenkívül gyakoriak a medvék által okozott közúti balesetek is. A környezetvédelmi minisztérium eddigi intézkedései átláthatatlanok és követhetetlenek, a kármegelőzés pedig teljes mértékben hiányzik. „Felkérjük az Európai Parlamentet, hogy szólítsa fel Románia kormányát a károk megelőzésére, az emberi élet, a közbiztonság, a mezőgazdasági termés és állatállomány védelmében, és hogy foglalják bele az országos vidékfejlesztési programba a megelőző intézkedések tervezését és finanszírozását”  – mondta el a tanácselnök.

„Az emberi élet védelme és a gazdasági károk megelőzése számunkra mindennél fontosabb. Pontos felmérésre, észszerű megoldásra, vadgazdálkodásra van szükség, ezt az Európai Bizottság ma is nyilvánvalóvá tette álláspontjában. Minden feltétel adott, hogy Románia vadgazdálkodási stratégiát léptessen életbe. Az ügyet mindaddig nyitva kell tartani, amíg megnyugtató megoldás születik a Székelyföldön élők számára” – mondta el Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő, az Európai Néppárt témafelelőse. Néhány héttel korábban a képviselő Bukarestben Tánczos Barna környezetvédelmi miniszterrel egyeztetett. Az RMDSZ minisztere a probléma megoldását szeretné, tervei szerint előbb tudományos alapon felmérik az állományt, majd életbe léptetik az évek óta elfogadott menedzsmenttervet.

Vincze Loránt a bizottsági ülésen emlékeztetett: az Európai Bizottság megerősítette: az uniós élőhelyvédelmi irányelv (Habitat direktíva) tiltja a szigorúan védett fajok közé sorolt nagyvadak – így a barnamedve – szándékos befogását vagy megölését, de a közegészség és a közbiztonság, valamint a termények, az állatállomány vagy más típusú tulajdon súlyos károsodásának megelőzése érdekében a tagállamok eltérhetnek ezen rendelkezéstől. Ezek engedélyezése a romániai hatóságok hatáskörébe tartozik.

Ugyanakkor az EU közös agrárpolitikája az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapon (EMVA) keresztül támogathatja a nagyragadozók által okozott károk megelőzését vagy csökkentését elősegítő hatékony védelmi intézkedéseket, amennyiben a tagállamok vidékfejlesztési programjaik keretében így döntenek. Románia eddig nem élt ezzel a lehetőséggel.

A PETI bizottság úgy döntött, nem zárja le a petíciókat, mivel a kérdést nem tekinti megoldottnak.

Úz-völgye: Kötelezettségszegési eljárás Románia ellen a gyűlöletbeszédre vonatkozó uniós jog átültetése érdekében

Kétszer fordultak írásbeli kérdéssel az Európai Bizottsághoz az RMDSZ és a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselői a 2019. júniusi úz-völgyi katonatemetőben történt erőszakos eseményeket követően. Vincze Loránt EP-képviselő arról tájékoztatott, hogy az Európai Bizottság most kézhez kapott második válasza első alkalommal állapítja meg, hogy beavatkozhat azokban az esetekben, amikor egy tagállam szisztematikusan nem tartja be az uniós jogot, vagy ha a nemzeti jogszabályok nem felelnek meg az uniós jognak, ugyanakkor azt is leszögezi, hogy az uniós jog helytelen alkalmazásának egyedi eseteit nemzeti szinten megfelelőbben lehet kezelni. Októberben Románia felszólítást is kapott az Európai Bizottságtól a gyűlölet-bűncselekmény bűncselekménnyé nyilvánítására.

Emlékezetes, hogy a 2019-es úz-völgyi erőszakos eseményeket követően, amelynek során románok egy csoportja ismételten azt kiabálta, „ki a magyarokkal az országból”, a kivizsgálás lefolytatása után az ügyész megalapozatlannak ítélte a keresetet. Az ügyész megállapította, hogy a nyilatkozatok nem egy egész közösséget céloztak meg, és nem egy meghatározott kisebbségi csoportnak, például fogyatékossággal élőknek vagy szexuális kisebbségnek szóltak, ezért nem tekinthetők gyűlöletbeszédnek, még akkor sem, ha egyértelműen magyar etnikumúakat céloztak meg.

Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjének meggyőződése, hogy a felszólítás – amelyre a Bizottság mostani válaszában is hivatkozik – annak köszönhető, hogy a magyar képviselők felhívták a Bizottság figyelmét az úz-völgyi ügyben hozott ügyészségi döntés hibájára: „Tavaly nyáron feltett kérdéseinkre az Európai Bizottság semmitmondó válaszokat adott, arra hivatkozva, hogy a nemzeti hatóságok feladata a hátrányos megkülönböztetés, a rasszista gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények minden állítólagos esetének az alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban történő kivizsgálása és elbírálása. Ezért október 28-án két újabb kérdéssel fordultunk a Bizottsághoz, ezekre most, három és fél hónap után érkezett válasz. A Bizottság korábbi és mostani álláspontja között egyértelmű a szemléletváltás. Ráadásul ez tettekben is megmutatkozik, hiszen a Bizottság október 30-án kötelezettségszegési eljárás keretében felszólító levelet küldött Romániának a gyűlöletbeszédre vonatkozó uniós jog nem megfelelő átültetéséről” – fogalmazott Vincze Loránt.

Helena Dalli esélyegyenlőségi biztos február 12-én keltezett leveléből kiderült, hogy a Bizottság október végén felszólította Romániát, hogy maradéktalanul ültesse át jogrendjébe a gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmény bűncselekménnyé nyilvánítására irányuló uniós jogot. “Románia nem határozta meg megfelelően a gyűlöletbeszéd fogalmát, mivel nem nyilvánítja bűncselekménynek annak az erőszakra felbujtó formáját. Románia ezenkívül kizárólag a faji, bőrszín szerinti, vallási, származás szerinti vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott személyek csoportjával szembeni gyűlöletre uszító gyűlöletbeszédet nyilvánította bűncselekménynek, de azt nem, amikor a gyűlöletbeszéd e csoportok valamely tagja ellen irányul” – mutatott rá a Bizottság felszólító levele.

Mostani, képviselőknek írt válaszában a Bizottság leszögezi, a 2020. szeptemberében elfogadott rasszizmus elleni cselekvési terv alapján javasolni fogja az uniós szintű bűncselekmények listájának kiterjesztését a gyűlölet-bűncselekményekre és a gyűlöletbeszédre, függetlenül attól, hogy azok fajon, valláson, társadalmi nemen vagy szexualitáson alapulnak-e. Arra is emlékeztet, hogy az uniós jogszabályok teljes körű végrehajtásán és megerősítésén túl a cselekvési terv párbeszédet irányoz elő az érdekelt felekkel, köztük az érintett közösségeket képviselő szervezetekkel.

A kárpátaljai magyarok helyzetének javítását kéri az Európai Parlament

Ukrajna számos területen tett előrelépést az utóbbi időszakban, de a kisebbségek helyzete nem tartozik ezek közé. Ezt állapítja meg az Európai Parlament az Európai Unió – Ukrajna közti társulási megállapodás végrehajtásáról szóló jelentésben, amelyet szerda este nagy többséggel fogadtak el. A dokumentum több cikkelye is foglalkozik a kisebbségeket – köztük is kiemelten a kárpátaljai magyarokat – érintő témákkal.

Vincze Loránt, az RMSZ európai parlamenti képviselője szerint a társulási megállapodás végrehajtása során készített jelentések jó alkalmak arra, hogy a problémás helyzetekre az EP közvetlenül felhívja a figyelmet. „A kárpátaljai magyarságot ért támadások, az oktatási és a nyelvhasználati törvény kedvezőtlen módosítása, a magyar parlamenti képviselő megválasztásának ellehetetlenítése, a Brenzovics László KMKSZ elnöknél rendezett házkutatás, a szélsőséges alakulatok fenyegetése a magyar közösség vezetői ellen, legutóbb Bocskor Andrea EP-képviselő halállistára helyezése mind-mind okot jelentenek arra, hogy az EU követelje Ukrajnától nemzetközi kötelezettségeinek betartását. A Parlament jelentése ezt most nyomatékosan megtette, az Európai Bizottságon lesz a sor, hogy a tárgyalások során ezt számon kérje a kijevi vezetéstől” – fogalmazott Vincze Loránt.

Az Európai Parlament felkéri az ukrán hatóságokat, hogy az államnyelv támogatásáról szóló jogszabály végrehajtásakor tartsák tiszteletben a kisebbségi közösségek azon jogát, hogy saját nyelvüket ápolják és használják, valamint hogy a nemzeti kisebbségeket, nyelveiket és az oktatáshoz való jogukat a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vegyék.

A képviselők nehezményezik, hogy a 2019-es ukrán parlamenti választások során az egy mandátummal rendelkező választókerületek határait a nemzeti kisebbségek képviselete szempontjából kedvezőtlenül határozták meg. Arra is figyelmeztet, hogy egyes régiókban, például Kárpátalján választási visszaéléseket figyeltek meg, például „klónjelöltek” indítását, ami csökkentette annak esélyét, hogy magyar kisebbségi tagok kerüljenek a parlamentbe.

A dokumentum szerint Ukrajna nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy az Unió által nyújtott politikai, technikai és pénzügyi támogatás szintje attól függ, hogy milyen mértékben teljesíti az Unió és tagállamai felé tett – különösen a reformfolyamattal, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a kisebbségekkel és az alapvető szabadságokkal, valamint a valódi és hatékony jogállamiság megteremtésével kapcsolatos – kötelezettségvállalásait. A jelentés elítéli az etnikai vagy nyelvi alapú gyűlöletbeszédet és megkülönböztetést, valamint a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségeket célzó álhíreket és félretájékoztatást.

A parlamenti vitával egyidőben kaptak választ az Európai Néppárt magyar EP-képviselői – köztük Vincze Loránt és Winkler Gyula RMDSZ-es képviselők – Joseph Borrelltől, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjétől az ukrajnai magyarok ügyében hozzá intézett kérdésre. Levelükben felhívták a főképviselő figyelmét, hogy „2017 óta rendszerszerűen zajlik a kisebbségi jogok megsértése, a magyarok elleni gyűlöletbeszéd a médiában, sorozatosak a gyűlölet-bűncselekmények, a felvonulások, a nacionalista félkatonai csoportok és a Mirotvorec weboldal provokációi, végül pedig a Magyar Párt székhelye elleni bombatámadás és gyújtogatás”.

 

Bár konkrét cselekvésre nem tett utalást, a külügyi főképviselő beszámolt róla, hogy a legutóbbi EU-Ukrajna csúcstalálkozón mindkét fél vezetői megerősítették elkötelezettségüket a demokrácia, a jogállamiság, a nemzetközi jog és az emberi jogok – többek között a kisebbségekhez tartozó személyek jogai – közös értékei mellett, és “ezt minden bizonnyal megfelelő intézkedések követik majd”. Tájékoztatása szerint ezt a megközelítést a csúcstalálkozót követően a főképviselő, valamint a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztos által Ukrajna miniszterelnökével folytatott konferenciabeszélgetés során ismét megerősítették. „Az EU továbbra is aktívan védelmezi és előmozdítja ezeket az elveket, ami a tisztelt képviselők által említett aggasztó fejlemények miatt egyre fontosabb” – zárta Joseph Borrell a magyar képviselőknek adott válaszát.

Beneš-dekrétumok: Elfogadhatatlan a 21. század Európájában nemzetiségi alapon ingatlanokat elkobozni

Az Európai Parlament Petíciós bizottságának napirendjén szerepelt kedden a Szlovákiában még mindig érvényben lévő Beneš-dekrétumok ügye. „A vagyonelkobzásokat elrendelő Beneš-dekrétumok eltörlése közelebbről tekintve Szlovákia történelmi adóssága, de az alapjogokat védő és a diszkrimináció minden fajtáját elítélő Európai Uniónak is kötelessége megszólalni az ügyben és elmarasztalni a felvidéki magyarok jogfosztását” – fogalmazott Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője az ülésen. A szakbizottság napirendjén két petíció szerepelt. Az egyiket 2012-ben kezdeményezte Juhász Imre, a magyar Alkotmánybíróság tagja és Hahn-Seidel Alida, a németországi Hunnia Baráti Kör képviselője, a másik petíciót PráznovszkyMiklós érsekújvári ügyvéd, a Nobilitas Carpathiae elnöke és Thajnay Mária, azEmberi Jogok Közép-Európai Bizottságának főtitkára nyújtotta be 2014-ben.

A Beneš-dekrétumok 1945-ben születtek, a csehszlovák államiság alapját jelentették, de közülük tizenhárom a német és magyar kisebbséget a kollektív bűnösség elve alapján hurcolta meg. Az RMDSZ EP-képviselője felszólalásában emlékeztetett rá: a szlovák parlament 2007-ben, három évvel az uniós csatlakozást követően határozatban erősítette meg a dekrétumok sérthetetlenségét, majd annak Alkotmányügyi Bizottsága 2018-ban tette ugyanezt.

Az uniós intézményekben többször téma volt már a dekrétumok ügye, az Európai Parlament már az érintett tagállamok uniós csatlakozását megelőzően heves vitákat tartott róluk. A Petíciós Bizottság sem először foglalkozik a témával, jelentős elmozdulás uniós szinten viszont még nem történt. A felvidéki magyar EP-képviselők a korábbi mandátumok során folyamatosan azon dolgoztak, hogy nyitva maradjanak a Beneš-dekrétumokról szóló petíciók. Vincze Loránt EP-képviselőként a felvidéki magyar ügyek európai parlamenti képviseletét is vállalta, kiemelten a diszkriminatív dekrétumok ügyét.

Vincze Loránt az Európai Bizottság álláspontját cáfolva felhívta a figyelmet: csupán látszólag van szó egy történelmi jogszabálygyűjteményről, hiszen az elmúlt hónapok eseményei, például a D4-es autópálya építésénél állami hatóság által elindított tulajdon-elkobzási kísérlet, illetve a Bosits-ügy azt bizonyítják, hogy egyes dekrétumok joghatása ma is megvan.

„A 21. században – állami hatóságok közreműködésével – a kollektív bűnösség elve alapján eredetileg a 40-es évek végén elrendelt ingatlan-elkobzások érvényesítése vagy annak kísérlete zajlik, erről hivatalos dokumentumok és bírósági eljárások is tanúskodnak. Ha csak a jogi oldalát nézzük a dolgoknak, akkor is azt kell mondanunk, hogy elfogadhatlan, hiszen alapja a nemzetiségi hovatartozáson alapuló diszkrimináció egyik legsötétebb korokat idéző változata” – mutatott rá az RMDSZ EP-képviselője.

Véleménye szerint a Bizottságot új, mélyrehatóbb vizsgálatra kell bírni az ügyben, a petíciós bizottságnak pedig, amint a helyzet engedi, tényfeltáró utat kell szerveznie Szlovákiába. A képviselő azt is javasolta, hogy írásban kérjék ki a szlovák kormány álláspontját, rákérdezve a megoldás lehetőségeire, illetve, hogy a LIBE jogállamisággal foglalkozó munkacsoportja szintén vizsgálja meg a kérdést.

A petíciós bizottság úgy döntött, nyitva hagyja a petíciót, illetve felkéri az Európai Bizottságot, hogy a friss bírósági dokumentumok figyelembe vételével folytasson mélyreható vizsgálatot.

Minority SafePack: az Európai Bizottság cserbenhagyta az őshonos kisebbségeket

2021. január 14-én az Európai Bizottság úgy döntött, hogy semmibe veszi több mint egymillió európai polgár kérését valamint az Európai Parlament állásfoglalását, és a Minority SafePack kezdeményezés alapján nem indít jogalkotást a nemzeti kisebbségek védelmében. Döntésével a Bizottság hátat fordított az őshonos kisebbségeknek, az aláíró polgároknak, a nagy többséggel támogató határozatot elfogadó Európai Parlamentnek, több támogató nemzeti kormánynak és régiónak.

„Az EB azoknak a kérését utasította el, akik számára az európai nyelvi és kulturális hagyaték megőrzése nem egy jól hangzó szlogen, hanem a mindennapok kihívása. Az EB vállon veregető álláspontja nem elégséges, az aláíró 1.123.422 polgár konkrét intézkedéseket, cselekvést várt. Válaszával a Bizottság cserbenhagyta az Unió nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó 50 milliónyi polgárát. Közülük több millió embert, akik saját országukban folyamatosan jogsérelem ért, most pedig az Európai Bizottság, amely a demokrácia, a jogállamiság, az értékelvűség és az igazság őreként hirdeti magát, szintén hátat fordít nekik” – kommentálta a döntést Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, a FUEN elnöke.

A kezdeményezők szerint az Európai Bizottság döntése több szempontból is hibás. Hiteltelenné teszi az európai polgári kezdeményezés intézményét – az európai részvételi demokrácia egyetlen eszközét – azzal, hogy a jogalkotást már az ötödik sikeres kezdeményezés esetén utasítja el. Az EU, ahelyett, hogy közelebb kerülne a polgárokhoz, éppen a polgároktól érkező javaslatokat hagyja sorozatosan figyelmen kívül – ez ma az EU demokráciadeficitje. A Bizottság ugyanakkor mellőzi az Európai Parlament társjogalkotóként hozott, háromnegyedes többséggel elfogadott felhívását, és annak ellenére utasítja el a jogalkotást, hogy az EP-ben minden frakció többsége támogatta a kezdeményezést.

Vincze Loránt a kezdeményezők nevében köszönetet mondott mindazoknak, akik mindvégig hittek az ügyben és kiálltak mellette. Megköszönte azoknak, akik aláírásukkal támogatták a Minority SafePacket – kiemelten a Kárpát-medencei és európai magyar közösségeknek, politikai szervezeteknek, egyházaknak és társadalmi szervezeteknek –, hogy az első pillanattól az ügy mellé álltak. “Az elmúlt nyolc év alatt értéket teremtettünk: soha nem volt ekkora nemzetközi sikere az erdélyi magyar közösségnek, az RMDSZ, európai partnerei segítségével ügyünket nemzetközi szintre vitte, az európai kisebbségvédelem zászlóshajójává vált. Összefogtuk Európa-szerte a nemzeti kisebbségeket, akik egységes, közös célokat fogalmaztak meg. Ilyen szintű együttműködés korábban még soha nem volt” – hangsúlyozta Vincze Loránt.

„A 2019-es EP-választási kampányban ígéretet tettünk arra, hogy az Európai Parlament napirendjére tűzzük a kisebbségek ügyét. Ennél többet tettünk: megnyertük az EP nagy többségének támogatását, és többek között a német Bundestag támogatását. Sajnálatos, hogy ügyünkben nem választott képviselők, hanem olyan brüsszeli bürokraták hozták meg a végső döntést, akik tulajdonképpen a kezdettől akadályt akadály után gördítettek elénk. Tudjuk, hogy igazunk van, jót akarunk kisebbségi közösségeinknek, jót akarunk a tagállamoknak, jót akarunk Európának, és az elmúlt közel egy évtized munkájának eredményét a brüsszeli bürokraták nem vehetik el tőlünk. Erőfeszítéseinket nem adjuk fel, és arra kérjük mindazokat, akik eddig mellettünk álltak, hogy ne adják fel” – fogalmazott az RMDSZ EP-képviselője.

Vincze Loránt rámutatott: „A Bizottságnak be kellene látnia, hogy az uniós polgárok akaratát az Európai Parlament képviseli, és minden olyan döntésével, amely ellentétes a Parlament álláspontjával, gyakorlatilag az uniós polgárok akaratával megy szembe. Mi továbbra is hiszünk az Európai Unióban, hiszünk az együttműködésben, a jog érvényesülésében, ezért új eszközökkel, új lendülettel keressük a megoldást: az őshonos kisebbségi nyelvek és kultúrák érvényesülését és védelmét. Olyan alapokat teremtettünk, amelyekre építkezni lehet, egy olyan Európáért, amely minden polgárára egyenlőként tekint.”

RomaniaHungary