Kategória - Hírek

Vincze az ENSZ genfi kisebbségi fórumán: Globális és európai normákra van szükség a kisebbségvédelemben

„A romániai magyar kisebbség képviselőjeként személyes rálátásom van a kisebbségvédelem nemzeti és európai rendszerére, amelynek számos hiányossága van” – mondta el Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, a FUEN elnöke pénteken Genfben, az ENSZ Kisebbségi Fórumán. Az ENSZ kisebbségi jogokról szóló nyilatkozatának harmincadik évfordulójára szervezett nemzetközi fórum meghívottjaként Vincze Loránt kifejtette: a kilencvenes években Európában a háború szörnyűségei vezettek annak felismeréséhez, hogy a nemzeti kisebbségek védelmére jogi és politikai keretet kell létrehozni. Ezt követően jött létre az Európa Tanácsban a Nyelvi Charta és a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény, az Európai Unióban a csatlakozási kritériumok közé bekerült a kisebbségek tisztelete és védelme. Az ezt követő évtizedekben azonban a nemzetközi figyelem a kisebbségi közösségek helyzete iránt folyamatosan csökkent, annak a téveszmének köszönhetően, hogy ez egy politikailag kényes téma, amelyet nemzeti szinten kell kezelni.

„Meggyőződésem, hogy a kisebbségi jogok nem kizárólag nemzeti hatáskör. A nyugat-balkáni országok, Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Georgia csatlakozási kilátásainak fényében az Európai Uniónak ezt az elvet ismét meg kell erősítenie annak érdekében, hogy érdemi eredményeket érjen el a biztonság, a jó interetnikus kapcsolatok, a megbékélés, az emberi jogok és a kulturális sokféleség terén. Ez a geopolitikai megközelítés különösen fontos ma, a nyugati világ teljes szolidaritását élvező Ukrajnának meg kell felelnie a területén élő számos nemzeti kisebbség elvárásainak – fogalmazott Vincze Loránt.

Európai szinten véleménye szerint a cél, hogy az Európai Uniót egyértelmű hatáskörökkel és kötelezettségekkel ruházzák fel a kisebbségek jogainak védelmére és támogatására az uniós szerződések módosításakor. Ennek eléréséhez meg kell győzni az Európai Bizottságot, hogy a nemzeti és nyelvi kisebbségek érdekében tett intézkedések előnyösek lehetnek társadalmaink számára, illetve rá kell venni a tagállamokat, hogy megállapodjanak a kisebbségvédelem közös normáiban. Tájékoztatta a Fórumot arról, hogy a FUEN berlini kongresszusa ezzel kapcsolatban határozatot fogadott el.

Vincze Loránt méltatta az ENSZ tevékenységét a kisebbségi jogok elismerése, védelme és támogatása terén, külön kiemelve Fernand de Varennes kisebbségügyi különmegbízott munkáját. Rendkívül fontosnak nevezte az ENSZ New York-i közgyűlésén elfogadott nyilatkozatot, amely hivatalosan elismeri a problémákat, és ezért előrelépést eredményezhet. Hozzátette: sajnos az uniós intézményekben nem volt nyilvános visszhangja ennek, éppen ezért kezdeményezte, hogy az Európai Parlament következő plenáris ülésén tartsanak vitát az ENSZ Nyilatkozatáról.

Az EP-képviselő az ENSZ legrangosabb kisebbségi fórumának meghívottjaként elmondta: közös jogszabályi keretet kell létrehozni a világban és Európában a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmére; másrészt az EU-ban ellenőrzési mechanizmust is létre kell hozni, ezért  a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása kiemelt fontosságúvá kell váljon a jogállamiság éves ellenőrzési ciklusában – fogalmazott Vincze Loránt az ENSZ Fórumán.

Vincze Loránt: folytatjuk a küzdelmet az uniós kisebbségvédelemért

Az Európai Unió Törvényszéke szerdán, november 9-én döntött a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezés által az Európai Bizottság ellen indított fellebbezés ügyében. A luxembourgi testület nem semmisítette meg az Európai Bizottságnak azt a 2021. januári döntését, amellyel nem javasolt jogalkotást a több mint egymillió aláírást összegyűjtő Minority SafePack javaslatairól. A Törvényszék szerint “az Európai Unió által a regionális vagy kisebbségi nyelvek fontosságának hangsúlyozása és a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdítása érdekében már megtett intézkedések elegendőek e kezdeményezés célkitűzéseinek eléréséhez”.

„Meglepődtünk a Törvényszék döntésén, amely nincs összhangban az e tárgyban hozott korábbi ítéleteivel. A kisebbségi jogokért folytatott küzdelem az EU-ban a mai döntéstől függetlenül folytatódik. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) és a Minority SafePack Kezdeményező Bizottsága, illetve jogászaink elemezni fogják a Törvényszék érvelését, és eldöntjük, hogy milyen lépéseket tegyünk, egyelőre valószínűnek tűnik, hogy fellebbezni fogunk. Addig is, a FUEN folytatja munkáját az őshonos nemzeti kisebbségek és nyelvi csoportok nyelvi és kulturális sokszínűségének védelme és támogatása érdekében, és törekszik megtalálni a kisebbségek számára előnyös javaslatok megvalósításának módját. Már most is képviseljük a kisebbségek érdekeit például az geoblockingról és a műsorszórásról szóló uniós egyeztetéseken a szakma képviselőivel, az MSPI javaslatainak megvalósítása pedig már folyamatban van Németországban, ahol beemelték a koalíciós megállapodásba és a kormányprogramba. Továbbra is lobbizni fogunk azért, hogy javaslatainkat más tagállamokban is ültessék gyakorlatba” – nyilatkozta Vincze Loránt FUEN-elnök, az RMDSZ európai parlamenti képviselője az ítélethirdetést követően.

Miután a Bizottság 2021. január 14-én úgy döntött, hogy nem kezdeményez jogalkotást az MSPI javaslatai alapján, a Polgári Kezdeményező Bizottsága 2021. március 24-én az Európai Unió Törvényszékéhez fordult az Európai Bizottság kezdeményezésről szóló határozatának megsemmisítése iránti kérelemmel. A beadvány szerint az Európai Bizottság megsértette az indokolási kötelezettségét, és nyilvánvaló értékelési hibákat követett el.

 

Háttér:

Az Európai Unióban mintegy 50 millió, őshonos nemzeti kisebbséghez tartozó vagy kisebbségi nyelvet beszélő személy él. A 2013-ban indult Minority SafePack európai polgári kezdeményezés a kisebbségi nyelvek, kultúrák védelmét és támogatását, a kisebbségi jogok biztosítását kéri az Európai Uniótól. Az elmúlt 30 év legfontosabb kisebbségi jogokat szolgáló kezdeményezésének tartják.

Miután a Bizottság kezdetben elutasította a nyilvántartásba vételt, az MSPI-t végül az EU Törvényszékének 2017-es döntése nyomán vették nyilvántartásba. A FUEN által koordinált európai szintű kampányban 1 123 422 hitelesített támogató nyilatkozatot gyűjtöttek össze, és a Minority SafePack kezdeményezés lett az eddigi ötödik sikeres európai polgári kezdeményezés. A kezdeményezés a Bundestag, az Országgyűlés, a holland parlament alsóháza, számos regionális parlament, illetve az Európai Parlament támogatását is megszerezte – utóbbi 2020 decemberében hatalmas többséggel szavazta meg támogatását. Ennek ellenére az Európai Bizottság úgy döntött, hogy nem kezdeményez jogi aktusokat a javaslatok alapján.

A szlovák médiakeret módosításának meg kell felelnie az uniós jognak

Az Európai Bizottság vizsgálja a szlovákiai médiakeret módosítását, amely hátrányosan érinti a kisebbségi nyelveken sugárzó médiaszolgáltatókat. Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő azt követően fordult az Európai Bizottsághoz, hogy 2022 augusztusában a médiaszolgáltatási jogszabály módosítása kötelezővé tette a nem szlovák nyelven sugárzó szolgáltatók számára a szlovák nyelvű feliratozást – ez egyrészt plusz anyagi terheket eredményez, másrészt ellehetetleníti például az élő közvetítéseket.

A Bizottság tudatában van a szlovák médiakeret módosításának (… ) jelenleg vizsgálja az átültetést. Ezen értékelés függvényében a Bizottság dönthet úgy, hogy megteszi a megfelelő intézkedéseket az uniós jognak való megfelelés biztosítása érdekében” – áll a Vincze Loránt írásbeli kérdésére érkezett válaszban.

A Bizottság válasza utal az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló új javaslatra, amely értelmében „a tagállamok által hozott minden olyan jogalkotási intézkedésnek, amely hatással lehet a médiaszolgáltatók működésére a belső piacon, kellően indokoltnak, arányosnak, valamint objektívnek és megkülönböztetéstől mentesnek kell lennie”.

Az erdélyi EP-képviselő szeptemberi írásos kérdésében rámutatott: a módosított jogszabály sérti az egyenlő elbánás elvét azáltal, hogy állami támogatás nélkül feliratozási közfeladatokat ró minden szolgáltatóra az összes, nem szlovák nyelven sugárzott műsor esetében, ugyanakkor ellehetetleníti az élő közvetítések sugárzását. Az EP-képviselő azt kérdezte a Bizottságtól, hogy mennyiben felel meg a jelenlegi jogszabályi keret az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv céljainak, illetve az uniós ítélkezési gyakorlatnak, amelynek értelmében a hivatalos nyelv védelme és előmozdítása érdekében a tagállamok által bevezetett bármilyen korlátozásnak diszkriminációmentesnek, a cél elérésére alkalmasnak és szükségesnek kell lennie.

„Elvárom, hogy a Bizottság korrekcióra hívja majd fel a szlovák felet annak érdekében, hogy a kisebbségi nyelveken médiatartalmat szolgáltatók indokolatlan diszkriminációja megszűnjön Szlovákiában” – nyilatkozta Vincze Loránt.

 

Számos EP-képviselői kérdés alapján az EB 2013 óta vizsgálta a szlovákiai jogszabályi keretet. Akkor a vizsgálódás hatására módosult valamelyest a jogszabály, de nem gördített el minden akadályt a kisebbségi nyelvű műsorszolgáltatás elől. 2022 augusztusában a műsor-feliratozást érintő újabb jogszabályi módosítás a 2013-ban a Bizottság által kifogásolt állapotot hozta vissza: megszűnt az EU hivatalos nyelveire érvényes, feliratozási kötelezettség alóli kivétel, és a regionális vagy helyi műsorszolgáltatásra vonatkozó engedély alapján lehetséges kivétel, amelyek korábban a Bizottság felszólítására kerültek a jogszabályba.

A kérdés és a válasz teljes szövege itt olvasható.

A Maros megyei magyar diákok kézbe vehetik mától A székelység történetét

A székelység története tankönyv 250 példányát adta át pénteken, október 14-én Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, a FUEN elnöke Maros megyei magyar iskolaigazgatóknak és történelemtanároknak. A marosvásárhelyi Aranykakas rendezvénytermében megszervezett átadó ünnepségen a politikus szívprojektjének nevezte az ügyet, kifejtve: kötelességünk őseink történelmének megismerése, és ezt az iskolában kell kezdeni. Elmondta, a mostani átadás, amelyet a magyarországi HUN.iN.EU Alapítvány anyagi támogatása tett lehetővé, szimbolikusnak tekinthető, és bízik benne, hogy azáltal, hogy ezek a kötetek most történelemtanárok, diákok kezébe kerülnek, megszületik az igény a tanárok, a diákok és a tanintézmények részéről, hogy kiegészítsék a most kapott készletet.

Az átadás, amelyre mind a 115 olyan Maros megyei iskola képviselőjét meghívták, ahol magyar nyelvű oktatás zajlik, a Székelyföld Napok keretében zajlott, így Barabási Attila-Csaba, a rendezvény megyei koordinátora, a Maros Művészegyüttes igazgatója is köszöntötte. Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke a pedagógusoknak mondott köszönetet azért, hogy társak abban, hogy a gyerekekkel megismertessék a székelység történelmét. Kolcsár Károly képviselő az átadott tudás minőségét emelte ki, Kovács Mihály Levente, a Maros megyei tanács alelnöke pedig úgy fogalmazott, akik tankönyvbe fektetnek, azok tudásba fektetnek, a jövőbe fektetnek. Horváth Gabriella, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Maros megyei elnöke reményét fejezte ki, hogy a diákok hasznosan fogják forgatni a tankönyvet, és minél több személyhez el fog jutni.

Az átadást követő kerekasztal-beszélgetésen Novák Csaba-Zoltán szenátor, a kötet társszerzője mesélt az először tíz éve kiadott kötet elkészüléséről, amely „megfelelőképpen ötvözi a székelység és a Székelyföld történetéről szóló jelenlegi tudásunkat, amely az egyetemes magyar nemzet történelmének része”. A múlt és a jelen kapcsolatáról szólva hozzátette: egy közösség, egy nemzet lelkiállapota és helyzete attól is függ, hogy hogyan látja önmagát, saját múltját. Tamási Zsolt történelemtanár a könyv gyakorlati alkalmazásáról beszélt, szerinte ahhoz, hogy a gyerekekhez eljusson a benne lévő tudás, elsősorban a történelemtanároknak kell nagyon jól megismerniük a tartalmát, hogy 6-7. osztályban be tudják építeni a magyarság történetéről szóló tantárgyba. A kötetet kiadó Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontot vezető Bartalis Izabella beszámolt róla, a székelység értékeit bemutató köteteket adnak ki, és minden lehetőséget megragadnak, hogy a hírünket tovább vigyék Erdélyben, Magyarországon. Borboly Csaba elárulta: A székelység története igazi bestseller, eddig több mint ötvenezer példány fogyott belőle. Egy kétnyelvű, magyar-román történelemkönyv megjelenésének távlati lehetőségeiről is beszélt.

Az átadó különleges pillanata volt a leköszönő Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes, Illés Ildikó felszólalása, aki arról beszélt, a román kollégákkal is érdemes megismertetni a kötetet: „Bátran kell vállaljuk annak a felelősségét, hogy mindenkinek megmutassuk: voltunk, vagyunk és leszünk.” A főtanfelügyelő-helyettest Vincze Loránt virággal köszöntötte, és arról beszélt, hogy a közéleti szereplők életében is vannak hullámvölgyek – ezeket rendszerint a zaklatások, vegzálások jelentik. „Évszázadokon át próbálták megtörni ezt a közösséget, de nem sikerült, mert voltak olyan közösségi vezetőink, mint Illés Ildikó, aki 18 éven át vállalta az áldozatos munkát a magyar diákok és pedagógusok érdekében” – fogalmazott az EP-képviselő.

Újraválasztották Vincze Lorántot a FUEN élére

További három évig Vincze Loránt vezeti az Európai Nemzetiségek Föderatív Unióját, a FUEN-t. A több mint száz kisebbségi szervezetet tagjai között tudó európai kisebbségi ernyőszervezet a héten Berlinben tartotta tisztújító kongresszusát. A szombati közgyűlés újraválasztotta a jelenlegi elnököt, aki egyedül indult a tisztségért, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelöltjeként.

„Az a célom, hogy harmadik és utolsó mandátumomban az elnökséggel közösen úgy irányítsuk a FUEN-t, hogy megteremtsük a hosszútávú pénzügyi és intézményi stabilitását, hiszen így képviselhetjük a leghatékonyabban az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek érdekeit” – nyilatkozta az elnök.

Vincze Loránt 2013-2016 között a FUEN alelnöke volt, 2016 óta a szervezet elnöke. 2019-ben az RMDSZ színeiben európai parlamenti képviselői mandátumot szerzett.

Csütörtökön kezdődik a FUEN tisztújító kongresszusa Berlinben

A konfliktushelyzetben élő kisebbségek helyzete lesz az egyik központi témája az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) szeptember 29-én, csütörtökön kezdődő kongresszusának. AZ RMDSZ küldöttségét Kelemen Hunor szövetségi elnök vezeti a legnagyobb európai kisebbségvédelmi ernyőszervezet 66. kongresszusán.

A vasárnap véget érő rendezvénynek Berlin ad otthont, házigazdái a négy németországi őshonos kisebbség – a szintik és romák, a szorbok, a frízek és a dánok. A kongresszus egyik panelje őket és az együttműködésüket koordináló Kisebbségi Tanács működését mutatja be. A német parlament, a Bundestag több képviselője is jelen lesz a rendezvényen, ők egy kerekasztal-beszélgetésen vesznek részt a kisebbségi jogokról. A résztvevők meglátogatják a szintik és romák emlékművét és a Bundestagot, illetve a hagyományos Kisebbségek vásárára is sor kerül.

A szombati küldöttgyűlésen választják meg a FUEN új elnökségét hároméves mandátumra. A FUEN jelenlegi elnöke, Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő az egyedüli jelölt az elnöki tisztségre. A küldöttgyűlés határozatot készül elfogadni az európai és nemzetközi kisebbségvédelemről.

Vincze Loránt Gyulán: nem meghaladott a kisebbségi identitás megőrzésének igénye

A világon és Európában az utóbbi időben visszalépés tapasztalható a kisebbségi jogok terén – mutatott rá Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő, a FUEN elnöke pénteken délután Gyulán, a Konrad Adenauer Stiftung és az Andrássy Egyetem konferenciáján. António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön mondott szavait idézve kijelentette: a kisebbségek jogait védő országok békésebbek, a kisebbségek részvételét támogató gazdaságok virágzóbbak, a sokféleséget és befogadást felkaroló társadalmak dinamikusabbak. Az ENSZ 30 évvel ezelőtt fogadta el a  Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló Nyilatkozatot, de ennek teljesítésében a világ messze elmaradt vállalásaitól – akárcsak az európai országok a Kisebbségvédelmi Keretegyezményben és a Nyelvi Chartában foglaltak teljesítésétől – mutatott rá. Szerinte a különböző államok közt tapasztalható hatalmas különbségek teszik indokolttá nemzetközi és európai kisebbségvédelmi standardok bevezetését.

Az őshonos kisebbségek jelentősége Németország és Magyarország külpolitikai és külgazdasági kapcsolataiban és a határokon átnyúló együttműködésben című konferencián a FUEN elnöke cáfolta, hogy az identitás megőrzésének ambíciója meghaladott lenne. „Minden kultúra egyedi, és helye van a nyilvánosságban. A nyelvek nemcsak kommunikációs eszközök, hanem egyedi értéket képviselnek, az egyetemes emberi tudás, kulturális értékek – dalok, versek, mondák – őrzői, továbbítói. Tagadni a nyelvi-nemzeti identitást ennek a teljes örökségnek a törlését jelentené. Csak egy uniformizáló, tömegmanipulációra törekvő, szűklátókörű társadalomszemlélet akarhatja ezt” – fogalmazott.

Vincze Loránt elmondta: egyes nemzetállamok perspektívája valóban szűklátókörű, a 19. századi egy nyelv – egy társadalom – egy nemzet paradigmán alapszik. A többség asszimilációs törekvése ma már nem jelenik meg ugyan a jogszabályokban, de továbbra is meglévő a szándék, hiszen sok országban a társadalmi-gazdasági előnyök a többségi nyelv ismeretén múlnak. Mikor a kisebbség jelképeinek elutasítását tapasztaljuk, annak oka ebben a szűklátókörűségben keresendő. Pozitív példaként hozta fel Gyulát, ahol éppen aznap tapasztalhatta, hogy a román iskolán ott lobog a román zászló, és az iskolán lévő feliraton első a román nyelv, és ez senkit nem zavar – ezzel szemben Romániában magyar iskola- és óvodaalapítást akadályoznak. „Oktatási, anyanyelvhasználati és kulturális kérdésekben a kisebbségi közösségeknek autonóm döntési jogkörre van szüksége, az általuk javasolt keretet pedig az államnak közpénzből kell finanszíroznia – hiszen mindannyian adófizetők vagyunk” – mondta el.

Meglátása szerint az Európai Unióban a Minority SafePack kisebbségi polgári kezdeményezés alapjaiban változtatta meg a viszonyulást a kisebbségi jogokhoz annak ellenére, hogy az Európai Bizottság elutasította a jogalkotást. „Azzal, hogy sikerült felépíteni ezt a kezdeményezést, összegyűjtöttük az aláírásokat – amiben a magyarországi nemzetiségek támogatásának is fontos szerepe volt –, megszereztük az Európai Parlament támogatását, majd a bizottsági elutasítást követően a különböző államok és régiók parlamentjeinek, közszereplőinek támogatását, sikerült elérni, hogy a Minority SafePack önálló életet éljen. Többé már nem csupán a FUEN-től függ, hanem a kisebbségek törekvéseinek közös nevezőjévé vált. Ma az egységes uniós kisebbségi jogrendszer kialakítása közös igény” – fogalmazott. A FUEN és az MSPI kezdeményezői 2021 márciusában az Európai Unió Bíróságán indítottak semmisségi eljárást az Európai Bizottság döntése ellen – ebben az ügyben november 9-én várható döntés.

Vincze Loránt pénteken a gyulai román közösséget is meglátogatta. A Magyarországi Románok Országos Önkormányzata kérte felvételét a FUEN tagjai közé, erről a FUEN jövő heti berlini kongresszusa dönt. A Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke, Kozma György, Netye Bertold alelnök és Kreszta Traján, az Országgyűlés román nemzetiségi szószólója arról számolt be, hogy a magyarországi románok száma a népszámlálási adatok szerint folyamatosan nő, 2011-ben már 36 ezren vallották magukat románnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a történelmi román közösség lélekszáma gyarapodna, hanem az utóbbi évtizedekben költöztek át sokan Romániából munkát vállalni. Ők is bekerülnek a statisztikákba. hiszen Magyarország területén élnek. A megbeszéléshez csatlakozott Dr. Görgényi Ernő, Gyula polgármestere is.

Ezt követően meglátogatták a Nicolae Bălcescu Román Gimnáziumot, Általános Iskolát és Kollégiumot, ahol Czeglédiné Dr. Gurzó Mária intézményvezető mutatta be az 1949-ben alapított iskolát. Jelenleg közel 500 diák tanul itt, 60 fős személyzet biztosítja a kétnyelvű oktatást. Bár az iskolába beiratkozók közt nagyon nagy a különbség a román nyelv ismeretét illetően, az iskola évről évre szép eredményeket tud felmutatni, magas a tanulmányaikat egyetemen folytatók aránya. A diákok Románia történelméről és földrajzáról, a magyarországi románok történetéről, a román művészetről is tanulnak, illetve a rendkívül gazdag tánckultúra átörökítését is célul tűzte ki az intézmény – ennek érdekében heti egy testnevelésórán néptáncolni tanulnak a diákok. Vincze Loránt a látogatás során a sajtó képviselőinek elmondta: a román gimnázium a fókuszpontja a Gyulán élő román közösség életének, hiszen az ott zajló oktatás, valamint az ott tanuló gyermekek bizonyítják, hogy ez egy életerős közösség, amely szeretne megmaradni, amelynek van jövője.

A nyelvi jogok helyzete romlott Európában

A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete romlott Európában, azok az intézmények, amelyeknek feladata lenne a jogaik felkarolása, nem tesznek eleget ezen a téren – mondta el Vincze Loránt szeptember 7-én Brüsszelben a Kisebbségi Intergroup által szervezett, az EPP, az SD, a Renew és a Greens-EFA parlamenti csoportjai támogatásával megtartott, “Cselekedjünk az európai nyelvi sokszínűség csökkenése ellen és a kisebbségek nemzeti és nyelvi jogainak előmozdításáért!” című konferencián az Európai Parlamentben.

Az eseményt Fernand de Varennes , az ENSZ kisebbségvédelmi különmegbízottja nyitottja meg, aki ismét kifejtette, hogy a kisebbségi és nyelvi jogok emberi jogoknak számítanak, akkor is, ha egyes helyeken nem így tekintenek rájuk. Szerinte ma nem fejlődés, nem stagnálás, hanem visszafejlődés tapasztalható a kisebbségi jogok tekintetében Európában – elsősorban a nyelvi és oktatási jogok tekintetében. Aggodalomra ad okot, hogy több mint egymillió polgár, az Európai Parlament, nemzeti és regionális parlamentek támogatása ellenére az Európai Bizottság egyszerűen elutasította a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezést – emlékeztetett. Az MSPI történetét és jelenlegi állását Angelika Mlinar FUEN-alelnök ismertette a konferencián.

Vincze Loránt EP-képviselő, az Intergroup társelnöke összegző beszédében elmondta, ismételten és határozottan kérik az Európai Uniótól, hogy

  • alkosson közös jogi keretet a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmében
  • működjön együtt a kisebbségvédelem terén az ENSZ-szel és az Európa Tanáccsal
  • biztosítsa az európai nyelvek teljes védelmét és elismerését
  • tegye a jogállamisági mechanizmus részévé a kisebbségek helyzetének monitorizálását
  • lépjen fel határozottan a nemzeti és nyelvi kisebbségek diszkriminációjával szemben
  • biztosítsa az anyanyelvű audiovizuális tartalmak elérését a nyelvi kisebbségek számára.

„Meggyőződésem, hogy csak egy uniós szintű stratégia lesz képes a nemzeti és nyelvi kisebbségek következetes támogatására és jogaik biztosítására” – fogalmazott.

Barlangfesztiválon és Szenes napokon vett részt Vincze Loránt

Udvarhelyszéki települések nyárzáró rendezvényein vett részt szeptember 3-án Vincze Lorátn EP-képviselő, a FUEN elnöke.

„Homoródalmásra mindig jó visszatérni. Amikor magánúton vagyok, olyankor is be-be szoktam nézni egy sajtkészítőhöz és körbesétálunk a faluban. Mindig örömmel látom azt, hogy fejlődik ez a település, épül, egyre több és jobb minőségű út vezet ide. És ez nemcsak kövek, aszfalt, cement, hanem közösség, amely hasznosítja ezeket a befektetéseket, és fontos az, hogy mi, politikusok is hozzátegyük a magunk részét a közösség fejlődéséhez” – mondta el Vincze Loránt az udvarhelyszéki településen, a Homoródalmási Barlangfesztivál és Falunap megnyitóján szeptember 3-án.

„Jó ilyen élettel teli és vidám közösségben lenni, hiszen ebben vagyunk jók mi, magyarok: örömben és bánatban is együtt vagyunk, osztozunk ezekben az érzésekben – ezúttal pedig az esős időjárás ellenére is a jókedvben osztozunk az almásiakkal”, fogalmazott az EP-képviselő, aki Tikosi László polgármesterrel, illetve Antal Lóránt szenátorral, Kovács Sándor országgyűlési képviselővel, Borboly Csabával, a Hargita Megyei Tanács elnökével és Bíró Barna Botonddal, az urdvarhelyszéki RMDSZ elnökével vett részt a rendezvényen.

„Kalonda ma a világ teteje, ha körbenézünk, akkor a körülöttünk levő világ ködbe vész. Örvendek annak, hogy Kovács Lehel polgármester meghívására a XX. Szenes Napokat itt ma együtt ünnepelhetem a farkaslakiakkal és vendégeikkel. Mindig más, mindig kihívás egy ilyen igazán színvonalas program megszervezése, és bár ma az égiek közbeszóltak, azok, akik itt vannak, és fontosnak tartják, hogy legyen egy közösségi ünnep itt, ezúttal is jól fogják érezni magukat.

Gyorsan elröppent ez a nyári időszak, nagyon sok rendezvény, fesztivál volt Erdély-szerte, számomra pedig ez a mostani az utolsó, nyárzáró, hiszen hétfőtől már Brüsszelben leszek, az Európai Parlamentben. Szívesebben folytatnám a fesztiválozást itthon, egy porcikám sem kívánja azt a hangulatot, ami most Brüsszelben van. Láthatjuk a fejetlenséget, hogy nem tudja Európa, mit kezdjen a mostani helyzettel. Mindannyian érezzük, hogy a közelünkben háború van, növekednek az energiaárak, gazdasági válság áll előttünk, és észszerű döntéseket kellene hozni. Bízom abban, hogy észszerű döntések fognak születni, én ezen fogok dolgozni” – mondta el a politikus Farkaslakán.

Mente fesztivál: ahogy örülni együtt tudunk, úgy a megpróbáltatásokban is összefogunk

A Felső-Maros mentén erős, életigenlő közösségek élnek, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy a nyilvánosság előtt is megmutassák összetartozásukat. Ennek a bizonyítéka az először 2021-ben megszervezett Mente Fesztivál, a hat, magyarok lakta Felső-Maros menti település közös rendezvénye. Vincze Loránt EP-képviselő Tudor Veronka meghívására vet részt a helyi és az egyetemes magyar kulturális értékek felmutatását, a közösség identitásának erősítését célul kitűző rendezvénysorozat második kiadásának péntek esti, marosfelfalui megnyitóján.

“Különböző élethelyzetekben élünk itt, Erdélyben, és van, amikor fronttelepülésnek érzünk egy-egy helyet. Marosfelfaluban engedélyt sem könnyű szerezni egy ilyen rendezvényre. A többség jóindulatától függ a közösségi terek magyarok általi használata. Ennek még rosszabb példája Bánffyhunyad, ahol az ott élő közösség a magyar óvodát sem veheti igénybe a többség engedélye nélkül. Felépült a magyar állam támogatásával a református egyház tulajdonában lévő épület, de a tanács úgy döntött, nem indulhat el a magyar nyelvű oktatás. Nem tudjuk elejét venni, hogy időről-időre ilyen természetellenes megnyilvánulások üssék fel a fejüket, nekünk kell bizonyítanunk, hogy magyar identitásunk létünk része, mi itthon vagyunk, adófizető polgárok vagyunk, nekünk a magyar intézmények járnak, nem valamiféle többségi kegy” – mondta el beszédében az EP-kéviselő.

“Annak, hogy túl tudunk lépni ezeken az eseteken, hogy megoldást találunk, akkor is, ha emberpróbáló, ha sok időbe telik, egy oka van: az, hogy összetartóak vagyunk, hogy az erdélyi magyar közösség, az olyan kis közösségek közös erejével, mint a Felső-Maros menti közösség tud szembenézni ezekkel a gondokkal. Bízom abban, hogy ahogy örülni együtt tudunk, a megpróbáltatásokban is – amelyek lesznek, nem rejtettük véka alá az elmúlt hónapokban, hogy az ősz, a tél nehéz lesz – számíthatunk egymásra, össze tudunk fogni” – fogalmazott a megnyitón.

RomaniaHungary