Az autonómia a kisebbségi közösségek növekedésének modellje

Az autonómia a kisebbségi közösségek növekedésének modellje

„Felkérem az Európai Bizottságot, hogy hagyjon fel elutasító magatartásával és folytasson valós párbeszédet a kisebbségek képviselőivel és nyújtson valós megoldást problémáikra, ahogy más kisebbségi csoportok esetében is sikerült jogi alapot és megoldásokat találnia!” – mondta el Vincze Loránt Brüsszelben. Az Európai Parlament Petíciós Bizottságának keddi ülésén mutatták be Paul Videsott dél-tiroli professzor tanulmányát az európai kisebbségek és kisebbségi nyelvek helyzetéről.

A ‘Kisebbségi nyelvek az európai nyelvi és kulturális sokszínűség részei’ tanulmányt Vincze Loránt javaslatára, az Európai Parlament felkérésére készítette a Bozeni Szabad Egyetem professzora, a Dél-tiroli Etnikai Csoportok Intézetének tudományos igazgatója. Fontos, hiánypótló kiadvány, mivel a kisebbségek és kisebbségi nyelvek helyzetének uniós áttekintésére eddig ilyen formában még nem került sor.

A tanulmány rámutat, hogy a kisebbségek az EU lakosságának mintegy 7%-át teszik ki, de ők adják az Unió nyelvi és kulturális sokszínűségének 89%-át. Az utóbbi negyven év népességi adatainak vizsgálata azonban aggodalomra ad okot: a kisebbségek kétharmadának csökkent a lélekszáma. A professzor szerint azonban nem természetszerű a csökkenés: olaszországi, belgiumi, magyarországi, spanyolországi példák bizonyítják, hogy a különböző autonómiaformák lehetőséget tudnak biztosítani a kisebbségek fennmaradására és gyarapodására. Vincze Loránt kérdésére válaszolva a kutató kifejtette: a számok magukért beszélnek, nincsenek univerzálisan alkalmazható megoldások, a helyi problémákra mindig a helyben meghozott döntések jelentik a legjobb megoldást, az autonómia pedig erre ad lehetőséget.

Vincze Loránt felszólalásában éles kritikával illette az uniós intézményeket: “A kisebbségvédelem terén az Európai Unió önelégült magatartást tanúsít: ’minden rendben van, hiszem a mottónk az Egység a sokféleségben, vannak többnyelvűségi programjaink, diszkriminációellenes intézkedéseink, mindenkinek szóló Erasmus+ pályázatok’. A valóság azonban az, hogy az EU nyelvi sokfélesége csak a hivatalos nyelvekre vonatkozik, a többnyelvűségi programok nem terjednek ki a regionális és kisebbségi nyelvekre, a kisebbségi programok pedig mindig a vonal alá kerülnek az Erasmus+ pályázatok elbírálásakor” – mutatott rá.

„Fontos és izgalmas vita volt, amelynek következtetése, hogy azok a kisebbségi közösségek maradtak meg és növekedtek számbelileg, ahol autonómia működik, ahol a közösségek a saját kezükbe vehették a sorsukat. Az autonóm közösségek 75%-a esetében népességnövekedés történt – ezek a jó példák Európában, ezekről kell többet beszélni, és az Európai Bizottságnak, az Európai Uniónak ezeket a megoldásokat kellene támogatnia. Ez volna jó modell Románia számára is” – foglalta össze az RMDSZ EP-képviselője.

Kövessen Facebookon is!

 

This will close in 0 seconds

RomaniaHungary