Nap - február 28, 2024

Lendván tartották a FUEN Magyar Közösségek Munkacsoportja első ülését

Figyelünk egymásra, támogatjuk egymást – ez lehetne az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójában (FUEN) alakult Magyar Közösségek Munkacsoport első hivatalos ülésének mottója. A tanácskozást a szlovéniai Lendván szerveztek meg február 23-24-én. A FUEN negyedik nyelvi csoportja a tagok számát tekintve – hat – a legkisebb, de a legnagyobb lélekszámú európai kisebbséget képviselik. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), a felvidéki Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) küldöttségét a legkisebb, nyolcezer fős szlovéniai magyarságot képviselő Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) látta vendégül, amelynek elnöke, Orban Dusan megtiszteltetésnek nevezte, hogy házigazdája lehet a rendezvénynek.

„Hosszú utat járt be a kisebbségvédelem Európában 2010 óta, amikor új időszámítás kezdődött a magyar közösségek életében és az európai kisebbségvédelemben. Akkor úgy döntöttünk, érdemes európai keretben találni megoldást sajátos problémáinkra. Fontos számunkra, hogy Magyarország a kezdettől támogatta ezt az elhatározást és ehhez támogatást rendelt, és az a közös döntés is fontos volt, hogy a FUEN az az ernyőszervezet, amely az európai kisebbségvédelmi erőfeszítéseket összefogja” – mondta el a munkaülés megnyitóján Vincze Loránt FUEN-elnök, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, aki szerint időszerű volt a munkacsoport megalakítása, amellyel új fejezetet nyitottak a FUEN és a magyar tagszervezetek együttműködésében.

A munkacsoport vezetője, Brenzovics László KMKSZ-elnök rámutatott: bár a Magyar Állandó Értekezlet és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma lehetőséget biztosít a határon túli magyar szervezetek találkozására, a Magyar Közösségek Munkacsoportja az egyetlen olyan fórum, amelyben egymást támogatva a határon túli magyar közösségek a közös támákkal foglalkoznak.

A rendezvény megnyitóján Dávid Andor Ferenc, Magyarország ljubljanai nagykövete méltatta a FUEN kiemelkedő szerepét az európai kisebbségvédelemben, és elmondta: „minden magyarnak érdeke, hogy a Minority SafePack kezdeményezés elfogadásához vezető küzdelem folytatódjon, és ebből a csodálatos ötletből valóság váljon”. A tanácskozás meghívottja volt Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államititkárság főosztályvezetője és Vékás Domokos, az Országgyűlés Hunineu Alapítványának igazgatója.

A találkozón a tagszervezetek értékelték közösségeik helyzetét. Romániában szuperválasztási év lesz, az RMDSZ célja pedig megőrizni súlyát az önkormányzatokban, a parlamentben és az Európai Parlamentben a szélsőséges pártok előretörését elősegítő bizonytalanság közepette. Szlovákiában, ahol a Magyar Szövetségnek tavaly nem sikerült elérnie a parlamenti bejutáshoz szükséges ötszázalékos választási küszöböt, a magyar közösség sorsát is befolyásoló államfőválasztás lesz tavasszal, nyáron pedig az európai parlamenti képviselet visszaszerzése lesz a tét a közösség számára. Szerbiában két hónappal a parlamenti választásokat követően még mindig nem tudni, ki alakíthat kormányt, és az önkormányzati választás időpontját sem tűzték ki. A VMSZ két nappal a választások előtt veszítette el elnökét, ennek ellenére kiváló eredményt ért el, és a márciusi tisztújító közgyűlést követően az önkormányzati kampányra készül az idén húszéves szervezet. Bár a horvátországi magyarok kis közösség, erős pozíciókat sikerült szerezniük a jelenlegi kormánypárttal ápolt jó viszonynak köszönhetően – ez azonban idén változhat, mivel három választás is lesz. Így a HMDK számára nemcsak a parlamenti hely és az erős önkormányzati jelenlét a fontos, hanem a nagy pártok harca is. A szlovéniai magyarok számára az alkotmány biztosít egy parlamenti helyet, az EP-választáson viszont nem tudnának labdába rúgni. Az MMÖNK jövőre ünnepli fennállásának ötvenedik évét.

Ukrajnában 2001 óta nem tartottak népszámlálást, de a becslések szerint drasztikusan csökkent mind az ország, mind a Kárpátalján élő magyarok száma. Brenzovics László szerint mintegy 70-90 ezer magyar él jelenleg az országban, de a kárpátaljai magyarság, mint közösség, ennek ellenére nem omlott össze, és az intézményrendszere sem. Minden iskola, főiskola, egyház működik, a képviselők, polgármesterek a helyükön maradtak, de a nyomás nő rajtuk, mondta el. Ukrajnában idén lejár a parlament és az államfő mandátuma, de a háború miatt nem lesznek választások.

A találkozón a szervezetek megállapodtak abban, hogy közös nyilatkozatot készítenek a közelgő EP-választások tétjéről, egyeztetnek a magyar soros elnökség lehetőségeiről. A szervezetek több közös projektet terveznek az idei évre. Az MKM meglátogatta Magyarország lendvai főkonzulátusát, Domonkosfán pedig megtekintették a tájházat és a helyi közösség hagyományos rendezvényén vettek részt.


 

This will close in 0 seconds

RomaniaHungary