Kulcsszó - fuen

A kisebbségeknek lehetőséget kell adni, hogy hozzájáruljanak a társadalom és a gazdaság fejlődéséhez!

„A nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó uniós polgároknak lehetőséget kell adni arra, hogy hatékonyan hozzá tudjanak járulni az általános társadalmi és gazdasági fejlődéshez. Az Európa jövőjéről szóló párbeszéd során középpontba kell állítani a kisebbségi közösségek szerepét Európa egészének jövőbeli jóléte megteremtésében” – mondta el Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke csütörtökön Helsinkiben, az Európai Kisebbségi Régiók Fóruma megnyitóján. A FUEN rendezvényének ötödik, október 14-16. között zajló kiadása az Északi sokféleség – a gazdasági növekedés kulcsa? címet viseli.

Vincze Loránt kifejtette: az északi államokban kézzelfogható eredményekről lehet beszélni a kisebbségek szerepét illetően a határon átnyúló és regionális együttműködésben. A régió ugyanakkor a kisebbségvédelmi modellek szempontjából is fontos, mert bizonyítja, hogy egymás nyelveinek a megtanulása nem teher, hanem előny. Skandináviában, de Európa más részein is számos példa van arra, hogy a kisebbség-többség viszonyának tartós rendezése gazdasági fellendülést eredményez, ugyanakkor arra is vannak példák, hogy a rendezetlen helyzetek gazdasági lemaradást hoznak maguk után – ahogy ez sajnos Romániában is tapasztalható. „Mielőtt megnyerjük a csatát egy egész Európára kiterjedő, kisebbségbarát környezet megteremtéséért, meg kell vizsgálnunk a már működő rendszereket”, mutatott rá a FUEN elnöke a fórum céljára.

Vincze Loránt szerint az EU jelenleg próbálja újradefiniálni önmagát, és ez új lehetőséget biztosít a többség és a kisebbség közötti kapcsolatok helyreállítására. Az egyik olyan cél, amelyet a FUEN az Európa jövőjéről szóló párbeszéd részeként el akar érni, a határokon átnyúló együttműködésekre vonatkozik: a kisebbségi ernyőszervezet azt javasolja, hogy az Interreg programok vegyék figyelembe a határ menti régiókban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek sajátos igényeit a tervezésben és forráselosztásában.

Az RMDSZ képviseletében Horváth Anna önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök is részt vesz a helsinki fórumon.

A FUEN határozatában a kisebbségek védelmének Uniós szerződésbe emelését kéri

A FUEN vasárnap véget ért trieszti kongresszusán a Küldöttgyűlés határozatot fogadott el az Európa jövőjéről szóló konferenciáról, amelyben azt kéri, hogy az uniós konzultációsorozatot követően a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmét foglalják bele az Európai Unió alapszerződéseibe, mint az EU egyértelmű hatásköre és kötelessége. A legnagyobb kisebbségi ernyőszervezet határozata kéri, hogy az alapszerződések világosan fogalmazzák meg: a koppenhágai kritériumok nem csak a csatlakozás előtt álló országok számára kötelező jellegűek, betartásuk minden tagállam folyamatos kötelessége.

A dokumentum üdvözli a Konferencia Európa jövőjéről konzultációsorozatot, amelyet a részvételi demokrácia fontos eszközének tekint, ugyanakkor kifejezi a Minority SafePack elutasítása miatti csalódottságot. Emlékeztet, hogy bár az EU a jogállamiság és az alapvető jogok biztosításának őre, illetve az EU alapszerződéseinek része a kisebbségvédelem és a kulturális és nyelvi sokszínűség fontosságának elismerése, a mai napig nem születtek következetes uniós kisebbségvédelmi politikák.

Ennek tükrében a FUEN kéri az Európai Bizottságot, hogy a nemzeti és nyelvi kisebbségek helyzetének nyomon követését teljes mértékben építse bele a jogállamiság mechanizmusába és nyújtson támogatást a tagállamoknak a kisebbségvédelem területén rendelkezésre álló legjobb gyakorlatok megosztása révén. A nagy többséggel elfogadott határozat emlékezteti a Bizottságot, hogy az Európai Parlament kérésének megfelelően dolgozza ki a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmére vonatkozó uniós standardok közös keretét, kezdeményezzen együttműködést az Európa Tanáccsal a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogainak védelme terén. A határozat azt is kéri, hogy az EU sürgősen tegyen lépéseket az EU veszélyeztetett kisebbségi nyelveinek védelme érdekében, többek között az Európai Nyelvi Sokféleség Központ létrehozásával, amint azt mind az Európai Parlament, mind a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés kérte, ugyanakkor a többnyelvűség és a nemzeti kisebbségek interkulturális készségeinek hozzáadott értékét építsék be az uniós fejlesztési stratégiákba és finanszírozási programokba.

A szombati küldöttgyűlésen az RMDSZ-t Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, a FUEN elnöke, Bogya Anna államtitkár és Szilágyi Dóra külügyi tanácsos képviselte.

Új feladatunk napirenden tartani a kisebbségvédelem ügyét Európában

„A kisebbségi közösségek európai védelmében előbbre tartunk, mint egy évtizeddel ezelőtt, és a minden más témát háttérbe szorító koronavírus-járvány idején sikerült láthatóvá tenni és a Minority SafePackkel az európai politika napirendjére emelni a nemzeti közösségeket, kisebbségeket, nyelvi csoportokat, nemzetiségeket. Ma az európai őshonos kisebbségek ügye jóval ismertebb, láthatóak vagyunk, felkerültünk a térképre. Büszkéknek kell lennünk az elért eredményekre, és építenünk kell rájuk a jövőben is, amire most ismét kiváló lehetőségek mutatkoznak, hiszen az Európai Unió jövőjéről szóló konferenciája, illetve a kisebbségvédelmet a fókuszba állító Európa Tanács magyar elnöksége is alkalmas arra, hogy a számunkra fontos ügyeket tematizáljuk – mondta el Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke a szervezet csütörtöki, Triesztben megrendezett kongresszusának megnyitóján.

Az Európa jövőjéről szóló párbeszéd kapcsán Vincze Loránt elmondta: “Világos elképzelésünk kell legyen Európa jövőjéről és benne a mi közösségeink helyéről. Hozzá szeretnénk járulni a közös Európa építéséhez és megszerezni a minket megillető elismerést. Európa jövőjének az őshonos közösségek jövője is része kell legyen.”

Európa legnagyobb kisebbségi seregszemléjén Trieszt polgármestere, a helyi autonómiáért felelős regionális miniszter, a külhoni szlovénokért felelős miniszter és az olaszországi szlovén szervezetek szövetségének elnöke mellett Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára is beszédet mondott. A FUEN-t a magyar kormány egyik legfontosabb nemzetközi partnerének nevezte a nemzetiségek összefogásában. “Mi, magyarok, tudjuk, hogy egy nemzet határa nem feltétlenül esik egybe egy ország határaival, ezért is fontos számunkra, hogy olyan európai, nemzetközi szervezetek legyenek, mint a FUEN, amelyek vállalják a nemzeti közösségek képviseletét” – fogalmazott. Hozzátette: a Minority SafePack felhívta az európai döntéshozók figyelmét, hogy Európa sokkal színesebb annál, mint az a térképre nézve látszik.

A nyitóbeszédeket követően a FUEN-díj átadására is sor került, ezt Vincze Loránt Fernand de Varennes kanadai professzornak, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottjának nyújtotta át az őshonos kisebbségek érdekében kifejtett következetes munkájáért. A különmegbízott 2018-ban Erdélyben személyesen tájékozódott a romániai magyar kisebbséget érintő kérdésekről, a FUEN szervezésében Kolozsváron az anyanyelvhasználatról, Marosvásárhelyen oktatási kérdésekről szóló rendezvényeken vett részt.

Az európai kisebbségi ernyőszervezet 65., szeptember 9-12. között szervezett éves kongresszusának házigazdája az olaszországi szlovén kisebbség, a rendezvényen több mint húsz országból mintegy 150-en vannak jelen.

 

A munkaerő elvándorlása különösen hátrányos a kisebbségek számára

„A munkaerő Unión belüli szabad mozgása önmagában jó dolog, hiszen kitáguló lehetőségeket és nemzetközi tapasztalatok megszerzését jelenti. Az igazi kihívás az, hogyan győzzük meg a képzett munkaerőt, hogy hazatérjen, és tudását, tapasztalatát a régiója és közössége hasznára fordítsa” – mondta el Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke a németországi Potsdamban, a Kisebbségi Régiók Fórumán. A december 11-12. között zajló FUEN-rendezvény témája az agyelszívás és a munkaerő vándorlása Európa kisebbségi régióiban.

Megnyitó beszédében Vincze Loránt kifejtette: az agyelszívás jelensége a magasan képzett munkaerő egyenetlen megoszlásával és a versenyképes tudásért folytatott egyre növekvő versennyel magyarázható, és ez a jelenség a jövőben intenzívebbé fog válni.

2018-ban az 511 millió uniós állampolgár közül 17 millióan dolgoztak más országban. Németország (33%) és az Egyesült Királyság (20%) a legnagyobb fogadó országok, míg a küldő országok listáját Románia és Lengyelország vezeti. Ezek a folyamatok közvetlen összefüggésben állnak a régiók gazdasági erejével: a küldő régiókban az átlagosan egy főre eső GDP a 64 százaléka az uniós átlagnak, míg a fogadó régiókban 108 százaléka az EU28 átlagnak – mondta el a FUEN elnöke.

A kisebbségi közösségekre különösen nagy hatása van a munkaerő-elvándorlásnak – mutatott rá Vincze –, hiszen a közösség politikai súlyát közvetlenül meghatározza létszáma. A fiatal, magasan képzett munkaerő elvándorlása így komoly hatással lehet az érdekképviseletre, ugyanakkor ezek a közösségek sebezhetőbbé, gyengébbekké válnak, és a fejlődéshez szükséges belső erőforrásaik is megcsappannak.

A munkaerő elvándorlásának vizsgálatát nehezíti, hogy gyakran – többek közt Románia esetében – csupán becslésekből indulhatunk ki, ami a kivándorlók számát, kintlétük időtartamát illeti, nem is beszélve nemzetiségi tényezőről. További problémákat okoz a kivándorlók statisztikai adatainak rögzítésében, hogy az erdélyi magyarok többségének kettős állampolgársága van – mutatott rá Vincze Loránt.

Horváth István, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora előadásában felhívta a figyelmet arra a jelenségre, hogy a romániai magyar nyelvű felsőoktatás fejlődésével és kiterjesztésével párhuzamosan csökkent a magyarországi egyetemet választó erdélyi diákok száma. Míg 2008-ban 3263 erdélyi tanult magyarországi felsőoktatási intézményben, addig 2017-re 1329-re csökkent a számuk, és ekkor haladta meg a magyar nyelven romániai egyetemen tanuló diákok száma a tízezret. Ezzel párhuzamosan az a jelenség is megfigyelhető, hogy egyre több magyarországi diák iratkozik be erdélyi, magyar nyelvű egyetemi képzésre. Ez a példa azt bizonyítja, hogy a megfelelő hazai körülmények megteremtésével csökkenthető az agyelszívás mértéke – mutatott rá a professzor.

A fórum munkálatain Csép Éva Andrea, az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője is részt vesz.

Konstancán ülésezett a FUEN anyaország nélküli kisebbségeinek munkacsoportja

“A FUEN feladata felhívni a figyelmet a kisebbségek problémáira. Ezért szervezzük az anyaország nélküli kisebbségek FUEN-es munkacsoportjának éves találkozóját idén Konstancán a Romániában kisebbségként el nem ismert aromán közösség meghívására” . Az ülés pénteki megnyitóján kifejtettem:

“A kisebbségek szolidaritása és együttműködése előre viheti a közös és az egyedi ügyeket is. Az, hogy Románia elvesztette a Minority SafePack bejegyzése miatt indított eljárást az Európai Unió Bíróságán, azt igazolja, törekvéseink jogosak, és jó úton járunk” – mondta el Vincze Loránt pénteken, október 18-án a FUEN anyaország nélküli kisebbségek munkacsoportjának éves találkozóján Konstancán. A FUEN emlékeztetett: a FUEN feladata felhívni a figyelmet a kisebbségek problémáira, ezért szervezték a munkacsoport találkozóját idén Konstancán, a Romániában kisebbségként el nem ismert aromán közösség meghívására.

Az RMDSZ EP-képviselője Antal István képviselő meghívására Konstancán találkozott a térségben élő kisebbségek vezetőivel is, hogy elmondja nekik: egyedi helyzetük ellenére nincsenek egyedül, az Európai Unióban mintegy 50 millió polgár tartozik őshonos kisebbséghez. Vincze Loránt kijelentette: a FUEN elnökeként és európai parlamenti képviselőként minden kisebbségi közösség képviseletét feladatának tekintem, így számukra is felajánlotta segítségét. Ismertettem tevékenységét az Európai Parlamentben és a kisebbségvédelmi ernyőszervezetben, és bemutatta a Minority SafePacket.

A jelenlevő kisebbségi vezetők a problémáikról beszéltek és a közös kisebbségi fellépés fontosságát hangsúlyozták. Leszövegzték: Románia részéről nyitásra, nagyobb rugalmasságra lenne szükség a kisebbségi jogok tekintetében. Dobrudzsa nyelvi és kulturális gazdagsága Európában is egyedülálló és megőrzendő érték.

RomaniaHungary