Kulcsszó - fuen

Magyar Munkacsoport alakul a FUEN-ben

Magyar munkacsoport megalapításáról döntöttek a FUEN 67., Pécsett zajló kongresszusán a határon túli magyar szervezetek vezetői. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a felvidéki Szövetség, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség képviselői a pécsi Valeria Koch német iskolaközpontban szervezték meg alakuló ülésüket pénteken, szeptember 8-án. Itt döntöttek a munkacsoport megalapításáról, valamint Kelemen Hunor RMDSZ-elnök javaslatára Brenzovics Lászlót, a KMKSZ elnökét választották meg a munkacsoport vezetőjének.
„A FUEN-ben a magyar szervezetek fontos szerepet töltenek be, az utóbbi években számos alkalommal látták vendégül a FUEN rendezvényeit, munkájukkal pedig nap mint nap hozzátesznek az ernyőszervezet sikerességéhez. Természetesnek tartom, hogy egy újabb lépést tegyünk azért, hogy egységesen képviseljük a magyarság érdekeit a FUEN-en belül, illetve rendszeres találkozási lehetőséget biztosítsunk a szervezeten belül közös ügyeink megbeszélésére” – nyilatkozta Brenzovics László.

photo: Gönczy Tamás

„Európa legnagyobb lélekszámú őshonos kisebbsége vagyunk. Az elmúlt évtizedben a magyar közösségek az élére álltak az európai kisebbségvédelmi erőfeszítéseknek, és a FUEN-nel közösen sikerre vittük a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezést. A magyar munkacsoport megalapításával közös érdekeink megjelenítését erősítjük a FUEN-ben” – mondta el Kelemen Hunor.

photo: Gönczy Tamás

„A FUEN-nek évtizedek óta létezik német, szláv és török munkacsoportja. Üdvözlöm a döntést, hogy a magyar közösségek is a saját munkacsoportjuk megalapításáról döntöttek, hiszen ez a szervezeti munka szempontjából előnyökkel jár, és hatékonyabbá teszi a sajátos ügyek, elvárások megjelenítését” – mondta el a FUEN elnöke, Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő.
A munkacsoport megalakulását a FUEN szombati Küldöttgyűlésén Dusan Orban, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Önkormányzati Szövetség elnöke jelentette be. A szervezet szabályzata értelmében az új munkacsoportok megalakulása az Elnökség jóváhagyását követően válik hivatalossá – erre a kongresszust követő első elnökségi ülésen kerül sor.

photo: Gönczy Tamás

FUEN Kongresszus: a kisebbségi oktatás elleni támadások identitásunk alapjait támadják

„A kisebbségi oktatás elleni támadások a kisebbségi identitás alapjait támadják. Támadások a demokrácia és a jogállamiság ellen is. Nem fordíthatjuk el a fejünket, amikor ilyen gyakorlatnak vagyunk tanúi” – mondta el Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, a FUEN elnöke Európa legnagyobb kisebbségvédelmi ernyőszervezetének pécsi kongresszusán.

A kisebbségek oktatási jogait még mindig különböző kihívások, költségvetési megszorítások, a kisebbségi nyelvű iskolai programok csökkentése veszélyezteti szerte Európában, hívta fel a figyelmet, konkrét példákat felsorolva. Lengyelországban az iskolai németórák számát egyharmadára csökkentették, Ausztriában nem érvényesülnek az oktatási jogok, Romániában pedig a magyar iskolák létrehozását egyes esetekben bírósági úton akadályozzák. Ukrajnában a tervezett oktatási törvény lényegében a kisebbségi nyelvű oktatást helyettesíti az államnyelvű oktatással, és a nemzetközi közösség – köztük a FUEN – nagy erőfeszítései árán sikerült egy évvel elhalasztani a törvény hatályba lépését – emlékeztetett.

A csütörtökön kezdődött 67. FUEN Kongresszus az európai kisebbségek harmadik olyan seregszemléje, amelyet Magyarország lát vendégül: 1991-ben Budapest, 2008-ban pedig szintén Pécs volt a házigazda. Vincze a megnyitón budapesti kongresszus történelmi jelentőségét emelte ki. „A közép- és kelet-európai nemzeti kisebbségek nagy reményeket fűztek a kommunizmus bukásához, ez pontosan így volt szülőföldemen, Romániában is. Sajnos csak néhány hónap kellett ahhoz, hogy az álmok szertefoszoljanak. Világunk nem változott egyik napról a másikra, és több országban kisebb-nagyobb etnikai konfliktusok törték meg a gyorsabbnak hitt és várt demokratizálódási folyamatot.” Ilyen körülmények között került sor a FUEN keleti nyitására, amely az első volt kommunista országban szervezett kongresszussal kezdődött. A szervezet taglétszáma a kilencvenes években megkétszereződött, és fontos szerepe volt a térség kisebbségi problémáinak tematizálásában és megoldásában.

Magyarország a térség legtöbb államától eltérően a kezdetektől kisebbségbarát politikát választott: a nemzetiségek bevonásával erős és tartós törvényi keretet teremtett az itt élő őshonos közösségeknek, valamint a határain kívül élő több millió magyar sorsát alaptörvényben rögzítve és kormányzati cselekvéssel hathatósan támogatja. Természetszerű volt tehát Magyarország nyitottsága és támogatása az európai kisebbségvédelem ügye, a közös kisebbségi szolidaritás támogatása iránt – mondta el a FUEN-elnök.

Vincze Loránt a következő időszak prioritásait is meghatározta beszédében, ezek a szervezet jelenlétének megszilárdítása Európa minden részén, a kisebbségek döntéshozatalba való bevonásának támogatása, a gyűlöletbeszéd elleni küzdelem, a kisebbségi oktatás elleni támadások megakadályozása és a fiatalok bevonása.

A háromnapos rendezvény házigazdája a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata. Az RMDSZ küldöttségét a 67. FUEN Kongresszuson Kelemen Hunor szövetségi elnök vezeti.

Újraválasztották Vincze Lorántot a FUEN élére

További három évig Vincze Loránt vezeti az Európai Nemzetiségek Föderatív Unióját, a FUEN-t. A több mint száz kisebbségi szervezetet tagjai között tudó európai kisebbségi ernyőszervezet a héten Berlinben tartotta tisztújító kongresszusát. A szombati közgyűlés újraválasztotta a jelenlegi elnököt, aki egyedül indult a tisztségért, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelöltjeként.

„Az a célom, hogy harmadik és utolsó mandátumomban az elnökséggel közösen úgy irányítsuk a FUEN-t, hogy megteremtsük a hosszútávú pénzügyi és intézményi stabilitását, hiszen így képviselhetjük a leghatékonyabban az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek érdekeit” – nyilatkozta az elnök.

Vincze Loránt 2013-2016 között a FUEN alelnöke volt, 2016 óta a szervezet elnöke. 2019-ben az RMDSZ színeiben európai parlamenti képviselői mandátumot szerzett.

Csütörtökön kezdődik a FUEN tisztújító kongresszusa Berlinben

A konfliktushelyzetben élő kisebbségek helyzete lesz az egyik központi témája az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) szeptember 29-én, csütörtökön kezdődő kongresszusának. AZ RMDSZ küldöttségét Kelemen Hunor szövetségi elnök vezeti a legnagyobb európai kisebbségvédelmi ernyőszervezet 66. kongresszusán.

A vasárnap véget érő rendezvénynek Berlin ad otthont, házigazdái a négy németországi őshonos kisebbség – a szintik és romák, a szorbok, a frízek és a dánok. A kongresszus egyik panelje őket és az együttműködésüket koordináló Kisebbségi Tanács működését mutatja be. A német parlament, a Bundestag több képviselője is jelen lesz a rendezvényen, ők egy kerekasztal-beszélgetésen vesznek részt a kisebbségi jogokról. A résztvevők meglátogatják a szintik és romák emlékművét és a Bundestagot, illetve a hagyományos Kisebbségek vásárára is sor kerül.

A szombati küldöttgyűlésen választják meg a FUEN új elnökségét hároméves mandátumra. A FUEN jelenlegi elnöke, Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő az egyedüli jelölt az elnöki tisztségre. A küldöttgyűlés határozatot készül elfogadni az európai és nemzetközi kisebbségvédelemről.

Konferencia Európa jövőjéről: bemutatta kisebbségvédelmi szervezetekkel közös elvárásait a Kisebbségi Intergroup

A Konferencia Európa jövőjéről uniós kezdeményezés keretében az Európai Parlament Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoportja (Kisebbségi Intergroup) párbeszédet kezdeményezett a legfontosabb, a kisebbségvédelem terén évtizedes tapasztalattal rendelkező nemzetközi kisebbségvédelmi szervezetekkel, akikkel együttműködve fogalmaztak meg a nemzeti és nyelvi kisebbségek számára fontos javaslatokat az Unió számára.

A javaslatokat az Intergroup csütörtöki ülésén mutatja be Az Európai Nyelvi Egyenlőség Hálózat (European Language Equality Network – ELEN), az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (Federal Union of European Nationalities –  FUEN) és a Hálózat a Nyelvi Sokszínűség Népszerűsítéséért (Network to Promote Linguistic Diversity – NPLD). Az Intergroup társelnökei, Vincze Loránt és Francois Alfonsi ezt megelőzően, szerdán Strasbourgban tájékoztatták a sajtó képviselőit az együttműködésről és a 12 javaslat tartalmáról.

„Az Európai Unió őshonos kisebbségei egy lehetőséget látnak arra, hogy saját problémáikat, ügyeiket ismét az Unió napirendjére emeljék, miután az Európai Bizottság nem kezdeményezett jogalkotást a Minority SafePack polgári kezdeményezés alapján. Nem adjuk fel az uniós kisebbségvédelemért folytatott küzdelmet, új lehetőségeket keresünk, és az Európa jövőjéről szóló konferenciát is annak tekintjük. A párbeszédet annak érdekében kezdeményeztük, hogy a kisebbségek jövője szempontjából fontos javaslatok megfogalmazása és népszerűsítése összehangoltan, a lehető legnagyobb hatásfokkal történjen” – mondta el Vincze Loránt a sajtótájékoztatón.

Az EP-képviselő röviden ismertette a szervezetek javaslatait, amelyek máris elérhetőek a Konferencia Európa jövőjéről hivatalos honlapján. A javaslatok ITT is elérhetőek.

A FUEN a Minority SafePack csomagban megfogalmazott javaslatokat viszi tovább, így a közös uniós kisebbségvédelmi minimumtól az audiovizuális tartalmakhoz való hozzáférésen át  a koppenhágai kritériumrendszer minden tagállamra való kiterjesztéséig sok témát ölel fel.

Az ELEN a veszélyeztetett nyelvek védelmét, egy nyelvi biztos pozíciójának létrehozását és a kisebbségek nyelvhasználati jogának védelmét kéri az EU-tól.

Az NPLD javaslata a nyelvhasználat szempontjából közelít a kérdéshez, javaslataik közt szerepel egy uniós nyelvi charta létrehozása, illetve az is, hogy a digitalizációs folyamatokban ne szoruljanak háttérbe ezek a nyelvek.

Vincze Loránt felhívta a figyelmet, hogy a javaslatok elbírálása során azok támogatottsága is szempont lesz, ezért arra kért mindenkit, aki számára fontos a kisebbségek védelme, hogy regisztráljon és támogassa a javaslatokat. Hozzátette: idén tavasszal a FUEN két nemzetközi konferenciát is szervez a Konferencia Európa jövőjéről részeként Németországban és Erdélyben, az itt megfogalmazott javaslatokat szintén az uniós döntéshozók elé terjesztik.

Vincze Loránt: A megszerzett jogokat ne lehessen elvenni!

A flensburgi székhelyű Kisebbségi Ügyek Európai Központja (ECMI) alapításának 25 éves évfordulója ismét felhívja a figyelmet arra, hogy a különböző európai államok mennyire másképp viszonyulnak a kisebbségi kérdéshez. Az ECMI egy olyan nemzetközi tudásközpont, amelyet Németország, Dánia és Schleswig-Holstein tartomány közösen hozott létre a kisebbségvédelemmel kapcsolatos interdiszciplináris tudás felhalmozására és továbbadására.

Pénteken délután a kerek évforduló alkalmából szervezett flensburgi kerekasztal-beszélgetésen Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke rámutatott: a fenti példával ellentétben más uniós tagállamok még mindig a 19. századi nemzetállami szemléletet vallják, és hangosan tiltakoznak a kisebbségi jogok uniós szintre emelése ellen. Hozzátette: Románia is ezek közé tartozik, mivel nem hajlandó elismerni a kollektív jogokat, és tart attól, hogy uniós nyomás nehezedjen rá annak érdekében, hogy a magyar közösségnek önálló döntési jogot biztosítson a kisebbségi oktatás és kultúra megszervezésében.

A Minority SafePack kezdeményezés elutasítása arra enged következtetni, hogy az Európai Bizottság ezen tagállamok elavult szemléletét tette magáévá, annak ellenére, hogy az Európai Unió a közös értékek fontosságát hangsúlyozza, mondta el az EP-képviselő. Rámutatott: ennek ellenére sikerült a kisebbségvédelmet az unió napirendjére emelni, és ezt a munkát folytatni kell. Erre meglátása szerint az Európa jövője konferencia újra lehetőséget ad, amelynek keretében Flensburgban és Erdélyben szervez a FUEN kisebbségi konferenciákat a jövő év első felében.

A közönség kérdéseire válaszolva kifejtette: egyetért az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottjával, Fernand de Varennes-nel abban, hogy a kisebbségi jogok emberi jogok. E tekintetben a nemzetközi kapcsolatokban is alapelvvé kellene váljon, hogy a megszerzett jogokat nem lehet elvenni.  Ez szerinte az ukrajnai problémákat is megoldaná, hiszen az ottani magyar, román, lengyel közösségek évszázadok óta rendelkeztek kisebbségi oktatással, ez a jog tehát továbbra is megilleti őket. Kifejtette: Ukrajna problémája az, hogy sok állampolgára oroszul beszél, és nem az, hogy a magyarok vagy a románok használják a saját nyelvüket. Hozzátette: általánosságban sem tartja jó iránynak, hogy az országok megköveteljék az államnyelv ismeretét polgáraiktól: bár annak ismerete az egyén érdekét szolgálja, az egyén döntésének kell maradnia, hogy akar-e élni az ezáltal biztosított lehetőségekkel.

Vincze Loránt arról is beszélt, hogy a kilencvenes évek fontos kisebbségvédelmi fejleményeit háború és véres konfliktusok előzték meg. Sajnos ez a döntéshozatal működési mechanizmusa, és ezen kell változtatnunk, hiszen senkinek nem érdeke az újabb konfliktusok kirobbanása, nem szabad ezt megvárni, hanem arra kell törekedni, hogy párbeszéddel találjunk jó megoldásokat – fejtette ki.

A kisebbségeknek lehetőséget kell adni, hogy hozzájáruljanak a társadalom és a gazdaság fejlődéséhez!

„A nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó uniós polgároknak lehetőséget kell adni arra, hogy hatékonyan hozzá tudjanak járulni az általános társadalmi és gazdasági fejlődéshez. Az Európa jövőjéről szóló párbeszéd során középpontba kell állítani a kisebbségi közösségek szerepét Európa egészének jövőbeli jóléte megteremtésében” – mondta el Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke csütörtökön Helsinkiben, az Európai Kisebbségi Régiók Fóruma megnyitóján. A FUEN rendezvényének ötödik, október 14-16. között zajló kiadása az Északi sokféleség – a gazdasági növekedés kulcsa? címet viseli.

Vincze Loránt kifejtette: az északi államokban kézzelfogható eredményekről lehet beszélni a kisebbségek szerepét illetően a határon átnyúló és regionális együttműködésben. A régió ugyanakkor a kisebbségvédelmi modellek szempontjából is fontos, mert bizonyítja, hogy egymás nyelveinek a megtanulása nem teher, hanem előny. Skandináviában, de Európa más részein is számos példa van arra, hogy a kisebbség-többség viszonyának tartós rendezése gazdasági fellendülést eredményez, ugyanakkor arra is vannak példák, hogy a rendezetlen helyzetek gazdasági lemaradást hoznak maguk után – ahogy ez sajnos Romániában is tapasztalható. „Mielőtt megnyerjük a csatát egy egész Európára kiterjedő, kisebbségbarát környezet megteremtéséért, meg kell vizsgálnunk a már működő rendszereket”, mutatott rá a FUEN elnöke a fórum céljára.

Vincze Loránt szerint az EU jelenleg próbálja újradefiniálni önmagát, és ez új lehetőséget biztosít a többség és a kisebbség közötti kapcsolatok helyreállítására. Az egyik olyan cél, amelyet a FUEN az Európa jövőjéről szóló párbeszéd részeként el akar érni, a határokon átnyúló együttműködésekre vonatkozik: a kisebbségi ernyőszervezet azt javasolja, hogy az Interreg programok vegyék figyelembe a határ menti régiókban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek sajátos igényeit a tervezésben és forráselosztásában.

Az RMDSZ képviseletében Horváth Anna önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök is részt vesz a helsinki fórumon.

A FUEN határozatában a kisebbségek védelmének Uniós szerződésbe emelését kéri

A FUEN vasárnap véget ért trieszti kongresszusán a Küldöttgyűlés határozatot fogadott el az Európa jövőjéről szóló konferenciáról, amelyben azt kéri, hogy az uniós konzultációsorozatot követően a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmét foglalják bele az Európai Unió alapszerződéseibe, mint az EU egyértelmű hatásköre és kötelessége. A legnagyobb kisebbségi ernyőszervezet határozata kéri, hogy az alapszerződések világosan fogalmazzák meg: a koppenhágai kritériumok nem csak a csatlakozás előtt álló országok számára kötelező jellegűek, betartásuk minden tagállam folyamatos kötelessége.

A dokumentum üdvözli a Konferencia Európa jövőjéről konzultációsorozatot, amelyet a részvételi demokrácia fontos eszközének tekint, ugyanakkor kifejezi a Minority SafePack elutasítása miatti csalódottságot. Emlékeztet, hogy bár az EU a jogállamiság és az alapvető jogok biztosításának őre, illetve az EU alapszerződéseinek része a kisebbségvédelem és a kulturális és nyelvi sokszínűség fontosságának elismerése, a mai napig nem születtek következetes uniós kisebbségvédelmi politikák.

Ennek tükrében a FUEN kéri az Európai Bizottságot, hogy a nemzeti és nyelvi kisebbségek helyzetének nyomon követését teljes mértékben építse bele a jogállamiság mechanizmusába és nyújtson támogatást a tagállamoknak a kisebbségvédelem területén rendelkezésre álló legjobb gyakorlatok megosztása révén. A nagy többséggel elfogadott határozat emlékezteti a Bizottságot, hogy az Európai Parlament kérésének megfelelően dolgozza ki a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmére vonatkozó uniós standardok közös keretét, kezdeményezzen együttműködést az Európa Tanáccsal a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogainak védelme terén. A határozat azt is kéri, hogy az EU sürgősen tegyen lépéseket az EU veszélyeztetett kisebbségi nyelveinek védelme érdekében, többek között az Európai Nyelvi Sokféleség Központ létrehozásával, amint azt mind az Európai Parlament, mind a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés kérte, ugyanakkor a többnyelvűség és a nemzeti kisebbségek interkulturális készségeinek hozzáadott értékét építsék be az uniós fejlesztési stratégiákba és finanszírozási programokba.

A szombati küldöttgyűlésen az RMDSZ-t Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, a FUEN elnöke, Bogya Anna államtitkár és Szilágyi Dóra külügyi tanácsos képviselte.

Új feladatunk napirenden tartani a kisebbségvédelem ügyét Európában

„A kisebbségi közösségek európai védelmében előbbre tartunk, mint egy évtizeddel ezelőtt, és a minden más témát háttérbe szorító koronavírus-járvány idején sikerült láthatóvá tenni és a Minority SafePackkel az európai politika napirendjére emelni a nemzeti közösségeket, kisebbségeket, nyelvi csoportokat, nemzetiségeket. Ma az európai őshonos kisebbségek ügye jóval ismertebb, láthatóak vagyunk, felkerültünk a térképre. Büszkéknek kell lennünk az elért eredményekre, és építenünk kell rájuk a jövőben is, amire most ismét kiváló lehetőségek mutatkoznak, hiszen az Európai Unió jövőjéről szóló konferenciája, illetve a kisebbségvédelmet a fókuszba állító Európa Tanács magyar elnöksége is alkalmas arra, hogy a számunkra fontos ügyeket tematizáljuk – mondta el Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke a szervezet csütörtöki, Triesztben megrendezett kongresszusának megnyitóján.

Az Európa jövőjéről szóló párbeszéd kapcsán Vincze Loránt elmondta: “Világos elképzelésünk kell legyen Európa jövőjéről és benne a mi közösségeink helyéről. Hozzá szeretnénk járulni a közös Európa építéséhez és megszerezni a minket megillető elismerést. Európa jövőjének az őshonos közösségek jövője is része kell legyen.”

Európa legnagyobb kisebbségi seregszemléjén Trieszt polgármestere, a helyi autonómiáért felelős regionális miniszter, a külhoni szlovénokért felelős miniszter és az olaszországi szlovén szervezetek szövetségének elnöke mellett Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára is beszédet mondott. A FUEN-t a magyar kormány egyik legfontosabb nemzetközi partnerének nevezte a nemzetiségek összefogásában. “Mi, magyarok, tudjuk, hogy egy nemzet határa nem feltétlenül esik egybe egy ország határaival, ezért is fontos számunkra, hogy olyan európai, nemzetközi szervezetek legyenek, mint a FUEN, amelyek vállalják a nemzeti közösségek képviseletét” – fogalmazott. Hozzátette: a Minority SafePack felhívta az európai döntéshozók figyelmét, hogy Európa sokkal színesebb annál, mint az a térképre nézve látszik.

A nyitóbeszédeket követően a FUEN-díj átadására is sor került, ezt Vincze Loránt Fernand de Varennes kanadai professzornak, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottjának nyújtotta át az őshonos kisebbségek érdekében kifejtett következetes munkájáért. A különmegbízott 2018-ban Erdélyben személyesen tájékozódott a romániai magyar kisebbséget érintő kérdésekről, a FUEN szervezésében Kolozsváron az anyanyelvhasználatról, Marosvásárhelyen oktatási kérdésekről szóló rendezvényeken vett részt.

Az európai kisebbségi ernyőszervezet 65., szeptember 9-12. között szervezett éves kongresszusának házigazdája az olaszországi szlovén kisebbség, a rendezvényen több mint húsz országból mintegy 150-en vannak jelen.

 

A munkaerő elvándorlása különösen hátrányos a kisebbségek számára

„A munkaerő Unión belüli szabad mozgása önmagában jó dolog, hiszen kitáguló lehetőségeket és nemzetközi tapasztalatok megszerzését jelenti. Az igazi kihívás az, hogyan győzzük meg a képzett munkaerőt, hogy hazatérjen, és tudását, tapasztalatát a régiója és közössége hasznára fordítsa” – mondta el Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke a németországi Potsdamban, a Kisebbségi Régiók Fórumán. A december 11-12. között zajló FUEN-rendezvény témája az agyelszívás és a munkaerő vándorlása Európa kisebbségi régióiban.

Megnyitó beszédében Vincze Loránt kifejtette: az agyelszívás jelensége a magasan képzett munkaerő egyenetlen megoszlásával és a versenyképes tudásért folytatott egyre növekvő versennyel magyarázható, és ez a jelenség a jövőben intenzívebbé fog válni.

2018-ban az 511 millió uniós állampolgár közül 17 millióan dolgoztak más országban. Németország (33%) és az Egyesült Királyság (20%) a legnagyobb fogadó országok, míg a küldő országok listáját Románia és Lengyelország vezeti. Ezek a folyamatok közvetlen összefüggésben állnak a régiók gazdasági erejével: a küldő régiókban az átlagosan egy főre eső GDP a 64 százaléka az uniós átlagnak, míg a fogadó régiókban 108 százaléka az EU28 átlagnak – mondta el a FUEN elnöke.

A kisebbségi közösségekre különösen nagy hatása van a munkaerő-elvándorlásnak – mutatott rá Vincze –, hiszen a közösség politikai súlyát közvetlenül meghatározza létszáma. A fiatal, magasan képzett munkaerő elvándorlása így komoly hatással lehet az érdekképviseletre, ugyanakkor ezek a közösségek sebezhetőbbé, gyengébbekké válnak, és a fejlődéshez szükséges belső erőforrásaik is megcsappannak.

A munkaerő elvándorlásának vizsgálatát nehezíti, hogy gyakran – többek közt Románia esetében – csupán becslésekből indulhatunk ki, ami a kivándorlók számát, kintlétük időtartamát illeti, nem is beszélve nemzetiségi tényezőről. További problémákat okoz a kivándorlók statisztikai adatainak rögzítésében, hogy az erdélyi magyarok többségének kettős állampolgársága van – mutatott rá Vincze Loránt.

Horváth István, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora előadásában felhívta a figyelmet arra a jelenségre, hogy a romániai magyar nyelvű felsőoktatás fejlődésével és kiterjesztésével párhuzamosan csökkent a magyarországi egyetemet választó erdélyi diákok száma. Míg 2008-ban 3263 erdélyi tanult magyarországi felsőoktatási intézményben, addig 2017-re 1329-re csökkent a számuk, és ekkor haladta meg a magyar nyelven romániai egyetemen tanuló diákok száma a tízezret. Ezzel párhuzamosan az a jelenség is megfigyelhető, hogy egyre több magyarországi diák iratkozik be erdélyi, magyar nyelvű egyetemi képzésre. Ez a példa azt bizonyítja, hogy a megfelelő hazai körülmények megteremtésével csökkenthető az agyelszívás mértéke – mutatott rá a professzor.

A fórum munkálatain Csép Éva Andrea, az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője is részt vesz.


 

This will close in 0 seconds

RomaniaHungary