Csütörtökön, szeptember 19-én kezdődik az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kongresszusa a németországi északi fríz kisebbség otthonában, Husumban. Az európai őshonos kisebbségek és nyelvi közösségek ernyőszervezetét 75 éve alapították, a vasárnapig tartó rendezvényen így központi szerep jut a visszaemlékezésnek.

„A rendezvényen a szervezet több korábbi vezetője és a kisebbségvédelem számos kiemelkedő személyisége lesz jelen. Közösen visszaemlékezünk az 1949-es alapításra, a FUEN számára új fejezetet jelentő 90-es évekre, amely a vasfüggöny lebontásával együtt új lehetőségeket, de megoldatlan kisebbségi kérdéseket is hozott magával, és természetesen az elmúlt évek eredményeit is sorra vesszük. Megvitatjuk, hogy milyen lehetőségek nyílnak az európai választásokat követően a kisebbségi jogok érvényesítésére, illetve Fernand de Varennes, a ENSZ korábbi kisebbségügyi különmegbízottja mutatja be annak a szakértői konferenciának a következtetéseit, amelyet idén tavasszal szervezett a FUEN. A küldöttgyűlés fő határozata szintén az európai kisebbségvédelmi kerettörvény megteremtésének fontosságát hangsúlyozza. E tekintetben jelzésértékű, hogy Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke videóüzenetben üdvözli a FUEN-t” – foglalta össze Vincze Loránt FUEN-elnök, az RMDSZ EP-képviselője.

A kongresszuson Szilágyi Dóra ügyvezető alelnök képviseli az RMDSZ-t. A határon túli magyar szervezetek a Magyar Közösségek Munkacsoportja ülésén fognak egyeztetni a közös kihívásokról. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), a felvidéki Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK), a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK), valamint a Magyar Polgári Erő (MPE) képviselői pénteken délután találkoznak Risum-Lindholmben.

A FUEN kongresszusán Magyarországról a német, a szlovák, a román és a ruszin országos önkormányzatok küldöttjei lesznek jelen.

Magyar munkacsoport megalapításáról döntöttek a FUEN 67., Pécsett zajló kongresszusán a határon túli magyar szervezetek vezetői. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a felvidéki Szövetség, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség képviselői a pécsi Valeria Koch német iskolaközpontban szervezték meg alakuló ülésüket pénteken, szeptember 8-án. Itt döntöttek a munkacsoport megalapításáról, valamint Kelemen Hunor RMDSZ-elnök javaslatára Brenzovics Lászlót, a KMKSZ elnökét választották meg a munkacsoport vezetőjének.
„A FUEN-ben a magyar szervezetek fontos szerepet töltenek be, az utóbbi években számos alkalommal látták vendégül a FUEN rendezvényeit, munkájukkal pedig nap mint nap hozzátesznek az ernyőszervezet sikerességéhez. Természetesnek tartom, hogy egy újabb lépést tegyünk azért, hogy egységesen képviseljük a magyarság érdekeit a FUEN-en belül, illetve rendszeres találkozási lehetőséget biztosítsunk a szervezeten belül közös ügyeink megbeszélésére” – nyilatkozta Brenzovics László.

photo: Gönczy Tamás

„Európa legnagyobb lélekszámú őshonos kisebbsége vagyunk. Az elmúlt évtizedben a magyar közösségek az élére álltak az európai kisebbségvédelmi erőfeszítéseknek, és a FUEN-nel közösen sikerre vittük a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezést. A magyar munkacsoport megalapításával közös érdekeink megjelenítését erősítjük a FUEN-ben” – mondta el Kelemen Hunor.

photo: Gönczy Tamás

„A FUEN-nek évtizedek óta létezik német, szláv és török munkacsoportja. Üdvözlöm a döntést, hogy a magyar közösségek is a saját munkacsoportjuk megalapításáról döntöttek, hiszen ez a szervezeti munka szempontjából előnyökkel jár, és hatékonyabbá teszi a sajátos ügyek, elvárások megjelenítését” – mondta el a FUEN elnöke, Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő.
A munkacsoport megalakulását a FUEN szombati Küldöttgyűlésén Dusan Orban, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Önkormányzati Szövetség elnöke jelentette be. A szervezet szabályzata értelmében az új munkacsoportok megalakulása az Elnökség jóváhagyását követően válik hivatalossá – erre a kongresszust követő első elnökségi ülésen kerül sor.

photo: Gönczy Tamás

„A kisebbségi oktatás elleni támadások a kisebbségi identitás alapjait támadják. Támadások a demokrácia és a jogállamiság ellen is. Nem fordíthatjuk el a fejünket, amikor ilyen gyakorlatnak vagyunk tanúi” – mondta el Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, a FUEN elnöke Európa legnagyobb kisebbségvédelmi ernyőszervezetének pécsi kongresszusán.

A kisebbségek oktatási jogait még mindig különböző kihívások, költségvetési megszorítások, a kisebbségi nyelvű iskolai programok csökkentése veszélyezteti szerte Európában, hívta fel a figyelmet, konkrét példákat felsorolva. Lengyelországban az iskolai németórák számát egyharmadára csökkentették, Ausztriában nem érvényesülnek az oktatási jogok, Romániában pedig a magyar iskolák létrehozását egyes esetekben bírósági úton akadályozzák. Ukrajnában a tervezett oktatási törvény lényegében a kisebbségi nyelvű oktatást helyettesíti az államnyelvű oktatással, és a nemzetközi közösség – köztük a FUEN – nagy erőfeszítései árán sikerült egy évvel elhalasztani a törvény hatályba lépését – emlékeztetett.

A csütörtökön kezdődött 67. FUEN Kongresszus az európai kisebbségek harmadik olyan seregszemléje, amelyet Magyarország lát vendégül: 1991-ben Budapest, 2008-ban pedig szintén Pécs volt a házigazda. Vincze a megnyitón budapesti kongresszus történelmi jelentőségét emelte ki. „A közép- és kelet-európai nemzeti kisebbségek nagy reményeket fűztek a kommunizmus bukásához, ez pontosan így volt szülőföldemen, Romániában is. Sajnos csak néhány hónap kellett ahhoz, hogy az álmok szertefoszoljanak. Világunk nem változott egyik napról a másikra, és több országban kisebb-nagyobb etnikai konfliktusok törték meg a gyorsabbnak hitt és várt demokratizálódási folyamatot.” Ilyen körülmények között került sor a FUEN keleti nyitására, amely az első volt kommunista országban szervezett kongresszussal kezdődött. A szervezet taglétszáma a kilencvenes években megkétszereződött, és fontos szerepe volt a térség kisebbségi problémáinak tematizálásában és megoldásában.

Magyarország a térség legtöbb államától eltérően a kezdetektől kisebbségbarát politikát választott: a nemzetiségek bevonásával erős és tartós törvényi keretet teremtett az itt élő őshonos közösségeknek, valamint a határain kívül élő több millió magyar sorsát alaptörvényben rögzítve és kormányzati cselekvéssel hathatósan támogatja. Természetszerű volt tehát Magyarország nyitottsága és támogatása az európai kisebbségvédelem ügye, a közös kisebbségi szolidaritás támogatása iránt – mondta el a FUEN-elnök.

Vincze Loránt a következő időszak prioritásait is meghatározta beszédében, ezek a szervezet jelenlétének megszilárdítása Európa minden részén, a kisebbségek döntéshozatalba való bevonásának támogatása, a gyűlöletbeszéd elleni küzdelem, a kisebbségi oktatás elleni támadások megakadályozása és a fiatalok bevonása.

A háromnapos rendezvény házigazdája a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata. Az RMDSZ küldöttségét a 67. FUEN Kongresszuson Kelemen Hunor szövetségi elnök vezeti.

További három évig Vincze Loránt vezeti az Európai Nemzetiségek Föderatív Unióját, a FUEN-t. A több mint száz kisebbségi szervezetet tagjai között tudó európai kisebbségi ernyőszervezet a héten Berlinben tartotta tisztújító kongresszusát. A szombati közgyűlés újraválasztotta a jelenlegi elnököt, aki egyedül indult a tisztségért, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelöltjeként.

„Az a célom, hogy harmadik és utolsó mandátumomban az elnökséggel közösen úgy irányítsuk a FUEN-t, hogy megteremtsük a hosszútávú pénzügyi és intézményi stabilitását, hiszen így képviselhetjük a leghatékonyabban az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek érdekeit” – nyilatkozta az elnök.

Vincze Loránt 2013-2016 között a FUEN alelnöke volt, 2016 óta a szervezet elnöke. 2019-ben az RMDSZ színeiben európai parlamenti képviselői mandátumot szerzett.

A FUEN vasárnap véget ért trieszti kongresszusán a Küldöttgyűlés határozatot fogadott el az Európa jövőjéről szóló konferenciáról, amelyben azt kéri, hogy az uniós konzultációsorozatot követően a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmét foglalják bele az Európai Unió alapszerződéseibe, mint az EU egyértelmű hatásköre és kötelessége. A legnagyobb kisebbségi ernyőszervezet határozata kéri, hogy az alapszerződések világosan fogalmazzák meg: a koppenhágai kritériumok nem csak a csatlakozás előtt álló országok számára kötelező jellegűek, betartásuk minden tagállam folyamatos kötelessége.

A dokumentum üdvözli a Konferencia Európa jövőjéről konzultációsorozatot, amelyet a részvételi demokrácia fontos eszközének tekint, ugyanakkor kifejezi a Minority SafePack elutasítása miatti csalódottságot. Emlékeztet, hogy bár az EU a jogállamiság és az alapvető jogok biztosításának őre, illetve az EU alapszerződéseinek része a kisebbségvédelem és a kulturális és nyelvi sokszínűség fontosságának elismerése, a mai napig nem születtek következetes uniós kisebbségvédelmi politikák.

Ennek tükrében a FUEN kéri az Európai Bizottságot, hogy a nemzeti és nyelvi kisebbségek helyzetének nyomon követését teljes mértékben építse bele a jogállamiság mechanizmusába és nyújtson támogatást a tagállamoknak a kisebbségvédelem területén rendelkezésre álló legjobb gyakorlatok megosztása révén. A nagy többséggel elfogadott határozat emlékezteti a Bizottságot, hogy az Európai Parlament kérésének megfelelően dolgozza ki a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmére vonatkozó uniós standardok közös keretét, kezdeményezzen együttműködést az Európa Tanáccsal a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogainak védelme terén. A határozat azt is kéri, hogy az EU sürgősen tegyen lépéseket az EU veszélyeztetett kisebbségi nyelveinek védelme érdekében, többek között az Európai Nyelvi Sokféleség Központ létrehozásával, amint azt mind az Európai Parlament, mind a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés kérte, ugyanakkor a többnyelvűség és a nemzeti kisebbségek interkulturális készségeinek hozzáadott értékét építsék be az uniós fejlesztési stratégiákba és finanszírozási programokba.

A szombati küldöttgyűlésen az RMDSZ-t Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, a FUEN elnöke, Bogya Anna államtitkár és Szilágyi Dóra külügyi tanácsos képviselte.

„A kisebbségi közösségek európai védelmében előbbre tartunk, mint egy évtizeddel ezelőtt, és a minden más témát háttérbe szorító koronavírus-járvány idején sikerült láthatóvá tenni és a Minority SafePackkel az európai politika napirendjére emelni a nemzeti közösségeket, kisebbségeket, nyelvi csoportokat, nemzetiségeket. Ma az európai őshonos kisebbségek ügye jóval ismertebb, láthatóak vagyunk, felkerültünk a térképre. Büszkéknek kell lennünk az elért eredményekre, és építenünk kell rájuk a jövőben is, amire most ismét kiváló lehetőségek mutatkoznak, hiszen az Európai Unió jövőjéről szóló konferenciája, illetve a kisebbségvédelmet a fókuszba állító Európa Tanács magyar elnöksége is alkalmas arra, hogy a számunkra fontos ügyeket tematizáljuk – mondta el Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke a szervezet csütörtöki, Triesztben megrendezett kongresszusának megnyitóján.

Az Európa jövőjéről szóló párbeszéd kapcsán Vincze Loránt elmondta: “Világos elképzelésünk kell legyen Európa jövőjéről és benne a mi közösségeink helyéről. Hozzá szeretnénk járulni a közös Európa építéséhez és megszerezni a minket megillető elismerést. Európa jövőjének az őshonos közösségek jövője is része kell legyen.”

Európa legnagyobb kisebbségi seregszemléjén Trieszt polgármestere, a helyi autonómiáért felelős regionális miniszter, a külhoni szlovénokért felelős miniszter és az olaszországi szlovén szervezetek szövetségének elnöke mellett Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára is beszédet mondott. A FUEN-t a magyar kormány egyik legfontosabb nemzetközi partnerének nevezte a nemzetiségek összefogásában. “Mi, magyarok, tudjuk, hogy egy nemzet határa nem feltétlenül esik egybe egy ország határaival, ezért is fontos számunkra, hogy olyan európai, nemzetközi szervezetek legyenek, mint a FUEN, amelyek vállalják a nemzeti közösségek képviseletét” – fogalmazott. Hozzátette: a Minority SafePack felhívta az európai döntéshozók figyelmét, hogy Európa sokkal színesebb annál, mint az a térképre nézve látszik.

A nyitóbeszédeket követően a FUEN-díj átadására is sor került, ezt Vincze Loránt Fernand de Varennes kanadai professzornak, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottjának nyújtotta át az őshonos kisebbségek érdekében kifejtett következetes munkájáért. A különmegbízott 2018-ban Erdélyben személyesen tájékozódott a romániai magyar kisebbséget érintő kérdésekről, a FUEN szervezésében Kolozsváron az anyanyelvhasználatról, Marosvásárhelyen oktatási kérdésekről szóló rendezvényeken vett részt.

Az európai kisebbségi ernyőszervezet 65., szeptember 9-12. között szervezett éves kongresszusának házigazdája az olaszországi szlovén kisebbség, a rendezvényen több mint húsz országból mintegy 150-en vannak jelen.