Kulcsszó - AFCO

JELENTÉS az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történő gyakorlás

Az Európai Parlament különleges jogalkotási eljárást (konzultáció) követően elfogadta az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályokat, melyeken több módosítást is hajtott végre.

BŐVEBBEN ITT

 

JELENTÉS az európai polgári kezdeményezésről szóló rendeletek végrehajtásáról

A jelentés az európai polgári kezdeményezésről szóló rendeletek végrehajtását elemzi ki és ezekkel kapcsolatosan fogalmaz meg ajánlásokat az Európai Bizottság számára. A jelentés hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak megfelelőbben kell mérlegelnie az érvényes polgári kezdeményezéseket, figyelembe véve a Parlament támogató érveit. Ugyanakkor a Parlament ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen törvénykezési javaslatokat a „Minority SafePack” polgári kezdeményezéssel kapcsolatban.

BŐVEBBEN ITT

JELENTÉS az Európai Parlament összetételéről

A Parlament az EUSZ 14. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kezdeményezési joga alapján elfogadta és benyújtotta az Európai Tanácsnak az Európai Parlament összetételének meghatározásáról szóló európai tanácsi határozatra irányuló javaslatot. A javaslat értelmében a 2024-2029-es ciklusban az egyes tagállamokban megválasztott európai parlamenti képviselők száma 716. Románia és Magyarország megőrzi képviselői helyeinek számát.

BŐVEBBEN ITT

AJÁNLÁS az Európai Parlament összetételének megállapításáról szóló európai tanácsi határozatra irányuló tervezetről

Az Alkotmányügyi Bizottság ajánlását elfogadva, a Parlament hozzájárulását adja a Tanács határozattervezetéhez, amely a következő jogalkotási ciklusra 705-ről 720-ra emeli az Európai Parlament képviselői helyeinek számát. A határozat szerint 2024 júniusában 12 országban 15 további képviselőt választanak majd. Franciaország, Spanyolország és Hollandia két-két további helyet kap. Ausztria, Belgium, Dánia, Lengyelország, Dánia, Finnország, Írország, Lettország, Lettország, Szlovákia és Szlovénia egy-egy további helyet kap. Románia és Magyarország megőrzi képviselői helyeinek számát.

BŐVEBBEN

 

 

JELENTÉS az EU és az Európa Tanács közötti intézményi kapcsolatról

A jelentés az Európai Unió és az Európa Tanács közötti együttműködést értékeli ki, illetve javaslatokat tesz annak megerősítésére. A jelentés szerint lendületet kell adni a kétoldalú együttműködésnek a demokrácia, a jogállamiság, az alapvető és emberi jogok, köztük a kisebbségi jogok előmozdítása és védelme terén. A jelentés kiemeli: az ET által kidolgozott és nyomon követett kisebbségvédelmi jogi eszközök jelenleg is a világ legátfogóbb, jogilag kötelező erejű eszközei és emlékeztet arra, hogy az EU a kisebbségek védelme tekintetében meghatározott csatlakozási feltételek között fontos elemként tartja számon a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény végrehajtását, de ez nem elégséges: az Európai Uniónak a jogállamiság és az alapvető jogok EU-n belüli nyomon követésének részévé kell tennie a kisebbségek védelmét – azaz nem csak a csatlakozás előtt, de az után is követni kell az abban foglaltak betartását.

BŐVEBBEN ITT

 

 

Az utóbbi évek kisebbségvédelmi szempontból legátfogóbb jelentését mutatta be Vincze Loránt az EP-ben

A Kisebbségvédelmi Keretegyezményt és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját be kell építeni az uniós jogrendbe – áll abban a jelentésben, amelyet hétfőn, április 17-én este mutatott be Vincze Loránt az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén. Az RMDSZ EP-képviselője kérésére az Európai Parlament első alkalommal készített átfogó jelentést az Európai Unió és az Európa Tanács (ET) közötti együttműködésről.

A jelentés kiemeli: az ET által kidolgozott és nyomon követett kisebbségvédelmi jogi eszközök jelenleg is a világ legátfogóbb, jogilag kötelező erejű eszközei. Emlékeztet arra, hogy az EU a kisebbségek védelme tekintetében meghatározott csatlakozási feltételek között fontos elemként tartja számon a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény végrehajtását, de ez nem elégséges: az Európai Uniónak a jogállamiság és az alapvető jogok EU-n belüli nyomon követésének részévé kell tennie a kisebbségek védelmét – azaz nem csak a csatlakozás előtt, de az után is követni kell az abban foglaltak betartását.

“Szükség van az Európai Unió és az Európa Tanács közötti szorosabb együttműködésre, erre mindkét fél részéről megvan a nyitottság és az igény. Megalakulásukkor a két páneurópai intézmény céljai teljesen különbözőek voltak, de ez az idők során megváltozott, az intézmények átalakultak és ma kiegészítik és erősítik egymást, hiszen mindkettő az emberi méltóság, az egyenlőség és az emberi jogok tiszteletben tartásának közös értékein alapul. Számomra fontos, hogy a kisebbségek kultúrájának és nyelvének védelme közös érték legyen, amelyet intézkedésekkel védenek, mandátumom teljes ideje alatt ezen dolgoztam. A jelentés megszavazásával jelentős lépést teszünk ennek elérése érdekében” – nyilatkozta Vincze Loránt.

A jelentésben az EP ismételten felhívja az EU-t, hogy csatlakozzon a Kisebbségi Keretegyezményhez és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájához, valamint szorosabb jogi kapcsolatokat szorgalmaz az EU és az ET között a kisebbségi jogok területén. A javaslat szerint az EU hitelességét a csatlakozási folyamatban erősíti, ha a jogállamiság és az alapvető jogok Unión belüli nyomon követésének részévé teszi a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény normáit. Ugyanakkor kéri a két intézmény között megszilárdult stratégiai partnerség formalizálását, a 2007-es együttműködési egyezmény felülvizsgálatát és parlamentközi küldöttség létrehozását az EP és az ET parlamenti közgyűlése között.

A jelentés szerint az együttműködés célja kell legyen, hogy az EU átvegye a Velencei Bizottság szakértői véleményeit, hogy mihamarabb lezáruljon az EU az Emberi Jogok Európai Bíróságához való csatlakozási folyamata, valamint, hogy az EU a lehető legszélesebb körben igazodjon az ET egyezményi rendszeréhez.

Az EU és az ET együttműködéséről szóló jelentést az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottsága (AFCO) február 28-i ülésén elsöprő többséggel, ellenszavazat nélkül fogadta el. Az EP plenárisa kedden szavaz a jelentésről.

Az EU és az ET közötti intézményi kapcsolat több mint 65 évre tekint vissza, és jelentős fejlődésen ment keresztül a 2007. évi együttműködési megállapodás aláírása és a Lisszaboni Szerződés 2009-es hatálybalépése óta.

Vincze Loránt az EP Alkotmányügyi Bizottságának új alelnöke

Az RMDSZ európai parlamenti képviselőjét, Vincze Lorántot az EP Alkotmányügyi Bizottságának (AFCO) alelnökévé választották kedden.  „Jelen kell lenni azokban a testületekben, ahol alakíthatjuk Európa és benne az őshonos közösségek jövőjét. Az AFCO az EP egyik legrangosabb szakbizottsága, amely felügyeli az európai integrációs folyamat intézményi vonatkozásait, különösen a Szerződések végrehajtását és szükség esetén azok módosítását. Ide tartozik az európai polgári kezdeményezések kérdésköre és az Európa jövőjéről szóló konzultációsorozat. Alelnökként még intenzívebben folytathatom ezt a munkát” – nyilatkozta Vincze Loránt a megválasztását követően.

Az RMDSZ képviselőjét az Európai Néppárt jelölte a tisztségre, és 21-5 arányban szerezte meg a szavazatok többségét a finn jelölttel szemben.

A keddi ülés napirendjén szerepelt két olyan munkadokumentumnak a vitája is, amelyeknek az Európai Néppárt részéről az erdélyi képviselő a jelentéstevője: az EP és a nemzeti és regionális parlamentek közti párbeszédről és az európai szubszidiaritásról szóló javaslatok, amelyek az Európa jövőjéről szóló konferencia vitaanyagai lesznek.

 


 

This will close in 0 seconds

RomaniaHungary