Kulcsszó - PETI

Vincze Loránt kezdeményezésére a nyelvi és kulturális sokszínűségről tartott meghallgatást az Európai Parlament Petíciós bizottsága

„Nincs igaza az Európai Bizottságnak, amikor azt állítja, hogy a kisebbségvédelem tagállami hatáskör, és pont. Az uniós intézmények, így a Bizottság ambíciója is az, hogy támogassa a tág értelemben vett kisebbségeket: akcióterveket dolgoz ki a szexuális kisebbségek védelmében, romastratégiát alkot, de a nyelvi és nemzeti kisebbségek mostohagyermek maradnak. Sokkal többet lehet tenni a jelenlegi keretek között is, ahogy azt a más típusú kisebbségek esetében hozott intézkedések már bizonyították” – mondta el Vincze Loránt szerdán Brüsszelben.

Az RMDSZ EP-képviselőjének javaslatára az Európai Parlament Petíciós bizottság meghallgatást kezdeményezett az Európai Unió nyelvi és kulturális sokszínűségéről, amely a polgárok által benyújtott petíciók visszatérő témája. Paul Videsott, a Bolzanoi Egyetem és a Dél-Tiroli Etnikai Csoportok Intézete kutatója előadásában elmondta: az Európai Unióban 192 nemzeti kisebbség él, és bár számuk csak a Unió lakosságának 7%-át teszi ki, az általuk beszélt nyelvek teszik ki az Unió nyelvi sokszínűségének 89%-át. Amellett érvelt, hogy ezen nyelvek és kultúrák megőrzésére a legjobb megoldást az autonómia jelenti, amelynek pozitív hozadéka van az állam minden polgára számára, a béke és a jólét biztosítéka – ahogy azt Dél-Tirol példája is illusztrálja. A kutató rámutatott: nem áll az az érv, hogy az Uniónak nem hatásköre a kisebbségek védelme, mivel az Unió alapdokumentumában szerepel a kulturális, vallási és nyelvi sokféleség tisztelete. A tisztelet pedig támogatást feltételez, hiszen, ha nem támogatunk valamit, ami veszélyben van, nem mondhatjuk róla, hogy tiszteljük – érvelt.

Vincze Loránt hozzászólásában elmondta: Az autonómia nagyon fontos téma, akkor is, ha egyes tagállamokban kényes kérdésnek számít. „Az autonómia a közösségek számára lehetőséget jelent, hogy ők maguk döntsenek a saját ügyeikben – a nyelvhasználat, az oktatás, a kulturális intézmények kérdéseiben. Az elégedett kisebbségek lojálisak hazájukhoz, és hozzájárulnak a stabilitáshoz, a békéhez és a gazdasági fejlődéshez – ez a mai Európában egy nagyon fontos üzenet” – mondta el az EP-képviselő.

Az Európai Bizottság jelen lévő képviselőjének előadására válaszolva Vincze Loránt hozzátette: az európai nyelvi és kulturális sokszínűség nemcsak számokról szól, hanem több millió emberről. Egyértelmű, hogy nem az államnyelvek szorulnak támogatásra, azok mindig fennmaradnak, hiszen egy egész állam áll mögöttük, hanem a kis nyelveket kell támogatni, amelyek Európa sokszínűségét biztosítják. „Tudjuk, hogy léteznek uniós programok, de a kis nyelvek és kis szervezetek számára ezek nem hozzáférhetőek. Lehet, hogy a Bizottság tesz lépéseket ezen a téren, de mi ezt a helyszínen nem érezzük. Romániában soha nem hallottam olyan uniós programról, amely azt bátorítaná, hogy a többséghez tartozó gyerekek kisebbségi nyelveket tanuljanak” – mutatott rá Vincze.

A meghívott további nemzetközi előadók, Bengt-Arne Wickström professzor és Ana Vari Chaplain breton önkormányzati képviselő az autonómia, mint a kisebbségi régiók stabilitását biztosító tényező mellett érveltek, rámutattak a kisebbségi és regionális nyelvek hozzáadott értékére, illetve konkrét javaslatokat fogalmaztak meg – többek között a Minority SafePackben is kért Nyelvi Sokszínűség Központjának létrehozására és egységes uniós, a kisebbségi nyelvekre vonatkozó irányelvek kidolgozására. Azt is hangsúlyozták, hogy a koppenhágai kritériumoknak minden egyes tagállamra vonatkozniuk kell, nemcsak a csatlakozás előtt álló országokra.

A romániai visszaszolgáltatási folyamat visszásságaira hívta fel a figyelmet Vincze Loránt Brüsszelben

A romániai visszaszolgáltatási eljárásokból gyakran hiányzik a kárpótlást igénylőkkel szembeni jóhiszeműség és az együttműködés a hatóságok részéről – jelentette ki Vincze Loránt az Európai Parlament Petíciós bizottságának (PETI) csütörtöki ülésén. Az RMDSZ EP-képviselője felhívta a figyelmet: az is előfordul, hogy maga a jogosult, az igénylő válik gyanúsítottá egy kárpótlási folyamatban, ahogy ez a zilahi Wesselényi kollégium visszaszolgáltatása kapcsán történt.

A PETI ülésén a magyarországi Kisebbségi Jogvédő Intézet a romániai és szlovákiai restitúció és kárpótlás problémáival kapcsolatos beadványát tárgyalták. „Csóti György igazgató és a KJI munkája és petíciója, amely a hozzájuk beérkezett egyéni panaszokon alapul, azt igazolja, hogy Romániában és Szlovákiában a kárpótlások folyamatát nem lehet lezártnak tekinteni. Az évek óta fennálló állapot torzulásokat, bizonytalanságot eredményez a romániai és a szlovákiai ingatlan-piacon” – mondta el felszólalásában Vincze.

Úgy fogalmazott, a kárpótlások helyzete a rendszerváltozás óta bonyolult és bizonytalan képet mutat Romániába. Vannak olyan ingatlanok, amelyek visszaigénylési folyamata hosszú évekre elakadt, és van olyan, amelyet a jogos tulajdonos megállapítását követően az állam önkényesen mégis magának vindikált. Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó kollégium esetében először történt meg az állam újra tulajdonba helyezése.

Az RMDSZ képviselője a zilahi Wesselényi református kollégium visszaszolgáltatása után minap indított büntetőeljárás kapcsán elmondta: „a zilahi ügyészségnek Csűry István, a Királyhágómelléki és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke ellen gyakorolt megfélemlítése és maga az eljárás elfogadhatatlan, el kell ítélni, elvárjuk, hogy a református egyház igénylésének törvényes elbírálásban legyen része, és mihamarabb megoldódjon a visszaszolgáltatásra váró egyházi tulajdonok ügye.”

Vincze Loránt emlékeztetett: az Európai Parlament 2010-ben már készített egy tanulmányt a kárpótlások tárgyában, akkor a romániai helyzetet a gyakori jogszabály-változtatások miatt enyhén szólva kaotikusnak nevezték. Bár történtek erőfeszítések, de sajnos az elmúlt években nem javult – tette hozzá. „Uniós szempontból, ahogy ezt az Európai Bizottság is kifejtette, a kárpótlások nem megfelelő kezelése kihat az uniós tőke szabad mozgására, vagyis a négy alapszabadság egyikére” – zárta felszólalását az EP-képviselő.

Vincze Loránt javaslatára a szakbizottság nyitva hagyta a kérdést és további vizsgálódásra szólította fel az Európai Bizottságot.

Az EP Petíciós Bizottságában bírálták Vera Jourová alelnököt a Minority SafePack elutasítása miatt

Kétszeri halasztás után az Európai Bizottság alelnöke, Verá Jourová csütörtökön végre megjelent az Európai Parlament Petíciós bizottsága (PETI) előtt, hogy válaszoljon az európai polgári kezdeményezések (EPK) helyzetéről szóló kérdésekre. Felszólalásában az alelnök asszony kiemelte, hogy az End the Cage Age állatvédelmi kezdeményezés esetében jogalkotást javasolt, a Minority SafePack kapcsán pedig elmondta, tisztában van vele, hogy a Bizottság döntése nem kielégítő a szervezők számára. Elismételte, hogy az Európai Bizottság véleménye szerint a kezdeményezés elindítása óta eltelt nyolc évben számos előrelépés történt az európai kisebbségvédelem terén, ezért döntött úgy a Bizottság, hogy nem szükséges jogalkotás, viszont ígéretet tett, hogy folyamatosan monitorizálni fogják az intézkedések megvalósulását.

Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője az európai polgári kezdeményezések parlamenti jelentéstevőjeként felszólalásában üdvözölte az első sikeres polgári kezdeményezést, de cáfolta és hihetetlennek nevezte a Bizottság álláspontját a Minority SafePack ügyében. Az Európai Néppárt képviselőcsoportja nevében rámutatott: a Bizottság soha nem készített kutatást az európai nyelvi és kulturális sokszínűségről, és semmilyen konkrét intézkedése nem volt ezen a téren.  A Bizottság válaszában felsorolt intézkedéseknek semmi köze a kezdeményezés javaslataihoz: a roma stratégia, a rasszizmus és diszkrimináció elleni küzdelem célja nem a nemzeti és regionális kisebbségek támogatása – emelte ki.

További példának az Európa Tanács által létrehozott, Grazban székelő Európai Modern Nyelvek Központját említette, amelyet a Bizottság a nyelvi sokszínűség terén való együttműködés ideális intézményének tart, noha a Bizottságnak tudnia kellene, hogy a központ egyáltalán nem foglalkozik a kisebbségi és regionális nyelvekkel, és az EU és az Európa Tanács közti együttműködésnek jelenleg semmilyen formában nem része a kisebbségi jogok.

Az RMDSZ-es EP-képviselő kérdésére, hogy mi határozza meg a Bizottság döntését, és hogy a Bizottság szívéhez közel álló témának kell-e lennie ahhoz, hogy pozitív döntés szülessen egy kezdeményezés esetében, Jourová asszony csak annyit válaszolt, az európai kulturális hagyaték és a sokszínűség közel áll a Bizottság szívéhez.

A FUEN elnöki tisztségét is betöltő Vincze Loránt arra is kíváncsi volt, hogyan reagál Verá Jourová arra a felvetésre, hogy a Bizottság tulajdonképpen válogat a kisebbségek közt: míg egyesek esetében az alapvető értékekre és jogokra hivatkozva intézkedéseket javasol, addig a nemzeti kisebbségek esetében a tagállami kompetenciával érvel és folyamatosan ignorálja őket még diszkrimináció, el nem ismerés vagy a jogállamiság megsértése esetén is. Az alelnök azonban ebben az esetben is csak a roma stratégiáról és az Európa-szerte elharapózó antiszemitizmusról beszélt válaszában.

Az ülésen a liberális és a zöld frakció képviselői szintén bírálták az EB döntését.

A medvekérdés megoldásához Romániában életbe kell ültetni a vadgazdálkodási stratégiát

A székelyföldi megyei tanácselnökök által a medvekérdésben közösen benyújtott petíciót tárgyalta szerdai ülésén Vincze Loránt kérésére az Európai Parlament petíciós bizottsága (PETI). A bizottsági ülésen két másik, ugyanabban a témában benyújtott petíciót is tárgyaltak, ezek egyike egy Zsil-völgyi medvetámadás nyomán született, a másik pedig a medvék beszűkülő életterének problémáját tematizálja. Az ülésen meghallgatták a petíciósok, az Európai Bizottság és a képviselők véleményét is. A Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyei tanácselnökök által 2019 végén benyújtott petíciót Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke képviselte.

Bevezetőjében Borboly Csaba elmondta: Romániában 7 ezerre becsülik a medvék számát, ebből 2100 egyed él Hargita megyében, ez a nagyszámú populáció pedig konfliktusokhoz vezet: az elmúlt öt évben 1120 háziállatban tettek kárt, 54 személy szorult kórházi kezelésre és hét halálos áldozata volt a medvetámadásoknak, ezenkívül gyakoriak a medvék által okozott közúti balesetek is. A környezetvédelmi minisztérium eddigi intézkedései átláthatatlanok és követhetetlenek, a kármegelőzés pedig teljes mértékben hiányzik. „Felkérjük az Európai Parlamentet, hogy szólítsa fel Románia kormányát a károk megelőzésére, az emberi élet, a közbiztonság, a mezőgazdasági termés és állatállomány védelmében, és hogy foglalják bele az országos vidékfejlesztési programba a megelőző intézkedések tervezését és finanszírozását”  – mondta el a tanácselnök.

„Az emberi élet védelme és a gazdasági károk megelőzése számunkra mindennél fontosabb. Pontos felmérésre, észszerű megoldásra, vadgazdálkodásra van szükség, ezt az Európai Bizottság ma is nyilvánvalóvá tette álláspontjában. Minden feltétel adott, hogy Románia vadgazdálkodási stratégiát léptessen életbe. Az ügyet mindaddig nyitva kell tartani, amíg megnyugtató megoldás születik a Székelyföldön élők számára” – mondta el Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő, az Európai Néppárt témafelelőse. Néhány héttel korábban a képviselő Bukarestben Tánczos Barna környezetvédelmi miniszterrel egyeztetett. Az RMDSZ minisztere a probléma megoldását szeretné, tervei szerint előbb tudományos alapon felmérik az állományt, majd életbe léptetik az évek óta elfogadott menedzsmenttervet.

Vincze Loránt a bizottsági ülésen emlékeztetett: az Európai Bizottság megerősítette: az uniós élőhelyvédelmi irányelv (Habitat direktíva) tiltja a szigorúan védett fajok közé sorolt nagyvadak – így a barnamedve – szándékos befogását vagy megölését, de a közegészség és a közbiztonság, valamint a termények, az állatállomány vagy más típusú tulajdon súlyos károsodásának megelőzése érdekében a tagállamok eltérhetnek ezen rendelkezéstől. Ezek engedélyezése a romániai hatóságok hatáskörébe tartozik.

Ugyanakkor az EU közös agrárpolitikája az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapon (EMVA) keresztül támogathatja a nagyragadozók által okozott károk megelőzését vagy csökkentését elősegítő hatékony védelmi intézkedéseket, amennyiben a tagállamok vidékfejlesztési programjaik keretében így döntenek. Románia eddig nem élt ezzel a lehetőséggel.

A PETI bizottság úgy döntött, nem zárja le a petíciókat, mivel a kérdést nem tekinti megoldottnak.

RomaniaHungary