Kulcsszó - MSPI

Az Európai Parlament kulturális bizottságában elítélték a Minority SafePack elutasítását

“A Minority SafePack elutasítása kapcsán felmerül a gyanú, hogy az Európai Bizottság egyszerűen a könnyebb utat választotta, ahelyett, hogy intézkedéseket javasolt volna az Európai Unió kulturális és nyelvi sokféleségének védelmében, hogy elindított volna egy valódi párbeszédet a kisebbségi jogokról mint alapvető emberi jogokról, hogy vitába szállt volna a kisebbségi kérdésben vonakodó tagállamokkal” – mondta el Vincze Loránt az Európai Parlament kulturális bizottságának csütörtöki ülésén. A CULT bizottság az MSPI elutasítását követően kezdeményezett eszmecserét az EB képviselői és a képviselők között.

Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője, a művelődési bizottság tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a döntés aláássa a részvételi demokrácia eszközét: “Az Európai Parlament nagy igyekezettel készül az Európa Jövőjéről szóló vitára. Ennek a vitának a központjában az európai polgárok kell legyenek, állampolgári agorákat akarunk létrehozni. De mi is igazán a Minority Safepack, ha nem egy állampolgári agora? Ráadásul egy olyan agora, amelynek 1,2 millió résztvevője van! Ha az Európai Bizottság valóban komolyan veszi a polgárok akaratát, akkor felül kell vizsgálja a Minority SafePack polgári kezdeményezésre adott válaszát, új és konkrét elemeket tartalmazó választ kell kidolgozzon” – fogalmazott.

A bizottság tagjai, illetve a többi érintett szakbizottság képviselői egyaránt elítélték az EB döntését, megalapozatlannak nevezték az MSPI kilenc pontjára adott válaszát, és figyelmeztettek, hogy a döntés szembemegy 1,2 millió uniós polgár igényeivel, több tagállam és regionális kormánytámogató határozatával, a parlamenti bizottságok álláspontjával, illetve az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott határozatával.

Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő a petíciós és az alkotmányos ügyek bizottságok képviseletében szólalt fel, rámutatva: az EB 22 oldalas válasza az MSPI-ban megfogalmazottakra a jelenlegi intézkedések felületes felsorolása, amelyek közül számos egyáltalán nem kapcsolódik a kisebbségvédelmi kezdeményezéshez. Példának azt hozta fel, hogy az MSPI kéri egy Nyelvi Sokféleség Központ létrehozását, amely a legkisebb és legveszélyeztetettebb nyelvekre fókuszálna. Az EB válasza szerint ezzel az Európai Modern Nyelvek Központja foglalkozhatna. Az Európa Tanács által működtetett központnak azonban nincs illetékessége a kisebbségi és regionális nyelvek terén, és 26 éves története során soha nem is foglalkozott velük – mutatott rá Vincze Loránt. “Az ilyen típusú hibák és felületes megközelítések megbocsáthatatlanok, amikor az Unió alapértékeiről van szó” – figyelmeztetett.

Minority SafePack: az Európai Bizottság cserbenhagyta az őshonos kisebbségeket

2021. január 14-én az Európai Bizottság úgy döntött, hogy semmibe veszi több mint egymillió európai polgár kérését valamint az Európai Parlament állásfoglalását, és a Minority SafePack kezdeményezés alapján nem indít jogalkotást a nemzeti kisebbségek védelmében. Döntésével a Bizottság hátat fordított az őshonos kisebbségeknek, az aláíró polgároknak, a nagy többséggel támogató határozatot elfogadó Európai Parlamentnek, több támogató nemzeti kormánynak és régiónak.

„Az EB azoknak a kérését utasította el, akik számára az európai nyelvi és kulturális hagyaték megőrzése nem egy jól hangzó szlogen, hanem a mindennapok kihívása. Az EB vállon veregető álláspontja nem elégséges, az aláíró 1.123.422 polgár konkrét intézkedéseket, cselekvést várt. Válaszával a Bizottság cserbenhagyta az Unió nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó 50 milliónyi polgárát. Közülük több millió embert, akik saját országukban folyamatosan jogsérelem ért, most pedig az Európai Bizottság, amely a demokrácia, a jogállamiság, az értékelvűség és az igazság őreként hirdeti magát, szintén hátat fordít nekik” – kommentálta a döntést Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, a FUEN elnöke.

A kezdeményezők szerint az Európai Bizottság döntése több szempontból is hibás. Hiteltelenné teszi az európai polgári kezdeményezés intézményét – az európai részvételi demokrácia egyetlen eszközét – azzal, hogy a jogalkotást már az ötödik sikeres kezdeményezés esetén utasítja el. Az EU, ahelyett, hogy közelebb kerülne a polgárokhoz, éppen a polgároktól érkező javaslatokat hagyja sorozatosan figyelmen kívül – ez ma az EU demokráciadeficitje. A Bizottság ugyanakkor mellőzi az Európai Parlament társjogalkotóként hozott, háromnegyedes többséggel elfogadott felhívását, és annak ellenére utasítja el a jogalkotást, hogy az EP-ben minden frakció többsége támogatta a kezdeményezést.

Vincze Loránt a kezdeményezők nevében köszönetet mondott mindazoknak, akik mindvégig hittek az ügyben és kiálltak mellette. Megköszönte azoknak, akik aláírásukkal támogatták a Minority SafePacket – kiemelten a Kárpát-medencei és európai magyar közösségeknek, politikai szervezeteknek, egyházaknak és társadalmi szervezeteknek –, hogy az első pillanattól az ügy mellé álltak. “Az elmúlt nyolc év alatt értéket teremtettünk: soha nem volt ekkora nemzetközi sikere az erdélyi magyar közösségnek, az RMDSZ, európai partnerei segítségével ügyünket nemzetközi szintre vitte, az európai kisebbségvédelem zászlóshajójává vált. Összefogtuk Európa-szerte a nemzeti kisebbségeket, akik egységes, közös célokat fogalmaztak meg. Ilyen szintű együttműködés korábban még soha nem volt” – hangsúlyozta Vincze Loránt.

„A 2019-es EP-választási kampányban ígéretet tettünk arra, hogy az Európai Parlament napirendjére tűzzük a kisebbségek ügyét. Ennél többet tettünk: megnyertük az EP nagy többségének támogatását, és többek között a német Bundestag támogatását. Sajnálatos, hogy ügyünkben nem választott képviselők, hanem olyan brüsszeli bürokraták hozták meg a végső döntést, akik tulajdonképpen a kezdettől akadályt akadály után gördítettek elénk. Tudjuk, hogy igazunk van, jót akarunk kisebbségi közösségeinknek, jót akarunk a tagállamoknak, jót akarunk Európának, és az elmúlt közel egy évtized munkájának eredményét a brüsszeli bürokraták nem vehetik el tőlünk. Erőfeszítéseinket nem adjuk fel, és arra kérjük mindazokat, akik eddig mellettünk álltak, hogy ne adják fel” – fogalmazott az RMDSZ EP-képviselője.

Vincze Loránt rámutatott: „A Bizottságnak be kellene látnia, hogy az uniós polgárok akaratát az Európai Parlament képviseli, és minden olyan döntésével, amely ellentétes a Parlament álláspontjával, gyakorlatilag az uniós polgárok akaratával megy szembe. Mi továbbra is hiszünk az Európai Unióban, hiszünk az együttműködésben, a jog érvényesülésében, ezért új eszközökkel, új lendülettel keressük a megoldást: az őshonos kisebbségi nyelvek és kultúrák érvényesülését és védelmét. Olyan alapokat teremtettünk, amelyekre építkezni lehet, egy olyan Európáért, amely minden polgárára egyenlőként tekint.”

Minority SafePack: az Európai Parlament jogalkotásra szólítja fel az Európai Bizottságot

Döntő többséggel – 524 igen, 67 nem szavazattal, 103 tartózkodással – fogadta el az Európai Parlament a Minority SafePack kezdeményezést támogató állásfoglalást csütörtökön, 2020. december 17-én. Így az MSPI az első olyan európai polgári kezdeményezés, amelyről plenáris vitát szervezett és állásfoglalást fogadott el az EP. “A mai szavazással és a hétfői plenáris vitával az Európai Parlament a lehető leghatározottabb jelzést adta az Európai Bizottságnak, hogy indítsa be a jogalkotást a Minority SafePack kezdeményezésben foglaltakra alapozva. Ez egy nagy győzelem számunkra!” – kommentálta a döntést Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, a FUEN elnöke.
Állásfoglalásában az Európai Parlament “támogatásáról biztosítja a „Minority SafePack – egymillió aláírás a sokszínű Európáért” európai polgári kezdeményezést; felszólítja a Bizottságot, hogy ennek megfelelően lépjen fel, és tegyen javaslatot az uniós Szerződéseken, az európai polgári kezdeményezésről szóló rendeleten, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvén alapuló jogi aktusokra.”
Az Európai Parlament szerint az Uniónak ösztönöznie kell a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmét biztosító tagállami intézkedéseket; felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozza ki a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmére vonatkozó uniós szabályok közös keretét; felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést, tartsák tiszteletben a kisebbségekhez tartozó személyek jogait, és biztosítsák e jogok teljes körű érvényesítését. A Parlamenti ugyanakkor szorgalmazza az EU és az Európa Tanács közötti, egymást kölcsönösen erősítő együttműködést a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogainak védelme terén.
A dokumentum elismeri, hogy a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme a tagállami hatóságok elsődleges felelőssége, de ugyanakkor rámutat, hogy az Unióra jelentős feladat hárul abban a tekintetben, hogy támogassa a tagállamokat ennek a felelősségnek a gyakorlásában. Ugyanakkor felszólítja a tagállamokat, hogy osszák meg egymással a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmével és támogatásával kapcsolatos bevált gyakorlataikat, az EU-t pedig kéri, hogy segítse elő az ilyen gyakorlatok cseréjét.
Az állásfoglalás reflektál az MSPI kilenc pontjára. Dokumentumával az Európai Parlament többek közt felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy Unió-szerte mozdítsák elő a nyelvtanulást, beleértve a kisebbségi nyelvek tanulását is; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy a finanszírozási programok tervezésekor vegyék figyelembe a nemzeti és nyelvi kisebbségek igényeit; úgy véli, hogy a többnyelvűség és a kulturális sokszínűség védelme a regionális fejlődés és innováció motorja, ezért az európai strukturális és beruházási alapoknak és a kohéziós alapoknak ezt figyelembe kell venniük; leszögezi: minden egyes európai uniós polgárnak lehetősége kell legyen arra, hogy saját nyelvén élvezhesse a kultúrát és szórakozhasson.
“Hosszú és nehéz utat jártunk be a Minority SafePack-kel, amióta az RMDSZ kezdeményezésére megszületett és a FUEN felkarolásával útjára indult. 2013-as elindítása óta valószínűleg többet sikerült elérnünk, mint amire sokan számítottak. Az Európai Unió Törvényszékén győztünk az Európai Bizottsággal szemben; nemzeti üggyé emeltük a kezdeményezést, de európai üggyé is; kisebbségi szolidaritási mozgalmat építettünk köré, és 1 123 422 hitelesített támogatói aláírást gyűjtöttünk, 11 tagállamban átlépve a küszöbértéket; sikerült magunk mellé állítanunk sokakat a többségből – döntéshozókat, parlamenteket és kormányokat, de egyszerű embereket is. És végül az uniós polgárok képviselői is az ügy mellé álltak. Az utolsó lépést azonban már az Európai Bizottságnak kell megtennie. Rajtuk áll, hogy meghallják-e ezeket a hangokat, és tesznek-e egy bátor lépést egy olyan Európa irányába, amelynek minden polgára egyenlő” – nyilatkozta Vincze Loránt a szavazást követően.
Az Európai Bizottságnak január 15-ig kell közzétennie álláspontját a Minority SafePack javaslatairól.

A Minority SafePack kezdeményezéssel az EU napirendjére került a kisebbségvédelem

A Minority SafePack révén először szervezett vitát az Európai Parlament egy európai polgári kezdeményezésről és határozat elfogadását is első ízben tervezi. Az európai kisebbségi polgári kezdeményezést az RMDSZ 2012-ben indította útjára, és a FUEN koordinációjával széles körű európai támogatást szerzett. A hétfői parlamenti vitával az őshonos kisebbségek védelme az EU napirendjére került. A felszólaló EP-képviselők többsége támogatásáról biztosította a kezdeményezést. Az Európai Bizottságot az ülésen Johannes Hahn költségvetésért és igazgatásért felelőse biztos képviselte. A témát élénk érdeklődés övezte, harminc képviselő kapott szót a vitában és véleményezte a készülő határozattervezetet.

Az állásfoglalás-tervezetet öt európai képviselőcsoport, az Európai Néppárt, a baloldali Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, a liberális Renew Europe, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal közös előterjesztése. Az előterjesztés egyik néppárti kezdeményezőjeként Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő, az MSPI európai kampányát koordináló FUEN elnöke a vitán elmondta: „Több mint egy millió százezer polgár írta alá a Minority SafePack kezdeményezést. Az ő hangjukat és elvárásaikat kell meghallania a Bizottságnak. Ők a népességfogyás, a nyelvvesztés megállítását kérik” – mondta az EP-képviselő. Kitért arra, hogy egyesek szerint ez egy érzékeny téma, aminek az az oka, hogy míg egyes tagállamok védik és megbecsülik a nemzeti kisebbségeket, más országokban el sem ismerik őket, és vannak olyan országok, ahol az állam nem tartja be a meglévő kisebbségvédelmi törvényeket.

„Az Európai Bizottság már bebizonyította, hogy fel tud lépni a szerződésekbe foglalt értékek mentén, amikor stratégiát alkotott más kisebbségek védelmében. A Minority SafePack kezdeményezés hatására tegye ugyanezt az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségekért: védjük meg közös európai hagyatékunkat!” – fogalmazott Vincze Loránt, arra kérve a Bizottságot, hogy a polgárok indítványára és a parlament határozata nyomán tegyen bátor lépést a jogalkotásban.

 

Az Európai Bizottág képviselője, Johannes Hahn válaszában köszönetet mondott az érdekfeszítő vitáért, az új szempontokért, kiemelte, hogy az Európai Unió jelszava az Egység a sokféleségben, amelynek a kisebbségi kultúrák és nyelvek is része, illetve az Unió alapértékének számít a kisebbségek jogainak védelme. Hozzátette: az Európai Bizottság érdeklődéssel várja a parlament állásfoglalását végső döntése meghozatala előtt.

Az MSPI-t támogató állásfoglalás tervezetéhez szerdáig nyújthatnak be módosító javaslatokat a képviselők, a végszavazás csütörtökön lesz. Ezt követően az Európai Bizottságnak január 15-ig kell közzétennie álláspontját a Minority SafePack javaslatairól.

„A mai plenáris ülésen újabb megerősítést nyert, hogy nem vagyunk egyedül, hogy az őshonos kisebbségek ügye egy olyan európai ügy, amelynek számos támogatója van a kisebbségek és a többség körében is. A felszólaló 30 képviselő négyötöde támogatott bennünket. Bízom benne, hogy ez fog visszaköszönni a csütörtöki végszavazáson is, és az Európai Parlament határozott, erős jelzést ad az Európai Bizottságnak, hogy konkrét lépéseket tegyen a nemzeti kisebbségek védelme és támogatása érdekében” – nyilatkozta Vincze Loránt a vitát követően.

A Minority SafePack az Európai Parlament plenáris ülésén

Hétfőn, december 14-én plenáris vitát szervez az Európai Parlament a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésről. A közép-európai idő szerint 17 órakor kezdődő plenáris ülésen előreláthatólag ez a második napirendi pont lesz. A képviselők az Európai Bizottság jelenlétében a parlamenti csoportok által megszabott időkeretben értékelik a kezdeményezést és véleményezik a határozattervezetet.

Párhuzamosan még folytatódik a határozat szövegének előkészítése, amelyhez a parlamenti csoportok módosító javaslatokat tehetnek le. Ezekről szerdán, december 16-án lesz szavazás. A módosítások utáni végső határozati javaslatról csütörtökön, december 17-én reggel lesz a végszavazás, ennek eredményét közép-európai idő szerint 13 órakor közli a Parlament. A vita magyar nyelven is követhető lesz az Európai Parlament honlapján: https://www.europarl.europa.eu/plenary/en/home.html

A Bundestag határozatban kéri az Európai Bizottságtól a Minority SafePack elfogadását

Határozatot szavazott meg pénteken, november 27-én a Minority SafePack támogatásáról a német Bundestag. Európa legnagyobb lakosságú és legbefolyásosabb országának parlamentje egyhangúlag megszavazott határozata felhívással fordul az Európai Bizottsághoz, hogy léptesse életbe a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezésben foglaltakat. A felhívást a kormányzó alakulatok, a kereszténydemokrata CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD kezdeményezte. Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, a határozat ötletét megfogalmazó FUEN elnöke szerint a Bundestag döntése a legjobbkor érkezett.

A dokumentum kijelenti, hogy Európában sajnos a kisebbségek védelme és támogatása még mindig nem számít magától értetődőnek, ezért tartják fontosnak, hogy a Bundestag és a német kormány támogassa az első olyan kezdeményezést, amely átfogó jogi keretet biztosítana a nemzeti kisebbségek védelmére és megerősítésére az Európai Unió szintjén. A határozat emlékeztet, hogy az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét és Nyelvi Chartáját nem minden uniós tagállam ratifikálta és alkalmazza. A koppenhágai kritériumok kettős mércéjének veszélyére is kitér: míg a csatlakozás előtt álló tagállamoknak szigorú feltételeknek kell eleget tenniük a kisebbségvédelem terén, a csatlakozás után senki nem kéri ezeket számon – sem rajtuk, sem a régebbi tagállamokon.

Ezért alapvető fontosságú, hogy az Európai Bizottság, az Európai Parlament, valamint az Európai Unió Tanácsa intézményi szinten foglalkozzon a kisebbségek védelmével, és hogy a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét rögzítsék az Európai Unió jogi kereteiben – szögezi le a határozat, amely a Minority SafePacket az őshonos kisebbségek egyik legfontosabb és határozottan a legsikeresebb kezdeményezésének nevezi az utóbbi években.

A Bundestag méltatja a FUEN, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának sikerét a több mint egymillió aláírás összegyűjtésében és rámutat, hogy az európai nyelvi és kulturális sokféleség tiszteletben tartása és támogatása, az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak hatékony védelme az Európai Unió állandó és fontos feladata.

„Ez a támogatás a lehető legjobbkor jön, egy olyan időszakban, amikor Németország az Európai Unió soros elnöke, az Európai Bizottság elnöke pedig a német Ursula von der Leyen. Úgy gondolom, az Európai Parlament decemberi plenáris határozata és az Európai Bizottság januári hivatalos döntése előtt az eddigi legfontosabb támogatást sikerült most megszerezni” – fogalmazott a Bundestag-határozat elfogadását követően Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, a FUEN elnöke.

Kiemelte, hogy egyre több európai partner ért egyet abban, hogy az őshonos kisebbségeknek védelemre, támogatásra van szükségük, ehhez pedig uniós politikát kell kialakítani. Vincze Loránt hangsúlyozta, hogy „a Bundestag mai határozata azt is igazolja, hogy az RMDSZ jó utat választott, amikor a Kárpát-medencei magyar közösségekkel és európai szövetségeseinkkel közösen elkezdett a kisebbségvédelem európai szintre emelésén dolgozni. Ma az őshonos kisebbségek védelme már nem csak erdélyi, nem csak magyar, hanem európai ügy. Ez már önmagában is siker, amelyért éveken keresztül keményen dolgoztunk, Bukarestben, Budapesten, Brüsszelben és Európa többi fővárosában is” – mondta az RMDSZ EP-képviselője, a FUEN elnöke.

EUstrat konferencia: a Minority SafePack új fejezetet nyitott az európai integrációban

A Minority SafePack mint a nemzeti kisebbségek érdekérvényesítési eszköze címmel szervezett konferenciát pénteken, november 13-án az EUstrat – Európa Stratégia Kutatóintézet, az Eötvös József Kutatóközpont és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Navracsics Tibor volt európai biztos, az EUstrat intézetvezetője kiemelte: az MSPI-hoz kapcsolódó vita kitüntetett jelentőségű, épp ezért választották első nyilvános eseményükre ezt a témát. „A magunk módján így kívánunk hozzájárulni, hogy az MSPI, amely már új fejezetet nyitott az európai integrációban, sikeresen tudja teljesíteni küldetését” – fogalmazott, hozzátéve: a kisebbségvédelem kérdése a kezdeményezésnek köszönhetően megjelent az európai belpolitika radarján, az Uniónak pedig szembesülnie kell ezzel a problémával, foglalkoznia kell vele, és választ kell adni a kérdésekre.

„A Minority SafePack történelmi jelentőséggel bír az európai őshonos nemzeti kisebbségek érdekérvényesítése szempontjából, hiszen eddig az Európai Bizottság nem foglalkozott közvetlenül az ügyeinkkel, sem a mienkkel, sem más közösségekével” – mutatott rá előadásában Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke. Az EU nagy hiányossága, hogy bár a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása az Európai Unióról szóló szerződés II. cikkelyében rögzített alapérték, a másodlagos uniós jogforrások hiánya miatt ez a gyakorlatban nincs hatással a nemzeti kisebbségek helyzetére, mondta el.

Az RMDSZ EP-képviselője szerint jó döntés volt, hogy a magyar közösségek jogérvényesítéséhez európai szövetségeseket szerezzenek, és európai keretbe emeljék törekvéseiket. „A Minority SafePackkel építkezünk az európai kisebbségvédelemben, és egyértelműen kezd látszani az eredménye ennek a munkának. Ez segíthet Erdélyben abban, hogy a védekezésre kevesebb erőt kelljen fordítani, és többet építkezhetünk” – fogalmazott Vincze Loránt.

Vizi Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az uniós kisebbségvédelmi törekvések történetét vázolta fel előadásában, rámutatva: a Minority SafePack a meglévő jogi alapokat próbálja a lehető legjobban használni a kisebbségek érdekében.

Gál Kinga Fideszes EP-képviselő, az Európai Parlament Kisebbségi intergroupjának társelnöke az Európai Bizottság nemzeti kisebbségeket érintő kérdésekben tanúsított elutasító álláspontját bírálta. Szerinte az MSPI előnye, hogy kidolgozói nem egy egységes jogszabálytervezetet képzeltek el, hanem számos területen kérnek az őshonos kisebbségek számára előnyös jogszabály-módosítást. „A lehetőségek tárháza nagy, az ajtó félig nyitva, az a kérdés, hogy az Európai Bizottság kitárja az ajtót, vagy megpróbálják halkan visszacsukni. A mi dolgunk az, hogy ne engedjük, hogy visszacsukják az ajtót” – mondta Gál Kinga.

A konferencia tanulságait összegző Koller Boglárka, az NKE nemzetközi rektorhelyettese nemzetstratégiai fontosságúnak nevezte az MSPI-t, ugyanakkor hangsúlyozta: „bár ez nekünk nagyon fontos, nem csak nekünk fontos”, utalva arra, hogy a kezdeményezés körül széles körű európai szolidaritás alakult ki a kisebbségek körében.

Pozitív volt a Minority SafePack fogadtatása az Európai Parlament nyilvános meghallgatásán

Pozitívan viszonyult az EP-képviselők többsége, de az európai intézmények képviselői is a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezés jogalkotási javaslataihoz az Európai Parlamentben csütörtökön, október 15-én tartott nyilvános meghallgatáson. A kezdeményező bizottság tagjai fejezetenként mutatták be javaslataikat az Európai Parlament szabadságjogok (LIBE), művelődési (CULT) és petíciós (PETI) szakbizottságai szervezte meghallgatáson.

A meghallgatást élénk érdeklődés övezte, a felszólaló több mint negyven képviselő háromnegyede  támogatásáról biztosította a kezdeményezést, és a jogalkotás beindítására biztatta az Európai Bizottságot. A leghangosabb ellenzők romániai EP-képviselők voltak.

Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő, a FUEN elnöke felszólalásában kifejtette: “Az elmúlt években az alapvető jogok és értékek egyre fontosabbá váltak. A kisebbségi jogok az alapvető jogok részét képezik, és európai értéket képviselnek. Ma itt az ideje ez alapján cselekedni. Az uniós politikák és finanszírozás révén támogathatjuk kisebbségeinket abban, hogy megbecsültnek, védettnek és egyenlőnek érezzék magukat.” Az Európai Néppárt képviselőcsoportjának nevében javasolta egy parlamenti határozat elfogadását, amely felkéri az Európai Bizottságot a jogalkotásra az MSPI-ban foglaltak alapján.

Az EU Alapjogi Ügynöksége, az Európai Régiók Bizottsága, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, illetve az Európa Tanács Nyelvi Chartájanak képviselői egyaránt üdvözölték a kezdeményezést, amelyet fontosnak és támogatandónak neveztek.

Az MSPI Polgári Kezdeményező Bizottságának nevében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke összegezte a meghallgatáson elhangzottakat, kiemelve: „A kisebbségek mindig hozzáadott értéket jelentenek egy tagállamban. Európának nem szabad erről lemondania, mert akkor önként mond le saját kulturális öröksége és sokszínűsége egy jelentős részéről. Bízunk abban, hogy a mai eszmecserével közelebb kerültünk a jogalkotáshoz, és megerősítettük mindazt, ami számunkra fontos.

„Nagyon elégedett vagyok. A támogató hangok azt bizonyítják, hogy az Európai Parlamentben nagy többség áll az őshonos kisebbségek védelme mögött. Ismét bizonyosságot nyert az, hogy az őshonos kisebbségek itt, Európában nincsenek magukra. Nagyon sok olyan kollégám szólalt fel, aki támogatja az ügyünket, fontosnak tartotta, hogy eljöjjön és elmondja: az Európai Parlamentnek foglalkoznia kell az őshonos közösségekkel, az Európai Uniónak törvényeket kell elfogadnia a védelmükben. Nem csupán több mint egymillió polgár támogatása van mögöttünk, hanem a parlamenti képviselőknek a hangja is, illetve azoké az intézményeké, amelyek képviseltették magukat. Románia most sem cáfolta meg magát, a román felszólalók továbbra is követték a kezdeményezésünket elutasító álláspontot, de ezúttal is magukra maradtak. Köszönöm az anyaországi képviselők kiállását, akik párthovatartozástól függetlenül támogatják ezt a nemzeti ügyet! Köszönöm azoknak, akik velünk tartottak, szurkoltak, nagyot léptünk előre, és a munkát folytatjuk!” – nyilatkozta Vincze Loránt a meghallgatást követően.

Október 15-én lesz a Minority SafePack nyilvános meghallgatás az EP-ben

Újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a Minority SafePack: az Európai Parlamentben október 15-én délelőtt lesz az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés nyilvános vitája. A meghallgatás időpontja eredetileg március 23-ára volt kitűzve, de járványügyi korlátozások miatt az Európai Parlament szakbizottságai elhalasztották. A meghallgatás most is részben távkapcsolattal fog lezajlani.

Az RMDSZ kezdeményezésére indított, a FUEN koordinációjával zajlott kampányban 2018-ban 1 123 422 hitelesített aláírás gyűlt össze a kezdeményezésre, amely uniós védelmet és támogatást kér az őshonos kisebbségek nyelvének és kultúrájának megőrzésében, jogaik szavatolásában.

A kisebbségvédelmi kezdeményezés javaslatait a kezdeményező bizottság tagjai és a szakértők közösen mutatják be. A nyilvános vitán beszédet mond Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A meghallgatást az Európai Parlament szabadságjogok (LIBE), kulturális (CULT) és petíciós (PETI) szakbizottságai szervezik és EP-képviselők mellett, az Európai Bizottság, az Európai Tanács, az EU Alapjogi Ügynöksége, a Régiók Bizottsága képviselői is részt vesznek rajta.

Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, a FUEN elnöke elmondta, hogy a járványhelyzet elhúzódása miatt nem volt életszerű személyes jelenlétű nyilvános vitára várni. „A szükséges aláírások összegyűltek, a törvényjavaslatokat kidolgoztuk, az előkészítő munkát elvégeztük, most az Európai Parlament és a Bizottság előtt be kell mutatnunk és meg kell védenünk az őshonos kisebbségek védelmében megfogalmazott javaslatainkat. Az elmúlt hónapokban, az Európai Parlamentben folyamatosan dolgoztam a politikai támogatás megszerzésén, azt gondolom, eredményesen, jók a kilátásaink. De többet október 15-én és azt követően látunk majd” – nyilatkozta az EP-képviselő.

Az ülést élő közvetítésben, magyar nyelven is követni lehet az Európai Parlament honlapján. Előzetes regisztráció nem szükséges. A vonatkozó linket az ülést megelőzően közzétesszük.

Később dönt az EB a Minority SafePackről, újraindul a nemzeti régiós aláírásgyűjtés

Bár kissé megkésve, de végül méltányos és igazságos döntést hozott az Európai Bizottság az európai polgári kezdeményezések határidejének meghosszabbításával. A legtöbb uniós országban hónapok óta tartó kijárási tilalom jelentősen megnehezítette az aláírásgyűjtések megfelelő népszerűsítését, ugyanakkor teljes mértékben ellehetetlenítette a papír alapú aláírások gyűjtését. Úgy értékelem, a Bizottság mostani döntésével megfelelő megoldást talált a kialakult helyzetre” – nyilatkozta Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője.

Az európai polgári kezdeményezések parlamenti jelentéstevői minőségében Vincze Loránt már március 17-én azzal a kéréssel fordult Vera Jourova alelnökhöz és Ilze Juhanosne főtitkárhoz, hogy a koronavírus-járvány miatt hozott megszorító intézkedések miatt az Európai Bizottság hosszabbítsa meg a futó polgári kezdeményezések határidejét. Ezt később több polgári kezdeményezés polgári bizottsága és más EP-képviselők is kérvényezték.

Az Európai Bizottság szerdán, május 20-án tette közzé a nemzeti régiók támogatásáért indított és a Minority SafePack polgári kezdeményezéseket érintő intézkedéseit. Eszerint a március 11-én – ezen a napon nyilvánította az Egészségügyi Világszervezet világjárványnak a koronavírust – futó aláírásgyűjtések határidejét egységesen hat hónappal növelik. Ugyanakkor a Bizottságnak lehetősége lesz további három hónappal meghosszabbítani a határidőt, amennyiben a tagállamok több mint felében vagy az Unió összlakossága legalább 35 százalékának otthont adó tagállamokban még mindig az aláírásgyűjtést nehezítő intézkedések (például kijárási tilalom) lesznek érvényben a COVID-19 járvány miatt a határidő lejártakor. A Bizottság többször is élhet a három hónapos hosszabbítás lehetőségével, de az aláírásgyűjtések össz-időtartama nem haladhatja meg a két évet.

Az RMDSZ EP-képviselője reményét fejezte ki, hogy a második aláírásgyűjtési időszakkal a nemzeti régiók védelmében indított kezdeményezés esetében az egymillió aláírás mellett a másik érvényességi feltétel is teljesül, és a még hiányzó négy tagállamból is összegyűl a minimális aláírásszám.

A Minority SafePack esetében eredetileg március 23-ára volt beütemezve a nyilvános meghallgatás az Európai Parlamentben, az Európai Bizottságnak pedig július 10-ig kellett volna közzétennie álláspontját. Az új intézkedések értelmében az Európai Parlamentnek a lehető legrövidebb időn belül kell megszerveznie a nyilvános meghallgatást, amikor a járványügyi helyzet ezt lehetővé teszi, a Bizottságnak pedig a meghallgatástól számítva három hónapon belül kell közzétennie álláspontját. “Megnyugtató számunkra, hogy az Európai Bizottság nem akarja elsietni álláspontja közzétételét. Az, hogy három hónapot biztosítanak álláspontjuk kialakítására, azt a szándékot jelöli, hogy érdemben kívánnak foglalkozni a kezdeményezésekkel” – közölte Vincze, aki a FUEN elnökeként a Minority SafePack nemzetközi kampányát koordinálta.

Az Európai Bizottság intézkedéseit még az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is meg kell erősítenie. Vincze Lorántot május 20-án nevezte ki az EP alkotmányügyi bizottsága (AFCO) az európai polgári kezdeményezések határidőmódosításainak jelentéstevőjének. “Jelentéstevőként azon leszek, hogy minél hamarabb és zökkenőmentesen fogadjuk el a bizottsági javaslatot, hiszen az a részvételi demokrácia és az európai polgárok érdekeit szolgálja” – jelentette ki az RMDSZ EP-képviselője.

RomaniaHungary