Kulcsszó - mindset

Belefér-e a múltunk Európa jövőjébe? – A hagyományos értékek szerepe az Unió jövőjének alakításában

Az Unió legutolsó szerződésmódosítása óta eltelt bő másfél évtizedben többször felvetődött, hogy miként kellene módosítani az európai közösség működésének keretét, hatásköreit és eszközeit. Szó volt erről a pénzügyi, gazdasági és migrációs válság alatti időszakban, de újra előkerült a téma a járványhelyzet alatt és az Ukrajnában dúló háború hatására is. Az Európai Unió Jövőjéről szóló konferencia pedig a szerződések módosításának igényét fogalmazta meg. Az erdélyi magyarok számára fontos, hogy Európa jövőjét illetően hallassák hangjukat, hogy a sajátosan kisebbségi és erdélyi szempontok is jelenjenek meg a javaslatok között. Számunkra elsődleges, hogy itthon érezzük magunkat Erdélyben, Romániában, Európában.

A többségi kultúrák és nyelvek a jövőben is biztonságban lesznek, hiszen védelmükről, továbbéltetésükről maguk a tagállamok gondoskodnak. Az őshonos kisebbségi közösségek kultúrája, nyelve, hagyományai sokkal sérülékenyebbek, ezért támogatásra van szükségük. Ezért mi egy olyan Európát szeretnénk, amely elismeri, értékeli és támogatja az őshonos kisebbségek kultúráját.

Vincze Loránt európai parlamenti képviselő eszmecserére hívja önöket Európa és Erdély jövőjéről a Mindset – erdélyi ügyeink, európai szemmel elnevezésű konferenciasorozat újabb rendezvényén, amelynek központi témája a hagyományos értékek, a kulturális és nyelvi sokszínűség, a keresztény értékrend megőrzésének lehetőségei az Európai Unióban.

Belefér-e a múltunk Európa jövőjébe? – A hagyományos értékek szerepe az Unió jövőjének alakításában

című kerekasztal-beszélgetés hétfőn, 2022. június 27-én, délután 5 órakor kezdődik a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karán, a Hunyadi Mátyás díszteremben.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői:

François-Xavier Bellamy francia filozófus, európai parlamenti képviselő, a Les Républicains európai parlamenti delegációjának vezetője

Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ szövetségi elnöke

Szenkovics Dezső, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karának dékánja

Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója elnöke.

Az esemény házigazdája Balog Adalbert, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorhelyettese.

A MINDSET – Erdélyi ügyeink európai szemmel rendezvénysorozat célja az erdélyi szempontok és törekvések európai keretbe helyezése és eszmecsere az erdélyi magyarok helyzetéről európai döntéshozók, szakértők, közösségszervezők bevonásával. A sorozat célja, hogy bekapcsolja az erdélyieket az Európa jövőjéről való együtt gondolkodásba.

A MINDSET sorozat szervezője a FUEN, az RMDSZ és Vincze Loránt európai parlamenti képviselő.

Partnerek: a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Gecse Dániel Református Orvosi és Egészségügyi Szakkollégium

Mindset ifjúsági konferencia Marosvásárhelyen: Rólad csak veled!

„A fiataloknak nem megmondani kell, hogy mit csináljanak, hanem meg kell őket hallgatni. Európa jövője egyértelműen rólatok szól, ti lesztek a most születő döntések haszonélvezői – vagy kárvallottjai, ha nem megfelelő döntések születnek” – mondta el Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke a Mindset ifjúsági konferenciáján a marosvásárhelyi és Maros megyei diákszervezetek képviselőinek. A Rólad csak veled! című rendezvényen péntek délután a Gecse Dániel Református Orvosi és Egészségügyi Szakkollégiumban Kovács Domokos Péterrel, Magyarország ENSZ Ifjúsági Küldöttével, Karagich Bálinttal és Pirityi Somával, a külföldön tanuló magyarországi diákokat tömörítő Hungarian Youth Association vezetőivel, Olteán Csongorral, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnökével és Frunda Csengével, az RMDSZ marosvásárhelyi frakcióvezetőjével beszélgettek arról, milyennek képzelik el Európa jövőjét, a beszélgetésbe bevonva a mintegy hetven helyi fiatalt is.

A hálózatépítés jegyében a meghívottak a nemzetközi szervezetekben végzett magyar érdekképviseleti munkáról, a külföldi tanulással kapcsolatos tévképzetekről és a valós nehézségek leküzdéséről, a hazai ifjúsági törvény előkészítéséről, a mentorprogramok fontosságáról, a kisebbségvédelem útvesztőiről beszélgettek a Maros Megyei Magyar Diáktanács, a Maros Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács, az Érted Egyesület, a Jurátus Kör, a helyi egyetemek és középiskolák képviselőivel.

Kovács Domokos Péter az ENSZ ifjúsági küldötti szerepre olyan platformként tekint, amely teret ad nemcsak neki, hanem más fiataloknak is, akik önkéntesként részt vesznek a programban. A megpályázható országképviselet szerinte óriási felelősség, hiszen a küldött egy közösségért felel, és úgy is kell fellépnie. Az Európa jövőjéről szóló párbeszéd kapcsán egy módszertani javaslatot fogalmazott meg: szerinte a padokon való beszélgetés falusi mindennapok részét képező módszere hozná közelebb az emberekhez az európai témákat.

A Hungarian Youth Association eredetileg a Londonban tanuló magyar diákokat szerette volna összefogni, de hamarosan az Egyesült Királyság egészére kiterjedt tevékenysége, ma pedig már 11 országban tanuló mintegy 7000 diákot képviselnek – számolt be Karagich Bálint és Pirityi Soma. A közösségépítés mellett érdekképviseleti tevékenységet is folytatnak, és a megszerzett tudás otthoni kamatoztatása érdekében információs hidat építenek ki a magyar munkaerőpiac és a külföldön tanuló diákok között. Elmondásuk szerint tévhit, hogy a külföldön tanuló diákokat elveszíti az anyaország: felmérésük szerint a külföldön tanuló magyar diákok 60%-a szeretne visszatérni Magyarországra, de ennél jóval többen – 95% – venne részt szívesen magyar vonatkozású projektekben. Az Unió vonatkozásában a polgárok és a képviselők közti közvetlen kommunikáció fontosságát emelték ki, ennek köszönhetően került Vincze Loránt közvetítésével a Petíciós bizottság napirendjére az Egyesült Királyságban tanuló uniós diákok Brexit utáni ellehetetlenülése.

Olteán Csongor többek közt arról beszélt, hogy a romániai rendszerben nagyon nehezen haladnak előre az ügyek, ha valaki „nem fogja kézen őket és vezeti egyik iroda után a másikba”. Az ifjúsági törvény is jó ideje a fiókban van, jelenleg a minisztériumi átszervezések miatt, de reméli, hogy ennek eredményeképpen nagyobb hatásköre lesz a sportminisztériumtól a családügyi minisztériumhoz átkerülő ifjúsági államtitkárságnak. Uniós perspektívában azt kifogásolta, hogy jelenleg nincs olyan grémium, amely összefogná az uniós támogatással megvalósuló ifjúsági képzések, mobilitási projektek eredményeit, amelyek hozzájárulhatnának egy hatékony európai ifjúságpolitika megalkotásához.

„Tavalyelőtt bebizonyítottuk, hogy a fiataloknak nagyon nagy szerepe van ebben a városban. Néha kísért minket a kényelem, és kell némi unszolás. De ha megértjük, hogy a mi lábunk alatt van a gázpedál, nagy dolgokra vagyunk képesek” – fogalmazott Frunda Csenge.

Van létjogosultsága a hasonló rendezvényeknek, sikerült megszólítani vele a marosvásárhelyi ifjúsági szervezeteket, jövőbetekintő javaslatok hangzottak el Európa jövőjével kapcsolatban, folytatni kell a hasonló ifjúsági csúcstalálkozókat – fogalmazta meg Vincze Loránt a FUEN által szervezett rendezvény következtetését.

Mindset-konferencia: Európa jövőjéről és az uniós és tagállami jog viszonyáról vitáztak

„Rajtunk is múlik, és nekünk sem mindegy, hogy az Európai Unió hogyan fog fejlődni és milyen irányba mozdul – ebből az elgondolásból kiindulva vágtam bele a Mindset – erdélyi ügyeink európai szemmel rendezvénysorozatba. Közelebb akarom hozni az uniós témákat az erdélyiekhez, és a mi sajátos, kisebbségi létből fakadó elvárásainknak is teret akarok biztosítani az Európa jövőjéről szóló vitában” – mondta el pénteken, november 12-én Kolozsváron Vincze Loránt a Mindset első rendezvényén. Az RMDSZ EP-képviselője, a FUEN elnöke meghívására alkotmányjogi szakértők beszélgettek az Európai Unió és a tagállamok közti hatásköri vitákról és olyan jogi kérdésekről, amelyek az aktuális nagy európai témákhoz és kihívásokhoz kapcsolódnak.

Köszöntőjében Szenkovics Dezső, a rendezvénynek otthont biztosító Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karának dékánja az Unión belüli éles és megosztó vitákra hívta fel a figyelmet. Ezek kapcsán Vincze Loránt megjegyezte: úgy tűnik, a nyugati tagállamok folyamatosan meg akarják leckéztetni a keletieket, Brüsszel, ha problémát keres, mindig itt találja azt meg.

Sven Simon német alkotmányjogász és EP-képviselő egyetértett a felvetéssel, arra mutatva rá, hogy Nyugat gyakran nem veszi figyelembe a történelmi és az ebből fakadó szemléletbeli különbségeket az olyan megosztó témákban, mint az LGBTQI+ emberek jogai vagy a vallás szerepe. „Ha elvárjuk, hogy mindenki egyformán gondolkodjon, az szakadáshoz fog vezetni. Nem a keletiek kioktatására, hanem empátiára van szükség ezekben a kérdésekben” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez a kelet-nyugat közti szemléletbeli különbség még Németországon belül is markánsan érezhető.

Elmondta, az utóbbi években az Európai Unió mintha egyik válságból a másikba bukdácsolna bele: a migráció, a Kelet-Nyugat ellentét, a gazdasági válság, az euró válsága, a Brexit, a koronavírus és az energiaválság gyengítik az uniót. Eközben a polgárok többet várnak az Uniótól, mint amennyit a jelenlegi keretei lehetővé tesznek, például a kereskedelem és beruházások, a biztonság és védelem, az energiaunió, a kutatás és fejlesztés területén.

Az uniós és tagállami hatáskörök kapcsán a marburgi egyetem professzora kifejtette: az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jog, de még az Alkotmány előtt is, hiszen így garantálható az uniós jog egységes alkalmazása. Ugyanakkor a tagállamok különbözőféleképpen viszonyulnak ehhez: a német Alkotmánybíróság szerint például csak az uniós kompetencián belüli kérdésekben élvezhet elsőbbséget az uniós jog a nemzetivel szemben. A lengyel Alkotmánybíróságnak az a dogmatikus hozzáállása, hogy az Alkotmány mindig elsőbbséget élvez, kivéve azokat a konkrét helyzeteket, amelyekről az Alkotmány maga másképp rendelkezik. A cseh szemlélet ismét teljesen más megközelítést alkalmaz, és azt mondja, hogy az olyan területeken, mint a védelem vagy a környezetvédelem, pontosan a tagállami hatáskörök átruházása teremt lehetőséget a szuverenitásra, mivel a tagállamok egymagukban képtelenek lennének szuverenitást gyakorolni ezeken a területeken.

Varga Attila alkotmánybíró, a Sapientia EMTE docense kifejtette: bár Románia általában nagy előszeretettel vesz át államszervezeti megoldásokat a franciáktól, az Alkotmány és az Alkotmánybíróság tekintetében a német szövetségi Alkotmánybíróság esetgyakorlatát részesíti előnyben. Elmondta: a román alkotmánybíróság és az EU Bírósága között is az igazságszolgáltatás egészét érintő – a lengyelhez hasonló – vita van, hiszen az uniós csatlakozás előtt, 2006-ban elfogadott kontrollmechanizmus még mindig érvényben van. „Nem azt mondom, hogy nincs vita vagy problémák az igazságszolgáltatás megszervezése kapcsán, de hogy milyen testületeket, nyomozó, ügyészségi szerveket hoz létre az állam, erre talán mégsem uniós normák kellenének, hanem kellen hagyni, hogy az állam maga járja végig ezt az utat” – fogalmazott az alkotmánybíró. Sven Simon felsorolását kiegészítve hozzátette: a román Alkotmánybíróság szerint az uniós jognak nem lehet elsőbbsége a tagállami Alkotmánnyal szemben, csak a jogszabályokkal szemben, az Alkotmány ugyanakkor kimondja, hogy az Alkotmánybíróság döntései kötelező érvényűek – ergo egy uniós döntés nem írhatja felül azokat.

Fábián Gyula, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem docense, Kolozs megye volt főügyész-helyettese arról beszélt, hogy az Európai Unió egyáltalán nem szól semmit a nemzeti kisebbségek helyzetéről – kivéve a romákat –, annak ellenére, hogy az Európai Parlament számos határozatot fogadott el ebben a témakörben.  A koppenhágai kritériumok lefektetésekor az EU szempontja az volt, hogy nem akarnak etnikai konfliktusokat importálni keletről nyugatra, de az uniós csatlakozás óta semmi sem változott pozitív irányban: a visszaszolgáltatási folyamat leállt, a szimbólumhasználat továbbra is akadályozva van, tagadják a kollektív jogokat, és a kisebbségi nyelv hivatalos regionális nyelvvé válásában reménykedni sem lehet – mutatott rá a professzor.

Konkrét javaslatot is megfogalmazott az Európa jövője konferencia kapcsán: egy, a Régiók Bizottságához hasonló szerv létrehozását tartja szükségesnek a nemzeti és etnikai kisebbségek számára, amely a kisebbségekre vonatkozó ügyekben legalább tanácsadói felhatalmazással rendelkezzen, mert egyébként nincs esélyünk befolyásolni a folyamatokat.

A MINDSET – Erdélyi ügyeink európai szemmel rendezvénysorozat célja az erdélyi szempontok és törekvések európai keretbe helyezése és eszmecsere az erdélyi magyarok helyzetéről európai döntéshozók, szakértők, közösségszervezők bevonásával. A sorozat célja, hogy bekapcsolja az erdélyieket az Európa jövőjéről való együttgondolkodásba.

A MINDSET sorozat partnere a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, az Európai Néppárt Képviselőcsoportja és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója.

Mindset-konferencia: EU-s hatáskörök – jogi vergődések a korlátok és a lehetőségek között

Az Európai Unió konzultációt indított a polgárokkal arról, hogyan képzelik el a jövőt, hogyan kellene átalakítani, mivel kellene foglalkoznia, mit kellene másként csinálnia. Az erdélyi magyarok számára fontos, hogy ebben a konzultációban ők is hallassák hangjukat, hogy a sajátosan kisebbségi és erdélyi szempontok is részei legyenek a nagy európai víziónak. Mert mindannyiunk számára fontos, hogy itthon érezzük magunkat Erdélyben, Romániában, Európában.

Vincze Loránt európai parlamenti képviselő közös felvetésekre és eszmecserére hívja önöket Európa és Erdély jövőjéről a Mindset – erdélyi ügyeink, európai szemmel elnevezésű konferenciasorozat első rendezvényén, amelynek központi témája az Európai Unió hatáskörei, az EU-s kompetenciák ügyében hozott tagállami alkotmánybírósági határozatok és az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata, hatásköri lehetőségek a kisebbségvédelem területén.

Az EU-s hatáskörök – jogi vergődések a korlátok és a lehetőségek között című kerekasztal-beszélgetésre pénteken, 2021. november 12-én 17:30-tól kerül sor a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán, a Hunyadi Mátyás díszteremben. A járványügyi intézkedések miatt a rendezvényen személyesen csak a Sapientia EMTE hallgatói vehetnek részt, de az eseményt online követni lehet Vincze Loránt, illetve a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának Facebook-oldalán.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői:

Dr. Sven Simon német alkotmányjogász, a CDU európai parlamenti képviselője, a marburgi Philipps Egyetem professzora

Dr. Varga Attila, az Alkotmánybíróság bírája, a Sapientia EMTE docense, korábbi parlamenti képviselő

Dr. Fábián Gyula, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem docense, Kolozs megye volt főügyész-helyettese

Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, az Alkotmányügyi Bizottság alelnöke.

Az esemény házigazdája Dr. Szenkovics Dezső, a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának dékánja.

A MINDSET – Erdélyi ügyeink európai szemmel rendezvénysorozat célja az erdélyi szempontok és törekvések európai keretbe helyezése és eszmecsere az erdélyi magyarok helyzetéről európai döntéshozók, szakértők, közösségszervezők bevonásával. A sorozat célja, hogy bekapcsolja az erdélyieket az Európa jövőjéről való együttgondolkodásba.

A MINDSET sorozat partnere a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, az Európai Néppárt Képviselőcsoportja és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója.

RomaniaHungary