Kulcsszó - Szlovákia

Nemzeti kisebbségi ügyben ismét elutasítja a felelősségvállalást az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság szerint a Beneš-dekrétumok történelmi dokumentum, jelenleg nincsen joghatása, alkalmazása pedig nem ütközik az uniós jogba. Ezt a brüsszeli testület a Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, a FUEN elnöke által március elején küldött írásbeli kérdésére adott múlt heti válaszában írta le, amely a szokásos válaszadási határidőt jóval túllépve érkezett.

A képviselő a közelmúltbeli szlovákiai kárpótlási ügyek kapcsán arról kérdezte az Európai Bizottságot, hogyan maradhatott érvényben és hogyan alkalmazható a szlovák jogrendben még ma is a faji alapon diszkrimináló dekrétumok egy része. Didier Reynders igazságügyi biztos válaszában leírta, hogy „A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 104/1945. sz. Határozata (…)a nemzeti hatóságok által az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőzően hozott történelmi jogi aktus.”Vincze Loránt szerint felháborító, hogy a válaszadást megelőző hónapokban a Bizottság láthatóan arra sem vette a fáradtságot, hogy pontosan utánanézzen a felvetett problémának, és érdemben vizsgálja a helyzetet. A képviselő úgy véli, az EB egyszerűen kivette a fiókból a már másfél évtizede berögzült válaszszövegét, és továbbküldte azt.

Vincze Loránt sajtónyilatkozatában leszögezte: „Míg más diszkriminációt és kisebbségi kérdéseket érintő ügyekben a Bizottságnak akár egy sajtóhír is elegendő arra, hogy az uniós jog sértését feltételezze, ha évtizedes, őshonos kisebbségi közösségek egészét megbélyegző európai szégyenfoltról van szó, csak annyit tud mondani, hogy a rendelkezésére álló információk alapján az ügy nem kapcsolódik az uniós joghoz.” A képviselő emlékeztetett arra, hogy szakértők többször rámutattak: az ingatlanpiaci jogügyletek, illetve kárpótlások az uniós tőke szabad mozgásának témájához tartoznak, ezért nem lehet kijelenteni, hogy nem érintik az uniós belső piacot.

Az RMDSZ képviselője úgy döntött, a kérdést nem hagyja annyiban, és addig tér vissza rá, amíg színt nem vall az Európai Bizottság a Beneš-dekrétumok ügyében, amely a Felvidéken még ma is fájdalmas és fontos kérdés.

A képviselő kérdése ITT olvasható, a Bizottság válasza pedig ITT.

 

Beneš-dekrétumok: Elfogadhatatlan a 21. század Európájában nemzetiségi alapon ingatlanokat elkobozni

Az Európai Parlament Petíciós bizottságának napirendjén szerepelt kedden a Szlovákiában még mindig érvényben lévő Beneš-dekrétumok ügye. „A vagyonelkobzásokat elrendelő Beneš-dekrétumok eltörlése közelebbről tekintve Szlovákia történelmi adóssága, de az alapjogokat védő és a diszkrimináció minden fajtáját elítélő Európai Uniónak is kötelessége megszólalni az ügyben és elmarasztalni a felvidéki magyarok jogfosztását” – fogalmazott Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője az ülésen. A szakbizottság napirendjén két petíció szerepelt. Az egyiket 2012-ben kezdeményezte Juhász Imre, a magyar Alkotmánybíróság tagja és Hahn-Seidel Alida, a németországi Hunnia Baráti Kör képviselője, a másik petíciót PráznovszkyMiklós érsekújvári ügyvéd, a Nobilitas Carpathiae elnöke és Thajnay Mária, azEmberi Jogok Közép-Európai Bizottságának főtitkára nyújtotta be 2014-ben.

A Beneš-dekrétumok 1945-ben születtek, a csehszlovák államiság alapját jelentették, de közülük tizenhárom a német és magyar kisebbséget a kollektív bűnösség elve alapján hurcolta meg. Az RMDSZ EP-képviselője felszólalásában emlékeztetett rá: a szlovák parlament 2007-ben, három évvel az uniós csatlakozást követően határozatban erősítette meg a dekrétumok sérthetetlenségét, majd annak Alkotmányügyi Bizottsága 2018-ban tette ugyanezt.

Az uniós intézményekben többször téma volt már a dekrétumok ügye, az Európai Parlament már az érintett tagállamok uniós csatlakozását megelőzően heves vitákat tartott róluk. A Petíciós Bizottság sem először foglalkozik a témával, jelentős elmozdulás uniós szinten viszont még nem történt. A felvidéki magyar EP-képviselők a korábbi mandátumok során folyamatosan azon dolgoztak, hogy nyitva maradjanak a Beneš-dekrétumokról szóló petíciók. Vincze Loránt EP-képviselőként a felvidéki magyar ügyek európai parlamenti képviseletét is vállalta, kiemelten a diszkriminatív dekrétumok ügyét.

Vincze Loránt az Európai Bizottság álláspontját cáfolva felhívta a figyelmet: csupán látszólag van szó egy történelmi jogszabálygyűjteményről, hiszen az elmúlt hónapok eseményei, például a D4-es autópálya építésénél állami hatóság által elindított tulajdon-elkobzási kísérlet, illetve a Bosits-ügy azt bizonyítják, hogy egyes dekrétumok joghatása ma is megvan.

„A 21. században – állami hatóságok közreműködésével – a kollektív bűnösség elve alapján eredetileg a 40-es évek végén elrendelt ingatlan-elkobzások érvényesítése vagy annak kísérlete zajlik, erről hivatalos dokumentumok és bírósági eljárások is tanúskodnak. Ha csak a jogi oldalát nézzük a dolgoknak, akkor is azt kell mondanunk, hogy elfogadhatlan, hiszen alapja a nemzetiségi hovatartozáson alapuló diszkrimináció egyik legsötétebb korokat idéző változata” – mutatott rá az RMDSZ EP-képviselője.

Véleménye szerint a Bizottságot új, mélyrehatóbb vizsgálatra kell bírni az ügyben, a petíciós bizottságnak pedig, amint a helyzet engedi, tényfeltáró utat kell szerveznie Szlovákiába. A képviselő azt is javasolta, hogy írásban kérjék ki a szlovák kormány álláspontját, rákérdezve a megoldás lehetőségeire, illetve, hogy a LIBE jogállamisággal foglalkozó munkacsoportja szintén vizsgálja meg a kérdést.

A petíciós bizottság úgy döntött, nyitva hagyja a petíciót, illetve felkéri az Európai Bizottságot, hogy a friss bírósági dokumentumok figyelembe vételével folytasson mélyreható vizsgálatot.

RomaniaHungary