Kulcsszó - Európai Parlament

Minority SafePack: az Európai Parlament jogalkotásra szólítja fel az Európai Bizottságot

Döntő többséggel – 524 igen, 67 nem szavazattal, 103 tartózkodással – fogadta el az Európai Parlament a Minority SafePack kezdeményezést támogató állásfoglalást csütörtökön, 2020. december 17-én. Így az MSPI az első olyan európai polgári kezdeményezés, amelyről plenáris vitát szervezett és állásfoglalást fogadott el az EP. “A mai szavazással és a hétfői plenáris vitával az Európai Parlament a lehető leghatározottabb jelzést adta az Európai Bizottságnak, hogy indítsa be a jogalkotást a Minority SafePack kezdeményezésben foglaltakra alapozva. Ez egy nagy győzelem számunkra!” – kommentálta a döntést Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, a FUEN elnöke.
Állásfoglalásában az Európai Parlament “támogatásáról biztosítja a „Minority SafePack – egymillió aláírás a sokszínű Európáért” európai polgári kezdeményezést; felszólítja a Bizottságot, hogy ennek megfelelően lépjen fel, és tegyen javaslatot az uniós Szerződéseken, az európai polgári kezdeményezésről szóló rendeleten, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvén alapuló jogi aktusokra.”
Az Európai Parlament szerint az Uniónak ösztönöznie kell a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmét biztosító tagállami intézkedéseket; felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozza ki a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmére vonatkozó uniós szabályok közös keretét; felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést, tartsák tiszteletben a kisebbségekhez tartozó személyek jogait, és biztosítsák e jogok teljes körű érvényesítését. A Parlamenti ugyanakkor szorgalmazza az EU és az Európa Tanács közötti, egymást kölcsönösen erősítő együttműködést a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogainak védelme terén.
A dokumentum elismeri, hogy a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme a tagállami hatóságok elsődleges felelőssége, de ugyanakkor rámutat, hogy az Unióra jelentős feladat hárul abban a tekintetben, hogy támogassa a tagállamokat ennek a felelősségnek a gyakorlásában. Ugyanakkor felszólítja a tagállamokat, hogy osszák meg egymással a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmével és támogatásával kapcsolatos bevált gyakorlataikat, az EU-t pedig kéri, hogy segítse elő az ilyen gyakorlatok cseréjét.
Az állásfoglalás reflektál az MSPI kilenc pontjára. Dokumentumával az Európai Parlament többek közt felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy Unió-szerte mozdítsák elő a nyelvtanulást, beleértve a kisebbségi nyelvek tanulását is; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy a finanszírozási programok tervezésekor vegyék figyelembe a nemzeti és nyelvi kisebbségek igényeit; úgy véli, hogy a többnyelvűség és a kulturális sokszínűség védelme a regionális fejlődés és innováció motorja, ezért az európai strukturális és beruházási alapoknak és a kohéziós alapoknak ezt figyelembe kell venniük; leszögezi: minden egyes európai uniós polgárnak lehetősége kell legyen arra, hogy saját nyelvén élvezhesse a kultúrát és szórakozhasson.
“Hosszú és nehéz utat jártunk be a Minority SafePack-kel, amióta az RMDSZ kezdeményezésére megszületett és a FUEN felkarolásával útjára indult. 2013-as elindítása óta valószínűleg többet sikerült elérnünk, mint amire sokan számítottak. Az Európai Unió Törvényszékén győztünk az Európai Bizottsággal szemben; nemzeti üggyé emeltük a kezdeményezést, de európai üggyé is; kisebbségi szolidaritási mozgalmat építettünk köré, és 1 123 422 hitelesített támogatói aláírást gyűjtöttünk, 11 tagállamban átlépve a küszöbértéket; sikerült magunk mellé állítanunk sokakat a többségből – döntéshozókat, parlamenteket és kormányokat, de egyszerű embereket is. És végül az uniós polgárok képviselői is az ügy mellé álltak. Az utolsó lépést azonban már az Európai Bizottságnak kell megtennie. Rajtuk áll, hogy meghallják-e ezeket a hangokat, és tesznek-e egy bátor lépést egy olyan Európa irányába, amelynek minden polgára egyenlő” – nyilatkozta Vincze Loránt a szavazást követően.
Az Európai Bizottságnak január 15-ig kell közzétennie álláspontját a Minority SafePack javaslatairól.

Megegyezett az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács a polgári kezdeményezések meghosszabbításáról

Az EU intézményei háromoldalú egyeztetést folytattak Brüsszelben az európai polgári kezdeményezésekre vonatkozó határidők meghosszabbításáról csütörtökön, június 25-én. A tanácskozást az Európai Parlament nevében Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője elnökölte. A trialógus célja az volt, hogy az Európai Parlament által június 19-én nagy többséggel jóváhagyott módosító javaslatokról egyeztessen az európai polgári kezdeményezések gyűjtési, ellenőrzési és vizsgálati szakaszokra vonatkozó hosszabbításról. Az ülésen a Tanácsot a horvát elnökség részéről Maja Adamic nagykövet képviselte, az Európai Bizottságot pedig Rudigert Boogert, a polgári kezdeményezésekért felelős egység vezetője.

Az európai polgári kezdeményezések parlamenti jelentéstevői minőségében Vincze Loránt március 17-én fordult azzal a kéréssel Vera Jourova EB-alelnökhöz és Ilze Juhanosne főtitkárhoz, hogy a koronavírus-járvány miatt hozott megszorító intézkedések miatt az Európai Bizottság hosszabbítsa meg a futó polgári kezdeményezések határidejét. Levelére válaszolva Vera Jourova alelnök örömmel jelentette be, hogy május 20-án az Európai Bizottság elfogadta a meghosszabbításról szóló rendeletet. Az Európai Bizottság intézkedései egyaránt érintik a nemzeti régiók támogatásáért indított és a Minority SafePack polgári kezdeményezéseket. Az Európai Parlament ezekhez javasolt módosításokat múlt pénteken.

Csütörtökön a tagállamokat tömörítő Tanács elfogadta a Parlament javaslatát, hogy a mostani meghosszabbítás követően, amennyiben a tagállamok egynegyedében megszorító intézkedések vannak életben, a Bizottság ismét élhet a hosszabbítás lehetőségével. A rendelet-módosítás értelmében a határidőkkel kapcsolatos intézkedések azokra a kezdeményezésekre is vonatkoznak, amelyeknek gyűjtési, ellenőrzési vagy vizsgálati szakasza március 11-e és a rendelet hatályba lépésének időpontja (ez az időpont a júliusi európai parlamenti elfogadást követő időszakra tehető) között zárult le. Ez az új cikkely a jogbiztonság szempontjából fontos elem, megfelelő támpontot és értelmezést ad a jogalkalmazó, illetve az érintett kezdeményezések szervezői számára.

Vincze Loránt üdvözölte a megállapodás létrejöttét. „Az egyhangú támogatás annak a jele, hogy mindhárom EU-s intézmény számára fontos rendeletről van szó. Elégedett vagyok azzal, hogy a Parlament részéről tovább egyszerűsítettük az eljárást, nagyobb kiszámíthatóságot és jogbiztonságot adtunk a szervezőknek. A Tanács és a Parlament döntése a mai megállapodást követően természetszerűen támogató lesz” – fogalmazott az RMDSZ európai parlamenti képviselője.

Több mint egymilliárd eurót kap Románia koronavírus elleni intézkedésekre

Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos első pénzügyi intézkedéseket. A parlament gyorsított eljárásban, távszavazással döntött az intézkedésekről, amelyeket Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője is támogatott szavazatával.

A plenáris ülést megelőzően az Európai Néppárt képviselőcsoportja is ülésezett. Vincze Loránt felszólalásában rámutatott: bár az egészségügy nemzeti hatáskör, az Unió számos területen támogathatja a tagállamok intézkedéseit, elsősorban az intézkedések összehangolásával, hiszen egy-egy jelentős tagállami intézkedés a szomszédos országokat is befolyásolja.

„Az Európai Unió a járvány első heteiben ebben nem jeleskedett, de mostanra világossá vált: össze kell hangolni például az élelmiszerek és orvosi felszerelések, gyógyszerek akadály nélküli szállítását a tagállamok között. Rövidtávon a tömeges tesztelés megteremtésén kell dolgozni. Ez a járvány megfékezésének leggyorsabb és legkönnyebb módszere. Ugyanilyen fontos a kórházi intenzív osztályok kapacitásának növelése. A védőmaszkok biztosítása nem függhet Kínától. Európai gyárakat kell erre ráállítani” – javasolta az RMDSZ képviselője.

A járvány hatásainak enyhítésére az Európai Parlament csütörtöki döntése a kohéziós alapból 37 milliárd eurót bocsát a tagállamok rendelkezésére, elsősorban egészségügyi célokra, a kis- és közepes vállalkozások és a munkahelyek védelmére. A Bizottság feloldotta a költségvetési szigort, az államháztartási hiányt most nem kérik majd számon a tagállamoktól, illetve az állami segélyezés, a gyorsított közbeszerzések is elfogadhatók lesznek.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap átmenetileg a járvány leküzdésében elsődleges kutatási, technológiai fejlesztési és innovációs beruházásokat segíti. Kiterjesztették az Unió Szolidaritási Alapját közegészségügyi vészhelyzetekre, az alap évi 50 milliárd euróról 100 milliárd euróra növekszik.

Románia számára több mint 1 milliárd eurót irányítanak át a koronavírus elleni fellépéshez kapcsolódó tevékenységek finanszírozására: 483 millió eurót a még fel nem használt kohéziós költségvetés előfinanszírozásból, 637 millió eurót pedig úgy, hogy az idei márciusi és áprilisi strukturális alapok előlegét a Bizottság máris átutalja. Ugyanakkor Románia is részesül majd abból a több millió védőmaszkból és lélegeztetőgépből, amelyeket az EU a napokban beszerez és a szükségletek függvényében szétoszt a tagállamok között.

„Nagyon nehéz időket élünk Európában. Az RMDSZ EP-képviselőiként feladatunk most az, hogy arra ösztönözzük az Unió intézményeit, hogy együttműködjenek a tagállamokkal, és minden lehetséges segítséget megadjanak számukra a válság enyhítésére. Ezen dolgozunk itt, Brüsszelben” – nyilatkozta Vincze Loránt az ülést követően.


 

This will close in 0 seconds

RomaniaHungary