Kulcsszó - plenáris

Elsöprő többséggel támogatta az EP a polgári kezdeményezések meghosszabbítását

Az Európai Unió tagállamait tömörítő Tanáccsal és az Európai Bizottsággal gyorsan lebonyolított tárgyalást követően, amelyet Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő vezetett, az Európai Parlament csütörtökön 684 szavazattal, hét ellenszavazat és három tartózkodás mellett elfogadta a Bizottság által benyújtott és a Parlament által módosított javaslatot az európai polgári kezdeményezésekre vonatkozó határidők meghosszabbításáról.

„Amint ígértem, megvan az Európai Parlament végleges jóváhagyása a nemzeti régiók támogatásáért indított kezdeményezés ügyében. A plenárison elsöprő többséggel szavaztuk meg az európai polgári kezdeményezések határidejének meghosszabbítását. Az eredeti bizottsági javaslatnál kedvezőbb feltételeket biztosító javaslat megszavazásáról szóló hivatalos közlemény külön, név szerint is megemlíti a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért indított polgári kezdeményezést – emelte ki Vincze Loránt, a hosszabbítási folyamat parlamenti felelőse. Hozzátette:  az új szabályok várhatóan már ebben a hónapban életbe lépnek, azt követően, hogy a Tanács is hivatalosan jóváhagyja őket.

Az új szabályok visszamenőleges hatállyal meghosszabbítják az európai polgári kezdeményezésekhez szükséges aláírások összegyűjtésére, azok tagállami ellenőrzésére és igazolására vonatkozó határidőket, amelyek betartását a koronavírus-járvány hátráltathatta. A határidők az alábbiak szerint módosulnak:

  • Hat hónappal meghosszabbodik a támogatói aláírások eredeti gyűjtési időszaka azon kezdeményezéseknél, amelyek esetében az  2020. március 11-én már folyamatban volt – ebbe a kategóriába tartozik például a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért indított polgári kezdeményezés. Ha a támogatói aláírások gyűjtése 2020. március 11. és szeptember 11. között kezdődött, akkor a gyűjtési időszak legfeljebb 2021. szeptember 11-ig hosszabbítható meg.
  • A tagállamok kérhetik az ellenőrzési szakasz egytől három hónapig terjedő időszakkal való meghosszabbítását, ha egyébként nem tudnák időben elvégezni a feladatot.
  • Az uniós intézmények elhalaszthatják a polgári kezdeményezés szervezőivel szükséges találkozókat (amelyek megszervezése a Bizottság feladata, és amelyre rendszerint a sikeres kezdeményezés leadását követő hónapban kerül sor) és a nyilvános meghallgatásokat (a Parlament által három hónappal a leadás után szervezett események); ezekre akkor kerül majd sor, amikor az közegészségügyi helyzet megengedi.

A Bizottság tovább hosszabbíthatja a gyűjtési időszakot abban az esetben, ha 2020. szeptember 11-ig nem normalizálódik a közegészségügyi helyzet, vagy ismét kijárási tilalmat vezetnek be. A hosszabbítások időtartama esetenként három hónap, de a gyűjtésre összesen legfeljebb 24 hónap állhat rendelkezésre.

A Parlament ezzel kapcsolatban sikerrel érvelt az eredeti javaslat módosítása mellett: a további esetleges hosszabbításhoz szükséges küszöb elérését egyszerűbbé tette azzal, hogy ez eszközölhető, ha a tagállamok egynegyedében (és nem az eredeti javaslat szerinti felében) még életben vannak a járvánnyal kapcsolatos intézkedések. Ezeknek a tagállamoknak az Unió lakosságának legalább 35 százalékát kell kitenniük.

A képviselők azt is elérték, hogy a polgári kezdeményezések szervezői videókonferenciák keretében is részt vehetnek a meghallgatásokon vagy a találkozókon.

Sürgősségi eljárást indított az EP a polgári kezdeményezések meghosszabbítására. Folytatódhat a nemzeti régiók aláírásgyűjtés

Az Európai Parlament pénteken, június 19-én 653 igen szavazattal, tíz ellenszavazattal és két tartózkodással jóváhagyta a polgári kezdeményezések aláírásgyűjtési időszakának ideiglenes kiterjesztéséről szóló mandátumot, amelyet Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője készített elő. A következő hetekben a képviselőnek a társdöntéshozatal keretében az Európai Bizottsággal és tagállamok képviselőit tömörítő Tanáccsal kell érvényesítenie a Parlament álláspontját. Az Európai Parlament a júliusi plenáris ülésen hozza meg végleges döntését. Előzőleg, szerdán az EP túlnyomó többséggel fogadta el Vincze Loránt javaslatát, hogy sürgősségi eljárásban döntsenek az európai polgári kezdeményezések meghosszabbításáról.

A Bizottság május 20-án tette közzé az európai polgári kezdeményezéseket – így a nemzeti régiók fejlesztéséért indított és a Minority SafePacket is – érintő rendeletét. Eszerint a március 11-én futó aláírásgyűjtések határidejét egységesen hat hónappal meghosszabbítják. Ugyanakkor a Bizottságnak lehetősége lesz további három hónappal kitolni a határidőt, és ezzel a lehetőséggel többször is élhet, amennyiben a járványügyi intézkedések ezt szükségessé teszik.

A világjárvány negatív hatással volt a folyamatban lévő kezdeményezésekre. A megszorítások miatt a szervezők és a polgárok nem tudtak eredményes aláírásgyűjtési kampányokat folytatni. Támogatnunk kell őket, és biztosítanunk kell, hogy a részvételi demokrácia legjelentősebb uniós eszköze a lehető legrövidebb időn belül ismét működőképessé válik” – mutatott rá Vincze Loránt szerdai, plenáris felszólalásában, amelyben sürgősségi eljárás kért.

Az RMDSZ EP-képviselőjének kérésére időközben az Európai Bizottság tisztázta az aláírásgyűjtés mostani folytatásának lehetőségét, eszerint a március 11-e után lejárt kezdeményezések esetében a lejárati időponttól számítva hat hónapig folytatódik a gyűjtés, és ennek újrakezdésével nem kell megvárni a rendelet hatályba lépését. Az Európai Bizottság a Székely Nemzeti Tanácsot is értesítette arról, hogy esetükben is újraindítható az aláírások gyűjtése, amely november 7-ig fog tartani.

Vincze Loránt felszólította az SZNT-t, hogy haladéktalanul indítsa újra az aláírásgyűjtést: „Kérem az SZNT-t, hogy mihamarabb folytassa a gyűjtést, hiszen minden nap értékes, ne veszélyeztesse a Kárpát-medencei magyarság több mint egymillió aláírását, és ne éljen vissza a székely emberek bizalmával! Ha az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács, valamint 27 tagállam jogászai egybehangzóan állítják, hogy az aláírásgyűjtést már most folytatni lehet, akkor annak valóban semmi akadálya nincs. Mint ahogyan négy másik, hasonló helyzetben lévő kezdeményezés esetében nem is állt le a gyűjtés. Az Európai Parlament pénteken, szinte egyhangúan elfogadott határozata a biztosíték, hogy a jogi alapot megteremtjük. Ígéretének megfelelően a meghosszabbítással kapcsolatos politikai munkát az RMDSZ Brüsszelben előkészítette, most az SZNT feladata az aláírásgyűjtés sikerre vitele, nem pedig meddő jogi vita folytatása. Ez nem a harc, hanem a munka ideje” – szögezte le az RMDSZ EP-képviselője.

Iohannis szavai a román alkotmányt és a jogállamiságot sértik

Brüsszeli boszorkányüldözéssel nem lehet választásokat nyerni. A hamisnak bizonyult támadásoknak helyet adó vitákkal az Európai Parlament viszont a saját hitelét veszélyezteti a polgárok előtt – figyelmeztetett csütörtökön Vincze Loránt az Európai Parlament plenáris ülésén. Az RMDSZ EP-képviselője rámutatott a magyarországi jogállamiságról szóló vitában: az újabb vitát egyetlen egy új fejlemény sem indokolja. Azok a hamis hírek, amelyek a magyar helyzettel kapcsolatban Európát elárasztották, sorra cáfolatra leltek. Például, hogy a magyar Parlament nem ülésezik. Pedig ülésezik, törvényeket fogad el – mondta.

 

Vincze Loránt kijelentette: ha már a Magyarország folyton napirenden van, akkor a jogállamiságról minden tagállam esetében vitát kellene szervezni. „Kezdhetnénk mindjárt Romániával, ahol Iohannis elnök múlt héten gyakorlatilag azt állította, hogy a kisebbségi jogok bővítése nemzetárulás. Szavai a román alkotmány szellemét és a jogállamiságot is sértik” – emlékeztetett az RMDSZ EP-képviselője, aki nehezményezte, hogy ebben a témában nem szólalnak meg aggódó hangok az EU-ban.

 

Iohannis elnök nemrégiben tett kijelentései miatt az RMDSZ szövetségi elnöke, Kelemen Hunor már két hete levélben fordult a Romániában akkreditált nagykövetekhez, nemzetközi szervezetekhez: az ENSZ-hez, az EBESZ-hez, az Európa Tanácshoz, az Európai Néppárthoz, az amerikai külügyminisztériumhoz. A szövetségi elnök levelében a magyarság elleni, harminc éve precedens nélküli támadásnak nevezte a legmagasabb rangú romániai közméltóság szavait.

Szorosabb európai együttműködést szorgalmaz sürgősségi helyzetekben az EP

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések második csomagját hagyta jóvá április 16-17-ei brüsszeli ülésén az Európai Parlament. A pénzügyi intézkedések mellett az EP állásfoglalást fogadott el a világjárvány visszaszorításához szükséges lépésekről. Az ötvenhat javaslatot tartalmazó csomagnak része több olyan intézkedés, amelyet Vincze Loránt korábban az Európai Néppárt képviselőcsoportjában fogalmazott meg. „A világjárvány megmutatta az Unió beavatkozási lehetőségeinek korlátait, és rávilágított a Bizottság végrehajtási és költségvetési hatáskörének hiányára, ezért egyetértek azokkal, akik szerint meg kell könnyíteni a döntéshozatalt minden olyan kérdésben, amely életeket menthet. A sürgősség területén több koordinációra van szükség a tagállami intézkedések meghozatalakor, ez pedig segíthet a gazdaságnak, megkönnyíti a szállítást és biztosítja az alapvető ellátást” – mondta el az RMDSZ EP-képviselője.

Az Európai Parlament szorosabb sürgősségi és járványügyi együttműködést szorgalmaz: olyan szakembercsoport felállítását, amely járványhelyzetben közös eljárásokat és javaslatokat dolgoz ki a Bizottság és a tagállamok számára, sürgősségi orvosi egységek létrehozását, amelyeket azonnal be tudnak majd vetni járványsújtott vidékeken, közös európai tartalékot védőfelszerelésekből, maszkokból és berendezésekből. Az unió kutatási programját a vírus elleni harc szolgálatába állítják, hogy gyógyszerek, oltások és diagnosztikai eszközök készüljenek, amelyek mindenki számára rendelkezésre állnak, hozzáférhetőek és megfizethetők lesznek. A tömeges tesztelés elérése szintén kiemelt cél. A határmenti övezetben dolgozók ingázásának könnyítése, a gazdák kiemelt támogatása, a turizmus és a szállítás lábra állítása is része a dokumentumnak.

Az Európai Bizottság közben a tagállamokkal közösen eljárást dolgoz ki olyan mobil programok és appok kialakítására, amelyek válság idején követni és figyelmeztetni tudják a felhasználót, ha fertőzött személy közelében tartózkodik. A megoldás alapjául a távközlési vállalatok névtelen és összetett adatai szolgálnak. A Parlament szerint ilyen programok használata nem lehet kötelező, és a felhasznált adatokat nem lehet központosított adatközpontokban tárolni, csak az egyes készülékeken, a személyiségi jogok irányelvét, a GDPR-t pedig szigorúan be kell tartani.

A járvánnyal kapcsolatos döntéseket ismét ideológiai vita árnyékolta be, a határozat a Magyarország és Lengyelország által hozott intézkedéseket marasztalja el. „Ahogyan megszokhattuk, az Európai Parlament baloldali többsége minden alkalmat megragad, hogy a magyar miniszterelnököt támadja, holott ebben az időszakban kizárólag az emberi életek megmentésével és a járvány okozta válság kezelésével kellene foglalkozni. Biztos vagyok abban, hogy bármilyen magyarországi kormányzati intézkedés vagy parlamenti döntés született volna, mindenképpen támadást vonna maga után, az intézkedések elmaradása szintén. Kettős mércének és politikai boszorkányüldözésnek lehetünk tanúi” – fogalmazott Vincze Loránt. Az RMDSZ két európai parlamenti képviselője az elmarasztaló cikkelyek ellen szavazott.

RomaniaHungary