Kulcsszó - régiók fóruma

A kisebbségeknek lehetőséget kell adni, hogy hozzájáruljanak a társadalom és a gazdaság fejlődéséhez!

„A nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó uniós polgároknak lehetőséget kell adni arra, hogy hatékonyan hozzá tudjanak járulni az általános társadalmi és gazdasági fejlődéshez. Az Európa jövőjéről szóló párbeszéd során középpontba kell állítani a kisebbségi közösségek szerepét Európa egészének jövőbeli jóléte megteremtésében” – mondta el Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke csütörtökön Helsinkiben, az Európai Kisebbségi Régiók Fóruma megnyitóján. A FUEN rendezvényének ötödik, október 14-16. között zajló kiadása az Északi sokféleség – a gazdasági növekedés kulcsa? címet viseli.

Vincze Loránt kifejtette: az északi államokban kézzelfogható eredményekről lehet beszélni a kisebbségek szerepét illetően a határon átnyúló és regionális együttműködésben. A régió ugyanakkor a kisebbségvédelmi modellek szempontjából is fontos, mert bizonyítja, hogy egymás nyelveinek a megtanulása nem teher, hanem előny. Skandináviában, de Európa más részein is számos példa van arra, hogy a kisebbség-többség viszonyának tartós rendezése gazdasági fellendülést eredményez, ugyanakkor arra is vannak példák, hogy a rendezetlen helyzetek gazdasági lemaradást hoznak maguk után – ahogy ez sajnos Romániában is tapasztalható. „Mielőtt megnyerjük a csatát egy egész Európára kiterjedő, kisebbségbarát környezet megteremtéséért, meg kell vizsgálnunk a már működő rendszereket”, mutatott rá a FUEN elnöke a fórum céljára.

Vincze Loránt szerint az EU jelenleg próbálja újradefiniálni önmagát, és ez új lehetőséget biztosít a többség és a kisebbség közötti kapcsolatok helyreállítására. Az egyik olyan cél, amelyet a FUEN az Európa jövőjéről szóló párbeszéd részeként el akar érni, a határokon átnyúló együttműködésekre vonatkozik: a kisebbségi ernyőszervezet azt javasolja, hogy az Interreg programok vegyék figyelembe a határ menti régiókban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek sajátos igényeit a tervezésben és forráselosztásában.

Az RMDSZ képviseletében Horváth Anna önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök is részt vesz a helsinki fórumon.

A munkaerő elvándorlása különösen hátrányos a kisebbségek számára

„A munkaerő Unión belüli szabad mozgása önmagában jó dolog, hiszen kitáguló lehetőségeket és nemzetközi tapasztalatok megszerzését jelenti. Az igazi kihívás az, hogyan győzzük meg a képzett munkaerőt, hogy hazatérjen, és tudását, tapasztalatát a régiója és közössége hasznára fordítsa” – mondta el Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke a németországi Potsdamban, a Kisebbségi Régiók Fórumán. A december 11-12. között zajló FUEN-rendezvény témája az agyelszívás és a munkaerő vándorlása Európa kisebbségi régióiban.

Megnyitó beszédében Vincze Loránt kifejtette: az agyelszívás jelensége a magasan képzett munkaerő egyenetlen megoszlásával és a versenyképes tudásért folytatott egyre növekvő versennyel magyarázható, és ez a jelenség a jövőben intenzívebbé fog válni.

2018-ban az 511 millió uniós állampolgár közül 17 millióan dolgoztak más országban. Németország (33%) és az Egyesült Királyság (20%) a legnagyobb fogadó országok, míg a küldő országok listáját Románia és Lengyelország vezeti. Ezek a folyamatok közvetlen összefüggésben állnak a régiók gazdasági erejével: a küldő régiókban az átlagosan egy főre eső GDP a 64 százaléka az uniós átlagnak, míg a fogadó régiókban 108 százaléka az EU28 átlagnak – mondta el a FUEN elnöke.

A kisebbségi közösségekre különösen nagy hatása van a munkaerő-elvándorlásnak – mutatott rá Vincze –, hiszen a közösség politikai súlyát közvetlenül meghatározza létszáma. A fiatal, magasan képzett munkaerő elvándorlása így komoly hatással lehet az érdekképviseletre, ugyanakkor ezek a közösségek sebezhetőbbé, gyengébbekké válnak, és a fejlődéshez szükséges belső erőforrásaik is megcsappannak.

A munkaerő elvándorlásának vizsgálatát nehezíti, hogy gyakran – többek közt Románia esetében – csupán becslésekből indulhatunk ki, ami a kivándorlók számát, kintlétük időtartamát illeti, nem is beszélve nemzetiségi tényezőről. További problémákat okoz a kivándorlók statisztikai adatainak rögzítésében, hogy az erdélyi magyarok többségének kettős állampolgársága van – mutatott rá Vincze Loránt.

Horváth István, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora előadásában felhívta a figyelmet arra a jelenségre, hogy a romániai magyar nyelvű felsőoktatás fejlődésével és kiterjesztésével párhuzamosan csökkent a magyarországi egyetemet választó erdélyi diákok száma. Míg 2008-ban 3263 erdélyi tanult magyarországi felsőoktatási intézményben, addig 2017-re 1329-re csökkent a számuk, és ekkor haladta meg a magyar nyelven romániai egyetemen tanuló diákok száma a tízezret. Ezzel párhuzamosan az a jelenség is megfigyelhető, hogy egyre több magyarországi diák iratkozik be erdélyi, magyar nyelvű egyetemi képzésre. Ez a példa azt bizonyítja, hogy a megfelelő hazai körülmények megteremtésével csökkenthető az agyelszívás mértéke – mutatott rá a professzor.

A fórum munkálatain Csép Éva Andrea, az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője is részt vesz.

RomaniaHungary