A Kisebbségvédelmi Keretegyezményt és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját be kell építeni az uniós jogrendbe – áll abban a jelentésben, amelyet hétfőn, április 17-én este mutatott be Vincze Loránt az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén. Az RMDSZ EP-képviselője kérésére az Európai Parlament első alkalommal készített átfogó jelentést az Európai Unió és az Európa Tanács (ET) közötti együttműködésről.

A jelentés kiemeli: az ET által kidolgozott és nyomon követett kisebbségvédelmi jogi eszközök jelenleg is a világ legátfogóbb, jogilag kötelező erejű eszközei. Emlékeztet arra, hogy az EU a kisebbségek védelme tekintetében meghatározott csatlakozási feltételek között fontos elemként tartja számon a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény végrehajtását, de ez nem elégséges: az Európai Uniónak a jogállamiság és az alapvető jogok EU-n belüli nyomon követésének részévé kell tennie a kisebbségek védelmét – azaz nem csak a csatlakozás előtt, de az után is követni kell az abban foglaltak betartását.

“Szükség van az Európai Unió és az Európa Tanács közötti szorosabb együttműködésre, erre mindkét fél részéről megvan a nyitottság és az igény. Megalakulásukkor a két páneurópai intézmény céljai teljesen különbözőek voltak, de ez az idők során megváltozott, az intézmények átalakultak és ma kiegészítik és erősítik egymást, hiszen mindkettő az emberi méltóság, az egyenlőség és az emberi jogok tiszteletben tartásának közös értékein alapul. Számomra fontos, hogy a kisebbségek kultúrájának és nyelvének védelme közös érték legyen, amelyet intézkedésekkel védenek, mandátumom teljes ideje alatt ezen dolgoztam. A jelentés megszavazásával jelentős lépést teszünk ennek elérése érdekében” – nyilatkozta Vincze Loránt.

A jelentésben az EP ismételten felhívja az EU-t, hogy csatlakozzon a Kisebbségi Keretegyezményhez és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájához, valamint szorosabb jogi kapcsolatokat szorgalmaz az EU és az ET között a kisebbségi jogok területén. A javaslat szerint az EU hitelességét a csatlakozási folyamatban erősíti, ha a jogállamiság és az alapvető jogok Unión belüli nyomon követésének részévé teszi a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény normáit. Ugyanakkor kéri a két intézmény között megszilárdult stratégiai partnerség formalizálását, a 2007-es együttműködési egyezmény felülvizsgálatát és parlamentközi küldöttség létrehozását az EP és az ET parlamenti közgyűlése között.

A jelentés szerint az együttműködés célja kell legyen, hogy az EU átvegye a Velencei Bizottság szakértői véleményeit, hogy mihamarabb lezáruljon az EU az Emberi Jogok Európai Bíróságához való csatlakozási folyamata, valamint, hogy az EU a lehető legszélesebb körben igazodjon az ET egyezményi rendszeréhez.

Az EU és az ET együttműködéséről szóló jelentést az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottsága (AFCO) február 28-i ülésén elsöprő többséggel, ellenszavazat nélkül fogadta el. Az EP plenárisa kedden szavaz a jelentésről.

Az EU és az ET közötti intézményi kapcsolat több mint 65 évre tekint vissza, és jelentős fejlődésen ment keresztül a 2007. évi együttműködési megállapodás aláírása és a Lisszaboni Szerződés 2009-es hatálybalépése óta.