Kulcsszó - Kisebbségi Intergroup

Konferencia Európa jövőjéről: bemutatta kisebbségvédelmi szervezetekkel közös elvárásait a Kisebbségi Intergroup

A Konferencia Európa jövőjéről uniós kezdeményezés keretében az Európai Parlament Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoportja (Kisebbségi Intergroup) párbeszédet kezdeményezett a legfontosabb, a kisebbségvédelem terén évtizedes tapasztalattal rendelkező nemzetközi kisebbségvédelmi szervezetekkel, akikkel együttműködve fogalmaztak meg a nemzeti és nyelvi kisebbségek számára fontos javaslatokat az Unió számára.

A javaslatokat az Intergroup csütörtöki ülésén mutatja be Az Európai Nyelvi Egyenlőség Hálózat (European Language Equality Network – ELEN), az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (Federal Union of European Nationalities –  FUEN) és a Hálózat a Nyelvi Sokszínűség Népszerűsítéséért (Network to Promote Linguistic Diversity – NPLD). Az Intergroup társelnökei, Vincze Loránt és Francois Alfonsi ezt megelőzően, szerdán Strasbourgban tájékoztatták a sajtó képviselőit az együttműködésről és a 12 javaslat tartalmáról.

„Az Európai Unió őshonos kisebbségei egy lehetőséget látnak arra, hogy saját problémáikat, ügyeiket ismét az Unió napirendjére emeljék, miután az Európai Bizottság nem kezdeményezett jogalkotást a Minority SafePack polgári kezdeményezés alapján. Nem adjuk fel az uniós kisebbségvédelemért folytatott küzdelmet, új lehetőségeket keresünk, és az Európa jövőjéről szóló konferenciát is annak tekintjük. A párbeszédet annak érdekében kezdeményeztük, hogy a kisebbségek jövője szempontjából fontos javaslatok megfogalmazása és népszerűsítése összehangoltan, a lehető legnagyobb hatásfokkal történjen” – mondta el Vincze Loránt a sajtótájékoztatón.

Az EP-képviselő röviden ismertette a szervezetek javaslatait, amelyek máris elérhetőek a Konferencia Európa jövőjéről hivatalos honlapján. A javaslatok ITT is elérhetőek.

A FUEN a Minority SafePack csomagban megfogalmazott javaslatokat viszi tovább, így a közös uniós kisebbségvédelmi minimumtól az audiovizuális tartalmakhoz való hozzáférésen át  a koppenhágai kritériumrendszer minden tagállamra való kiterjesztéséig sok témát ölel fel.

Az ELEN a veszélyeztetett nyelvek védelmét, egy nyelvi biztos pozíciójának létrehozását és a kisebbségek nyelvhasználati jogának védelmét kéri az EU-tól.

Az NPLD javaslata a nyelvhasználat szempontjából közelít a kérdéshez, javaslataik közt szerepel egy uniós nyelvi charta létrehozása, illetve az is, hogy a digitalizációs folyamatokban ne szoruljanak háttérbe ezek a nyelvek.

Vincze Loránt felhívta a figyelmet, hogy a javaslatok elbírálása során azok támogatottsága is szempont lesz, ezért arra kért mindenkit, aki számára fontos a kisebbségek védelme, hogy regisztráljon és támogassa a javaslatokat. Hozzátette: idén tavasszal a FUEN két nemzetközi konferenciát is szervez a Konferencia Európa jövőjéről részeként Németországban és Erdélyben, az itt megfogalmazott javaslatokat szintén az uniós döntéshozók elé terjesztik.

Kevés európai országban megoldott a kisebbségi nyelvű tájékoztatás a koronavírusról

Nagyon kevés európai országban biztosít az állam tájékoztatást a koronavírussal kapcsolatos intézkedésekről a kisebbségek nyelvén– derült ki abból a gyorsfelmérésből, amelyet 2020. március 31-április 30. között készítettek kisebbségi EP-képviselők és a FUEN tagszervezetei. Az eredményeket Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke mutatta be hétfőn Brüsszelben, a Kisebbségi Intergroup online ülésén. A felmérés azt vizsgálta, hogy a COVID-19-cel kapcsolatos általános intézkedésekről, az járványügyi tudnivalóról volt-e kisebbségi nyelveken tájékoztatás, működik-e segélyvonal kisebbségi nyelven, illetve milyen mértékben megoldott a távoktatás anyanyelven. A felméréshez eddig 18 európai ország 29 kisebbségi közössége járult hozzá információkkal, de az adatgyűjtés folytatódni fog, hiszen a tanulságok a Minority SafePack kezdeményezés érveit is erősítik.

>> a felmérés (angol, PDF, 12 mega)

Az esetek felében (52%) létezik kisebbségi nyelvű tájékoztatás az általános intézkedésekről, ezt azonban leggyakrabban a regionális önkormányzat, kisebbségi szervezetek és a kisebbségi média biztosítja. Az egészséggel kapcsolatos tájékoztatás esetében hasonló az arány, viszont itt a helyi és regionális önkormányzatok szerepe a legnagyobb. A koronavírus-járvány miatt jelentősen megnőtt a segélyhívások száma, több helyen külön segélyszámot és információs vonalat üzemeltetnek a vírussal kapcsolatos sürgős esetek számára. Azonban az esetek több mint kétharmadában (69%) a segélyhívó szám nem elérhető kisebbségek anyanyelvén, további 10% esetében pedig csak részlegesen.

Az oktatás a legtöbb országban átköltözött az online térbe, de csak a kisebbségek fele esetében van anyanyelvű távoktatás, további 14 százalék esetében részben. A válaszadók 21 százaléka számára nincs biztosítva az anyanyelvi oktatás az interneten. További három kisebbségnek a járvány előtt sem volt lehetősége anyanyelven tanulni. Az anyanyelvi oktatást biztosító intézmények tekintetében nagyon nagy a szórás: tanárok, iskolák, szülői csoportok, kisebbségi szervezetek, az állam és a helyi önkormányzat egyaránt szerepelt a válaszok között – számolt be Vincze Loránt, az Intergroup társelnöke. Számos válaszadó nevezte meg a digitális infrastruktúra hiányát problémaként, a diákok egy részének egyszerűen nincsen digitális eszköze vagy hozzáférése az internethez.

Romániában a magyar nyelvű közösség tájékoztatásának feladatát az RMDSZ vállalta fel. A kisebbségi nyelven történő állami kommunikáció hiányában az érdekvédelmi szervezet két hónapja folyamatosan és naprakészen tájékoztat magyarul mind a kormányzati intézkedésekről, mind az egészségügyi tudnivalókról. A magyar nyelvű távoktatás érdekében szintén fontos lépéseket tett, például a román közszolgálati televízióban az RMDSZ kezdeményezésére indult be a Telesuli.

A felmérés a kisebbségi média fontosságát is kiemelte, hiszen számos közösség esetében az írott kisebbségi sajtó jelenti az egyetlen elérhető anyanyelvű hírforrást. Az Intergroup ülésének résztvevőjeként az Európai Kisebbségi és Regionális Napilapok Egyesülete, a MIDAS – amelynek több romániai magyar újság is tagja – arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisebbségi sajtó a 2008-2009-es gazdasági válsághoz hasonló kilátástalan helyzetbe került, hiszen reklámbevételeik jelentősen csökkentek, nagyon sok helyen a terjesztés leállt vagy akadozott. A Kisebbségi Intergroup ülésén a MIDAS elnöke, a pozsonyi Új Szó vezérigazgatója, Edita Slezakova ismertette a helyzetet, majd a képviselők megvitatták, milyen megoldásokat lehet találni az újságok támogatása érdekében.

 

Vincze Loránt az EP Kisebbségi Munkacsoportjának társelnöke

Az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportjának Brüsszelben tartott csütörtöki alakuló ülésén a munkacsoport társelnökévé választották Vincze Lorántot, az RMDSZ EP-képviselőjét, a FUEN elnökét. Mellette Gál Kinga fideszes EP-képviselő – akit immár a negyedik alkalommal választották egyhangúlag a munkacsoport társelnökévé – és Francois Alfonsi, korzikai francia zöldpárti képviselő látják el a társelnöki feladatokat ebben a ciklusban.

A Kisebbségi Munkacsoport az EP-ben közös fellépést biztosít a hagyományos nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmében. Vincze Loránt az alakuló ülésen kifejtette: “Új társelnökként eltökélt célom, hogy a munkacsoport kisebbségi szempontból eddig is meghatározó szerepét tovább növeljük. Elképzeléseim között szerepel a képviselők aktívabb részvétele a kisebbségi szempontból fontos jogalkotási javaslatok kidolgozásában. Célunk, hogy a nemzeti, őshonos kisebbségek számára kedvező jogszabályok szülessenek az EU-ban. A munkacsoport támogatása meghatározó lesz a Minority SafePack kisebbségvédelmi csomag jövőbeli sorsát illetően is”.

Gál Kinga az ülést követően elmondta: „Személyes küldetésemnek tekintettem, hogy a Parlament egyik legnagyobb múlttal rendelkező és legaktívabb munkacsoportja folytassa tevékenységét. Kemény küzdelem eredményeként szereztük meg a szükséges támogatást, 42 képviselő 18 tagállamból lett tagja a munkacsoportnak. Magyar szempontból kiemelkedően fontos a Kisebbségi Munkacsoport munkája, hiszen ez a fórum lehetőséget teremt arra, hogy a határon túli magyar közösségek vezetői és szakértői személyesen mutathassák be a közösségeik helyzetét, azokat a problémákat és kihívásokat, amelyekkel nap, mint nap szembesülnek: anyanyelvi oktatás, kisebbségi nyelvű média vagy nyelvhasználat”.

Az alakuló ülésen jelenlévő képviselők a következő időszak legfontosabb tennivalójaként a Minority SafePack sikerre vitelét határozták meg, gratuláltak Vincze Lorántnak az ezen a téren végzett eddigi munkájáért és aktív támogatásukról biztosították az európai intézményekben a kisebbségvédelmi kezdeményezés érdekében folytatandó munkájában.

RomaniaHungary