Kisebbségi Intergroup – Vincze Loránt

Székely és csángó szótárakkal gazdagodott az Európai Történelem Háza

Kisebbségi nyelvű szótárakat adományozott a Nyelvek Európai Napján a brüsszeli Európai Történelem Házának az Európai Parlament Kisebbségi Intergroupja és a FUEN. A szeptember 26-án átadott több mint hatvan kötet közt ott volt az RMDSZ által felajánlott magyar-román és román-magyar kéziszótár, a magyar-román gazdasági és közigazgatási szótár, Sántha Attila Bühnagy székely szótára és a Péntek János szerkesztette A moldvai magyar tájnyelv szótára, a csángómagyar magyarázó szótár is.

„A szótárak hidak a nyelvek között, lehetővé teszik, hogy megértsük egymást, kultúránk kulcsai, és bölcsen használva hozzájárulhatnak a békéhez” – mondta el Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, a FUEN elnöke az átadó ünnepségen, amelyen Othmar Karas, az Európai Parlament első alelnöke, Bingen Zupiria, a baszk kormány kulturális minisztere, Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja, az Intergroup társelnökei és a FUEN képviselői vettek részt.

„A sokszínű Európában a lakosság mintegy 7%-a beszél kisebbségi vagy regionális nyelvet. Ezek a kisebbségi közösségek nagyon eltérő körülmények között élnek, anyanyelvük használatához való joguk rendkívül változatos. Az Európai Unióban – az Együtt a sokféleségben jegyében – minden nyelvnek, minden közösségnek otthon kell éreznie magát, kultúráját védeni és ápolni kell. Mindenképpen többet kell tennünk saját örökségünk védelméért, a nyelvvesztés megakadályozásáért, a kisebbségi kultúrák eltűnésének megakadályozásáért, mert azzal együtt Európa egy részét veszítenénk el” – fogalmazott.

Az Európai Történelem Házából mostanig hiányzott az őshonos kisebbségek megjelenítése, az Intergroup ennek orvoslásáért kezdeményezett párbeszédet velük, az intézmény pedig nyitott volt a kisebbségi nyelvek és kultúrák befogadására és bemutatására.

A Nyelvek Európai Napjára szervezett rendezvénysorozat a FUEN brüsszeli irodájában szervezett konferenciával folytatódott. Paul Videsott, a Bozeni Szabad Egyetem professzora, a Dél-tiroli Etnikai Csoportok Intézetének tudományos igazgatója bemutatta a Vincze Loránt javaslatára és az Európai Parlament megrendelésére elkészített tanulmányát, amelyben a különböző országok nemzetiségi statisztikáit és az ott érvényben lévő kisebbségvédelmi intézkedéseket hasonlította össze. Felhívta a figyelmet, hogy az EU-ban élő kisebbségi közösségek kétharmadának csökkent a lélekszáma az elmúlt negyven évben, és két olyan tényezőt említett, amelyek befolyásolják ezt: 29 közösség növekedett, ezek háromnegyedének standardizált nyelve van; a 17 közösség közül, amelyek teljeskörű autonómiával rendelkeznek, 12 növekedni tudott. „Megfelelő intézkedések nélkül számos kisebbségi nyelv el fog tűnni. Szerencsére nem kell feltalálni a spanyolviaszt, hiszen tudjuk, melyek a jó megoldások a nyelvi sokféleség megőrzésére: az autonómiaformák, az írott nyelv használata és a nyelveket védő különleges intézkedések” – fogalmazott a professzor.

Világszinten aggasztó a nyelvi és kisebbségi jogok helyzete, ideje lenne végre felébredni! – mondta Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja, aki szerint „számos kormány elszívja a levegőt a kisebbségek elől, akadályozva a nyelvhasználatot az oktatás és a közigazgatás terén”. A Kisebbségi Intergroup társelnöke, Francois Alfonsi felszólította az Európai Bizottságot, hogy tegyen konkrét lépéseket a kisebbségi nyelvek védelme és támogatása érdekében. Gál Kinga, az Intergroup társelnöke a kisebbségi civil szervezetek munkájára hívta fel a figyelmet, és reményét fejezte ki, hogy a Minority SafePack javaslatait végül törvényalkotás követi.

A konferencia előadói egyetértettek abban, hogy a nyelvi sokszínűség felkarolása társadalmi egyenlőséget, igazságosságot és stabilitás eredményez.

Címlapfotó: Othmar Karas, az Európai Parlament első alelnöke, Constanze Itzel, az Európai Történelem Háza igazgatója és Vincze Loránt a Bühnagy székely szótárat lapozgatja.

Hírek

Az erdélyi magyarok elleni jogtiprásokról az Európai Parlamentben

Az Európai Parlamentben működő frakcióközi Kisebbségi Intergroup őszi első ülésén az RMDSZ által életre hívott erdélyi Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat képviselőit hallgatta meg a kisebbségi jogok helyzetéről Romániában.

Vincze Loránt és Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselők meghívására az intézmény igazgatója, Benkő Erika számolt be a jogvédelmi szolgálat munkájáról, eredményeiről és a kisebbségvédelem területén előttük álló kihívásokról.

„Romániában a kisebbségi jogok terén nem az egyéni jogok milyenségével van a legnagyobb gond, hanem azok alkalmazásával és betartatásával. Amikor magyarellenes cselekedetekről van szó, akkor a hatóságok nem tesznek semmit, ezért van szükség nemcsak ezen esetek jelzésére, követésére, hiszen ezt tesszük most a Parlamentben is, hanem adott esetben az ügyek jogi útra terelésére is” – mondta el Vincze Loránt, az Intergroup társelnöke az ülésen.

Benkő Erika beszámolt az iskolai román nyelvtanulás nehézségeiről, a kisebbség szimbólumhasználatának büntetéséről, a lelátókon egyre általánosabbá váló gyűlöletbeszédről és az úzvölgyi incidensekről is. Ahogy a vendégelőadó kifejtette, közös uniós standardok nélkül a kisebbségvédelem nem működhet következetesen, vannak jó példák, de vannak olyan tagállamok, amelyek egyáltalán nem kívánnak hallani a területükön élő őshonos és nyelvi kisebbségekről. „Mi jól tudjuk, nem oldható meg minden kérdés tagállami szinten. Az uniós polgárok egyenlőségéről addig nem tudunk beszélni, amíg az őshonos és nyelvi kisebbségi közösségek tagjait diszkrimináció éri az oktatásban, a nyelvhasználatban vagy egyéb téren. A Minority SafePack kezdeményezés egy jó lehetőség lett volna arra, hogy az uniós intézmények elindítsanak egy folyamatot az uniós szintű kisebbségvédelem megalkotása felé” – fejtette ki.

„A nemzeti kisebbségek és nyelvi közösségek mindennapi élettapasztalata Európa-szerte sajnos alátámasztja Benkő Erika prezentációjának legfontosabb következtetését: hogy a szerzett jogok visszavonhatók és az érvényben levő kisebbségi törvényerejű rendelkezések semmibe vehetők nemcsak Romániában, hanem más EU-tagállamokban is. Nekünk továbbra is határozottan hallatnunk kell hangunkat a kisebbségi jogfosztások ellen” – csatlakozott az eszmecseréhez Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő.

Gál Kinga, a Kisebbségi Munkacsoport társelnöke szerint elfogadhatatlan, hogy az úzvölgyi katonatemetőben idén júliusban újra meggyalázták a katonák sírjait szélsőséges román csoportok, önkényesen felállítva 150 keresztet. “Annak ellenére, hogy a rendőrséget előzetesen értesítették az önkormányzatok, a hatóságok semmit nem tettek a törvényes rend fenntartása érdekében. Az erdélyi magyarság számára az ilyen esetek megfélemlítőek és riasztóak. Az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményének tanácsadó bizottsága nemrégiben elfogadott egy jelentést, amely kiemeli, hogy Romániában foglalkozni kell a kisebbségekkel szemben elkövetett rendőri visszaélések kivizsgálásával és szankcionálásával” – fogalmazott Gál Kinga.

Hírek

Ha egy állam nem tartja be a kisebbségek jogait, a nemzetközi szervezeteknek és az anyaországoknak kell közbelépniük

A nemzeti kisebbségek ügyét már számos alkalommal felvetettük az Európai Parlamentben, és ezután is ezt fogjuk tenni, mert meggyőződésünk, hogy a kisebbségvédelem uniós téma, és uniós hatáskör kellene legyen – mondta el kedden, május 23-án délután Vincze Loránt EP-képviselő a Kisebbségi Intergroup által szervezett, Kisebbségi jogok az uniós bővítési folyamatban című konferencián.

Az Intergroup társelnöke leszögezte: „a kisebbségi jogok emberi jogok, a kisebbségeknek joguk van identitásuk, kultúrájuk – kulturális intézményeik, anyanyelvük, sajtójuk – védelmére, joguk van az anyanyelvi oktatáshoz. A kisebbségek nem jelentenek veszélyt a többségre nézve, de szükségük van a többség segítségére abban, hogy megőrizhessék identitásukat a szülőföldjükön.”

Az ukrajnai helyzet kapcsán beszélt a kétoldalú kapcsolatok szerepéről a kisebbségi jogok terén – jelen esetben az ukrán-magyar és az ukrán-román kapcsolatok kontextusában. Rámutatott, ez a két kisebbség nincs egyedül problémáival, sok kisebbségi közösséggel azonosak a céljaik Ukrajnában – ezt a FUEN tagszervezetei is megerősítik. „A nemzetiségeknek az anyaország közbenjárása nélkül is kijár annak az országnak a támogatása, amelyben élnek. De amikor ez nem adott – márpedig Ukrajna esetében több mint egy évtizede a kisebbségi jogok folyamatos csorbítását tapasztaljuk –, akkor a nemzetközi szervezeteknek és az anyaországoknak közbe kell lépniük, és kérniük kell a kétoldalú megállapodások, az Ukrajna által ratifikált nemzetközi és európai szerződések betartását” – mondta el.

A rendezvényen Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa leszögezte: a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme az EU alapszerződésbe foglalt alapértéke, így ennek tiszteletben tartása minden esetben a csatlakozás előfeltétele. Hozzátette, a csatlakozni kívánó államoknak a kisebbségekkel közösen kell megoldásokat találniuk, akkor tekinthetőek megoldottnak a problémák, ha a kisebbségek elégedettek. Elmondta, az Európai Bizottság képviselői rendszeresen egyeztetnek a tagjelölt államokban élő kisebbségek képviselőivel, hogy megbizonyosodjanak az intézkedések eredményességéről.

Minority Intergroup – Minority rights in the EU enlargement process

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke úgy fogalmazott: „mi azt kérjük, hogy állítsák vissza jogainkat Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban.” Bízik benne, hogy a csatlakozási tárgyalások során ez sikerülni fog, egyrészt azért, mert az EU nemcsak gazdasági közösség, hanem értékközösség is, másodsorban azért, mert senki nem akar problémákat bevinni az Unióba, harmadsorban pedig a Romániával és Magyarországgal kötött, a kisebbségek helyzetét is tartalmazó kétoldalú megállapodások miatt. Hozzátette: „mi támogatjuk Ukrajna mihamarabbi uniós integrációját, ahogy az is nyilvánvaló, hogy szeretnénk jogainkat visszaszerezni.”

Tove Malloy, a Flensburgi Európa Egyetem professzora arról nyújtott áttekintést, hogyan befolyásolják a csatlakozási tárgyalások a kisebbségi jogokat a tagjelölt államokban.

A konferencián Željana Zovko, az EP Külügyi Bizottságának alelnöke, és Aurica Bojescu, az Ukrajnai Román Közösség ügyvezetője is előadott. A rendezvényen felszólalt Francois Alfonsi és Gál Kinga, a Kisebbségi Intergroup társelnökei, valamint Bocskor Andrea kárpátaljai származású EP-képviselő.

Hírek

A nyelvi jogok helyzete romlott Európában

A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete romlott Európában, azok az intézmények, amelyeknek feladata lenne a jogaik felkarolása, nem tesznek eleget ezen a téren – mondta el Vincze Loránt szeptember 7-én Brüsszelben a Kisebbségi Intergroup által szervezett, az EPP, az SD, a Renew és a Greens-EFA parlamenti csoportjai támogatásával megtartott, “Cselekedjünk az európai nyelvi sokszínűség csökkenése ellen és a kisebbségek nemzeti és nyelvi jogainak előmozdításáért!” című konferencián az Európai Parlamentben.

Az eseményt Fernand de Varennes , az ENSZ kisebbségvédelmi különmegbízottja nyitottja meg, aki ismét kifejtette, hogy a kisebbségi és nyelvi jogok emberi jogoknak számítanak, akkor is, ha egyes helyeken nem így tekintenek rájuk. Szerinte ma nem fejlődés, nem stagnálás, hanem visszafejlődés tapasztalható a kisebbségi jogok tekintetében Európában – elsősorban a nyelvi és oktatási jogok tekintetében. Aggodalomra ad okot, hogy több mint egymillió polgár, az Európai Parlament, nemzeti és regionális parlamentek támogatása ellenére az Európai Bizottság egyszerűen elutasította a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezést – emlékeztetett. Az MSPI történetét és jelenlegi állását Angelika Mlinar FUEN-alelnök ismertette a konferencián.

Vincze Loránt EP-képviselő, az Intergroup társelnöke összegző beszédében elmondta, ismételten és határozottan kérik az Európai Uniótól, hogy

alkosson közös jogi keretet a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmében
működjön együtt a kisebbségvédelem terén az ENSZ-szel és az Európa Tanáccsal
biztosítsa az európai nyelvek teljes védelmét és elismerését
tegye a jogállamisági mechanizmus részévé a kisebbségek helyzetének monitorizálását
lépjen fel határozottan a nemzeti és nyelvi kisebbségek diszkriminációjával szemben
biztosítsa az anyanyelvű audiovizuális tartalmak elérését a nyelvi kisebbségek számára.

„Meggyőződésem, hogy csak egy uniós szintű stratégia lesz képes a nemzeti és nyelvi kisebbségek következetes támogatására és jogaik biztosítására” – fogalmazott.

Hírek

Konferencia Európa jövőjéről: bemutatta kisebbségvédelmi szervezetekkel közös elvárásait a Kisebbségi Intergroup

A Konferencia Európa jövőjéről uniós kezdeményezés keretében az Európai Parlament Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoportja (Kisebbségi Intergroup) párbeszédet kezdeményezett a legfontosabb, a kisebbségvédelem terén évtizedes tapasztalattal rendelkező nemzetközi kisebbségvédelmi szervezetekkel, akikkel együttműködve fogalmaztak meg a nemzeti és nyelvi kisebbségek számára fontos javaslatokat az Unió számára.

A javaslatokat az Intergroup csütörtöki ülésén mutatja be Az Európai Nyelvi Egyenlőség Hálózat (European Language Equality Network – ELEN), az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (Federal Union of European Nationalities – FUEN) és a Hálózat a Nyelvi Sokszínűség Népszerűsítéséért (Network to Promote Linguistic Diversity – NPLD). Az Intergroup társelnökei, Vincze Loránt és Francois Alfonsi ezt megelőzően, szerdán Strasbourgban tájékoztatták a sajtó képviselőit az együttműködésről és a 12 javaslat tartalmáról.

„Az Európai Unió őshonos kisebbségei egy lehetőséget látnak arra, hogy saját problémáikat, ügyeiket ismét az Unió napirendjére emeljék, miután az Európai Bizottság nem kezdeményezett jogalkotást a Minority SafePack polgári kezdeményezés alapján. Nem adjuk fel az uniós kisebbségvédelemért folytatott küzdelmet, új lehetőségeket keresünk, és az Európa jövőjéről szóló konferenciát is annak tekintjük. A párbeszédet annak érdekében kezdeményeztük, hogy a kisebbségek jövője szempontjából fontos javaslatok megfogalmazása és népszerűsítése összehangoltan, a lehető legnagyobb hatásfokkal történjen” – mondta el Vincze Loránt a sajtótájékoztatón.

Az EP-képviselő röviden ismertette a szervezetek javaslatait, amelyek máris elérhetőek a Konferencia Európa jövőjéről hivatalos honlapján. A javaslatok ITT is elérhetőek.

A FUEN a Minority SafePack csomagban megfogalmazott javaslatokat viszi tovább, így a közös uniós kisebbségvédelmi minimumtól az audiovizuális tartalmakhoz való hozzáférésen át a koppenhágai kritériumrendszer minden tagállamra való kiterjesztéséig sok témát ölel fel.

Az ELEN a veszélyeztetett nyelvek védelmét, egy nyelvi biztos pozíciójának létrehozását és a kisebbségek nyelvhasználati jogának védelmét kéri az EU-tól.

Az NPLD javaslata a nyelvhasználat szempontjából közelít a kérdéshez, javaslataik közt szerepel egy uniós nyelvi charta létrehozása, illetve az is, hogy a digitalizációs folyamatokban ne szoruljanak háttérbe ezek a nyelvek.

Vincze Loránt felhívta a figyelmet, hogy a javaslatok elbírálása során azok támogatottsága is szempont lesz, ezért arra kért mindenkit, aki számára fontos a kisebbségek védelme, hogy regisztráljon és támogassa a javaslatokat. Hozzátette: idén tavasszal a FUEN két nemzetközi konferenciát is szervez a Konferencia Európa jövőjéről részeként Németországban és Erdélyben, az itt megfogalmazott javaslatokat szintén az uniós döntéshozók elé terjesztik.

Hírek

Kevés európai országban megoldott a kisebbségi nyelvű tájékoztatás a koronavírusról

Nagyon kevés európai országban biztosít az állam tájékoztatást a koronavírussal kapcsolatos intézkedésekről a kisebbségek nyelvén– derült ki abból a gyorsfelmérésből, amelyet 2020. március 31-április 30. között készítettek kisebbségi EP-képviselők és a FUEN tagszervezetei. Az eredményeket Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke mutatta be hétfőn Brüsszelben, a Kisebbségi Intergroup online ülésén. A felmérés azt vizsgálta, hogy a COVID-19-cel kapcsolatos általános intézkedésekről, az járványügyi tudnivalóról volt-e kisebbségi nyelveken tájékoztatás, működik-e segélyvonal kisebbségi nyelven, illetve milyen mértékben megoldott a távoktatás anyanyelven. A felméréshez eddig 18 európai ország 29 kisebbségi közössége járult hozzá információkkal, de az adatgyűjtés folytatódni fog, hiszen a tanulságok a Minority SafePack kezdeményezés érveit is erősítik.

>> a felmérés (angol, PDF, 12 mega)

Az esetek felében (52%) létezik kisebbségi nyelvű tájékoztatás az általános intézkedésekről, ezt azonban leggyakrabban a regionális önkormányzat, kisebbségi szervezetek és a kisebbségi média biztosítja. Az egészséggel kapcsolatos tájékoztatás esetében hasonló az arány, viszont itt a helyi és regionális önkormányzatok szerepe a legnagyobb. A koronavírus-járvány miatt jelentősen megnőtt a segélyhívások száma, több helyen külön segélyszámot és információs vonalat üzemeltetnek a vírussal kapcsolatos sürgős esetek számára. Azonban az esetek több mint kétharmadában (69%) a segélyhívó szám nem elérhető kisebbségek anyanyelvén, további 10% esetében pedig csak részlegesen.

Az oktatás a legtöbb országban átköltözött az online térbe, de csak a kisebbségek fele esetében van anyanyelvű távoktatás, további 14 százalék esetében részben. A válaszadók 21 százaléka számára nincs biztosítva az anyanyelvi oktatás az interneten. További három kisebbségnek a járvány előtt sem volt lehetősége anyanyelven tanulni. Az anyanyelvi oktatást biztosító intézmények tekintetében nagyon nagy a szórás: tanárok, iskolák, szülői csoportok, kisebbségi szervezetek, az állam és a helyi önkormányzat egyaránt szerepelt a válaszok között – számolt be Vincze Loránt, az Intergroup társelnöke. Számos válaszadó nevezte meg a digitális infrastruktúra hiányát problémaként, a diákok egy részének egyszerűen nincsen digitális eszköze vagy hozzáférése az internethez.

Romániában a magyar nyelvű közösség tájékoztatásának feladatát az RMDSZ vállalta fel. A kisebbségi nyelven történő állami kommunikáció hiányában az érdekvédelmi szervezet két hónapja folyamatosan és naprakészen tájékoztat magyarul mind a kormányzati intézkedésekről, mind az egészségügyi tudnivalókról. A magyar nyelvű távoktatás érdekében szintén fontos lépéseket tett, például a román közszolgálati televízióban az RMDSZ kezdeményezésére indult be a Telesuli.

A felmérés a kisebbségi média fontosságát is kiemelte, hiszen számos közösség esetében az írott kisebbségi sajtó jelenti az egyetlen elérhető anyanyelvű hírforrást. Az Intergroup ülésének résztvevőjeként az Európai Kisebbségi és Regionális Napilapok Egyesülete, a MIDAS – amelynek több romániai magyar újság is tagja – arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisebbségi sajtó a 2008-2009-es gazdasági válsághoz hasonló kilátástalan helyzetbe került, hiszen reklámbevételeik jelentősen csökkentek, nagyon sok helyen a terjesztés leállt vagy akadozott. A Kisebbségi Intergroup ülésén a MIDAS elnöke, a pozsonyi Új Szó vezérigazgatója, Edita Slezakova ismertette a helyzetet, majd a képviselők megvitatták, milyen megoldásokat lehet találni az újságok támogatása érdekében.

Hírek

Vincze Loránt az EP Kisebbségi Munkacsoportjának társelnöke

Az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportjának Brüsszelben tartott csütörtöki alakuló ülésén a munkacsoport társelnökévé választották Vincze Lorántot, az RMDSZ EP-képviselőjét, a FUEN elnökét. Mellette Gál Kinga fideszes EP-képviselő – akit immár a negyedik alkalommal választották egyhangúlag a munkacsoport társelnökévé – és Francois Alfonsi, korzikai francia zöldpárti képviselő látják el a társelnöki feladatokat ebben a ciklusban.

A Kisebbségi Munkacsoport az EP-ben közös fellépést biztosít a hagyományos nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmében. Vincze Loránt az alakuló ülésen kifejtette: „Új társelnökként eltökélt célom, hogy a munkacsoport kisebbségi szempontból eddig is meghatározó szerepét tovább növeljük. Elképzeléseim között szerepel a képviselők aktívabb részvétele a kisebbségi szempontból fontos jogalkotási javaslatok kidolgozásában. Célunk, hogy a nemzeti, őshonos kisebbségek számára kedvező jogszabályok szülessenek az EU-ban. A munkacsoport támogatása meghatározó lesz a Minority SafePack kisebbségvédelmi csomag jövőbeli sorsát illetően is”.

Gál Kinga az ülést követően elmondta: „Személyes küldetésemnek tekintettem, hogy a Parlament egyik legnagyobb múlttal rendelkező és legaktívabb munkacsoportja folytassa tevékenységét. Kemény küzdelem eredményeként szereztük meg a szükséges támogatást, 42 képviselő 18 tagállamból lett tagja a munkacsoportnak. Magyar szempontból kiemelkedően fontos a Kisebbségi Munkacsoport munkája, hiszen ez a fórum lehetőséget teremt arra, hogy a határon túli magyar közösségek vezetői és szakértői személyesen mutathassák be a közösségeik helyzetét, azokat a problémákat és kihívásokat, amelyekkel nap, mint nap szembesülnek: anyanyelvi oktatás, kisebbségi nyelvű média vagy nyelvhasználat”.

Az alakuló ülésen jelenlévő képviselők a következő időszak legfontosabb tennivalójaként a Minority SafePack sikerre vitelét határozták meg, gratuláltak Vincze Lorántnak az ezen a téren végzett eddigi munkájáért és aktív támogatásukról biztosították az európai intézményekben a kisebbségvédelmi kezdeményezés érdekében folytatandó munkájában.