Kulcsszó - Ukrajna

Vincze Loránt: a háború után Ukrajnának el kell köteleznie magát a kisebbségvédelem mellett

Történelmi tapasztalat, hogy fegyveres konfliktusok idején a kisebbségek, a kisebb csoportok a legsebezhetőbbek, nekik van a legtöbb veszítenivalójuk. A normalitáshoz való visszatérés után pedig ők lesznek az utolsók, akiknek rendeződik a helyzetük – mondta el augusztus 27-én Vincze Loránt Segesváron, a Proetnica fesztiválon. A rendezvény Proetnica interkulturális akadémiáján Koreck Mária moderálásával beszélgettek az orosz-ukrán háborúról, illetve az ukrajnai kisebbségek helyzetéről.
Brüsszelben a háború továbbra is érzékeny és erős érzelmeket felszínre hozó téma – ami érthető, hiszen Európában ismét háború dúl, emberek halnak meg, városokat tesznek a földdel egyenlővé, milliók kényszerültek otthonuk, városuk, szülőföldjük elhagyására. A szimpátia és szolidaritás mellett azonban nagyon nehéz racionálisan beszélni arról, ami történik. Elmondtam: arra kell felkészülnünk, hogy ez a háború még sokáig elhúzódik, folytatódik a rombolás, és az áldozatok száma is tovább fog nőni – mondta el az EP-képviselő.
Leszögezte: Oroszország Ukrajna ellen indított támadását nem lehet megindokolni, nincs olyan érv, ami ezt elfogadhatóvá tenné. Ezzel együtt azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a negatív változásokat Ukrajnában és az ukrán társadalomban, amelyeket a háborút megelőzően tapasztalni lehetett a nemzeti kisebbségekkel való bánásmód tekintetében. Az alkotmány megváltoztatása, amely kategorizálja a kisebbségeket, az anyanyelvi oktatás és a nyelvhasználat visszaszorítása, a választókerületek átszervezése mind olyan lépések voltak, amelyek miatt a kisebbségek úgy érezték, az ukrán állam ellenük irányuló intézkedéseket hoz. Kétségtelen, Ukrajnának az volt a szándéka, hogy csökkentse az orosz nyelvi és kulturális befolyást, sajnálatos, hogy mindez az évszázadok óta ott élő kisebbségek rovására történt meg – mutatott rá Vincze.
Hozzátette: erre a problémakörre nem figyeltek eléggé a nemzetközi intézmények, az EBESZ, az Európa Tanács, az Európai Unió vagy az Egyesült Államok. Bízom benne, hogy ezután változni fog ez a hozzáállás. “Nem tudok elképzelni egy olyan háború utáni rendezést, amelynek ne lenne része a nemzeti kisebbségek helyzete. Bármilyen megállapodásban kell lennie egy fejezetnek, amelyben Ukrajna elkötelezi magát, hogy a jövőben a kisebbségvédelmi politikák európai keretben fognak megszületni, betartva az általuk aláírt nemzetközi egyezményeket” – mondta el a politikus.

A kárpátaljai magyarok helyzetének javítását kéri az Európai Parlament

Ukrajna számos területen tett előrelépést az utóbbi időszakban, de a kisebbségek helyzete nem tartozik ezek közé. Ezt állapítja meg az Európai Parlament az Európai Unió – Ukrajna közti társulási megállapodás végrehajtásáról szóló jelentésben, amelyet szerda este nagy többséggel fogadtak el. A dokumentum több cikkelye is foglalkozik a kisebbségeket – köztük is kiemelten a kárpátaljai magyarokat – érintő témákkal.

Vincze Loránt, az RMSZ európai parlamenti képviselője szerint a társulási megállapodás végrehajtása során készített jelentések jó alkalmak arra, hogy a problémás helyzetekre az EP közvetlenül felhívja a figyelmet. „A kárpátaljai magyarságot ért támadások, az oktatási és a nyelvhasználati törvény kedvezőtlen módosítása, a magyar parlamenti képviselő megválasztásának ellehetetlenítése, a Brenzovics László KMKSZ elnöknél rendezett házkutatás, a szélsőséges alakulatok fenyegetése a magyar közösség vezetői ellen, legutóbb Bocskor Andrea EP-képviselő halállistára helyezése mind-mind okot jelentenek arra, hogy az EU követelje Ukrajnától nemzetközi kötelezettségeinek betartását. A Parlament jelentése ezt most nyomatékosan megtette, az Európai Bizottságon lesz a sor, hogy a tárgyalások során ezt számon kérje a kijevi vezetéstől” – fogalmazott Vincze Loránt.

Az Európai Parlament felkéri az ukrán hatóságokat, hogy az államnyelv támogatásáról szóló jogszabály végrehajtásakor tartsák tiszteletben a kisebbségi közösségek azon jogát, hogy saját nyelvüket ápolják és használják, valamint hogy a nemzeti kisebbségeket, nyelveiket és az oktatáshoz való jogukat a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vegyék.

A képviselők nehezményezik, hogy a 2019-es ukrán parlamenti választások során az egy mandátummal rendelkező választókerületek határait a nemzeti kisebbségek képviselete szempontjából kedvezőtlenül határozták meg. Arra is figyelmeztet, hogy egyes régiókban, például Kárpátalján választási visszaéléseket figyeltek meg, például „klónjelöltek” indítását, ami csökkentette annak esélyét, hogy magyar kisebbségi tagok kerüljenek a parlamentbe.

A dokumentum szerint Ukrajna nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy az Unió által nyújtott politikai, technikai és pénzügyi támogatás szintje attól függ, hogy milyen mértékben teljesíti az Unió és tagállamai felé tett – különösen a reformfolyamattal, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a kisebbségekkel és az alapvető szabadságokkal, valamint a valódi és hatékony jogállamiság megteremtésével kapcsolatos – kötelezettségvállalásait. A jelentés elítéli az etnikai vagy nyelvi alapú gyűlöletbeszédet és megkülönböztetést, valamint a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségeket célzó álhíreket és félretájékoztatást.

A parlamenti vitával egyidőben kaptak választ az Európai Néppárt magyar EP-képviselői – köztük Vincze Loránt és Winkler Gyula RMDSZ-es képviselők – Joseph Borrelltől, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjétől az ukrajnai magyarok ügyében hozzá intézett kérdésre. Levelükben felhívták a főképviselő figyelmét, hogy „2017 óta rendszerszerűen zajlik a kisebbségi jogok megsértése, a magyarok elleni gyűlöletbeszéd a médiában, sorozatosak a gyűlölet-bűncselekmények, a felvonulások, a nacionalista félkatonai csoportok és a Mirotvorec weboldal provokációi, végül pedig a Magyar Párt székhelye elleni bombatámadás és gyújtogatás”.

 

Bár konkrét cselekvésre nem tett utalást, a külügyi főképviselő beszámolt róla, hogy a legutóbbi EU-Ukrajna csúcstalálkozón mindkét fél vezetői megerősítették elkötelezettségüket a demokrácia, a jogállamiság, a nemzetközi jog és az emberi jogok – többek között a kisebbségekhez tartozó személyek jogai – közös értékei mellett, és “ezt minden bizonnyal megfelelő intézkedések követik majd”. Tájékoztatása szerint ezt a megközelítést a csúcstalálkozót követően a főképviselő, valamint a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztos által Ukrajna miniszterelnökével folytatott konferenciabeszélgetés során ismét megerősítették. „Az EU továbbra is aktívan védelmezi és előmozdítja ezeket az elveket, ami a tisztelt képviselők által említett aggasztó fejlemények miatt egyre fontosabb” – zárta Joseph Borrell a magyar képviselőknek adott válaszát.

RomaniaHungary