Kulcsszó - minority safepack

Megegyezett az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács a polgári kezdeményezések meghosszabbításáról

Az EU intézményei háromoldalú egyeztetést folytattak Brüsszelben az európai polgári kezdeményezésekre vonatkozó határidők meghosszabbításáról csütörtökön, június 25-én. A tanácskozást az Európai Parlament nevében Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője elnökölte. A trialógus célja az volt, hogy az Európai Parlament által június 19-én nagy többséggel jóváhagyott módosító javaslatokról egyeztessen az európai polgári kezdeményezések gyűjtési, ellenőrzési és vizsgálati szakaszokra vonatkozó hosszabbításról. Az ülésen a Tanácsot a horvát elnökség részéről Maja Adamic nagykövet képviselte, az Európai Bizottságot pedig Rudigert Boogert, a polgári kezdeményezésekért felelős egység vezetője.

Az európai polgári kezdeményezések parlamenti jelentéstevői minőségében Vincze Loránt március 17-én fordult azzal a kéréssel Vera Jourova EB-alelnökhöz és Ilze Juhanosne főtitkárhoz, hogy a koronavírus-járvány miatt hozott megszorító intézkedések miatt az Európai Bizottság hosszabbítsa meg a futó polgári kezdeményezések határidejét. Levelére válaszolva Vera Jourova alelnök örömmel jelentette be, hogy május 20-án az Európai Bizottság elfogadta a meghosszabbításról szóló rendeletet. Az Európai Bizottság intézkedései egyaránt érintik a nemzeti régiók támogatásáért indított és a Minority SafePack polgári kezdeményezéseket. Az Európai Parlament ezekhez javasolt módosításokat múlt pénteken.

Csütörtökön a tagállamokat tömörítő Tanács elfogadta a Parlament javaslatát, hogy a mostani meghosszabbítás követően, amennyiben a tagállamok egynegyedében megszorító intézkedések vannak életben, a Bizottság ismét élhet a hosszabbítás lehetőségével. A rendelet-módosítás értelmében a határidőkkel kapcsolatos intézkedések azokra a kezdeményezésekre is vonatkoznak, amelyeknek gyűjtési, ellenőrzési vagy vizsgálati szakasza március 11-e és a rendelet hatályba lépésének időpontja (ez az időpont a júliusi európai parlamenti elfogadást követő időszakra tehető) között zárult le. Ez az új cikkely a jogbiztonság szempontjából fontos elem, megfelelő támpontot és értelmezést ad a jogalkalmazó, illetve az érintett kezdeményezések szervezői számára.

Vincze Loránt üdvözölte a megállapodás létrejöttét. „Az egyhangú támogatás annak a jele, hogy mindhárom EU-s intézmény számára fontos rendeletről van szó. Elégedett vagyok azzal, hogy a Parlament részéről tovább egyszerűsítettük az eljárást, nagyobb kiszámíthatóságot és jogbiztonságot adtunk a szervezőknek. A Tanács és a Parlament döntése a mai megállapodást követően természetszerűen támogató lesz” – fogalmazott az RMDSZ európai parlamenti képviselője.

Sürgősségi eljárást indított az EP a polgári kezdeményezések meghosszabbítására. Folytatódhat a nemzeti régiók aláírásgyűjtés

Az Európai Parlament pénteken, június 19-én 653 igen szavazattal, tíz ellenszavazattal és két tartózkodással jóváhagyta a polgári kezdeményezések aláírásgyűjtési időszakának ideiglenes kiterjesztéséről szóló mandátumot, amelyet Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője készített elő. A következő hetekben a képviselőnek a társdöntéshozatal keretében az Európai Bizottsággal és tagállamok képviselőit tömörítő Tanáccsal kell érvényesítenie a Parlament álláspontját. Az Európai Parlament a júliusi plenáris ülésen hozza meg végleges döntését. Előzőleg, szerdán az EP túlnyomó többséggel fogadta el Vincze Loránt javaslatát, hogy sürgősségi eljárásban döntsenek az európai polgári kezdeményezések meghosszabbításáról.

A Bizottság május 20-án tette közzé az európai polgári kezdeményezéseket – így a nemzeti régiók fejlesztéséért indított és a Minority SafePacket is – érintő rendeletét. Eszerint a március 11-én futó aláírásgyűjtések határidejét egységesen hat hónappal meghosszabbítják. Ugyanakkor a Bizottságnak lehetősége lesz további három hónappal kitolni a határidőt, és ezzel a lehetőséggel többször is élhet, amennyiben a járványügyi intézkedések ezt szükségessé teszik.

A világjárvány negatív hatással volt a folyamatban lévő kezdeményezésekre. A megszorítások miatt a szervezők és a polgárok nem tudtak eredményes aláírásgyűjtési kampányokat folytatni. Támogatnunk kell őket, és biztosítanunk kell, hogy a részvételi demokrácia legjelentősebb uniós eszköze a lehető legrövidebb időn belül ismét működőképessé válik” – mutatott rá Vincze Loránt szerdai, plenáris felszólalásában, amelyben sürgősségi eljárás kért.

Az RMDSZ EP-képviselőjének kérésére időközben az Európai Bizottság tisztázta az aláírásgyűjtés mostani folytatásának lehetőségét, eszerint a március 11-e után lejárt kezdeményezések esetében a lejárati időponttól számítva hat hónapig folytatódik a gyűjtés, és ennek újrakezdésével nem kell megvárni a rendelet hatályba lépését. Az Európai Bizottság a Székely Nemzeti Tanácsot is értesítette arról, hogy esetükben is újraindítható az aláírások gyűjtése, amely november 7-ig fog tartani.

Vincze Loránt felszólította az SZNT-t, hogy haladéktalanul indítsa újra az aláírásgyűjtést: „Kérem az SZNT-t, hogy mihamarabb folytassa a gyűjtést, hiszen minden nap értékes, ne veszélyeztesse a Kárpát-medencei magyarság több mint egymillió aláírását, és ne éljen vissza a székely emberek bizalmával! Ha az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács, valamint 27 tagállam jogászai egybehangzóan állítják, hogy az aláírásgyűjtést már most folytatni lehet, akkor annak valóban semmi akadálya nincs. Mint ahogyan négy másik, hasonló helyzetben lévő kezdeményezés esetében nem is állt le a gyűjtés. Az Európai Parlament pénteken, szinte egyhangúan elfogadott határozata a biztosíték, hogy a jogi alapot megteremtjük. Ígéretének megfelelően a meghosszabbítással kapcsolatos politikai munkát az RMDSZ Brüsszelben előkészítette, most az SZNT feladata az aláírásgyűjtés sikerre vitele, nem pedig meddő jogi vita folytatása. Ez nem a harc, hanem a munka ideje” – szögezte le az RMDSZ EP-képviselője.

Később dönt az EB a Minority SafePackről, újraindul a nemzeti régiós aláírásgyűjtés

Bár kissé megkésve, de végül méltányos és igazságos döntést hozott az Európai Bizottság az európai polgári kezdeményezések határidejének meghosszabbításával. A legtöbb uniós országban hónapok óta tartó kijárási tilalom jelentősen megnehezítette az aláírásgyűjtések megfelelő népszerűsítését, ugyanakkor teljes mértékben ellehetetlenítette a papír alapú aláírások gyűjtését. Úgy értékelem, a Bizottság mostani döntésével megfelelő megoldást talált a kialakult helyzetre” – nyilatkozta Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője.

Az európai polgári kezdeményezések parlamenti jelentéstevői minőségében Vincze Loránt már március 17-én azzal a kéréssel fordult Vera Jourova alelnökhöz és Ilze Juhanosne főtitkárhoz, hogy a koronavírus-járvány miatt hozott megszorító intézkedések miatt az Európai Bizottság hosszabbítsa meg a futó polgári kezdeményezések határidejét. Ezt később több polgári kezdeményezés polgári bizottsága és más EP-képviselők is kérvényezték.

Az Európai Bizottság szerdán, május 20-án tette közzé a nemzeti régiók támogatásáért indított és a Minority SafePack polgári kezdeményezéseket érintő intézkedéseit. Eszerint a március 11-én – ezen a napon nyilvánította az Egészségügyi Világszervezet világjárványnak a koronavírust – futó aláírásgyűjtések határidejét egységesen hat hónappal növelik. Ugyanakkor a Bizottságnak lehetősége lesz további három hónappal meghosszabbítani a határidőt, amennyiben a tagállamok több mint felében vagy az Unió összlakossága legalább 35 százalékának otthont adó tagállamokban még mindig az aláírásgyűjtést nehezítő intézkedések (például kijárási tilalom) lesznek érvényben a COVID-19 járvány miatt a határidő lejártakor. A Bizottság többször is élhet a három hónapos hosszabbítás lehetőségével, de az aláírásgyűjtések össz-időtartama nem haladhatja meg a két évet.

Az RMDSZ EP-képviselője reményét fejezte ki, hogy a második aláírásgyűjtési időszakkal a nemzeti régiók védelmében indított kezdeményezés esetében az egymillió aláírás mellett a másik érvényességi feltétel is teljesül, és a még hiányzó négy tagállamból is összegyűl a minimális aláírásszám.

A Minority SafePack esetében eredetileg március 23-ára volt beütemezve a nyilvános meghallgatás az Európai Parlamentben, az Európai Bizottságnak pedig július 10-ig kellett volna közzétennie álláspontját. Az új intézkedések értelmében az Európai Parlamentnek a lehető legrövidebb időn belül kell megszerveznie a nyilvános meghallgatást, amikor a járványügyi helyzet ezt lehetővé teszi, a Bizottságnak pedig a meghallgatástól számítva három hónapon belül kell közzétennie álláspontját. “Megnyugtató számunkra, hogy az Európai Bizottság nem akarja elsietni álláspontja közzétételét. Az, hogy három hónapot biztosítanak álláspontjuk kialakítására, azt a szándékot jelöli, hogy érdemben kívánnak foglalkozni a kezdeményezésekkel” – közölte Vincze, aki a FUEN elnökeként a Minority SafePack nemzetközi kampányát koordinálta.

Az Európai Bizottság intézkedéseit még az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is meg kell erősítenie. Vincze Lorántot május 20-án nevezte ki az EP alkotmányügyi bizottsága (AFCO) az európai polgári kezdeményezések határidőmódosításainak jelentéstevőjének. “Jelentéstevőként azon leszek, hogy minél hamarabb és zökkenőmentesen fogadjuk el a bizottsági javaslatot, hiszen az a részvételi demokrácia és az európai polgárok érdekeit szolgálja” – jelentette ki az RMDSZ EP-képviselője.

Szerdán mutatják be a Minority SafePack törvényjavaslatait az EB-nek

Szerdán, február 5-én mutaják be a Minority SafePack (MSPI) európai kisebbségvédelmi kezdeményezés alapján kidolgozott törvénykezdeményezési javaslatokat az Európai Bizottságnak Brüsszelben.

Az 1 128 385, tagállami szakhatóságok által hitelesített támogatói aláírással a Minority SafePack az Európai Unió történelmének ötödik sikeres Európai Polgári Kezdeményezése. Célja uniós védelmet és támogatást kérni az őshonos európai kisebbségek, nemzeti közösségek, nyelvi csoportok számára.

A brüsszeli találkozón a Kezdeményező Bizottság, az európai aláírásgyűjtést koordináló Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöksége és a törvénykezdeményezéseket kidolgozó európai szakértői csoport fogja képviselni a Minority SafePack kezdeményezést. A közép-európai idő szerint 12 órakor kezdődő találkozó zárt körű lesz.

A találkozót követően, 14:30-tól a küldöttség az Európai Parlament épületében számol be a sajtónak a találkozóról. A sajtótájékoztatóra az Anna Politkovszkaja teremben (PHS 0A50) kerül sor. A sajtó képviselőit szeretettel várjuk.

FONTOS TUDNIVALÓ: Amennyiben tudósítójuk nem rendelkezik európai parlamenti akkreditációval, kérjük, igényelje az az Európai Parlament sajtószolgálatánál, a media.accreditation@europarl.europa.eu címen, legkésőbb hétfőn délutánig. Kérjük, levelében tüntesse fel, hogy az alábbi eseményen kíván részt venni:

Wednesday 05 FEB 14.30 – 15.00 Loránt VINCZE (EPP, RO) on “Submission of the Minority SafePack ECI and its follow up in the European Parliament”

Online regisztrálták a Minority SafePack aláírásait az Európai Bizottságnál

Regisztrálták az Európai Bizottság online rendszerében a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezés aláírásait pénteken délben. Az RMDSZ által kezdeményezett, a FUEN által koordinált aláírásgyűjtés 2017 áprilisában indult, és a rendelkezésre álló egy év alatt összegyűjtött támogatói nyilatkozatok közül a 28 uniós tagállam szakhatóságai 1 128 385-at hitelesítettek, ezeket a mai napon láttamozta az Európai Bizottság, amely egy közleményt is kiadott erről.

Az Európai Unió őshonos kisebbségei, nemzeti közösségei számára uniós támogatást és védelmet kérő kezdeményezés aláírásait online nyújtották be, és egy hónapon belül fog sor kerülni a személyes találkozóra, amelyen a témával foglalkozó uniós biztosok és főigazgatók fogadják a kezdeményező bizottság és a FUEN képviselőit.

A továbbiakban fél éve lesz az Európai Bizottságnak arra, hogy kialakítsa álláspontját, döntést hozzon a jogalkotási folyamatról. Az Európai Parlamentben egy közvitára fog sor kerülni, amelyen mindne érdekelt fél részt vehet, ugyanakkor egy plenáris vita is lesz az EP-ben.

„Az aláírások benyújtása egy fontos lépés a Minority SafePack történetében. Ez az előfeltétele annak, hogy februárban személyesen ismertessük a biztosokkal, főigazgatókkal a terveinket, és benyújtsuk a szakértői csoportunk által előkészített jogszabálytervezeteket” – nyilatkozta Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, a FUEN elnöke. „A parlamenti plenáris vitát szintén nagy lehetőségnek tartjuk, hiszen ha támogató határozattal zárul, hatalmas nyomást jelent majd az EB-re, hogy kedvezően döntsön a jogalkotásról. Eközben folytatódik az a lobbi, amelyet európai fővárosokban végzünk, kormányokat és nemzeti parlamenteket kérve arra, hogy ők maguk is jelezzék az EB-nek, hogy támogatóak ebben az ügyben, és fontosnak tartják a jogalkotást az őshonos kisebbségek kérdésében” – számolt be az EP-képviselő.

Bemutatták az Európai Parlamentben az MSPI jogszabály-javaslatait

A FUEN nemzetközi szakértői csoportjának képviselői az Európai Parlamentben mutatták be a Minority SafePack polgári kezdeményezésen alapuló jogszabály-javaslat csomagot. Az EP Kisebbségi munkacsoportjának  november 28-ai informális ülésén azt a javasolt intézkedés-csomagot mutatták be, amelyet az összegyűjtött 1.128.385 támogatói aláírással együtt fognak benyújtani, 2020 első felében, az új Európai Bizottságnak.

Vincze Loránt, EP-képviselő, a FUEN elnöke elmondta: az általa vezetett szervezet készen állt benyújtani a jogszabálycsomag-javaslatot és a kisebbségi kezdeményezésre összegyűjtött aláírásokat 2019. december 3-án is a Bizottságnak, de az intézmény kérésére halasztották a leadást. Az erdélyi EP-képviselő ugyanakkor hangsúlyozta, az Európai Unió Bíróságának legutóbbi, a román kormány elleni döntése is kimondja, az EU-nak jogában áll intézkedéseket hozni az őshonos nemzeti kisebbségek védelméért. Vincze szerint ez egy erős, az MSPI mellett szóló érv.

A jogszabály-javaslatokat Günther Rautz és Thomas Hiebert szakértők, valamint Nagy Dénes András, az MSPI tanácsadója mutatták be. A szakértők véleménye szerint, bár a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának elvét az Európai Unió alapszerződése előírja, konkrét jogi intézkedések és határozott, uniós szintű fellépés hiányában a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogaira nincs európai garancia.

A javaslat-csomag tartalma:

  • Az Európai Tanács ajánlatot fogalmazzon meg az Unió nyelvi és kulturális sokszínűségének megőrzése és népszerűsítése érdekében. A tagállamokban élő kisebbségek számára határozzon meg oktatásügyi, kulturális és nyelvhasználati közpolitikákat.
  • A tervezet intézkedéseket ír elő az anyanyelvi oktatás terén is, mind az intézményrendszert, mind pedig a speciális tankönyveket és tanterveket illetően.
  • Pénzügyi támogatást kér a kisebbségi médiának, és garanciát a kisebbségi kultúrához való hozzáférés biztosítására.
  • Anyanyelvhasználat a közigazgatásban: a jogszabály-javaslat, amennyiben elfogadásra kerül, európai szintű garanciát jelentene az anyanyelvhasználatra a közigazgatásban is, előírja például a hivatalos okiratok anyanyelven történő közlését, de az igazságszolgáltatásra, a közszolgáltatások rendszerére és a fogyasztóvédelemre is kiterjed.
  • Ellenőrző mechanizmust vezetne be, amely arra kötelezné a tagállamokat, hogy betartsák a kisebbségvédelem terén elfogadott jogszabályokat.
  • EU-s alapokat különítene el az anyanyelvhasználat elősegítésére az EU kohéziós alap kiterjesztése által. A tervezet ugyanakkor a strukturális és a befektetési alap előírásainak módosítását is kéri. A módosítás eredményeként a kisebbségi régiókra külön figyelmet fordítanának az EU-s finanszírozás odaítélésekor. Az összegeket innovációra, integrációra, gazdasági fellendítésre, a többnyelvűség népszerűsítésére és területfejlesztésre lehetne fordítani.
  • A javaslat értelmében ugyanakkor létrehoznák a Nyelvi Sokszínűség Európai Központját. Az újonnan létrejött központ szaktanácsadást és háttéranyagot szolgáltatna az Európai Unió intézményeinek és tagállamainak, a nyelvi sokszínűség népszerűsítése és védelme érdekében.
  • Egy uniós szintű kutatást kezdeményez a tervezet, amelynek célja felmérni az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek társadalmi és gazdasági hozzájárulását.
  • A jogszabály-javaslat az állampolgársággal nem rendelkező őshonos kisebbségek számára is jogegyenlőséget kér.
  • Nem utolsó sorban szabad hozzáférést biztosítana az anyanyelvi audio-vizuális médiatartalmakhoz, határok nélkül.

A jelenlévő EP-képviselők támogatásukról biztosították a kezdeményezést. Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő kiemelte: a kisebbségi polgári kezdeményezés megoldást nyújthatna a Koppenhágai kritériumok dilemmájára is, nevezetesen arra, hogy a kisebbségek jogainak betartását az EU csak a csatlakozás előtt álló országokon kéri számon, a tagállamokon azonban nem.

Az Európai Bizottság kérésére 2020 elején kerül a testület elé az MSPI

Az Európai Bizottság polgári kezdeményezésekkel foglalkozó osztálya arra kérte a Minority SafePack kezdeményezőit, hogy halasszák el a kisebbségvédelmi kezdeményezés 1 128 385 hitelesített támogatói aláírásának benyújtását, az eredetileg tervezett december 3-ról a jövő év elejére. Kérésüket azzal indokolták, hogy az új, Ursula von der Leyen által elnökölt Európai Bizottság hivatalba lépése késik és egy átmeneti, hivatalba lépési időszakkal is számolni kell. Az Európai Bizottság magas szintű politikai fogadtatást kíván biztosítani a kezdeményezésnek, biztosokkal és főigazgatókkal terveznek találkozót a kezdeményezők számára, de ez csak az új Bizottság hivatalba lépése után válik lehetségessé.

Az európai aláírásgyűjtést koordináló FUEN elnöke, Vincze Loránt EP-képviselő bejelentette: a kezdeményezőkkel egyeztetve úgy döntöttek, eleget tesznek az Európai Bizottság kérésének, így csak 2020 januárjában vagy februárban nyújtják be az aláírásokat.

“Az EB kérését jóhiszeműnek tartjuk, és azt jelzi, hogy fajsúlyos ügyként tekintenek a kisebbségvédelmi kezdeményezésre. Így remélhetőleg komolyabban foglalkoznak majd vele, mint a régi Bizottság tette az eddigi kezdeményezésekkel, amelyek esetében nem történtek érdemi lépések” – mondta Vincze Loránt, hangsúlyozva, hogy az EB írásban biztosította a kezdeményezőket, hogy nem kell tartaniuk az aláírások elévülésétől.

Vincze Loránt szerint az EB kérése új lehetőségeket biztosít a kisebbségi kezdeményezés számára, hiszen januártól életbe lép az Európai Polgári Kezdeményezésekre vonatkozó új szabályozás. Ezzel három hónap helyett fél éve lesz az EB-nek a kezdeményezés értékelésére és álláspontja kialakítására. Ugyanakkor egy közvita mellett az Európai Parlament plenáris ülésen is tárgyalni fogja a kisebbségvédelmi kezdeményezést, és ezzel lehetőség nyílik a kezdeményezést támogató EP-határozat elfogadására is.

„Az EB és az EP visszajelzései bizakodásra adnak okot. Az aláírások leadása mellett a napokban véglegesítjük jogszabályjavaslatainkat, amelyeket szintén átadunk az EB-nek. Mindeközben az európai politikai lobbi is folytatódik. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy sikeres legyen az európai őshonos közösségek több éve elindított erőfeszítése” – nyilatkozta Vincze Loránt, a FUEN elnöke.

Az MSPI-ról a polgárok döntéshozatali bevonásáról szervezett brüsszeli konferencián

A részvételi demokrácia erősítése, a polgárok bevonásának jövőbeli lehetőségei volt a témája a brüsszeli székhelyű néppárti think-thank, a Wilfried Martens Központ éves legnagyobb eseményének, a NET@WORK konferenciának. A Kós Károly Akadémia javaslatára szervezett szerdai panelbeszélgetésen Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, a FUEN elnöke tartott vitaindító előadást. Az előadók között volt Szász Attila, a Marosvásárhelyi Rádió főszerkesztő-helyettese, aki a rádió keretében végzett közösségmozgósító tevékenységüket mutatta be, Rainer Wieland német néppárti EP-képviselő, az EP alelnöke, a kérdéskör jó ismerője, és Carsten Berg, aki a magáról az Európai polgári kezdeményezésről elnevezett civil szervezet koordinátoraként fejtette ki véleményét.

Vincze Loránt előadásában elmondta, hogy a részvételi demokrácia témája nemcsak európai parlamenti képviselőként, hanem a FUEN európai kisebbségvédelmi ernyőszervezet elnökeként is foglalkoztatja a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezésen keresztül. Rámutatott, hogy az európai polgári kezdeményezések egyelőre nem értek célt, hiszen nem történt jogalkotás a sikeres kezdeményezések esetében. Eltökéltségre van szükség, hogy az EB-ben ez változzon – fogalmazott. Erre jelent lehetőséget a hamarosan bejegyzésre kerülő Minority SafePack polgári kezdeményezés, amely Erdélyből indult útjára.

A képviselő beszédében kitért arra, hogy a puszta választói részvételen túli polgári aktivitás azzal arányosan fejlődik, ahogyan tudatosítják az emberek, hogy az uniós szintű döntéshozatal a mindennapi életüket befolyásolja. Vincze Loránt bizakodó a polgárok bevonását célzó erőfeszítések jövőbeli alakulását illetően. Az uniós intézmények, főként az Európai Bizottság hozzáállásának is változnia kell ahhoz, hogy végre a jogalkotásban megvalósuló eredménye legyen az uniós szintű polgári kezdeményezéseknek, és az EU-s intézményeknek a partnert kell látniuk a civil és szakmai szervezetekben.

Az előadók különböző szemszögből és saját tapasztalataikat megosztva közelítették meg a kérdést. Szász Attila a Marosvásárhelyi Rádió a közösséget megszólító kezdeményezéseiről beszélt: a százakat megmozgató szemétgyűjtő akcióról, a hallgatók bevonásával, a közösséget foglalkoztató témák megvitatásáig. Ugyanakkor abban mindannyian egyetértettek, hogy elsősorban a már meglévő demokratikus eszközök felhasználóbaráttá tétele jelenleg a legfontosabb feladat. Ilyen módon érhető el, hogy az uniós polgárok érezzék, valóban számít a szavuk.

A magyarság nyert a kisebbségvédelem európai tematizálásával

Mi, magyarok mindenképpen nyertünk azáltal, hogy európaivá sikerült tenni a kisebbségvédelem ügyét – mondta Vincze Loránt szerdán délután Marosvásárhelyen. Az RMDSZ európai parlamenti képviselője, a FUEN elnöke a kisebbségvédelem európai lehetőségeiről szóló beszélgetésen vett részt a Vásárhelyi Forgatagon Biró Zsolt parlamenti képviselővel, Pataki István, a Krónika főmunkatársa moderálásával. (tovább…)

RomaniaHungary