Kulcsszó - minority safepack

Fellebbeztünk a Minority SafePack ügyében hozott alapfokú döntés ellen

A Minority SafePack Polgári Kezdeményező Bizottsága hétfőn, 2023. január 23-án fellebbezést nyújtott be az Európai Unió Bíróságán az MSPI által az Európai Bizottság ellen indított semmisségi eljárás keretében. A kezdeményező bizottság és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöksége egyhangúan döntött a fellebbezés benyújtása mellett.

„Bízunk benne, hogy a Bíróság felül fogja írni a Törvényszék tavaly novemberi döntését, amely nem áll összhangban a testület korábbi, az Európai Polgári Kezdeményezéseket érintő ítéleteivel. Megítélésünk szerint a döntésnek több eljárási és tartalmi hiányossága van. Ezeket ügyvédünk, Thomas Hieber huszonöt oldalas beadványban sorjázta. A törvényszéki indoklásban nem kaptunk kielégítő választ minden felvetésünkre és érvünkre, az állítás, hogy az Unió már mindent megtett volna az MSPI-ban foglaltak: a kisebbségi nyelvek és kultúrák védelmében, jogilag nem támasztható alá” – fogalmazott Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, a FUEN elnöke.

A beadvány az intézményi részrehajlás példájaként hozza fel, hogy az EB képviselői hét alkalommal találkoztak az End the Cage Age kezdeményezés képviselőivel, és csupán a szabályzat által előírt egyetlen alkalommal az MSPI képviselőivel. A döntés ugyanakkor hivatkozik olyan Európa Tanácsi intézményekre és jogi eszközökre, amelyeknek az EU nem része és amelyeket az EU több tagállama nem ratifikált.

„Nehezményezzük, hogy a Törvényszék mérlegelés nélkül az EB álláspontját ismételte meg, pedig az több pontjában is, tényszerűen, nem igaz. Végigjárjuk a jogi utat, minden eszközt felhasználunk, ezzel tartozunk a több mint ötven millió uniós polgárnak, aki valamelyik kisebbségi nyelvet beszéli. Az őshonos kisebbségek problémáinak megismertetésével már most eredményesek vagyunk, de addig nem adjuk fel, amíg konkrét intézkedéseket nem érünk el” – hangsúlyozta Vincze Loránt.

Az EU Törvényszéke alapfokon 2022. november 9-én döntött az ügyben. A luxembourgi testület nem semmisítette meg az Európai Bizottság 2021. januári döntését, amellyel nem javasolt jogalkotást a több mint egymillió aláírást összegyűjtő Minority SafePack javaslatairól. A Törvényszék szerint „az EU által a regionális vagy kisebbségi nyelvek fontosságának hangsúlyozása és a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdítása érdekében már megtett intézkedések elegendőek a kezdeményezés célkitűzéseinek eléréséhez”.

Az Európai Unió Bírósága várhatóan két éven belül dönt az ügyben.

Háttér:

Az Európai Unióban mintegy 50 millió, őshonos nemzeti kisebbséghez tartozó vagy kisebbségi nyelvet beszélő személy él. A 2013-ban indult Minority SafePack európai polgári kezdeményezés a kisebbségi nyelvek, kultúrák védelmét és támogatását, a kisebbségi jogok biztosítását kéri az Európai Uniótól. Az elmúlt 30 év legfontosabb kisebbségi jogokat szolgáló kezdeményezésének tartják.

Miután a Bizottság kezdetben elutasította a nyilvántartásba vételt, az MSPI-t végül az EU Törvényszékének 2017-es döntése után vették nyilvántartásba. A FUEN által koordinált európai szintű kampányban 1 123 422 hitelesített támogató nyilatkozatot gyűjtöttek össze, és a Minority SafePack kezdeményezés lett az eddigi ötödik sikeres európai polgári kezdeményezés. A kezdeményezés megszerezte a német Bundestag, a magyar Országgyűlés, a holland parlament alsóháza, számos regionális parlament és az Európai Parlament támogatását – utóbbi 2020 decemberében háromnegyedes többséggel szavazta meg támogatását. Ennek ellenére az EB úgy döntött, hogy nem kezdeményez jogi aktusokat a javaslatok alapján.

Az MSPI Polgári Kezdeményező Bizottsága 2021. március 24-én az Európai Unió Törvényszékéhez fordult az EB-nek a kezdeményezésről szóló határozatának megsemmisítése iránti kérelemmel. A beadvány szerint az EB megsértette indokolási kötelezettségét, és nyilvánvaló értékelési hibákat vétett. A kezdeményezőket Magyarország támogatta az eljárásban, az EB oldalán pedig Görögország és Szlovákia lépett be a perbe.

Pert veszített Románia az Európai Bizottság ellen

Következetesen döntött az Európai Bíróság, így Románia a fellebbviteli eljárás során is elvesztette a Minority SafePack bejegyzése miatt az Európai Bizottság ellen indított pert. Az Európai Unió Bírósága mai ítéletében megerősíti a Bizottságnak az MSPI európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslat nyilvántartásba vételéről szóló határozatát. A Bíróság kimondta: „A Törvényszék nem alkalmazta tévesen a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség támogatását, mint az Unió értékeit és céljait, figyelembe kell venni az Uniónak az e javaslat által érintett területeken való fellépése címén.”

A Bizottság 2017. március 29-i határozatával vette részlegesen nyilvántartásba az MSPI-t, Románia pedig 2017. június 28-án a határozat megsemmisítése iránti keresetet terjesztett elő. Az Európai Unió Törvényszéke 2019. szeptember 24-i határozatával Románia keresetét elutasította. Románia fellebbezést nyújtott be a Bírósághoz, de ezúttal sem járt több sikerrel.
„Nyilván, Románia keresete már rég okafogyottá vált, hiszen azóta összegyűjtöttük a támogató aláírásokat, és az Európai Bizottság már döntést is hozott javaslatainkat illetően. Ezzel együtt fontos és bátorító a továbbiakra nézve is, hogy az Unió Bírósága következetesen nekünk ad igazat a kisebbségek jogai és a kulturális és nyelvi sokszínűség támogatása kapcsán. Remélem, hogy ez a következetesség érvényesülni fog akkor is, amikor az általunk indított semmisségi eljárásban döntenek, hiszen ezáltal arra kényszeríthetik az Európai Bizottságot, hogy újraértékelje eredeti döntését, miszerint nem javasol jogalkotást az MSPI javaslatai alapján” – nyilatkozta Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke.

Az EP Petíciós Bizottságában bírálták Vera Jourová alelnököt a Minority SafePack elutasítása miatt

Kétszeri halasztás után az Európai Bizottság alelnöke, Verá Jourová csütörtökön végre megjelent az Európai Parlament Petíciós bizottsága (PETI) előtt, hogy válaszoljon az európai polgári kezdeményezések (EPK) helyzetéről szóló kérdésekre. Felszólalásában az alelnök asszony kiemelte, hogy az End the Cage Age állatvédelmi kezdeményezés esetében jogalkotást javasolt, a Minority SafePack kapcsán pedig elmondta, tisztában van vele, hogy a Bizottság döntése nem kielégítő a szervezők számára. Elismételte, hogy az Európai Bizottság véleménye szerint a kezdeményezés elindítása óta eltelt nyolc évben számos előrelépés történt az európai kisebbségvédelem terén, ezért döntött úgy a Bizottság, hogy nem szükséges jogalkotás, viszont ígéretet tett, hogy folyamatosan monitorizálni fogják az intézkedések megvalósulását.

Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője az európai polgári kezdeményezések parlamenti jelentéstevőjeként felszólalásában üdvözölte az első sikeres polgári kezdeményezést, de cáfolta és hihetetlennek nevezte a Bizottság álláspontját a Minority SafePack ügyében. Az Európai Néppárt képviselőcsoportja nevében rámutatott: a Bizottság soha nem készített kutatást az európai nyelvi és kulturális sokszínűségről, és semmilyen konkrét intézkedése nem volt ezen a téren.  A Bizottság válaszában felsorolt intézkedéseknek semmi köze a kezdeményezés javaslataihoz: a roma stratégia, a rasszizmus és diszkrimináció elleni küzdelem célja nem a nemzeti és regionális kisebbségek támogatása – emelte ki.

További példának az Európa Tanács által létrehozott, Grazban székelő Európai Modern Nyelvek Központját említette, amelyet a Bizottság a nyelvi sokszínűség terén való együttműködés ideális intézményének tart, noha a Bizottságnak tudnia kellene, hogy a központ egyáltalán nem foglalkozik a kisebbségi és regionális nyelvekkel, és az EU és az Európa Tanács közti együttműködésnek jelenleg semmilyen formában nem része a kisebbségi jogok.

Az RMDSZ-es EP-képviselő kérdésére, hogy mi határozza meg a Bizottság döntését, és hogy a Bizottság szívéhez közel álló témának kell-e lennie ahhoz, hogy pozitív döntés szülessen egy kezdeményezés esetében, Jourová asszony csak annyit válaszolt, az európai kulturális hagyaték és a sokszínűség közel áll a Bizottság szívéhez.

A FUEN elnöki tisztségét is betöltő Vincze Loránt arra is kíváncsi volt, hogyan reagál Verá Jourová arra a felvetésre, hogy a Bizottság tulajdonképpen válogat a kisebbségek közt: míg egyesek esetében az alapvető értékekre és jogokra hivatkozva intézkedéseket javasol, addig a nemzeti kisebbségek esetében a tagállami kompetenciával érvel és folyamatosan ignorálja őket még diszkrimináció, el nem ismerés vagy a jogállamiság megsértése esetén is. Az alelnök azonban ebben az esetben is csak a roma stratégiáról és az Európa-szerte elharapózó antiszemitizmusról beszélt válaszában.

Az ülésen a liberális és a zöld frakció képviselői szintén bírálták az EB döntését.

A Minority SafePack kezdeményezői bírósági eljárást indítottak az Európai Bizottság döntése ellen

Az Európai Bizottság döntésének semmissé nyilvánítását kéri az Európai Unió Törvényszékétől a Minority SafePack kezdeményező bizottsága. A Kezdeményező Bizottság – amelyet Hans Heinrich Hansen korábbi FUEN-elnök és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke vezet –március 24-én nyújtotta be a keresetet, miután a Bizottság 2021. január 15-én közölte: nem indítja be a jogalkotást az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés kilenc pontja kapcsán.

„Alaposan megvizsgáltuk a Bizottság válaszát, és jogi képviselőinkkel arra a következtetésre jutottunk, hogy a Bizottság közleményében súlyos hiányosságok vannak. Amellett, hogy a Bizottság döntésével hátat fordított a több mint egymillió aláírónak, Európa ötvenmilliónyi, kisebbségben élő polgárának és az Európai Parlament háromnegyedes többségének, jogi kötelességét sem teljesítette. Az uniós törvényszéknek benyújtott részletes dokumentációban a jogi és procedurális hiányosságokra világítunk rá, és a döntés megszületéséig – amely akár másfél-két évig is elhúzódhat – folytatjuk a munkánkat az uniós kisebbségvédelmi törvények megszületéséért” – nyilatkozta Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, a kisebbségvédelmi kezdeményezés európai aláírásgyűjtését koordináló FUEN elnöke.

A kereset szerint a Bizottság nem indokolta meg kellőképpen az MSPI több pontjára adott elutasító válaszát, ami eljárási hibának minősül. A Kezdeményező Bizottság értékelése szerint a Bizottság a 9 javaslat közül 7 esetében nem tett eleget az indokolási kötelezettség követelményeinek.

A Bizottság nem vette figyelembe és elmulasztotta megválaszolni az MSPI képviselőinek szóbeli észrevételeit és magyarázatait, amelyek a Bizottsággal folytatott találkozón és az Európai Parlamentben tartott nyilvános meghallgatáson hangzottak el, illetve amelyeket írásban is benyújtottak a Bizottságnak. Ezekben az MSPI képviselői részletes magyarázatokat és pontosításokat adtak az MSPI eredeti kilenc pontjához, és konkrét javaslatokat tettek az MSPI javaslatainak végrehajtására.

Az MSPI Kezdeményező Bizottsága és a FUEN képviselői úgy vélekednek, hogy az általuk felhozott érvek lehetővé teszik a bizottsági döntés semmissé nyilvánítását.

 

Székelyföld ismételten kiáll az európai kisebbségvédelem, a Minority SafePack és a nemzeti régiós kezdeményezés mellett

Közös nyilatkozatot írtak alá Hargita, Kovászna és Maros megye tanácselnökei, valamint a székelyföldi városok polgármesterei a szerdán délután Kovásznán szervezett tanácskozáson. A tanácselnökök valamint Marosvásárhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Gyergyószentmiklós, Nyárádszereda, Erdőszentgyörgy, Szentegyháza, Borszék, Székelykeresztúr, Szováta, Barót és a házigazda Kovászna polgármestere által aláírt dokumentum felszólítja az Európai Bizottságot, hogy javítsa ki elutasító döntését, és vegye ismét napirendre a Minority SafePack javaslatait, ugyanakkor felkéri Európa regionális, tartományi és megyei önkormányzatait, hogy csatlakozzanak az európai kisebbségvédelem ügyéhez és adjanak hangot erre vonatkozó támogató álláspontjuknak.

A nyilatkozat szövege (PDF)

„A kezdeményezés Erdélyből indult, az RMDSZ-től, ezért természetes, hogy közösen kell állást foglalnunk ebben a kérdésben. Amit mi, székelyek kérünk, az nem több s nem kevesebb, mint ami más nemzeti közösségeket is megillet Európában. Nem mondunk le anyanyelvünk és kultúránk védelméről, közösségi jelképeink szabad, zavartalan használatát biztosító jogokról, azt szeretnénk, hogy a szülőföldünkön békében és gazdasági fejlődést hozó lehetőségek közepette tudjunk élni. Korábban Kovászna megye a nemzeti régiók támogatásáról szóló perbe is beszállt, a székely emberek és több mint egymillió uniós polgár kérése, ötvenmillió kisebbséghez tartozó ember ügye a folytatásra kötelez. A következő tanácsülésen határozatot terjesztek elő arról, hogy Kovászna Megye Tanácsa intézményként továbbra is támogatja az európai polgári kezdeményezést” – mutatott rá  Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke.

„Hargita megye ott kell legyen minden olyan kezdeményezés mellett, amely a magyarság ügyét szolgálja és európai szinten követve, figyelve az eseményeket, azt látjuk, hogy Európa adós az őshonos kisebbségek tekintetében. Az Európai Unió intézményei közül az Európai Parlament és a Régiók Bizottsága is támogatja az őshonos közösségek törekvéseit, de az Európai Bizottság még nem, ezért rá kell vennünk döntésének megváltoztatására. A közösségek és régiók álláspontja egyértelmű: a kisebbségi nyelveket és kultúrákat támogatni kell, az Európai Uniónak intézkedésekkel kell őket támogatnia. Ezt kérjük mi is, innen Székelyföldről, két sikeres aláírásgyűjtés után most az általunk vezetett önkormányzatokban is” – mondta el Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök.

Péter Ferenc, Maros megye tanácselnöke úgy fogalmazott: „Az önazonosság megerősítését szolgáló törvényi keret biztosítása, a többség és kisebbség közötti párbeszéd, egymás kölcsönös megbecsülése és egyenlősége, mindenféle társadalmi kirekesztés megelőzése közös érdekünk Székelyföldön. Sajnálatos, hogy az Európai Bizottság nem volt hajlandó meghallani üzenetünket, és döntésével nem megoldani próbálta az őshonos kisebbségek kérdését, hanem szőnyeg alá seperni. Úgy gondolom, hogy tovább kell küzdenünk Európában a kisebbségi jogaink, kulturális értékeink megőrzéséért.”

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere rámutatott: “Az erdélyi magyar közösség jogai az elmúlt 10-15 évben már nem bővültek, és nagyon sok energiánkat vitte el az, hogy a szerzett jogainkat megvédjük. Éppen ezért tartjuk nagyon fontosnak azt, hogy az Európai Unió kezdjen el foglalkozni a mi dolgainkkal is. A mostani nyilatkozatot önkormányzati határozatok és átiratok fogják követni az Európai Bizottság fele, szeretnénk nyomatékosítani Brüsszel irányába, hogy ezt nem hagyjuk annyiban.”

“Székelyföldi polgármesterként mit tudsz jobbat kívánni, mint azt, hogy eszközeink legyenek, nemcsak Romániában, hanem Európa-szerte azért, hogy mind a kisebbségi jogok tekintetében, mind pedig a település és Székelyföld fejlesztése tekintetében európai szintű eszköztárral tudjunk dolgozni. Ezt az igényünket ismételten jelezni fogjuk az Európai Bizottságnak” – mondta el Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.

„A Minority SafePack januári elutasítása számos tiltakozó reakciót váltott ki Európa-szerte, Frízföld tartomány és az Aland-szigetek kormánya nyitotta meg a sort, múlt héten például Dél-Tirol parlamentje fogadott el határozatot, a dán külügyminiszter kezdett egyeztetést német kollégájával a két ország közös fellépéséről, az olaszországi Veneto, valamint Friuli Venezia Giulia régió parlamentje is tárgyalt róla, és a spanyolországi Valencia tartomány is erre készül. Székelyföldnek a megyei önkormányzatok és városok támogatása az itt élő emberek egyértelmű véleménynyilvánítását jelenti. Bízunk benne, hogy a Bizottság érteni fog ezekből a jelzésekből, és belátja tévedését. Mi folytatjuk a küzdelmet” – fogalmazott a találkozó meghívottjaként jelen lévő Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, a FUEN elnöke.

A dokumentum a Minority SafePack kezdeményezés támogatása mellett kéri az Európai Bizottságot, hogy a méltányosság elve, a jó kormányzás és az európai alapértékek mentén támogassa a jogalkotásban a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” című európai polgári kezdeményezést. Utóbbi esetében az aláírásgyűjtés még május hetedikéig folytatódik.

A megyei tanácselnökök mellett a dokumentumot Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy, Korodi Attila, Csíkszereda, Soós Zoltán, Marosvásárhely, Gálfi Árpád, Székelyudvarhely, Gyerő József, Kovászna, Bokor Tibor, Kézdivásárhely, Benedek Huszár János, Barót, Mik József, Borszék, Csergő Tibor, Gyergyószentmiklós, Lőrincz Csaba, Szentegyháza, Koncz Hunor-János, Székelykeresztúr, Fülöp László Zsolt, Szováta, Csibi Attila Zoltán, Erdőszentgyörgy és Tóth Sándor, Nyárádszereda polgármestere látta el kézjegyével.

A nyilatkozat Kovászna Megye Tanácsa és Hargita Megye Tanácsa következő üléseinek napirendjére kerül. Előreláthatólag az erdélyi városok mellett anyaországi megyei közgyűlések és felvidéki önkormányzatok is támogatást fogadnak el. Előzőleg a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága parlamenti határozat jóváhagyását javasolta ebben a témában.

Vincze Loránt az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságában: Utunk nem ért véget, folytatjuk a harcot!

A Minority SafePack európai polgári kezdeményezés sorsáról szóló tájékoztatás szerepelt a magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága mai budapesti ülésén, amelyen tájékoztatót tartott Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, a FUEN elnöke. Beszédében elmondta, a kezdeményezés kapcsán kialakult európai szolidaritás olyan erőt jelent, amelyet a továbbiakban is használni kell. Véleménye szerint az Európai Bizottság döntése nemcsak politikai, hanem jogi szempontból is hibás, az abban felhozott érvek nem állnak meg a lábukon, ezért abszolút indokolt semmisségi eljárást indítani, ennek dokumentációját a következő hetekben állítják össze.

„Az RMDSZ és európai partnerei eltökéltek a folytatás mellett. Hamarosan az uniós intézmények napirendjére kerül a nemzeti régiós kezdeményezés is, amelynek sikeréért mindent meg kell tenni. Az, hogy már a második, kisebbségvédelmi témájú európai polgári kezdeményezés tud egymilliónál több aláírást felmutatni, határozottan üzeni, hogy Európa, az európai polgárok igénylik, hogy az Unió foglalkozzon ezzel a témával. Utunk nem ért véget, folytatjuk a harcot. A kisebbségvédelem sajátosan nem az a terület, ahol bárki is gyors és látványos sikereket ígért volna nekünk, de nincs alternatívája, ezt a munkát folytatnunk kell a jövőben is” – összegzett az európai parlamenti képviselő.

Az ülésen Dr. Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke emlékeztetett: a Bizottság már tett lépéseket más típusú kisebbségek – például a szexuális kisebbségek vagy a romák – védelmében, noha ez sem tartozik hatáskörébe, így annál nehezebben érthető, hogy az őshonos kisebbségek esetében miért nem tette ezt meg, az Európai Parlament támogató határozata ellenére sem.

A nemzetpolitikáért felelős országgyűlési bizottság az ülés végén állásfoglalást fogadott el. Az egyhangúan elfogadott dokumentumban a bizottság mély megdöbbenését fejezte ki, hogy az Európai Bizottság elutasította a Minority SafePack kezdeményezést, annak ellenére, hogy a polgárok, az Európai Parlament, valamint számos nemzeti – köztük az Országgyűlés – és tartományi parlament is támogatta. A szakbizottság továbbra is kiáll a külhoni magyar közösségek, önazonosságuk védelme és jogbővítő erőfeszítéseik mellett.

Az Európai Parlament kulturális bizottságában elítélték a Minority SafePack elutasítását

“A Minority SafePack elutasítása kapcsán felmerül a gyanú, hogy az Európai Bizottság egyszerűen a könnyebb utat választotta, ahelyett, hogy intézkedéseket javasolt volna az Európai Unió kulturális és nyelvi sokféleségének védelmében, hogy elindított volna egy valódi párbeszédet a kisebbségi jogokról mint alapvető emberi jogokról, hogy vitába szállt volna a kisebbségi kérdésben vonakodó tagállamokkal” – mondta el Vincze Loránt az Európai Parlament kulturális bizottságának csütörtöki ülésén. A CULT bizottság az MSPI elutasítását követően kezdeményezett eszmecserét az EB képviselői és a képviselők között.

Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője, a művelődési bizottság tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a döntés aláássa a részvételi demokrácia eszközét: “Az Európai Parlament nagy igyekezettel készül az Európa Jövőjéről szóló vitára. Ennek a vitának a központjában az európai polgárok kell legyenek, állampolgári agorákat akarunk létrehozni. De mi is igazán a Minority Safepack, ha nem egy állampolgári agora? Ráadásul egy olyan agora, amelynek 1,2 millió résztvevője van! Ha az Európai Bizottság valóban komolyan veszi a polgárok akaratát, akkor felül kell vizsgálja a Minority SafePack polgári kezdeményezésre adott válaszát, új és konkrét elemeket tartalmazó választ kell kidolgozzon” – fogalmazott.

A bizottság tagjai, illetve a többi érintett szakbizottság képviselői egyaránt elítélték az EB döntését, megalapozatlannak nevezték az MSPI kilenc pontjára adott válaszát, és figyelmeztettek, hogy a döntés szembemegy 1,2 millió uniós polgár igényeivel, több tagállam és regionális kormánytámogató határozatával, a parlamenti bizottságok álláspontjával, illetve az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott határozatával.

Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő a petíciós és az alkotmányos ügyek bizottságok képviseletében szólalt fel, rámutatva: az EB 22 oldalas válasza az MSPI-ban megfogalmazottakra a jelenlegi intézkedések felületes felsorolása, amelyek közül számos egyáltalán nem kapcsolódik a kisebbségvédelmi kezdeményezéshez. Példának azt hozta fel, hogy az MSPI kéri egy Nyelvi Sokféleség Központ létrehozását, amely a legkisebb és legveszélyeztetettebb nyelvekre fókuszálna. Az EB válasza szerint ezzel az Európai Modern Nyelvek Központja foglalkozhatna. Az Európa Tanács által működtetett központnak azonban nincs illetékessége a kisebbségi és regionális nyelvek terén, és 26 éves története során soha nem is foglalkozott velük – mutatott rá Vincze Loránt. “Az ilyen típusú hibák és felületes megközelítések megbocsáthatatlanok, amikor az Unió alapértékeiről van szó” – figyelmeztetett.

Minority SafePack: az Európai Bizottság cserbenhagyta az őshonos kisebbségeket

2021. január 14-én az Európai Bizottság úgy döntött, hogy semmibe veszi több mint egymillió európai polgár kérését valamint az Európai Parlament állásfoglalását, és a Minority SafePack kezdeményezés alapján nem indít jogalkotást a nemzeti kisebbségek védelmében. Döntésével a Bizottság hátat fordított az őshonos kisebbségeknek, az aláíró polgároknak, a nagy többséggel támogató határozatot elfogadó Európai Parlamentnek, több támogató nemzeti kormánynak és régiónak.

„Az EB azoknak a kérését utasította el, akik számára az európai nyelvi és kulturális hagyaték megőrzése nem egy jól hangzó szlogen, hanem a mindennapok kihívása. Az EB vállon veregető álláspontja nem elégséges, az aláíró 1.123.422 polgár konkrét intézkedéseket, cselekvést várt. Válaszával a Bizottság cserbenhagyta az Unió nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó 50 milliónyi polgárát. Közülük több millió embert, akik saját országukban folyamatosan jogsérelem ért, most pedig az Európai Bizottság, amely a demokrácia, a jogállamiság, az értékelvűség és az igazság őreként hirdeti magát, szintén hátat fordít nekik” – kommentálta a döntést Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, a FUEN elnöke.

A kezdeményezők szerint az Európai Bizottság döntése több szempontból is hibás. Hiteltelenné teszi az európai polgári kezdeményezés intézményét – az európai részvételi demokrácia egyetlen eszközét – azzal, hogy a jogalkotást már az ötödik sikeres kezdeményezés esetén utasítja el. Az EU, ahelyett, hogy közelebb kerülne a polgárokhoz, éppen a polgároktól érkező javaslatokat hagyja sorozatosan figyelmen kívül – ez ma az EU demokráciadeficitje. A Bizottság ugyanakkor mellőzi az Európai Parlament társjogalkotóként hozott, háromnegyedes többséggel elfogadott felhívását, és annak ellenére utasítja el a jogalkotást, hogy az EP-ben minden frakció többsége támogatta a kezdeményezést.

Vincze Loránt a kezdeményezők nevében köszönetet mondott mindazoknak, akik mindvégig hittek az ügyben és kiálltak mellette. Megköszönte azoknak, akik aláírásukkal támogatták a Minority SafePacket – kiemelten a Kárpát-medencei és európai magyar közösségeknek, politikai szervezeteknek, egyházaknak és társadalmi szervezeteknek –, hogy az első pillanattól az ügy mellé álltak. “Az elmúlt nyolc év alatt értéket teremtettünk: soha nem volt ekkora nemzetközi sikere az erdélyi magyar közösségnek, az RMDSZ, európai partnerei segítségével ügyünket nemzetközi szintre vitte, az európai kisebbségvédelem zászlóshajójává vált. Összefogtuk Európa-szerte a nemzeti kisebbségeket, akik egységes, közös célokat fogalmaztak meg. Ilyen szintű együttműködés korábban még soha nem volt” – hangsúlyozta Vincze Loránt.

„A 2019-es EP-választási kampányban ígéretet tettünk arra, hogy az Európai Parlament napirendjére tűzzük a kisebbségek ügyét. Ennél többet tettünk: megnyertük az EP nagy többségének támogatását, és többek között a német Bundestag támogatását. Sajnálatos, hogy ügyünkben nem választott képviselők, hanem olyan brüsszeli bürokraták hozták meg a végső döntést, akik tulajdonképpen a kezdettől akadályt akadály után gördítettek elénk. Tudjuk, hogy igazunk van, jót akarunk kisebbségi közösségeinknek, jót akarunk a tagállamoknak, jót akarunk Európának, és az elmúlt közel egy évtized munkájának eredményét a brüsszeli bürokraták nem vehetik el tőlünk. Erőfeszítéseinket nem adjuk fel, és arra kérjük mindazokat, akik eddig mellettünk álltak, hogy ne adják fel” – fogalmazott az RMDSZ EP-képviselője.

Vincze Loránt rámutatott: „A Bizottságnak be kellene látnia, hogy az uniós polgárok akaratát az Európai Parlament képviseli, és minden olyan döntésével, amely ellentétes a Parlament álláspontjával, gyakorlatilag az uniós polgárok akaratával megy szembe. Mi továbbra is hiszünk az Európai Unióban, hiszünk az együttműködésben, a jog érvényesülésében, ezért új eszközökkel, új lendülettel keressük a megoldást: az őshonos kisebbségi nyelvek és kultúrák érvényesülését és védelmét. Olyan alapokat teremtettünk, amelyekre építkezni lehet, egy olyan Európáért, amely minden polgárára egyenlőként tekint.”

Minority SafePack: az Európai Parlament jogalkotásra szólítja fel az Európai Bizottságot

Döntő többséggel – 524 igen, 67 nem szavazattal, 103 tartózkodással – fogadta el az Európai Parlament a Minority SafePack kezdeményezést támogató állásfoglalást csütörtökön, 2020. december 17-én. Így az MSPI az első olyan európai polgári kezdeményezés, amelyről plenáris vitát szervezett és állásfoglalást fogadott el az EP. “A mai szavazással és a hétfői plenáris vitával az Európai Parlament a lehető leghatározottabb jelzést adta az Európai Bizottságnak, hogy indítsa be a jogalkotást a Minority SafePack kezdeményezésben foglaltakra alapozva. Ez egy nagy győzelem számunkra!” – kommentálta a döntést Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, a FUEN elnöke.
Állásfoglalásában az Európai Parlament “támogatásáról biztosítja a „Minority SafePack – egymillió aláírás a sokszínű Európáért” európai polgári kezdeményezést; felszólítja a Bizottságot, hogy ennek megfelelően lépjen fel, és tegyen javaslatot az uniós Szerződéseken, az európai polgári kezdeményezésről szóló rendeleten, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvén alapuló jogi aktusokra.”
Az Európai Parlament szerint az Uniónak ösztönöznie kell a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmét biztosító tagállami intézkedéseket; felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozza ki a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmére vonatkozó uniós szabályok közös keretét; felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést, tartsák tiszteletben a kisebbségekhez tartozó személyek jogait, és biztosítsák e jogok teljes körű érvényesítését. A Parlamenti ugyanakkor szorgalmazza az EU és az Európa Tanács közötti, egymást kölcsönösen erősítő együttműködést a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogainak védelme terén.
A dokumentum elismeri, hogy a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme a tagállami hatóságok elsődleges felelőssége, de ugyanakkor rámutat, hogy az Unióra jelentős feladat hárul abban a tekintetben, hogy támogassa a tagállamokat ennek a felelősségnek a gyakorlásában. Ugyanakkor felszólítja a tagállamokat, hogy osszák meg egymással a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmével és támogatásával kapcsolatos bevált gyakorlataikat, az EU-t pedig kéri, hogy segítse elő az ilyen gyakorlatok cseréjét.
Az állásfoglalás reflektál az MSPI kilenc pontjára. Dokumentumával az Európai Parlament többek közt felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy Unió-szerte mozdítsák elő a nyelvtanulást, beleértve a kisebbségi nyelvek tanulását is; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy a finanszírozási programok tervezésekor vegyék figyelembe a nemzeti és nyelvi kisebbségek igényeit; úgy véli, hogy a többnyelvűség és a kulturális sokszínűség védelme a regionális fejlődés és innováció motorja, ezért az európai strukturális és beruházási alapoknak és a kohéziós alapoknak ezt figyelembe kell venniük; leszögezi: minden egyes európai uniós polgárnak lehetősége kell legyen arra, hogy saját nyelvén élvezhesse a kultúrát és szórakozhasson.
“Hosszú és nehéz utat jártunk be a Minority SafePack-kel, amióta az RMDSZ kezdeményezésére megszületett és a FUEN felkarolásával útjára indult. 2013-as elindítása óta valószínűleg többet sikerült elérnünk, mint amire sokan számítottak. Az Európai Unió Törvényszékén győztünk az Európai Bizottsággal szemben; nemzeti üggyé emeltük a kezdeményezést, de európai üggyé is; kisebbségi szolidaritási mozgalmat építettünk köré, és 1 123 422 hitelesített támogatói aláírást gyűjtöttünk, 11 tagállamban átlépve a küszöbértéket; sikerült magunk mellé állítanunk sokakat a többségből – döntéshozókat, parlamenteket és kormányokat, de egyszerű embereket is. És végül az uniós polgárok képviselői is az ügy mellé álltak. Az utolsó lépést azonban már az Európai Bizottságnak kell megtennie. Rajtuk áll, hogy meghallják-e ezeket a hangokat, és tesznek-e egy bátor lépést egy olyan Európa irányába, amelynek minden polgára egyenlő” – nyilatkozta Vincze Loránt a szavazást követően.
Az Európai Bizottságnak január 15-ig kell közzétennie álláspontját a Minority SafePack javaslatairól.

A Minority SafePack kezdeményezéssel az EU napirendjére került a kisebbségvédelem

A Minority SafePack révén először szervezett vitát az Európai Parlament egy európai polgári kezdeményezésről és határozat elfogadását is első ízben tervezi. Az európai kisebbségi polgári kezdeményezést az RMDSZ 2012-ben indította útjára, és a FUEN koordinációjával széles körű európai támogatást szerzett. A hétfői parlamenti vitával az őshonos kisebbségek védelme az EU napirendjére került. A felszólaló EP-képviselők többsége támogatásáról biztosította a kezdeményezést. Az Európai Bizottságot az ülésen Johannes Hahn költségvetésért és igazgatásért felelőse biztos képviselte. A témát élénk érdeklődés övezte, harminc képviselő kapott szót a vitában és véleményezte a készülő határozattervezetet.

Az állásfoglalás-tervezetet öt európai képviselőcsoport, az Európai Néppárt, a baloldali Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, a liberális Renew Europe, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal közös előterjesztése. Az előterjesztés egyik néppárti kezdeményezőjeként Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő, az MSPI európai kampányát koordináló FUEN elnöke a vitán elmondta: „Több mint egy millió százezer polgár írta alá a Minority SafePack kezdeményezést. Az ő hangjukat és elvárásaikat kell meghallania a Bizottságnak. Ők a népességfogyás, a nyelvvesztés megállítását kérik” – mondta az EP-képviselő. Kitért arra, hogy egyesek szerint ez egy érzékeny téma, aminek az az oka, hogy míg egyes tagállamok védik és megbecsülik a nemzeti kisebbségeket, más országokban el sem ismerik őket, és vannak olyan országok, ahol az állam nem tartja be a meglévő kisebbségvédelmi törvényeket.

„Az Európai Bizottság már bebizonyította, hogy fel tud lépni a szerződésekbe foglalt értékek mentén, amikor stratégiát alkotott más kisebbségek védelmében. A Minority SafePack kezdeményezés hatására tegye ugyanezt az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségekért: védjük meg közös európai hagyatékunkat!” – fogalmazott Vincze Loránt, arra kérve a Bizottságot, hogy a polgárok indítványára és a parlament határozata nyomán tegyen bátor lépést a jogalkotásban.

 

Az Európai Bizottág képviselője, Johannes Hahn válaszában köszönetet mondott az érdekfeszítő vitáért, az új szempontokért, kiemelte, hogy az Európai Unió jelszava az Egység a sokféleségben, amelynek a kisebbségi kultúrák és nyelvek is része, illetve az Unió alapértékének számít a kisebbségek jogainak védelme. Hozzátette: az Európai Bizottság érdeklődéssel várja a parlament állásfoglalását végső döntése meghozatala előtt.

Az MSPI-t támogató állásfoglalás tervezetéhez szerdáig nyújthatnak be módosító javaslatokat a képviselők, a végszavazás csütörtökön lesz. Ezt követően az Európai Bizottságnak január 15-ig kell közzétennie álláspontját a Minority SafePack javaslatairól.

„A mai plenáris ülésen újabb megerősítést nyert, hogy nem vagyunk egyedül, hogy az őshonos kisebbségek ügye egy olyan európai ügy, amelynek számos támogatója van a kisebbségek és a többség körében is. A felszólaló 30 képviselő négyötöde támogatott bennünket. Bízom benne, hogy ez fog visszaköszönni a csütörtöki végszavazáson is, és az Európai Parlament határozott, erős jelzést ad az Európai Bizottságnak, hogy konkrét lépéseket tegyen a nemzeti kisebbségek védelme és támogatása érdekében” – nyilatkozta Vincze Loránt a vitát követően.

1 2 3

További hírek

Megnézem

 

This will close in 0 seconds

RomaniaHungary