Az Európa Tanács szakértői előtt mutatott rá a romániai kisebbségi jogok alkalmazásának hiányosságaira az RMDSZ

Hiányos Romániában a kisebbségvédelmi törvénykezés, de a meglévő törvények alkalmazása is – hívta fel az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának szakértői testülete figyelmét az RMDSZ küldöttsége. A keddi, kolozsvári megbeszélésen a szövetséget Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, valamint Horváth Anna és Szilágyi Dóra ügyvezető alelnökök képviselték.

A megbeszélésen Vincze Loránt rámutatott arra, hogy bár Románia papíron szilárd törvényi kerettel rendelkezik a kisebbségi jogok terén, a gyakorlatban és a jogszabályok alkalmazásában komoly akadályok tapasztalhatók. A román állam jelentése csupán a jogszabályokat írja le, és adós marad azok tényleges megvalósulásának értékelésével, miközben hiányoznak belőle a magyar közösségre vonatkozó adminisztratív és statisztikai adatok is.

Az európai parlamenti képviselő az oktatás területén hangsúlyozta, hogy a kisebb létszámú magyar osztályok indításának jóváhagyása évről évre történik, ezért az RMDSZ ezen kivételek teljes oktatási ciklusra szóló érvényesítését szorgalmazza. Szintén ő hívta fel a figyelmet a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem esetére, ahol a törvény által garantált önálló magyar kar létrehozása a mai napig várat magára.

A bírósági döntések és a kétnyelvű feliratok kapcsán Vincze Loránt kifejtette, hogy a romániai bíróságok sorozatosan a magyar nyelv használatát korlátozó döntéseket hoznak. Példaként a sepsiszentgyörgyi utcanévtáblák és holokauszt-emléktáblák ügyét említette, ahol a bíróság végleges ítéletben írta elő, hogy a magyar felirat kizárólag a román alatt, annak alárendelve kaphat helyet.

A közintézmények és a nyelvhasználat kérdéskörét Horváth Anna ügyvezető alelnök részletezte. Kiemelte az igazságszolgáltatásban, a rendőrségen és a helyi közigazgatásban dolgozó magyarok alulreprezentáltságát, valamint az erre vonatkozó hivatalos adatok hiányát. Horváth Anna hangsúlyozta, hogy míg az állami hatóságok és bíróságok akadályozzák a magyar nyelvismeret feltételként szabását a helyi közigazgatási versenyvizsgákon, az egészségügy- és az igazságszolgáltatás kihelyezési eljárásaiban – a többségi románokkal szembeni diszkriminációként értelmezve azt –, addig a nyelvi jogok törvényes előírásai többnyire csak papíron léteznek, alkalmazásuk nem tud a gyakorlatban megvalósulni.

A 20 százalékos küszöb és a megszerzett jogok kérdését Szilágyi Dóra ügyvezető alelnök ismertette a szakértőkkel. Bemutatta az RMDSZ törvénykezdeményezését, amelynek célja a szerzett jogok elvének megerősítése a nemzeti kisebbségek nyelvhasználata terén a közigazgatási-területi egységekben, a közigazgatási törvénykönyv 604. cikke (1) bekezdésének módosításával. A törvénytervezet konkrétan a „a következő népszámlálás eredményeinek jóváhagyásáig” („până la data validării rezultatelor următorului recensământ”) szövegrész törlését irányozta elő. Hangsúlyozta, komoly kockázatot jelent a közösség számára a jelenlegi szabályozás, amely szerint egy településen a 20 százalékos arány alá eső nemzeti kisebbség elveszítheti a már meglévő nyelvi jogait.

A tanácsadó testület tagjai nyitottan és konstruktívan fogadták a szövetség felvetéseit, és egyetértettek abban, hogy a felmerülő problémák nagy részére egy kisebbségi kerettörvény jelentené a tartós megoldást.

Az RMDSZ egy átfogó árnyékjelentést nyújt be a testületnek, amely részletesen tartalmazza az elhangzott szakmai érveket. A küldöttség azt kérte a találkozó végén, hogy az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága határozott, a kisebbségi jogok gyakorlati alkalmazását elősegítő ajánlásokat fogalmazzon meg a román állam számára.