Az Európai Parlament elnöke nyitotta meg a FUEN kisebbségi nyelveket bemutató kiállítását, amelynek Vincze Loránt a házigazdája

Az Európai Nyelvek Napja alkalmából kedden, szeptember 29-én hivatalosan megnyílt az Európai Nemzetiségek Föderális Uniója (FUEN) nemzeti és nyelvi kisebbségeket bemutató kiállítása az Európai Parlament brüsszeli Info Hubjában. A rendezvény házigazdája Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, a Kisebbségi Intergroup elnöke volt. A rendezvényen európai intézmények képviselői, politikai döntéshozók, a kontinens kisebbségi közösségeinek tagjai, illetve egy marosvásárhelyi küldöttség is részt vett Soós Zoltán polgármester vezetésével.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke nyitóbeszédében hangsúlyozta: a nyelvi sokszínűség gazdagabbá teszi Európát, erősíti a demokratikus részvételt, egyszersmind segít megőrizni identitásunkat és történelmünket. Kiemelte, hogy az európai projekt sosem arról szólt, hogy az embereket egy homogén közösségbe kényszerítse; épp ellenkezőleg, a cél egy olyan unió, amely mindenki számára eredményeket hoz és esélyt teremt a részvételre. A házelnök megköszönte Vincze Lorántnak és a – szavai szerint a Parlament egyik legaktívabb munkacsoportjaként működő – Kisebbségi Intergroupnak a kitartó munkáját. Arra is figyelmeztetett, hogy a világ mintegy 7000 nyelvének legalább 40 százaléka veszélyeztetett, ezért az intézmény a jövőben is kiáll a nyelvi sokszínűség, illetve a többnyelvűség mellett, és folytatja a harcot a diszkrimináció ellen.

Házigazdai köszöntőjében Vincze Loránt rámutatott: Európa nyelvi arculata sokkal színesebb annál, mint amit az Európai Unió 24 hivatalos nyelve sejtet. Emlékeztetett arra, hogy Európában egyetlen ország sem nyelvileg homogén, és bár a történelem során sokan megpróbálták ezt erőltetni, sosem jártak sikerrel – hiszen az emberek a saját anyanyelvükön álmodnak, sírnak és fejezik ki az örömüket. Hozzátette, a kisebbségi nyelvekre nem teherként, hanem értékként kell tekintenünk, amely összeköti a közösségeket, őrzi a múltat és megerősíti a régiókat. A képviselő a technológiai fejlődés jelentette kihívásokra is kitért: mint fogalmazott, amikor a mesterséges intelligencia megtanul „európaiul” beszélni, gondoskodnunk kell róla, hogy Európa minden nyelvét elsajátítsa, ne csupán a legnagyobbakat.

Schubert Olívia, a FUEN elnöke beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisebbségi nyelvek nemcsak kulturális kincsek: a közösségi identitás és a történelmi emlékezet elidegeníthetetlen alapkövei. Hangsúlyozta, hogy a sokszínűség nem maradhat fenn csupán hangzatos nyilatkozatok révén; a kisebbségi nyelvek védelme valójában az emberek jövőjének biztosításáról szól. Nem elég csupán beszélni a kisebbségi közösségekről, hanem meg is kell hallgatni őket, és helyet kell biztosítani számukra a tárgyalóasztalnál, amikor a róluk és a jövőjükről szóló döntések születnek – mondta a kisebbségi ernyőszervezet vezetője.

A rendezvényen felszólalt Sabine Verheyen, az Európai Parlament első alelnöke, aki a nyelvi pluralizmus fontosságát méltatta, Dél-Tirol kormányzója, Arno Kompatscher, illetve Andrij Zajac nagykövet, az Európa Tanács brüsszeli összekötő irodájának vezetője, aki a Nyelvi Charta szerepét emelte ki.

Az eseményt zenei produkciók színesítették: Demeter Panna Katalin csángómagyar dalokat adott elő, Pieter Gysbert Zijlstra pedig fríz nyelvű hip-hoppal lépett fel.

A megnyitót követően az érdeklődők megtekinthették a brüsszeli Info Hubban helyet kapó kiállítást, amelynek kifejezett célja, hogy a döntéshozók figyelmét a nemzeti és nyelvi kisebbségekre irányítsa, bemutatva értékeiket, a jelenlegi jogvédelmi kereteket, valamint azokat a kihívásokat, amelyekkel a közösségek identitásuk megőrzése során nap mint nap szembesülnek. A kiállítás rámutat: az Európai Unióban élő 158 kisebbségi közösség teszi ki az EU nyelvi és kulturális sokszínűségének 89 százalékát.