Az Európai Bizottság ismét az őshonos nemzeti kisebbségek ellenében döntött

Már másodszor utasítja vissza a jogalkotást Erdélyből indult, a nemzeti kisebbségek védelmét célzó európai polgári kezdeményezés esetében az Európai Bizottság. A Székely Nemzeti Tanács által a nemzeti régiók támogatásáért indított kezdeményezés esetében szeptember 3-ai döntésében a Bizottság elutasította a jogalkotást, mert értékelése szerint már megfelelő és elegendő lépést tettek az őshonos kisebbségek támogatásáért. Négy évvel ezelőtt ugyanígy döntött az EB a Minority SafePack kezdeményezés esetében is.

A nemzeti régiós kezdeményezés azt kérte, hogy a kohéziós alapok elosztásakor az uniós intézmények legyenek tekintettel az etnikai és nyelvi szempontból a többségtől eltérő régiók sajátosságaira. Az RMDSZ oroszlánrészt vállalt az erdélyi aláírások összegyűjtésében, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója, a FUEN szintén felkarolta a kezdeményezést, és több tagállamban hozzájárult annak sikeréhez. Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke az európai polgári kezdeményezések parlamenti jelentéstevőjeként kezdeményezte az aláírásgyűjtés meghosszabbítását a világjárvány idején.

„Elkeserítő és felháborító az EB döntése, amely sajnos nem váratlan. A Bizottság ugyanis következetesen kerüli a párbeszédet és az érdemi megoldások keresését az őshonos kisebbségek ügyében. Egyszerűen nem akar tudomást venni róluk. Most azt mondja, hogy nincsen lehetősége meghatározni a nemzeti régiókat és nem gondolja úgy, hogy a kisebbségek által lakott régiókat hátrányos megkülönböztetés éri a kohéziós politikában. A Bizottság azt is állítja, hogy a jelzett problémák már megoldódtak, mi viszont semmilyen intézkedést nem láttunk, azok hatását nem éreztük. Az Európai Bizottság elszakadt a polgároktól, hiszen az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó mintegy ötven millió európai polgár véleményét másodsor is semmibe vette” – kommentálta a döntést Vincze Loránt.

„Azt is fel kell róni az Európai Bizottságnak, hogy igyekszik megtartani kizárólagos törvénykezdeményezési hatáskörét. Ez demokrácia deficit, jogállamisági probléma. A lisszaboni szerződés több mint tíz éve lehetőséget biztosít az európai polgároknak, hogy a polgári kezdeményezések intézménye révén beleszóljanak az Európai Unió működésébe, de eddig minden egyes kezdeményezésnek ugyanaz lett az eredménye: semmi. Ez elfogadhatatlan. Az SZNT minden bizonnyal elkészíti a maga értékelését. A küzdelem azonban az őshonos nemzeti közösségek ügyének európai támogatásáért folytatódik” – mondta el az RMDSZ európai parlamenti képviselője.