Vincze Loránt: a háború után Ukrajnának el kell köteleznie magát a kisebbségvédelem mellett

Történelmi tapasztalat, hogy fegyveres konfliktusok idején a kisebbségek, a kisebb csoportok a legsebezhetőbbek, nekik van a legtöbb veszítenivalójuk. A normalitáshoz való visszatérés után pedig ők lesznek az utolsók, akiknek rendeződik a helyzetük – mondta el augusztus 27-én Vincze Loránt Segesváron, a Proetnica fesztiválon. A rendezvény Proetnica interkulturális akadémiáján Koreck Mária moderálásával beszélgettek az orosz-ukrán háborúról, illetve az ukrajnai kisebbségek helyzetéről.

Brüsszelben a háború továbbra is érzékeny és erős érzelmeket felszínre hozó téma – ami érthető, hiszen Európában ismét háború dúl, emberek halnak meg, városokat tesznek a földdel egyenlővé, milliók kényszerültek otthonuk, városuk, szülőföldjük elhagyására. A szimpátia és szolidaritás mellett azonban nagyon nehéz racionálisan beszélni arról, ami történik. Elmondtam: arra kell felkészülnünk, hogy ez a háború még sokáig elhúzódik, folytatódik a rombolás, és az áldozatok száma is tovább fog nőni – mondta el az EP-képviselő.

Leszögezte: Oroszország Ukrajna ellen indított támadását nem lehet megindokolni, nincs olyan érv, ami ezt elfogadhatóvá tenné. Ezzel együtt azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a negatív változásokat Ukrajnában és az ukrán társadalomban, amelyeket a háborút megelőzően tapasztalni lehetett a nemzeti kisebbségekkel való bánásmód tekintetében. Az alkotmány megváltoztatása, amely kategorizálja a kisebbségeket, az anyanyelvi oktatás és a nyelvhasználat visszaszorítása, a választókerületek átszervezése mind olyan lépések voltak, amelyek miatt a kisebbségek úgy érezték, az ukrán állam ellenük irányuló intézkedéseket hoz. Kétségtelen, Ukrajnának az volt a szándéka, hogy csökkentse az orosz nyelvi és kulturális befolyást, sajnálatos, hogy mindez az évszázadok óta ott élő kisebbségek rovására történt meg – mutatott rá Vincze.

Hozzátette: erre a problémakörre nem figyeltek eléggé a nemzetközi intézmények, az EBESZ, az Európa Tanács, az Európai Unió vagy az Egyesült Államok. Bízom benne, hogy ezután változni fog ez a hozzáállás. “Nem tudok elképzelni egy olyan háború utáni rendezést, amelynek ne lenne része a nemzeti kisebbségek helyzete. Bármilyen megállapodásban kell lennie egy fejezetnek, amelyben Ukrajna elkötelezi magát, hogy a jövőben a kisebbségvédelmi politikák európai keretben fognak megszületni, betartva az általuk aláírt nemzetközi egyezményeket” – mondta el a politikus.