Az Európai Parlament kulturális bizottságában elítélték a Minority SafePack elutasítását

“A Minority SafePack elutasítása kapcsán felmerül a gyanú, hogy az Európai Bizottság egyszerűen a könnyebb utat választotta, ahelyett, hogy intézkedéseket javasolt volna az Európai Unió kulturális és nyelvi sokféleségének védelmében, hogy elindított volna egy valódi párbeszédet a kisebbségi jogokról mint alapvető emberi jogokról, hogy vitába szállt volna a kisebbségi kérdésben vonakodó tagállamokkal” – mondta el Vincze Loránt az Európai Parlament kulturális bizottságának csütörtöki ülésén. A CULT bizottság az MSPI elutasítását követően kezdeményezett eszmecserét az EB képviselői és a képviselők között.

Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője, a művelődési bizottság tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a döntés aláássa a részvételi demokrácia eszközét: “Az Európai Parlament nagy igyekezettel készül az Európa Jövőjéről szóló vitára. Ennek a vitának a központjában az európai polgárok kell legyenek, állampolgári agorákat akarunk létrehozni. De mi is igazán a Minority Safepack, ha nem egy állampolgári agora? Ráadásul egy olyan agora, amelynek 1,2 millió résztvevője van! Ha az Európai Bizottság valóban komolyan veszi a polgárok akaratát, akkor felül kell vizsgálja a Minority SafePack polgári kezdeményezésre adott válaszát, új és konkrét elemeket tartalmazó választ kell kidolgozzon” – fogalmazott.

A bizottság tagjai, illetve a többi érintett szakbizottság képviselői egyaránt elítélték az EB döntését, megalapozatlannak nevezték az MSPI kilenc pontjára adott válaszát, és figyelmeztettek, hogy a döntés szembemegy 1,2 millió uniós polgár igényeivel, több tagállam és regionális kormánytámogató határozatával, a parlamenti bizottságok álláspontjával, illetve az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott határozatával.

Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő a petíciós és az alkotmányos ügyek bizottságok képviseletében szólalt fel, rámutatva: az EB 22 oldalas válasza az MSPI-ban megfogalmazottakra a jelenlegi intézkedések felületes felsorolása, amelyek közül számos egyáltalán nem kapcsolódik a kisebbségvédelmi kezdeményezéshez. Példának azt hozta fel, hogy az MSPI kéri egy Nyelvi Sokféleség Központ létrehozását, amely a legkisebb és legveszélyeztetettebb nyelvekre fókuszálna. Az EB válasza szerint ezzel az Európai Modern Nyelvek Központja foglalkozhatna. Az Európa Tanács által működtetett központnak azonban nincs illetékessége a kisebbségi és regionális nyelvek terén, és 26 éves története során soha nem is foglalkozott velük – mutatott rá Vincze Loránt. “Az ilyen típusú hibák és felületes megközelítések megbocsáthatatlanok, amikor az Unió alapértékeiről van szó” – figyelmeztetett.