Az Európai Parlament elítélte a a Benes-dekrétumok újkori földrablásait

Az Európai Parlament ma elítélte a Benes-dekrétumok újkori földrablásait. Ezzel lezárult az a folyamat, amit Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője több néppárti kollégájával decemberben indított a Beneš-dekrétumok szlovákiai továbbélése ellen.

A szlovák parlament decemberben elfogadott Btk-módosítása börtönbüntetést helyezett kilátásba azok számára, akik megkérdőjelezik a dekrétumokat. Vincze Loránt európai parlamenti képviselőként, az RMDSZ és az Európai Néppárt színeiben, valamint a Kisebbségi Intergroup elnökeként azonnal lépett az ügyben.

„Mi Romániában pontosan tudjuk és a bőrünkön tapasztaljuk, milyen az, amikor a hatóságok az államapparátust használva a kisebbségi jogokat, vagy éppen az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását támadják. Ez egyértelmű és nyílt támadás volt a felvidéki magyar közösség ellen, ezért nem hagyhattuk szó nélkül. Több frakcióból nagyon sok kolléga támogatta ezt az erőfeszítést, a néppárti javaslatot pedig hétfőn a Tiszás kollégákkal közösen nyújtottuk be” – számolt be a politikus.

Az Európai Parlament szerdán 347 szavazattal, 165 ellenében és 25 tartózkodás mellett fogadta el az Állásfoglalást a jogállamiságról, az alapvető jogokról és az uniós forrásokkal való visszaélésről Szlovákiában: az uniós válasz szükségességéről. Az RMDSZ EP-képviselőjének beszámolója szerint az állásfoglalás „sajnos újabb karácsonyfa lett, sorjázza a Szlovákiával kapcsolatos jogállamisági kifogásokat, a Benes-dekrétumok ügyét pedig vissza kellett csempészni a szövegbe, de ott van!”

„Az állásfoglalás világosan kimondja: azonnal le kell állítani a felvidéki magyarok maffiaszerű, tisztán nemzetiségi alapon történő földelkobzásait. A második világháború utáni rendezést jelentő dekrétumok ugyanis nem csupán poros történelmi dokumentumok, hanem ma is élő, diszkriminatív fegyverek a szlovák hatalom kezében. Az ügyet többé nem lehet az országon belül elhallgatni, európai szinten mondtuk ki a szlovák állam kisebbségellenes gyakorlatának tarthatatlanságát. Sem a felvidéki, sem más magyar közösség jogait nem lehet következmények nélkül sárba tiporni!” – foglalta össze Vincze Loránt.

Az állásfoglalásban szerepel:

23. pont: (Az Európai Parlament) „különös aggodalmát fejezi ki a szlovákiai kisebbségek jogai miatt, tekintettel a megkülönböztetés, megbélyegzés vagy kirekesztés kockázatához vezető politikai diskurzusra, jogalkotási kezdeményezésekre és közigazgatási gyakorlatokra, valamint a különböző etnikai származású uniós polgárok kollektív bűnössége alapján történő visszamenőleges hatályú vagyonelkobzás miatt; úgy véli, hogy a történelmi sérelmeket a bűncselekménnyé nyilvánítás helyett párbeszéd útján kell kezelni; hangsúlyozza, hogy a kisebbségi jogok védelme a jogállamiság és a demokratikus kormányzás alapvető eleme; felhívja a szlovák hatóságokat, hogy az uniós joggal és a nemzetközi emberi jogi normákkal összhangban biztosítsák a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak hatékony jogszabályi és gyakorlati védelmét, különös tekintettel a véleménynyilvánítás szabadságára és a tulajdonhoz való jogra;”

24. pont: (Az Európai Parlament) „súlyos aggodalmának ad hangot a szlovák földalapot és a Szlovák Köztársaság erdészeti állami vállalatát érintő közigazgatási és bírósági gyakorlatok miatt, amelyek a háború utáni rendeletek alapján kompenzáció nélküli föld- és erdőelkobzásokat eredményeztek; felhívja a szlovák hatóságokat, hogy helyezzék hatályon kívül a büntető törvénykönyv módosítását, függesszék fel az összes jogi eljárást, és vessenek véget a zajló földelkobzásoknak;”