Románia kisebbségvédelmi vállalásainak teljesítéséhez további lépésekre van szükség az állam részéről – az RMDSZ ismertette jelentését az Európa Tanácsnak Kolozsváron

Az RMDSZ részletes jelentésben ismertette észrevételeit és javaslatait az Európa Tanács tanácsadó testületének hétfői, április 20-i kolozsvári látogatása során. Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője a találkozón hangsúlyozta: Románia hivatalos jelentése nem tükrözi kellő pontossággal azokat a mindennapi nehézségeket, amelyekkel a magyar közösség a kisebbségi jogok gyakorlása során szembesül.

A román állam hatodik időszakos jelentése, amelyet a Kisebbségvédelmi Keretegyezményhez (FCNM) nyújtott be, egy hibátlan interkulturális modellt mutat. Ugyanakkor az RMDSZ képviselői arra hívták fel a figyelmet, hogy a gyakorlatban továbbra is adminisztratív, jogi és intézményi akadályok nehezítik a kisebbségi jogok teljes körű érvényesülését. Az RMDSZ részéről Vincze Loránt, Horváth Anna önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök és Szilágyi Dóra, MIÉRT-elnök és külügyi tanácsadó vett részt a megbeszélésen. A találkozón több erdélyi magyar civil szervezet is jelen volt.

Az RMDSZ által ismertetett legfontosabb észrevételek között szerepel, hogy Románia továbbra is egyéni jogokként kezeli a kisebbségvédelmet, az állam elutasítja a kollektív jogok elismerését. Horváth Anna tájékoztatójában elmondta: bár a 2019-es Közigazgatási Kódex hozott pozitív elemeket az anyanyelvhasználat terén, a magyarok aránya a központi közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban és a rendőrségen továbbra is rendkívül alacsony. Az RMDSZ kéri, hogy a Legfelső Bírói Tanácsban, a bíróságokon és ügyészségeken erősödjön a magyar közösség jelenléte. Amikor a polgármesterek magyarul beszélő alkalmazottakat próbálnak felvenni, a hatósági gyakorlat gyakran akadályt jelent, és a kétnyelvűség követelményét a román többség elleni diszkriminációnak bélyegzik a hatóságok.

Szilágyi Dóra a romániai közbeszéd radikalizálódására is felhívta a figyelmet. A magyar közösség elleni gyűlölet-bűncselekményeket az ügyészek szisztematikusan leminősítik vagy teljesen figyelmen kívül hagyják. Ez különösen a sporteseményeken, például a labdarúgó- és jégkorong-mérkőzéseken nyilvánul meg erőteljesen. A kivezényelt rendőri erők rendszerint nem lépnek fel a magyarellenes megnyilvánulásokkal szemben.

Vincze Loránt kiemelte: a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (UMF) a mai napig nem jött létre a törvényben garantált önálló magyar kar. A Színművészeti Egyetem (UAT) esetleges beolvasztása pedig közvetlen támadás a magyar szellemi közösség és intézményeink autonómiája ellen.

„Több mint egymillió magyar ember jogairól van szó. Az a célunk, hogy a vállalt normák a gyakorlatban is teljes mértékben érvényesüljenek. A felsorolt problémák megoldása sokkal rugalmasabb és befogadóbb megközelítést igényel, hogy a Keretegyezményben garantált jogok a gyakorlatban is maradéktalanul érvényesüljenek” – mondta el Vincze Loránt a találkozót követően.