Kulcsszó - MSPI

A Minority SafePack kezdeményezéssel az EU napirendjére került a kisebbségvédelem

A Minority SafePack révén először szervezett vitát az Európai Parlament egy európai polgári kezdeményezésről és határozat elfogadását is első ízben tervezi. Az európai kisebbségi polgári kezdeményezést az RMDSZ 2012-ben indította útjára, és a FUEN koordinációjával széles körű európai támogatást szerzett. A hétfői parlamenti vitával az őshonos kisebbségek védelme az EU napirendjére került. A felszólaló EP-képviselők többsége támogatásáról biztosította a kezdeményezést. Az Európai Bizottságot az ülésen Johannes Hahn költségvetésért és igazgatásért felelőse biztos képviselte. A témát élénk érdeklődés övezte, harminc képviselő kapott szót a vitában és véleményezte a készülő határozattervezetet.

Az állásfoglalás-tervezetet öt európai képviselőcsoport, az Európai Néppárt, a baloldali Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, a liberális Renew Europe, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal közös előterjesztése. Az előterjesztés egyik néppárti kezdeményezőjeként Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő, az MSPI európai kampányát koordináló FUEN elnöke a vitán elmondta: „Több mint egy millió százezer polgár írta alá a Minority SafePack kezdeményezést. Az ő hangjukat és elvárásaikat kell meghallania a Bizottságnak. Ők a népességfogyás, a nyelvvesztés megállítását kérik” – mondta az EP-képviselő. Kitért arra, hogy egyesek szerint ez egy érzékeny téma, aminek az az oka, hogy míg egyes tagállamok védik és megbecsülik a nemzeti kisebbségeket, más országokban el sem ismerik őket, és vannak olyan országok, ahol az állam nem tartja be a meglévő kisebbségvédelmi törvényeket.

„Az Európai Bizottság már bebizonyította, hogy fel tud lépni a szerződésekbe foglalt értékek mentén, amikor stratégiát alkotott más kisebbségek védelmében. A Minority SafePack kezdeményezés hatására tegye ugyanezt az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségekért: védjük meg közös európai hagyatékunkat!” – fogalmazott Vincze Loránt, arra kérve a Bizottságot, hogy a polgárok indítványára és a parlament határozata nyomán tegyen bátor lépést a jogalkotásban.

 

Az Európai Bizottág képviselője, Johannes Hahn válaszában köszönetet mondott az érdekfeszítő vitáért, az új szempontokért, kiemelte, hogy az Európai Unió jelszava az Egység a sokféleségben, amelynek a kisebbségi kultúrák és nyelvek is része, illetve az Unió alapértékének számít a kisebbségek jogainak védelme. Hozzátette: az Európai Bizottság érdeklődéssel várja a parlament állásfoglalását végső döntése meghozatala előtt.

Az MSPI-t támogató állásfoglalás tervezetéhez szerdáig nyújthatnak be módosító javaslatokat a képviselők, a végszavazás csütörtökön lesz. Ezt követően az Európai Bizottságnak január 15-ig kell közzétennie álláspontját a Minority SafePack javaslatairól.

„A mai plenáris ülésen újabb megerősítést nyert, hogy nem vagyunk egyedül, hogy az őshonos kisebbségek ügye egy olyan európai ügy, amelynek számos támogatója van a kisebbségek és a többség körében is. A felszólaló 30 képviselő négyötöde támogatott bennünket. Bízom benne, hogy ez fog visszaköszönni a csütörtöki végszavazáson is, és az Európai Parlament határozott, erős jelzést ad az Európai Bizottságnak, hogy konkrét lépéseket tegyen a nemzeti kisebbségek védelme és támogatása érdekében” – nyilatkozta Vincze Loránt a vitát követően.

A Minority SafePack az Európai Parlament plenáris ülésén

Hétfőn, december 14-én plenáris vitát szervez az Európai Parlament a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésről. A közép-európai idő szerint 17 órakor kezdődő plenáris ülésen előreláthatólag ez a második napirendi pont lesz. A képviselők az Európai Bizottság jelenlétében a parlamenti csoportok által megszabott időkeretben értékelik a kezdeményezést és véleményezik a határozattervezetet.

Párhuzamosan még folytatódik a határozat szövegének előkészítése, amelyhez a parlamenti csoportok módosító javaslatokat tehetnek le. Ezekről szerdán, december 16-án lesz szavazás. A módosítások utáni végső határozati javaslatról csütörtökön, december 17-én reggel lesz a végszavazás, ennek eredményét közép-európai idő szerint 13 órakor közli a Parlament. A vita magyar nyelven is követhető lesz az Európai Parlament honlapján: https://www.europarl.europa.eu/plenary/en/home.html

A Bundestag határozatban kéri az Európai Bizottságtól a Minority SafePack elfogadását

Határozatot szavazott meg pénteken, november 27-én a Minority SafePack támogatásáról a német Bundestag. Európa legnagyobb lakosságú és legbefolyásosabb országának parlamentje egyhangúlag megszavazott határozata felhívással fordul az Európai Bizottsághoz, hogy léptesse életbe a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezésben foglaltakat. A felhívást a kormányzó alakulatok, a kereszténydemokrata CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD kezdeményezte. Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, a határozat ötletét megfogalmazó FUEN elnöke szerint a Bundestag döntése a legjobbkor érkezett.

A dokumentum kijelenti, hogy Európában sajnos a kisebbségek védelme és támogatása még mindig nem számít magától értetődőnek, ezért tartják fontosnak, hogy a Bundestag és a német kormány támogassa az első olyan kezdeményezést, amely átfogó jogi keretet biztosítana a nemzeti kisebbségek védelmére és megerősítésére az Európai Unió szintjén. A határozat emlékeztet, hogy az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét és Nyelvi Chartáját nem minden uniós tagállam ratifikálta és alkalmazza. A koppenhágai kritériumok kettős mércéjének veszélyére is kitér: míg a csatlakozás előtt álló tagállamoknak szigorú feltételeknek kell eleget tenniük a kisebbségvédelem terén, a csatlakozás után senki nem kéri ezeket számon – sem rajtuk, sem a régebbi tagállamokon.

Ezért alapvető fontosságú, hogy az Európai Bizottság, az Európai Parlament, valamint az Európai Unió Tanácsa intézményi szinten foglalkozzon a kisebbségek védelmével, és hogy a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét rögzítsék az Európai Unió jogi kereteiben – szögezi le a határozat, amely a Minority SafePacket az őshonos kisebbségek egyik legfontosabb és határozottan a legsikeresebb kezdeményezésének nevezi az utóbbi években.

A Bundestag méltatja a FUEN, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának sikerét a több mint egymillió aláírás összegyűjtésében és rámutat, hogy az európai nyelvi és kulturális sokféleség tiszteletben tartása és támogatása, az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak hatékony védelme az Európai Unió állandó és fontos feladata.

„Ez a támogatás a lehető legjobbkor jön, egy olyan időszakban, amikor Németország az Európai Unió soros elnöke, az Európai Bizottság elnöke pedig a német Ursula von der Leyen. Úgy gondolom, az Európai Parlament decemberi plenáris határozata és az Európai Bizottság januári hivatalos döntése előtt az eddigi legfontosabb támogatást sikerült most megszerezni” – fogalmazott a Bundestag-határozat elfogadását követően Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, a FUEN elnöke.

Kiemelte, hogy egyre több európai partner ért egyet abban, hogy az őshonos kisebbségeknek védelemre, támogatásra van szükségük, ehhez pedig uniós politikát kell kialakítani. Vincze Loránt hangsúlyozta, hogy „a Bundestag mai határozata azt is igazolja, hogy az RMDSZ jó utat választott, amikor a Kárpát-medencei magyar közösségekkel és európai szövetségeseinkkel közösen elkezdett a kisebbségvédelem európai szintre emelésén dolgozni. Ma az őshonos kisebbségek védelme már nem csak erdélyi, nem csak magyar, hanem európai ügy. Ez már önmagában is siker, amelyért éveken keresztül keményen dolgoztunk, Bukarestben, Budapesten, Brüsszelben és Európa többi fővárosában is” – mondta az RMDSZ EP-képviselője, a FUEN elnöke.

EUstrat konferencia: a Minority SafePack új fejezetet nyitott az európai integrációban

A Minority SafePack mint a nemzeti kisebbségek érdekérvényesítési eszköze címmel szervezett konferenciát pénteken, november 13-án az EUstrat – Európa Stratégia Kutatóintézet, az Eötvös József Kutatóközpont és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Navracsics Tibor volt európai biztos, az EUstrat intézetvezetője kiemelte: az MSPI-hoz kapcsolódó vita kitüntetett jelentőségű, épp ezért választották első nyilvános eseményükre ezt a témát. „A magunk módján így kívánunk hozzájárulni, hogy az MSPI, amely már új fejezetet nyitott az európai integrációban, sikeresen tudja teljesíteni küldetését” – fogalmazott, hozzátéve: a kisebbségvédelem kérdése a kezdeményezésnek köszönhetően megjelent az európai belpolitika radarján, az Uniónak pedig szembesülnie kell ezzel a problémával, foglalkoznia kell vele, és választ kell adni a kérdésekre.

„A Minority SafePack történelmi jelentőséggel bír az európai őshonos nemzeti kisebbségek érdekérvényesítése szempontjából, hiszen eddig az Európai Bizottság nem foglalkozott közvetlenül az ügyeinkkel, sem a mienkkel, sem más közösségekével” – mutatott rá előadásában Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke. Az EU nagy hiányossága, hogy bár a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása az Európai Unióról szóló szerződés II. cikkelyében rögzített alapérték, a másodlagos uniós jogforrások hiánya miatt ez a gyakorlatban nincs hatással a nemzeti kisebbségek helyzetére, mondta el.

Az RMDSZ EP-képviselője szerint jó döntés volt, hogy a magyar közösségek jogérvényesítéséhez európai szövetségeseket szerezzenek, és európai keretbe emeljék törekvéseiket. „A Minority SafePackkel építkezünk az európai kisebbségvédelemben, és egyértelműen kezd látszani az eredménye ennek a munkának. Ez segíthet Erdélyben abban, hogy a védekezésre kevesebb erőt kelljen fordítani, és többet építkezhetünk” – fogalmazott Vincze Loránt.

Vizi Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az uniós kisebbségvédelmi törekvések történetét vázolta fel előadásában, rámutatva: a Minority SafePack a meglévő jogi alapokat próbálja a lehető legjobban használni a kisebbségek érdekében.

Gál Kinga Fideszes EP-képviselő, az Európai Parlament Kisebbségi intergroupjának társelnöke az Európai Bizottság nemzeti kisebbségeket érintő kérdésekben tanúsított elutasító álláspontját bírálta. Szerinte az MSPI előnye, hogy kidolgozói nem egy egységes jogszabálytervezetet képzeltek el, hanem számos területen kérnek az őshonos kisebbségek számára előnyös jogszabály-módosítást. „A lehetőségek tárháza nagy, az ajtó félig nyitva, az a kérdés, hogy az Európai Bizottság kitárja az ajtót, vagy megpróbálják halkan visszacsukni. A mi dolgunk az, hogy ne engedjük, hogy visszacsukják az ajtót” – mondta Gál Kinga.

A konferencia tanulságait összegző Koller Boglárka, az NKE nemzetközi rektorhelyettese nemzetstratégiai fontosságúnak nevezte az MSPI-t, ugyanakkor hangsúlyozta: „bár ez nekünk nagyon fontos, nem csak nekünk fontos”, utalva arra, hogy a kezdeményezés körül széles körű európai szolidaritás alakult ki a kisebbségek körében.

Pozitív volt a Minority SafePack fogadtatása az Európai Parlament nyilvános meghallgatásán

Pozitívan viszonyult az EP-képviselők többsége, de az európai intézmények képviselői is a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezés jogalkotási javaslataihoz az Európai Parlamentben csütörtökön, október 15-én tartott nyilvános meghallgatáson. A kezdeményező bizottság tagjai fejezetenként mutatták be javaslataikat az Európai Parlament szabadságjogok (LIBE), művelődési (CULT) és petíciós (PETI) szakbizottságai szervezte meghallgatáson.

A meghallgatást élénk érdeklődés övezte, a felszólaló több mint negyven képviselő háromnegyede  támogatásáról biztosította a kezdeményezést, és a jogalkotás beindítására biztatta az Európai Bizottságot. A leghangosabb ellenzők romániai EP-képviselők voltak.

Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő, a FUEN elnöke felszólalásában kifejtette: “Az elmúlt években az alapvető jogok és értékek egyre fontosabbá váltak. A kisebbségi jogok az alapvető jogok részét képezik, és európai értéket képviselnek. Ma itt az ideje ez alapján cselekedni. Az uniós politikák és finanszírozás révén támogathatjuk kisebbségeinket abban, hogy megbecsültnek, védettnek és egyenlőnek érezzék magukat.” Az Európai Néppárt képviselőcsoportjának nevében javasolta egy parlamenti határozat elfogadását, amely felkéri az Európai Bizottságot a jogalkotásra az MSPI-ban foglaltak alapján.

Az EU Alapjogi Ügynöksége, az Európai Régiók Bizottsága, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, illetve az Európa Tanács Nyelvi Chartájanak képviselői egyaránt üdvözölték a kezdeményezést, amelyet fontosnak és támogatandónak neveztek.

Az MSPI Polgári Kezdeményező Bizottságának nevében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke összegezte a meghallgatáson elhangzottakat, kiemelve: „A kisebbségek mindig hozzáadott értéket jelentenek egy tagállamban. Európának nem szabad erről lemondania, mert akkor önként mond le saját kulturális öröksége és sokszínűsége egy jelentős részéről. Bízunk abban, hogy a mai eszmecserével közelebb kerültünk a jogalkotáshoz, és megerősítettük mindazt, ami számunkra fontos.”

„Nagyon elégedett vagyok. A támogató hangok azt bizonyítják, hogy az Európai Parlamentben nagy többség áll az őshonos kisebbségek védelme mögött. Ismét bizonyosságot nyert az, hogy az őshonos kisebbségek itt, Európában nincsenek magukra. Nagyon sok olyan kollégám szólalt fel, aki támogatja az ügyünket, fontosnak tartotta, hogy eljöjjön és elmondja: az Európai Parlamentnek foglalkoznia kell az őshonos közösségekkel, az Európai Uniónak törvényeket kell elfogadnia a védelmükben. Nem csupán több mint egymillió polgár támogatása van mögöttünk, hanem a parlamenti képviselőknek a hangja is, illetve azoké az intézményeké, amelyek képviseltették magukat. Románia most sem cáfolta meg magát, a román felszólalók továbbra is követték a kezdeményezésünket elutasító álláspontot, de ezúttal is magukra maradtak. Köszönöm az anyaországi képviselők kiállását, akik párthovatartozástól függetlenül támogatják ezt a nemzeti ügyet! Köszönöm azoknak, akik velünk tartottak, szurkoltak, nagyot léptünk előre, és a munkát folytatjuk!” – nyilatkozta Vincze Loránt a meghallgatást követően.

Október 15-én lesz a Minority SafePack nyilvános meghallgatás az EP-ben

Újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a Minority SafePack: az Európai Parlamentben október 15-én délelőtt lesz az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés nyilvános vitája. A meghallgatás időpontja eredetileg március 23-ára volt kitűzve, de járványügyi korlátozások miatt az Európai Parlament szakbizottságai elhalasztották. A meghallgatás most is részben távkapcsolattal fog lezajlani.

Az RMDSZ kezdeményezésére indított, a FUEN koordinációjával zajlott kampányban 2018-ban 1 123 422 hitelesített aláírás gyűlt össze a kezdeményezésre, amely uniós védelmet és támogatást kér az őshonos kisebbségek nyelvének és kultúrájának megőrzésében, jogaik szavatolásában.

A kisebbségvédelmi kezdeményezés javaslatait a kezdeményező bizottság tagjai és a szakértők közösen mutatják be. A nyilvános vitán beszédet mond Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A meghallgatást az Európai Parlament szabadságjogok (LIBE), kulturális (CULT) és petíciós (PETI) szakbizottságai szervezik és EP-képviselők mellett, az Európai Bizottság, az Európai Tanács, az EU Alapjogi Ügynöksége, a Régiók Bizottsága képviselői is részt vesznek rajta.

Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, a FUEN elnöke elmondta, hogy a járványhelyzet elhúzódása miatt nem volt életszerű személyes jelenlétű nyilvános vitára várni. „A szükséges aláírások összegyűltek, a törvényjavaslatokat kidolgoztuk, az előkészítő munkát elvégeztük, most az Európai Parlament és a Bizottság előtt be kell mutatnunk és meg kell védenünk az őshonos kisebbségek védelmében megfogalmazott javaslatainkat. Az elmúlt hónapokban, az Európai Parlamentben folyamatosan dolgoztam a politikai támogatás megszerzésén, azt gondolom, eredményesen, jók a kilátásaink. De többet október 15-én és azt követően látunk majd” – nyilatkozta az EP-képviselő.

Az ülést élő közvetítésben, magyar nyelven is követni lehet az Európai Parlament honlapján. Előzetes regisztráció nem szükséges. A vonatkozó linket az ülést megelőzően közzétesszük.

Később dönt az EB a Minority SafePackről, újraindul a nemzeti régiós aláírásgyűjtés

“Bár kissé megkésve, de végül méltányos és igazságos döntést hozott az Európai Bizottság az európai polgári kezdeményezések határidejének meghosszabbításával. A legtöbb uniós országban hónapok óta tartó kijárási tilalom jelentősen megnehezítette az aláírásgyűjtések megfelelő népszerűsítését, ugyanakkor teljes mértékben ellehetetlenítette a papír alapú aláírások gyűjtését. Úgy értékelem, a Bizottság mostani döntésével megfelelő megoldást talált a kialakult helyzetre” – nyilatkozta Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője.

Az európai polgári kezdeményezések parlamenti jelentéstevői minőségében Vincze Loránt már március 17-én azzal a kéréssel fordult Vera Jourova alelnökhöz és Ilze Juhanosne főtitkárhoz, hogy a koronavírus-járvány miatt hozott megszorító intézkedések miatt az Európai Bizottság hosszabbítsa meg a futó polgári kezdeményezések határidejét. Ezt később több polgári kezdeményezés polgári bizottsága és más EP-képviselők is kérvényezték.

Az Európai Bizottság szerdán, május 20-án tette közzé a nemzeti régiók támogatásáért indított és a Minority SafePack polgári kezdeményezéseket érintő intézkedéseit. Eszerint a március 11-én – ezen a napon nyilvánította az Egészségügyi Világszervezet világjárványnak a koronavírust – futó aláírásgyűjtések határidejét egységesen hat hónappal növelik. Ugyanakkor a Bizottságnak lehetősége lesz további három hónappal meghosszabbítani a határidőt, amennyiben a tagállamok több mint felében vagy az Unió összlakossága legalább 35 százalékának otthont adó tagállamokban még mindig az aláírásgyűjtést nehezítő intézkedések (például kijárási tilalom) lesznek érvényben a COVID-19 járvány miatt a határidő lejártakor. A Bizottság többször is élhet a három hónapos hosszabbítás lehetőségével, de az aláírásgyűjtések össz-időtartama nem haladhatja meg a két évet.

Az RMDSZ EP-képviselője reményét fejezte ki, hogy a második aláírásgyűjtési időszakkal a nemzeti régiók védelmében indított kezdeményezés esetében az egymillió aláírás mellett a másik érvényességi feltétel is teljesül, és a még hiányzó négy tagállamból is összegyűl a minimális aláírásszám.

A Minority SafePack esetében eredetileg március 23-ára volt beütemezve a nyilvános meghallgatás az Európai Parlamentben, az Európai Bizottságnak pedig július 10-ig kellett volna közzétennie álláspontját. Az új intézkedések értelmében az Európai Parlamentnek a lehető legrövidebb időn belül kell megszerveznie a nyilvános meghallgatást, amikor a járványügyi helyzet ezt lehetővé teszi, a Bizottságnak pedig a meghallgatástól számítva három hónapon belül kell közzétennie álláspontját. “Megnyugtató számunkra, hogy az Európai Bizottság nem akarja elsietni álláspontja közzétételét. Az, hogy három hónapot biztosítanak álláspontjuk kialakítására, azt a szándékot jelöli, hogy érdemben kívánnak foglalkozni a kezdeményezésekkel” – közölte Vincze, aki a FUEN elnökeként a Minority SafePack nemzetközi kampányát koordinálta.

Az Európai Bizottság intézkedéseit még az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is meg kell erősítenie. Vincze Lorántot május 20-án nevezte ki az EP alkotmányügyi bizottsága (AFCO) az európai polgári kezdeményezések határidőmódosításainak jelentéstevőjének. “Jelentéstevőként azon leszek, hogy minél hamarabb és zökkenőmentesen fogadjuk el a bizottsági javaslatot, hiszen az a részvételi demokrácia és az európai polgárok érdekeit szolgálja” – jelentette ki az RMDSZ EP-képviselője.

1 2

Megnézem

 

This will close in 0 seconds

RomaniaHungary