Kulcsszó - Magyarország

Határozatot fogadott el az Országgyűlés a Minority SafePack támogatásáról

Elsöprő többséggel, 157 igen, 1 nem szavazattal fogadott el határozatot szerdai, április 28-i plenáris ülésén a Magyar Országgyűlés a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezés támogatásáról.

A határozat tartalmát Pánczél Károly, az előterjesztő Nemzeti összetartozás bizottsága elnöke ismertette a szavazást követő online nemzetközi sajtótájékoztatón. Határozatában az Országgyűlés megerősíti, hogy üdvözli az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által közösen elindított kezdeményezést, örömét fejezi ki a sikeres aláírásgyűjtés, a kezdeményezés benyújtása, a nyilvános parlamenti meghallgatás és az Európai Parlament támogatása miatt. Ugyanakkor az Országgyűlés mély megdöbbenéssel fogadja, hogy az Európai Bizottság a kezdeményezést teljes egészében elutasította, így nem csak az Európai Parlament támogató véleményét hagyta figyelmen kívül, hanem az európai polgárok akaratát is semmibe vette.

„Az Országgyűlés meggyőződése, hogy az Európai Bizottság döntésével elmulasztotta azt a történelmi lehetőséget, hogy konkrét intézkedésekkel tegyen tanúbizonyságot az európai őshonos nemzeti kisebbségek iránti elkötelezettségéről, kultúrájuk támogatásáról és védelméről. Következetesen támogatja önazonosságuk védelmét, egyéni és közösségi jogaik kiteljesítését, szülőföldhöz való jogukat, az ottélés biztonságát” – áll a határozatban.

„Egy hangon szólt a nemzet a mai határozattal, köszönet a következetes támogatásért az Országgyűlésnek és a parlamenti pártoknak, azt mondhatjuk, hogy nemzeti egység valósult meg ennek az ügynek a támogatásában” – mondta el a sajtótájékoztatón a kezdeményezők nevében Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke. Emlékeztetett: a Kárpát-medencei magyarság egységesen lépett fel, hiszen a székelyföldi megyei és helyi önkormányzatok, a magyarországi megyei önkormányzatok és a felvidéki polgármesterek is határozatokat, nyilatkozatokat fogadtak el. „Évekkel ezelőtt közösen úgy döntöttünk, hogy a külhoni magyar közösségek ügyét az európai kisebbségvédelem keretében kell bemutatni és felerősíteni. Az Erdélyből, az RMDSZ kezdeményezésére indult Minority SafePack erre volt eszköz. És most az látszik, hogy az Európai Bizottság elutasítása ellenére elértük a célunkat, hiszen az európai napirendre emeltük ügyünket, és nagyon sok szövetségest sikerült szereznünk a többségi társadalmakból is. Ma már a kisebbségvédelem nem csak magyar és nem csak kisebbségi ügy. Nem adjuk fel a küzdelmet, bízom abba, hogy végül célba érünk” – fogalmazott az MSPI európai kampányának koordinátora.

Kovászna Megye Tanácsa elnöke, Tamás Sándor emlékeztetett: „mi indítottuk el a kezdeményezést, innen, Erdélyből nőtt ki nemzeti, majd nemzetközi dimenzióba, és mindannyian együtt harcoltunk, habár akadályok sokaságát gördítették elénk”. Az erdélyi magyarok célja, Márton Áron szavait idézve: “nem szűkös kenyeret akarunk, hanem emberi jövőt”, mutatott rá a tanácselnök, hozzátéve: ebben a törekvésben a közösségünk ma “nem egy gazdátlanul rohanó szekér”, hiszen a jogérvényesítés útja összmagyar Kárpát-medencei szolidaritássá vált.

Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba szerint egy falat kell áttörnünk Brüsszelben a kisebbségvédelem terén, és erre az MSPI a megfelelő eszköz. „Az MSPI egy kiáltás, amely azt jelzi, hogy a kisebbségek ügye nem tekinthető megoldottnak Európa minden részén, így például Romániában is hiába van törvényi keret, ha azt nem alkalmazzák, vagy ha bírósági döntésekkel tesznek keresztbe” – mutatott rá, kifejezve reményét, hogy az Országgyűlés határozata új lendületet ad az ügynek, és az Európai Bizottságnak ismét foglalkoznia kell a kisebbségvédelemmel.

A sajtótájékoztatón Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, Őry Péter, Csallóköz polgármestere és a felvidéki Pro Civis Társulás elnöke, Ritter Imre nemzetiségi képviselő, a Magyarországi nemzetiségek bizottsága elnöke és Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége elnöke is részt vett.

Iohannis szavai a román alkotmányt és a jogállamiságot sértik

Brüsszeli boszorkányüldözéssel nem lehet választásokat nyerni. A hamisnak bizonyult támadásoknak helyet adó vitákkal az Európai Parlament viszont a saját hitelét veszélyezteti a polgárok előtt – figyelmeztetett csütörtökön Vincze Loránt az Európai Parlament plenáris ülésén. Az RMDSZ EP-képviselője rámutatott a magyarországi jogállamiságról szóló vitában: az újabb vitát egyetlen egy új fejlemény sem indokolja. Azok a hamis hírek, amelyek a magyar helyzettel kapcsolatban Európát elárasztották, sorra cáfolatra leltek. Például, hogy a magyar Parlament nem ülésezik. Pedig ülésezik, törvényeket fogad el – mondta.

 

Vincze Loránt kijelentette: ha már a Magyarország folyton napirenden van, akkor a jogállamiságról minden tagállam esetében vitát kellene szervezni. „Kezdhetnénk mindjárt Romániával, ahol Iohannis elnök múlt héten gyakorlatilag azt állította, hogy a kisebbségi jogok bővítése nemzetárulás. Szavai a román alkotmány szellemét és a jogállamiságot is sértik” – emlékeztetett az RMDSZ EP-képviselője, aki nehezményezte, hogy ebben a témában nem szólalnak meg aggódó hangok az EU-ban.

 

Iohannis elnök nemrégiben tett kijelentései miatt az RMDSZ szövetségi elnöke, Kelemen Hunor már két hete levélben fordult a Romániában akkreditált nagykövetekhez, nemzetközi szervezetekhez: az ENSZ-hez, az EBESZ-hez, az Európa Tanácshoz, az Európai Néppárthoz, az amerikai külügyminisztériumhoz. A szövetségi elnök levelében a magyarság elleni, harminc éve precedens nélküli támadásnak nevezte a legmagasabb rangú romániai közméltóság szavait.


 

This will close in 0 seconds

RomaniaHungary