Mindset-konferencia: Európa jövőjéről és az uniós és tagállami jog viszonyáról vitáztak

Mindset-konferencia: Európa jövőjéről és az uniós és tagállami jog viszonyáról vitáztak

„Rajtunk is múlik, és nekünk sem mindegy, hogy az Európai Unió hogyan fog fejlődni és milyen irányba mozdul – ebből az elgondolásból kiindulva vágtam bele a Mindset – erdélyi ügyeink európai szemmel rendezvénysorozatba. Közelebb akarom hozni az uniós témákat az erdélyiekhez, és a mi sajátos, kisebbségi létből fakadó elvárásainknak is teret akarok biztosítani az Európa jövőjéről szóló vitában” – mondta el pénteken, november 12-én Kolozsváron Vincze Loránt a Mindset első rendezvényén. Az RMDSZ EP-képviselője, a FUEN elnöke meghívására alkotmányjogi szakértők beszélgettek az Európai Unió és a tagállamok közti hatásköri vitákról és olyan jogi kérdésekről, amelyek az aktuális nagy európai témákhoz és kihívásokhoz kapcsolódnak.

Köszöntőjében Szenkovics Dezső, a rendezvénynek otthont biztosító Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karának dékánja az Unión belüli éles és megosztó vitákra hívta fel a figyelmet. Ezek kapcsán Vincze Loránt megjegyezte: úgy tűnik, a nyugati tagállamok folyamatosan meg akarják leckéztetni a keletieket, Brüsszel, ha problémát keres, mindig itt találja azt meg.

Sven Simon német alkotmányjogász és EP-képviselő egyetértett a felvetéssel, arra mutatva rá, hogy Nyugat gyakran nem veszi figyelembe a történelmi és az ebből fakadó szemléletbeli különbségeket az olyan megosztó témákban, mint az LGBTQI+ emberek jogai vagy a vallás szerepe. „Ha elvárjuk, hogy mindenki egyformán gondolkodjon, az szakadáshoz fog vezetni. Nem a keletiek kioktatására, hanem empátiára van szükség ezekben a kérdésekben” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez a kelet-nyugat közti szemléletbeli különbség még Németországon belül is markánsan érezhető.

Elmondta, az utóbbi években az Európai Unió mintha egyik válságból a másikba bukdácsolna bele: a migráció, a Kelet-Nyugat ellentét, a gazdasági válság, az euró válsága, a Brexit, a koronavírus és az energiaválság gyengítik az uniót. Eközben a polgárok többet várnak az Uniótól, mint amennyit a jelenlegi keretei lehetővé tesznek, például a kereskedelem és beruházások, a biztonság és védelem, az energiaunió, a kutatás és fejlesztés területén.

Az uniós és tagállami hatáskörök kapcsán a marburgi egyetem professzora kifejtette: az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jog, de még az Alkotmány előtt is, hiszen így garantálható az uniós jog egységes alkalmazása. Ugyanakkor a tagállamok különbözőféleképpen viszonyulnak ehhez: a német Alkotmánybíróság szerint például csak az uniós kompetencián belüli kérdésekben élvezhet elsőbbséget az uniós jog a nemzetivel szemben. A lengyel Alkotmánybíróságnak az a dogmatikus hozzáállása, hogy az Alkotmány mindig elsőbbséget élvez, kivéve azokat a konkrét helyzeteket, amelyekről az Alkotmány maga másképp rendelkezik. A cseh szemlélet ismét teljesen más megközelítést alkalmaz, és azt mondja, hogy az olyan területeken, mint a védelem vagy a környezetvédelem, pontosan a tagállami hatáskörök átruházása teremt lehetőséget a szuverenitásra, mivel a tagállamok egymagukban képtelenek lennének szuverenitást gyakorolni ezeken a területeken.

Varga Attila alkotmánybíró, a Sapientia EMTE docense kifejtette: bár Románia általában nagy előszeretettel vesz át államszervezeti megoldásokat a franciáktól, az Alkotmány és az Alkotmánybíróság tekintetében a német szövetségi Alkotmánybíróság esetgyakorlatát részesíti előnyben. Elmondta: a román alkotmánybíróság és az EU Bírósága között is az igazságszolgáltatás egészét érintő – a lengyelhez hasonló – vita van, hiszen az uniós csatlakozás előtt, 2006-ban elfogadott kontrollmechanizmus még mindig érvényben van. „Nem azt mondom, hogy nincs vita vagy problémák az igazságszolgáltatás megszervezése kapcsán, de hogy milyen testületeket, nyomozó, ügyészségi szerveket hoz létre az állam, erre talán mégsem uniós normák kellenének, hanem kellen hagyni, hogy az állam maga járja végig ezt az utat” – fogalmazott az alkotmánybíró. Sven Simon felsorolását kiegészítve hozzátette: a román Alkotmánybíróság szerint az uniós jognak nem lehet elsőbbsége a tagállami Alkotmánnyal szemben, csak a jogszabályokkal szemben, az Alkotmány ugyanakkor kimondja, hogy az Alkotmánybíróság döntései kötelező érvényűek – ergo egy uniós döntés nem írhatja felül azokat.

Fábián Gyula, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem docense, Kolozs megye volt főügyész-helyettese arról beszélt, hogy az Európai Unió egyáltalán nem szól semmit a nemzeti kisebbségek helyzetéről – kivéve a romákat –, annak ellenére, hogy az Európai Parlament számos határozatot fogadott el ebben a témakörben.  A koppenhágai kritériumok lefektetésekor az EU szempontja az volt, hogy nem akarnak etnikai konfliktusokat importálni keletről nyugatra, de az uniós csatlakozás óta semmi sem változott pozitív irányban: a visszaszolgáltatási folyamat leállt, a szimbólumhasználat továbbra is akadályozva van, tagadják a kollektív jogokat, és a kisebbségi nyelv hivatalos regionális nyelvvé válásában reménykedni sem lehet – mutatott rá a professzor.

Konkrét javaslatot is megfogalmazott az Európa jövője konferencia kapcsán: egy, a Régiók Bizottságához hasonló szerv létrehozását tartja szükségesnek a nemzeti és etnikai kisebbségek számára, amely a kisebbségekre vonatkozó ügyekben legalább tanácsadói felhatalmazással rendelkezzen, mert egyébként nincs esélyünk befolyásolni a folyamatokat.

A MINDSET – Erdélyi ügyeink európai szemmel rendezvénysorozat célja az erdélyi szempontok és törekvések európai keretbe helyezése és eszmecsere az erdélyi magyarok helyzetéről európai döntéshozók, szakértők, közösségszervezők bevonásával. A sorozat célja, hogy bekapcsolja az erdélyieket az Európa jövőjéről való együttgondolkodásba.

A MINDSET sorozat partnere a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, az Európai Néppárt Képviselőcsoportja és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója.

Kövessen Facebookon is!
RomaniaHungary