Kategória - Hírek

A kárpátaljai magyarok helyzetének javítását kéri az Európai Parlament

Ukrajna számos területen tett előrelépést az utóbbi időszakban, de a kisebbségek helyzete nem tartozik ezek közé. Ezt állapítja meg az Európai Parlament az Európai Unió – Ukrajna közti társulási megállapodás végrehajtásáról szóló jelentésben, amelyet szerda este nagy többséggel fogadtak el. A dokumentum több cikkelye is foglalkozik a kisebbségeket – köztük is kiemelten a kárpátaljai magyarokat – érintő témákkal.

Vincze Loránt, az RMSZ európai parlamenti képviselője szerint a társulási megállapodás végrehajtása során készített jelentések jó alkalmak arra, hogy a problémás helyzetekre az EP közvetlenül felhívja a figyelmet. „A kárpátaljai magyarságot ért támadások, az oktatási és a nyelvhasználati törvény kedvezőtlen módosítása, a magyar parlamenti képviselő megválasztásának ellehetetlenítése, a Brenzovics László KMKSZ elnöknél rendezett házkutatás, a szélsőséges alakulatok fenyegetése a magyar közösség vezetői ellen, legutóbb Bocskor Andrea EP-képviselő halállistára helyezése mind-mind okot jelentenek arra, hogy az EU követelje Ukrajnától nemzetközi kötelezettségeinek betartását. A Parlament jelentése ezt most nyomatékosan megtette, az Európai Bizottságon lesz a sor, hogy a tárgyalások során ezt számon kérje a kijevi vezetéstől” – fogalmazott Vincze Loránt.

Az Európai Parlament felkéri az ukrán hatóságokat, hogy az államnyelv támogatásáról szóló jogszabály végrehajtásakor tartsák tiszteletben a kisebbségi közösségek azon jogát, hogy saját nyelvüket ápolják és használják, valamint hogy a nemzeti kisebbségeket, nyelveiket és az oktatáshoz való jogukat a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vegyék.

A képviselők nehezményezik, hogy a 2019-es ukrán parlamenti választások során az egy mandátummal rendelkező választókerületek határait a nemzeti kisebbségek képviselete szempontjából kedvezőtlenül határozták meg. Arra is figyelmeztet, hogy egyes régiókban, például Kárpátalján választási visszaéléseket figyeltek meg, például „klónjelöltek” indítását, ami csökkentette annak esélyét, hogy magyar kisebbségi tagok kerüljenek a parlamentbe.

A dokumentum szerint Ukrajna nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy az Unió által nyújtott politikai, technikai és pénzügyi támogatás szintje attól függ, hogy milyen mértékben teljesíti az Unió és tagállamai felé tett – különösen a reformfolyamattal, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a kisebbségekkel és az alapvető szabadságokkal, valamint a valódi és hatékony jogállamiság megteremtésével kapcsolatos – kötelezettségvállalásait. A jelentés elítéli az etnikai vagy nyelvi alapú gyűlöletbeszédet és megkülönböztetést, valamint a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségeket célzó álhíreket és félretájékoztatást.

A parlamenti vitával egyidőben kaptak választ az Európai Néppárt magyar EP-képviselői – köztük Vincze Loránt és Winkler Gyula RMDSZ-es képviselők – Joseph Borrelltől, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjétől az ukrajnai magyarok ügyében hozzá intézett kérdésre. Levelükben felhívták a főképviselő figyelmét, hogy „2017 óta rendszerszerűen zajlik a kisebbségi jogok megsértése, a magyarok elleni gyűlöletbeszéd a médiában, sorozatosak a gyűlölet-bűncselekmények, a felvonulások, a nacionalista félkatonai csoportok és a Mirotvorec weboldal provokációi, végül pedig a Magyar Párt székhelye elleni bombatámadás és gyújtogatás”.

 

Bár konkrét cselekvésre nem tett utalást, a külügyi főképviselő beszámolt róla, hogy a legutóbbi EU-Ukrajna csúcstalálkozón mindkét fél vezetői megerősítették elkötelezettségüket a demokrácia, a jogállamiság, a nemzetközi jog és az emberi jogok – többek között a kisebbségekhez tartozó személyek jogai – közös értékei mellett, és “ezt minden bizonnyal megfelelő intézkedések követik majd”. Tájékoztatása szerint ezt a megközelítést a csúcstalálkozót követően a főképviselő, valamint a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztos által Ukrajna miniszterelnökével folytatott konferenciabeszélgetés során ismét megerősítették. „Az EU továbbra is aktívan védelmezi és előmozdítja ezeket az elveket, ami a tisztelt képviselők által említett aggasztó fejlemények miatt egyre fontosabb” – zárta Joseph Borrell a magyar képviselőknek adott válaszát.

Beneš-dekrétumok: Elfogadhatatlan a 21. század Európájában nemzetiségi alapon ingatlanokat elkobozni

Az Európai Parlament Petíciós bizottságának napirendjén szerepelt kedden a Szlovákiában még mindig érvényben lévő Beneš-dekrétumok ügye. „A vagyonelkobzásokat elrendelő Beneš-dekrétumok eltörlése közelebbről tekintve Szlovákia történelmi adóssága, de az alapjogokat védő és a diszkrimináció minden fajtáját elítélő Európai Uniónak is kötelessége megszólalni az ügyben és elmarasztalni a felvidéki magyarok jogfosztását” – fogalmazott Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője az ülésen. A szakbizottság napirendjén két petíció szerepelt. Az egyiket 2012-ben kezdeményezte Juhász Imre, a magyar Alkotmánybíróság tagja és Hahn-Seidel Alida, a németországi Hunnia Baráti Kör képviselője, a másik petíciót PráznovszkyMiklós érsekújvári ügyvéd, a Nobilitas Carpathiae elnöke és Thajnay Mária, azEmberi Jogok Közép-Európai Bizottságának főtitkára nyújtotta be 2014-ben.

A Beneš-dekrétumok 1945-ben születtek, a csehszlovák államiság alapját jelentették, de közülük tizenhárom a német és magyar kisebbséget a kollektív bűnösség elve alapján hurcolta meg. Az RMDSZ EP-képviselője felszólalásában emlékeztetett rá: a szlovák parlament 2007-ben, három évvel az uniós csatlakozást követően határozatban erősítette meg a dekrétumok sérthetetlenségét, majd annak Alkotmányügyi Bizottsága 2018-ban tette ugyanezt.

Az uniós intézményekben többször téma volt már a dekrétumok ügye, az Európai Parlament már az érintett tagállamok uniós csatlakozását megelőzően heves vitákat tartott róluk. A Petíciós Bizottság sem először foglalkozik a témával, jelentős elmozdulás uniós szinten viszont még nem történt. A felvidéki magyar EP-képviselők a korábbi mandátumok során folyamatosan azon dolgoztak, hogy nyitva maradjanak a Beneš-dekrétumokról szóló petíciók. Vincze Loránt EP-képviselőként a felvidéki magyar ügyek európai parlamenti képviseletét is vállalta, kiemelten a diszkriminatív dekrétumok ügyét.

Vincze Loránt az Európai Bizottság álláspontját cáfolva felhívta a figyelmet: csupán látszólag van szó egy történelmi jogszabálygyűjteményről, hiszen az elmúlt hónapok eseményei, például a D4-es autópálya építésénél állami hatóság által elindított tulajdon-elkobzási kísérlet, illetve a Bosits-ügy azt bizonyítják, hogy egyes dekrétumok joghatása ma is megvan.

„A 21. században – állami hatóságok közreműködésével – a kollektív bűnösség elve alapján eredetileg a 40-es évek végén elrendelt ingatlan-elkobzások érvényesítése vagy annak kísérlete zajlik, erről hivatalos dokumentumok és bírósági eljárások is tanúskodnak. Ha csak a jogi oldalát nézzük a dolgoknak, akkor is azt kell mondanunk, hogy elfogadhatlan, hiszen alapja a nemzetiségi hovatartozáson alapuló diszkrimináció egyik legsötétebb korokat idéző változata” – mutatott rá az RMDSZ EP-képviselője.

Véleménye szerint a Bizottságot új, mélyrehatóbb vizsgálatra kell bírni az ügyben, a petíciós bizottságnak pedig, amint a helyzet engedi, tényfeltáró utat kell szerveznie Szlovákiába. A képviselő azt is javasolta, hogy írásban kérjék ki a szlovák kormány álláspontját, rákérdezve a megoldás lehetőségeire, illetve, hogy a LIBE jogállamisággal foglalkozó munkacsoportja szintén vizsgálja meg a kérdést.

A petíciós bizottság úgy döntött, nyitva hagyja a petíciót, illetve felkéri az Európai Bizottságot, hogy a friss bírósági dokumentumok figyelembe vételével folytasson mélyreható vizsgálatot.

Minority SafePack: az Európai Bizottság cserbenhagyta az őshonos kisebbségeket

2021. január 14-én az Európai Bizottság úgy döntött, hogy semmibe veszi több mint egymillió európai polgár kérését valamint az Európai Parlament állásfoglalását, és a Minority SafePack kezdeményezés alapján nem indít jogalkotást a nemzeti kisebbségek védelmében. Döntésével a Bizottság hátat fordított az őshonos kisebbségeknek, az aláíró polgároknak, a nagy többséggel támogató határozatot elfogadó Európai Parlamentnek, több támogató nemzeti kormánynak és régiónak.

„Az EB azoknak a kérését utasította el, akik számára az európai nyelvi és kulturális hagyaték megőrzése nem egy jól hangzó szlogen, hanem a mindennapok kihívása. Az EB vállon veregető álláspontja nem elégséges, az aláíró 1.123.422 polgár konkrét intézkedéseket, cselekvést várt. Válaszával a Bizottság cserbenhagyta az Unió nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó 50 milliónyi polgárát. Közülük több millió embert, akik saját országukban folyamatosan jogsérelem ért, most pedig az Európai Bizottság, amely a demokrácia, a jogállamiság, az értékelvűség és az igazság őreként hirdeti magát, szintén hátat fordít nekik” – kommentálta a döntést Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, a FUEN elnöke.

A kezdeményezők szerint az Európai Bizottság döntése több szempontból is hibás. Hiteltelenné teszi az európai polgári kezdeményezés intézményét – az európai részvételi demokrácia egyetlen eszközét – azzal, hogy a jogalkotást már az ötödik sikeres kezdeményezés esetén utasítja el. Az EU, ahelyett, hogy közelebb kerülne a polgárokhoz, éppen a polgároktól érkező javaslatokat hagyja sorozatosan figyelmen kívül – ez ma az EU demokráciadeficitje. A Bizottság ugyanakkor mellőzi az Európai Parlament társjogalkotóként hozott, háromnegyedes többséggel elfogadott felhívását, és annak ellenére utasítja el a jogalkotást, hogy az EP-ben minden frakció többsége támogatta a kezdeményezést.

Vincze Loránt a kezdeményezők nevében köszönetet mondott mindazoknak, akik mindvégig hittek az ügyben és kiálltak mellette. Megköszönte azoknak, akik aláírásukkal támogatták a Minority SafePacket – kiemelten a Kárpát-medencei és európai magyar közösségeknek, politikai szervezeteknek, egyházaknak és társadalmi szervezeteknek –, hogy az első pillanattól az ügy mellé álltak. “Az elmúlt nyolc év alatt értéket teremtettünk: soha nem volt ekkora nemzetközi sikere az erdélyi magyar közösségnek, az RMDSZ, európai partnerei segítségével ügyünket nemzetközi szintre vitte, az európai kisebbségvédelem zászlóshajójává vált. Összefogtuk Európa-szerte a nemzeti kisebbségeket, akik egységes, közös célokat fogalmaztak meg. Ilyen szintű együttműködés korábban még soha nem volt” – hangsúlyozta Vincze Loránt.

„A 2019-es EP-választási kampányban ígéretet tettünk arra, hogy az Európai Parlament napirendjére tűzzük a kisebbségek ügyét. Ennél többet tettünk: megnyertük az EP nagy többségének támogatását, és többek között a német Bundestag támogatását. Sajnálatos, hogy ügyünkben nem választott képviselők, hanem olyan brüsszeli bürokraták hozták meg a végső döntést, akik tulajdonképpen a kezdettől akadályt akadály után gördítettek elénk. Tudjuk, hogy igazunk van, jót akarunk kisebbségi közösségeinknek, jót akarunk a tagállamoknak, jót akarunk Európának, és az elmúlt közel egy évtized munkájának eredményét a brüsszeli bürokraták nem vehetik el tőlünk. Erőfeszítéseinket nem adjuk fel, és arra kérjük mindazokat, akik eddig mellettünk álltak, hogy ne adják fel” – fogalmazott az RMDSZ EP-képviselője.

Vincze Loránt rámutatott: „A Bizottságnak be kellene látnia, hogy az uniós polgárok akaratát az Európai Parlament képviseli, és minden olyan döntésével, amely ellentétes a Parlament álláspontjával, gyakorlatilag az uniós polgárok akaratával megy szembe. Mi továbbra is hiszünk az Európai Unióban, hiszünk az együttműködésben, a jog érvényesülésében, ezért új eszközökkel, új lendülettel keressük a megoldást: az őshonos kisebbségi nyelvek és kultúrák érvényesülését és védelmét. Olyan alapokat teremtettünk, amelyekre építkezni lehet, egy olyan Európáért, amely minden polgárára egyenlőként tekint.”

Minority SafePack: az Európai Parlament jogalkotásra szólítja fel az Európai Bizottságot

Döntő többséggel – 524 igen, 67 nem szavazattal, 103 tartózkodással – fogadta el az Európai Parlament a Minority SafePack kezdeményezést támogató állásfoglalást csütörtökön, 2020. december 17-én. Így az MSPI az első olyan európai polgári kezdeményezés, amelyről plenáris vitát szervezett és állásfoglalást fogadott el az EP. “A mai szavazással és a hétfői plenáris vitával az Európai Parlament a lehető leghatározottabb jelzést adta az Európai Bizottságnak, hogy indítsa be a jogalkotást a Minority SafePack kezdeményezésben foglaltakra alapozva. Ez egy nagy győzelem számunkra!” – kommentálta a döntést Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, a FUEN elnöke.
Állásfoglalásában az Európai Parlament “támogatásáról biztosítja a „Minority SafePack – egymillió aláírás a sokszínű Európáért” európai polgári kezdeményezést; felszólítja a Bizottságot, hogy ennek megfelelően lépjen fel, és tegyen javaslatot az uniós Szerződéseken, az európai polgári kezdeményezésről szóló rendeleten, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvén alapuló jogi aktusokra.”
Az Európai Parlament szerint az Uniónak ösztönöznie kell a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmét biztosító tagállami intézkedéseket; felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozza ki a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmére vonatkozó uniós szabályok közös keretét; felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést, tartsák tiszteletben a kisebbségekhez tartozó személyek jogait, és biztosítsák e jogok teljes körű érvényesítését. A Parlamenti ugyanakkor szorgalmazza az EU és az Európa Tanács közötti, egymást kölcsönösen erősítő együttműködést a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogainak védelme terén.
A dokumentum elismeri, hogy a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme a tagállami hatóságok elsődleges felelőssége, de ugyanakkor rámutat, hogy az Unióra jelentős feladat hárul abban a tekintetben, hogy támogassa a tagállamokat ennek a felelősségnek a gyakorlásában. Ugyanakkor felszólítja a tagállamokat, hogy osszák meg egymással a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmével és támogatásával kapcsolatos bevált gyakorlataikat, az EU-t pedig kéri, hogy segítse elő az ilyen gyakorlatok cseréjét.
Az állásfoglalás reflektál az MSPI kilenc pontjára. Dokumentumával az Európai Parlament többek közt felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy Unió-szerte mozdítsák elő a nyelvtanulást, beleértve a kisebbségi nyelvek tanulását is; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy a finanszírozási programok tervezésekor vegyék figyelembe a nemzeti és nyelvi kisebbségek igényeit; úgy véli, hogy a többnyelvűség és a kulturális sokszínűség védelme a regionális fejlődés és innováció motorja, ezért az európai strukturális és beruházási alapoknak és a kohéziós alapoknak ezt figyelembe kell venniük; leszögezi: minden egyes európai uniós polgárnak lehetősége kell legyen arra, hogy saját nyelvén élvezhesse a kultúrát és szórakozhasson.
“Hosszú és nehéz utat jártunk be a Minority SafePack-kel, amióta az RMDSZ kezdeményezésére megszületett és a FUEN felkarolásával útjára indult. 2013-as elindítása óta valószínűleg többet sikerült elérnünk, mint amire sokan számítottak. Az Európai Unió Törvényszékén győztünk az Európai Bizottsággal szemben; nemzeti üggyé emeltük a kezdeményezést, de európai üggyé is; kisebbségi szolidaritási mozgalmat építettünk köré, és 1 123 422 hitelesített támogatói aláírást gyűjtöttünk, 11 tagállamban átlépve a küszöbértéket; sikerült magunk mellé állítanunk sokakat a többségből – döntéshozókat, parlamenteket és kormányokat, de egyszerű embereket is. És végül az uniós polgárok képviselői is az ügy mellé álltak. Az utolsó lépést azonban már az Európai Bizottságnak kell megtennie. Rajtuk áll, hogy meghallják-e ezeket a hangokat, és tesznek-e egy bátor lépést egy olyan Európa irányába, amelynek minden polgára egyenlő” – nyilatkozta Vincze Loránt a szavazást követően.
Az Európai Bizottságnak január 15-ig kell közzétennie álláspontját a Minority SafePack javaslatairól.

A Minority SafePack kezdeményezéssel az EU napirendjére került a kisebbségvédelem

A Minority SafePack révén először szervezett vitát az Európai Parlament egy európai polgári kezdeményezésről és határozat elfogadását is első ízben tervezi. Az európai kisebbségi polgári kezdeményezést az RMDSZ 2012-ben indította útjára, és a FUEN koordinációjával széles körű európai támogatást szerzett. A hétfői parlamenti vitával az őshonos kisebbségek védelme az EU napirendjére került. A felszólaló EP-képviselők többsége támogatásáról biztosította a kezdeményezést. Az Európai Bizottságot az ülésen Johannes Hahn költségvetésért és igazgatásért felelőse biztos képviselte. A témát élénk érdeklődés övezte, harminc képviselő kapott szót a vitában és véleményezte a készülő határozattervezetet.

Az állásfoglalás-tervezetet öt európai képviselőcsoport, az Európai Néppárt, a baloldali Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, a liberális Renew Europe, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal közös előterjesztése. Az előterjesztés egyik néppárti kezdeményezőjeként Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő, az MSPI európai kampányát koordináló FUEN elnöke a vitán elmondta: „Több mint egy millió százezer polgár írta alá a Minority SafePack kezdeményezést. Az ő hangjukat és elvárásaikat kell meghallania a Bizottságnak. Ők a népességfogyás, a nyelvvesztés megállítását kérik” – mondta az EP-képviselő. Kitért arra, hogy egyesek szerint ez egy érzékeny téma, aminek az az oka, hogy míg egyes tagállamok védik és megbecsülik a nemzeti kisebbségeket, más országokban el sem ismerik őket, és vannak olyan országok, ahol az állam nem tartja be a meglévő kisebbségvédelmi törvényeket.

„Az Európai Bizottság már bebizonyította, hogy fel tud lépni a szerződésekbe foglalt értékek mentén, amikor stratégiát alkotott más kisebbségek védelmében. A Minority SafePack kezdeményezés hatására tegye ugyanezt az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségekért: védjük meg közös európai hagyatékunkat!” – fogalmazott Vincze Loránt, arra kérve a Bizottságot, hogy a polgárok indítványára és a parlament határozata nyomán tegyen bátor lépést a jogalkotásban.

 

Az Európai Bizottág képviselője, Johannes Hahn válaszában köszönetet mondott az érdekfeszítő vitáért, az új szempontokért, kiemelte, hogy az Európai Unió jelszava az Egység a sokféleségben, amelynek a kisebbségi kultúrák és nyelvek is része, illetve az Unió alapértékének számít a kisebbségek jogainak védelme. Hozzátette: az Európai Bizottság érdeklődéssel várja a parlament állásfoglalását végső döntése meghozatala előtt.

Az MSPI-t támogató állásfoglalás tervezetéhez szerdáig nyújthatnak be módosító javaslatokat a képviselők, a végszavazás csütörtökön lesz. Ezt követően az Európai Bizottságnak január 15-ig kell közzétennie álláspontját a Minority SafePack javaslatairól.

„A mai plenáris ülésen újabb megerősítést nyert, hogy nem vagyunk egyedül, hogy az őshonos kisebbségek ügye egy olyan európai ügy, amelynek számos támogatója van a kisebbségek és a többség körében is. A felszólaló 30 képviselő négyötöde támogatott bennünket. Bízom benne, hogy ez fog visszaköszönni a csütörtöki végszavazáson is, és az Európai Parlament határozott, erős jelzést ad az Európai Bizottságnak, hogy konkrét lépéseket tegyen a nemzeti kisebbségek védelme és támogatása érdekében” – nyilatkozta Vincze Loránt a vitát követően.

A Minority SafePack az Európai Parlament plenáris ülésén

Hétfőn, december 14-én plenáris vitát szervez az Európai Parlament a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésről. A közép-európai idő szerint 17 órakor kezdődő plenáris ülésen előreláthatólag ez a második napirendi pont lesz. A képviselők az Európai Bizottság jelenlétében a parlamenti csoportok által megszabott időkeretben értékelik a kezdeményezést és véleményezik a határozattervezetet.

Párhuzamosan még folytatódik a határozat szövegének előkészítése, amelyhez a parlamenti csoportok módosító javaslatokat tehetnek le. Ezekről szerdán, december 16-án lesz szavazás. A módosítások utáni végső határozati javaslatról csütörtökön, december 17-én reggel lesz a végszavazás, ennek eredményét közép-európai idő szerint 13 órakor közli a Parlament. A vita magyar nyelven is követhető lesz az Európai Parlament honlapján: https://www.europarl.europa.eu/plenary/en/home.html

Vincze Loránt: csak ma van alkalmunk beleszólni a következő négy évbe!

Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, a FUEN elnöke december 6-án délelőtt Marosvásárhelyen élt szavazati jogával a romániai parlamenti választásokon:

„Egy erős magyar képviseletre szavaztam, amely jelen van Románia parlamentjében, és amely megkerülhetetlen tényezővé tud válni, bele tud szólni az ország döntéseibe. A következő néhány év meghatározó lesz Románia történelmében. Négy éven keresztül nem lesznek választások, ezt az időszakot építkezésre, fejlesztésekre kell, kellene fordítani. Két fontos dolog van, amit minden ember emleget. Az egyik az oktatás, az egészségügy: a járvány rámutatott arra, mekkora gondok vannak ebben a két rendszerben. De az infrastrukturális beruházások, illetve a gazdaságfejlesztés is ilyen fontos területet jelent. Ugyanakkor a magyar közösség szempontjából rendkívül fontos, hogy megőrizzük azokat a jogokat, amelyeket megszereztünk az elmúlt évtizedekben, és ezekhez még hozzátegyünk, kibővítsük ezeket. Úgyhogy mindenkit arra biztatok, éljen szavazati jogával.

Erdélyben szép idő van, süt a nap, azt gondolom, ezt a fél órás befektetést érdemes megtenni. A következő négy évbe fektetünk be, hiszen nem lesz alkalmunk beleszólni a dolgokba, csak ma. Holnap már megbánhatja az, aki ma nem tette meg. Arra kérek minden erdélyi magyart, menjen el szavazni, vigye el családtagjait, ismerőseit, barátait!”

A Bundestag határozatban kéri az Európai Bizottságtól a Minority SafePack elfogadását

Határozatot szavazott meg pénteken, november 27-én a Minority SafePack támogatásáról a német Bundestag. Európa legnagyobb lakosságú és legbefolyásosabb országának parlamentje egyhangúlag megszavazott határozata felhívással fordul az Európai Bizottsághoz, hogy léptesse életbe a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezésben foglaltakat. A felhívást a kormányzó alakulatok, a kereszténydemokrata CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD kezdeményezte. Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, a határozat ötletét megfogalmazó FUEN elnöke szerint a Bundestag döntése a legjobbkor érkezett.

A dokumentum kijelenti, hogy Európában sajnos a kisebbségek védelme és támogatása még mindig nem számít magától értetődőnek, ezért tartják fontosnak, hogy a Bundestag és a német kormány támogassa az első olyan kezdeményezést, amely átfogó jogi keretet biztosítana a nemzeti kisebbségek védelmére és megerősítésére az Európai Unió szintjén. A határozat emlékeztet, hogy az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét és Nyelvi Chartáját nem minden uniós tagállam ratifikálta és alkalmazza. A koppenhágai kritériumok kettős mércéjének veszélyére is kitér: míg a csatlakozás előtt álló tagállamoknak szigorú feltételeknek kell eleget tenniük a kisebbségvédelem terén, a csatlakozás után senki nem kéri ezeket számon – sem rajtuk, sem a régebbi tagállamokon.

Ezért alapvető fontosságú, hogy az Európai Bizottság, az Európai Parlament, valamint az Európai Unió Tanácsa intézményi szinten foglalkozzon a kisebbségek védelmével, és hogy a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét rögzítsék az Európai Unió jogi kereteiben – szögezi le a határozat, amely a Minority SafePacket az őshonos kisebbségek egyik legfontosabb és határozottan a legsikeresebb kezdeményezésének nevezi az utóbbi években.

A Bundestag méltatja a FUEN, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának sikerét a több mint egymillió aláírás összegyűjtésében és rámutat, hogy az európai nyelvi és kulturális sokféleség tiszteletben tartása és támogatása, az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak hatékony védelme az Európai Unió állandó és fontos feladata.

„Ez a támogatás a lehető legjobbkor jön, egy olyan időszakban, amikor Németország az Európai Unió soros elnöke, az Európai Bizottság elnöke pedig a német Ursula von der Leyen. Úgy gondolom, az Európai Parlament decemberi plenáris határozata és az Európai Bizottság januári hivatalos döntése előtt az eddigi legfontosabb támogatást sikerült most megszerezni” – fogalmazott a Bundestag-határozat elfogadását követően Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, a FUEN elnöke.

Kiemelte, hogy egyre több európai partner ért egyet abban, hogy az őshonos kisebbségeknek védelemre, támogatásra van szükségük, ehhez pedig uniós politikát kell kialakítani. Vincze Loránt hangsúlyozta, hogy „a Bundestag mai határozata azt is igazolja, hogy az RMDSZ jó utat választott, amikor a Kárpát-medencei magyar közösségekkel és európai szövetségeseinkkel közösen elkezdett a kisebbségvédelem európai szintre emelésén dolgozni. Ma az őshonos kisebbségek védelme már nem csak erdélyi, nem csak magyar, hanem európai ügy. Ez már önmagában is siker, amelyért éveken keresztül keményen dolgoztunk, Bukarestben, Budapesten, Brüsszelben és Európa többi fővárosában is” – mondta az RMDSZ EP-képviselője, a FUEN elnöke.

EUstrat konferencia: a Minority SafePack új fejezetet nyitott az európai integrációban

A Minority SafePack mint a nemzeti kisebbségek érdekérvényesítési eszköze címmel szervezett konferenciát pénteken, november 13-án az EUstrat – Európa Stratégia Kutatóintézet, az Eötvös József Kutatóközpont és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Navracsics Tibor volt európai biztos, az EUstrat intézetvezetője kiemelte: az MSPI-hoz kapcsolódó vita kitüntetett jelentőségű, épp ezért választották első nyilvános eseményükre ezt a témát. „A magunk módján így kívánunk hozzájárulni, hogy az MSPI, amely már új fejezetet nyitott az európai integrációban, sikeresen tudja teljesíteni küldetését” – fogalmazott, hozzátéve: a kisebbségvédelem kérdése a kezdeményezésnek köszönhetően megjelent az európai belpolitika radarján, az Uniónak pedig szembesülnie kell ezzel a problémával, foglalkoznia kell vele, és választ kell adni a kérdésekre.

„A Minority SafePack történelmi jelentőséggel bír az európai őshonos nemzeti kisebbségek érdekérvényesítése szempontjából, hiszen eddig az Európai Bizottság nem foglalkozott közvetlenül az ügyeinkkel, sem a mienkkel, sem más közösségekével” – mutatott rá előadásában Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke. Az EU nagy hiányossága, hogy bár a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása az Európai Unióról szóló szerződés II. cikkelyében rögzített alapérték, a másodlagos uniós jogforrások hiánya miatt ez a gyakorlatban nincs hatással a nemzeti kisebbségek helyzetére, mondta el.

Az RMDSZ EP-képviselője szerint jó döntés volt, hogy a magyar közösségek jogérvényesítéséhez európai szövetségeseket szerezzenek, és európai keretbe emeljék törekvéseiket. „A Minority SafePackkel építkezünk az európai kisebbségvédelemben, és egyértelműen kezd látszani az eredménye ennek a munkának. Ez segíthet Erdélyben abban, hogy a védekezésre kevesebb erőt kelljen fordítani, és többet építkezhetünk” – fogalmazott Vincze Loránt.

Vizi Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az uniós kisebbségvédelmi törekvések történetét vázolta fel előadásában, rámutatva: a Minority SafePack a meglévő jogi alapokat próbálja a lehető legjobban használni a kisebbségek érdekében.

Gál Kinga Fideszes EP-képviselő, az Európai Parlament Kisebbségi intergroupjának társelnöke az Európai Bizottság nemzeti kisebbségeket érintő kérdésekben tanúsított elutasító álláspontját bírálta. Szerinte az MSPI előnye, hogy kidolgozói nem egy egységes jogszabálytervezetet képzeltek el, hanem számos területen kérnek az őshonos kisebbségek számára előnyös jogszabály-módosítást. „A lehetőségek tárháza nagy, az ajtó félig nyitva, az a kérdés, hogy az Európai Bizottság kitárja az ajtót, vagy megpróbálják halkan visszacsukni. A mi dolgunk az, hogy ne engedjük, hogy visszacsukják az ajtót” – mondta Gál Kinga.

A konferencia tanulságait összegző Koller Boglárka, az NKE nemzetközi rektorhelyettese nemzetstratégiai fontosságúnak nevezte az MSPI-t, ugyanakkor hangsúlyozta: „bár ez nekünk nagyon fontos, nem csak nekünk fontos”, utalva arra, hogy a kezdeményezés körül széles körű európai szolidaritás alakult ki a kisebbségek körében.

Uniós egészségügyi cselekvési program létrehozását vitatta meg az EP

Évente 3,5 millió embert diagnosztizálnak valamilyen daganatos betegséggel az Európai Unió országaiban, és sajnálatos módon, 1,3 millió daganatos beteget veszítünk el évente.

A koronavírus okozta járvány egyik jelentős mellékhatása, hogy háttérbe szorult más betegek kezelése és ellátása. Különösen veszélyes helyzetbe kerültek az idült és daganatos betegséggel élők, de más, alapellátásra szoruló betegek is később vagy hiányosan jutnak kezeléshez.

Éppen ezért az Európai Parlament ma egészségügyi cselekvési program létrehozását vitatta meg, amely lehetővé teszi, hogy az EU hozzájáruljon többek között a daganatos betegek korszerűbb ellátásához, a korai diagnózis, szűrőprogramok és egészségügyi szakpolitikák gyakorlatba ültetése révén.

A kutatások azt mutatják, hogy nagyobb a túlélési esélye egy rákbetegnek, akit nyugat-európai államokban kezelnek a kelet-európai államokban gondozottakhoz képest. Még a gyerekek körében diagnosztizált daganatos betegségek esetén is összességében 20%-kal kisebb a túlélési esély, ha valamely kelet-európai országban diagnosztizálták és kezelik.

„A minőségi ellátáshoz való hozzáférés az EU-n belül nem lehet születési hely kérdése. Az EU strukturális alapjainak segítségével az egyenlőtlenségeket le kell faragni, ez az egyik legfontosabb feladatunk ezen a téren a következő 7 évben” – nyilatkozta Vincze Loránt EP-képviselő.

Fotó: Technology photo created by pressfoto – www.freepik.com

1 … 8 9 10 11 12 … 17

További hírek

RomaniaHungary