Bevezető

Bevezető

Az Európai Unió nagy hangsúlyt fektet a régióközi fejlettségi különbségek csökkentésére, a szegényebb régiók felzárkóztatására, ezért programokat, projekteket támogat olyan területeken, mint a regionális és városfejlesztés, foglalkoztatás és társadalmi beilleszkedés, mezőgazdaság és vidékfejlesztés, kutatás és innováció, környezetvédelem vagy humanitárius segítségnyújtás.

A tagállamok/programkoordinátorok és az Európai Bizottság (EB) tárgyalása eredményeként kialakított EU-s programok többnyire hétéves lefolyásúak, a többéves pénzügyi keret szerint kidolgozott költségvetésnek vannak alárendelve.

Jelen útmutató a 2021–2027-es időszakra előirányozott pénzügyi forrásokat ismerteti, azzal a megjegyzéssel, hogy a kiadvány szerkesztésének időpontjában (2021. március) még nincsenek végleges EU-s szabályzatok a legtöbb pénzügyi forrás esetében, javában zajlik az alku a közös agrárpolitika terén, de más programok költségvetéséről is később várható döntés. Ennek ellenére az előirányozott programok leírása, céljai, sok esetben a prioritási tengelyek is, bár csak munkapéldány formájában, de elérhetőek, így a nyomtatvány gyakorlatilag előrevetíti a következő időszak EU-s elképzeléseit, segít tájékozódni, tervezni mindazoknak, akik pályázni kívánnak a következő időszakban.

Az útmutató hasznos lehet önkormányzatok, vállalkozók, kutatóközpontok, oktatási és kulturális intézmények, de gazdák és nem kormányzati szervezetek számára is, mivel átfogó képet nyújt akár jogi, akár természetes személyek pályázási lehetőségeiről.

A bevezető ismerteti a többéves pénzügyi keretet, általánosan tájékoztat a pályázatokról, majd ágazatokra bontva mutatja be a közvetlen és közvetett módon lehívható forrásokat.

A közvetett forrásokról a szubszidiaritás elve alapján egy-egy tagállam dönt előzetes tárgyalásokat követően, de szintén a tagállam felel a programok lebonyolításáért, a pályázatok kiírásáért, elbírálásáért és az elszámolásért is. Egy pályázati ciklus akkor zárul le, ha az országos hatóságok a pénzek elköltéséről elszámolnak az EB-nél vagy más uniós hatóságnál. (Az operatív programok minden esetben közvetett forrásokat jelentenek, ezeket Romániában a Beruházások és Európai Projektek Minisztériuma, a Mezőgazdasági Minisztérium, a Környezetvédelmi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és alárendelt közintézményei vagy 2021-től a regionális fejlesztési ügynökségek bonyolítják le.)

A közvetlenül elérhető forrásokat pályázat útján, közvetlenül lehet lehívni, az uniós ügynökségek hirdetik meg és ismertetik a teljes pályázati csomagot, az elbírálási kritériumokat, a formanyomtatványokat. A pályázatok elbírálása szintén az adott ügynökség vagy hatóság feladatkörébe tartozik.

Mindkét pályázati formának megvannak az előnyei és a hátrányai: a közvetett, a román hatóságok által kiírt pályázatok általában bürokratikusabbak, DE kevesebb pályázóval kell versenyezni, míg a közvetlenül lehívható források esetében az eljárás egyszerűbb, de általában több nemzetközi partnerre is szükség van, és az összes tagállamból jelentkező pályázóval kell megméretkezni. A közvetett források általában a tagállam sajátos problémáinak orvoslására összpontosulnak, míg a közvetlenül elérhető források uniós szintű megoldásokat kínálnak általános problémákra.

Ez a kiadvány a pályázati rendszert írja le és ízelítőt ad az új pénzügyi időszak lehetőségeiből. A kiírásokat, amelyek a következő években folyamatosan jelennek majd meg, a megfelelő intézmények honlapját követve lehet majd elérni.

Pályázati alapfogalmak

A finanszírozást szigorú szabályoknak eleget téve lehet megszerezni, az átláthatóság és elszámoltathatóság elvére alapozva. Az alapszabályok a legtöbb pályázati kiírásra érvényesek, de legalább annyira fontos a pályázati útmutatók feltételeinek, a szabályoknak, kritériumoknak a megértése és betartása is.

Társfinanszírozás: Az EU-s források lehívásának egyik alapfeltétele az önrész biztosítása, ennek arányát és értékét a programok elfogadásáról szóló határozat írja elő: az operatív programokhoz a tagállam vállal önrészt, amelyet az állami költségvetésből kell fedezni.

Elszámolhatóság: Milyen típusú költségtétel kaphat támogatást, mit térít meg az EB a tagállamnak? A részletes elszámolhatósági kritériumokról a tagállamok döntenek, az EU általános rendelete csupán a fontosabb nem elszámolható költségtételeket rögzíti (pl. nem igényelhető vissza az áfa vagy a perköltségek).

Monitorozás: Az EU-s pályázatok fenntarthatóságát a szerződés betartásának ellenőrzése biztosítja a pályázat befejezése és az azt követő 3–5 éves időszakban is. Az ellenőrzési kritériumokat szintén a tagállamok dolgozzák ki, ezek a pályázati iratcsomó ellenőrzését és helyszíni terepszemlét is feltételeznek.

Profittermelő pályázatok: A jövedelmet generáló projektekre külön szabályozás érvényes, ugyanis uniós forrás nem támogathatja a pályázó profitját, az ellentmondana a szabad verseny elvének és az uniós szabad versenypolitikának, így minden profittermelő projekt esetében az érték a profit függvényében csökken.

Kifizetések: A tagállamok és az EU-intézmények közötti elszámolás előleg, időközi kifizetések vagy végelszámolás formájában történik. Az EB a források egy részét előleg formájában biztosítja a tagállamoknak, egy előre meghatározott éves költségvetésben. A leggyakoribbak az időközi kifizetések, amelyeket a kifizetési kérelem benyújtása után kapnak meg a tagállamok az EB-től. Egy program akkor tekinthető lezártnak, ha a tagállam benyújtotta az összes kifizetési kérelmet és jelentést a költségvetési terv utolsó pénzügyi évében (pl. a 2014–2020-as többéves költségvetés esetén 2024 az utolsó pénzügyi év), és az EB-intézmények utalták a végelszámolást. A tagállamok és a pályázók közötti elszámolást a tagállamok határozzák meg.

Szankciók: Szabálytalanság esetén pénzügyi szankciókat róhatnak ki az EU-s intézmények. Enyhébb kihágásoknál az EU kitolhatja a kifizetési határ­időket, ezalatt a tagállamnak orvosolnia kell a problémákat, súlyosabb kihágások esetén akár fel is függesztheti a kifizetést. Ha a tagállamnak nem sikerül lehívnia a rendelkezésre álló összeget, az visszakerül az uniós költségvetésbe. Ezért fontosak a tagállam intézkedései a pályázatok mielőbbi kiírása, a közbeszerzési eljárások vagy az elszámolási rendszer egyszerűsítése érdekében.

Ki részesülhet támogatásban?

  • közintézmények: országos és helyi közigazgatási intézmények;
  • vállalkozók – kis-, közepes és nagyvállalkozók;
  • egyetemek, kutatóközpontok;
  • szakszervezetek;
  • civil szervezetek;
  • természetes személyek által benyújtott üzleti tervek, amelyeket a vállalkozásoknak meghirdetett támogatási programokban nyújtanak be.

Milyen típusú pályázati kiírásokkal találkozhatunk?

  • Kompetitív kiírások: a pályázatok között verseny van, a megadott kritériumok alapján rangsorolják őket, és a legmagasabb pontszámot elérő pályázatokat támogatják.
  • Nonkompetitív kiírások: általában állami intézményeket támogatnak a közpolitikák végrehajtásában, amihez előre elkülönített pénzösszeg áll rendelkezésre (például meghívásos pályázatok vagy a regionális kórházak létrehozására vonatkozó kiírás).
  • Nagy horderejű projektek: az EB közvetlen jóváhagyását igénylő, gazdasági növekedést és munkahelyteremtést célzó beruházások, melyek értéke egyenként meghaladja az 50 millió eurót vagy akár a 75 millió eurót is a közlekedés területén.
Kövessen Facebookon is!
RomaniaHungary