Az európai kontextus

Az európai kontextus

A többéves pénzügyi keret

Az Európai Bizottság 2018. május végén tette közzé a 2021–2027-es támogatási időszakra vonatkozó rendelet javaslatait, valamint a többéves uniós pénzügyi keretre vonatkozó javaslatát.

Azért, hogy felszámolják a koronavírus-járvány által okozott gazdasági és társadalmi károkat, elkezdődjön az európai fellendülés, munkahelyeket teremtsenek és őrizzenek meg, az EB javaslatot tett egy nagy horderejű európai helyreállítási tervre is, amely az unió teljes költségvetése által nyújtott lehetőségek kiaknázását célozza. A helyreállítási tervre, továbbá a 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keret módosítására és a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatokat 2020 májusában ismertették (https://ec.europa.eu/info/live-work-travel-eu/health/coronavirus-response/recovery-plan-europe_ro), amelyek elfogadásáról az Európai Tanács 2020. december 10-én, az Európai Parlament december 17-én döntött.

A javaslat felölel egy 750 milliárdos nagyságrendű, úgynevezett Next Generation EU-csomagot is, amely így minden idők legnagyobb költségvetését jelenti a koronavírus-járvány okozta károk felszámolásáért, a gazdasági fellendülés elősegítéséért.

A 2021–2027-es többéves EU-költségvetési keret 7 fejezetből áll, több mint 40 típusú programot finanszíroz a tervezett 1 824,3 milliárd euróból (1 074,3 milliárd euró – többéves költségkeret + 750 milliárd a koronavírus-járvány okozta károk csökkentésére nyújtott Next Generation-támogatásból).

Első fejezet – egységes piac, innováció és digitális gazdaság – a tervek szerint 143,4 milliárd eurót fektetnének olyan fontos programok támogatásába, mint a Horizon Europe, InvestEU, Digitális Európa program, Európa Csatlakoztatása (Connecting Europe Facility) vagy az európai űrprogram. Jelenlegi formájában a digitális gazdasághoz és az innovációhoz kapcsolódó programok támogatása, a versenyképesség javítása kerül előtérbe.

Második fejezet – kohézió és értékek – a javasolt költségvetés 1 099,7 milliárd euró, jóval meghaladja az EB 2018-as eredeti javaslatát (391,7 milliárd euró), a különbség a járvány okozta károk felszámolását célzó helyreállítási tervnek (Recovery and resilience facility) és a RescEU programnak tulajdonítható. Az új kiadási fejezet a gazdasági, társadalmi és területi kohézió támogatása mellett magában foglalja az oktatás (Erasmus program), a kultúra (Kreatív Európa), illetve a jogok és értékek támogatását is.

Harmadik fejezet – a természeti erőforrások és a környezet témakörben nyújt támogatást 373,9 milliárd eurós nagyságrendben, melynek nagy részét az agrárpolitikára, valamint a LIFE és a Méltányos Átállásért Alapra (Just Transition Fund) fordítanák.

Negyedik fejezet – a migrációs és határigazgatással kapcsolatos költségvetést tartalmazza 22,7 milliárd euró értékben.

Ötödik fejezet – a biztonság és védelem tételeit tartalmazza 13,2 milliárd euró értékben. Részben folytatódnak az elkezdett programok, de teljesen új területeket is támogatnának, mint például a védelem.

Hatodik fejezet – szomszédság és a világ – a 98,4 milliárd eurós költségvetés-tervezet a humanitárius programok folytatását és az újonnan csatlakozni kívánó tagállamok támogatását helyezi kilátásba.

Hetedik fejezet – az európai közigazgatás – az EU-intézmények adminisztratív kiadásai 73,1 milliárd euró értékben.

A költségkeret oroszlánrésze, azaz 373 milliárd euró a kohéziós politikára irányul. Ez öt beruházási célkitűzésre összpontosít a következőképpen:

Intelligensebb Európa az innováció, a digitalizáció, a gazdasági átalakítás és a kkv-k támogatása révén.

Zöldebb, szén-dioxid-mentes Európa a Párizsi Egyezmény végrehajtása és beruházások az energetikai átmenet, a megújuló energia és a klímaváltozás elleni küzdelem terén.

Összekapcsolt Európa stratégiai közlekedési és digitális hálózatokkal.

Szociálisabb Európa a szociális jogok európai pillérének eléréséért és a munkahelyek, az oktatás, a képességek, a társadalmi beilleszkedés és az egészségügyi rendszerhez való egyenlő hozzáférés támogatásáért.

Polgárközeli Európa a helyi fejlesztési stratégiák és az EU-s fenntartható városfejlesztés támogatásával.

A regionális fejlesztési beruházások főként az első két célkitűzésben találhatók. Ezekre a prioritásokra az Európai Regionális Fejlesztési Alap (FEDR) és a Kohéziós Alap forrásainak 55–75%-át fordítják a tagállamok relatív jólétének függvényében.

 

Helyreállítási és ellenállóképességi Mechanizmus

AZ EU legfontosabb támogatási eszközének számít a többéves költségvetési keret mellett, a tagállamok gyors gazdasági fellendítéséhez kíván hozzájárulni a következő öt évben. A pénzügyi eszköz szabályai jelentősen eltérnek a kohéziós alapok előírásaitól, mindegyik tagállamnak Országos Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet kell kidolgoznia, amelyet 2026-ig gyakorlatba kell ültetnie. Minden projektnek előre meghatározott szakaszai és célkitűzései vannak, nem lehetséges a határidő kitolása a 2026 utáni időszakra, az Európai Bizottság évente kétszer eszközöl kifizetéseket az elért eredmények függvényében.

 

Románia

Romániának az előző évekhez képest jóval nagyobb összeg, összesen 79 917 000 000 euró áll a rendelkezésére a 2021–2027-es időszakban a következő felosztásban: 46,3 milliárd euró a Next Generation EU-nak és a digitális és zöld gazdaságra való áttérésnek a támogatására, amiből 16,8 milliárd eurót kap támogatás és 16,7 milliárd eurót kölcsönök formájában, valamint 31,35 milliárd euró a többéves költségkeret.

Az egyik legnagyobb kihívása Romániának az Országos Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv kidolgozása és gyakorlatba ültetése. A 29,2 milliárd eurós nagyságrendű uniós keret a következő öt évben kedvezményes hitelek és támogatás formájában járul hozzá nagy horderejű, fenntartható beruházások megvalósításához, mint például iskolák, kórházak, autópályák építése, környezetvédelem, a vízhálózatok kiépítése vagy a légszennyezés csökkentése, ugyanakkor jelentős támogatás jut az összegből helyi beruházásokra is.

Az Országos Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv munkaváltozata hat pilléren alapul és a következő területek támogatására érvényes:

  • Zöld átállás – országos vízhálózat létesítése, erdősítés, védősávok létrehozása, biodiverzitás, hulladékgazdálkodás, vasúti közlekedés és városi mobilitás, energetikai rehabilitáció, újrahasznosítható energia, energiahatékonyság – 15,3 milliárd euró
  • Digitális transzformáció – kormányzati Cloud, közigazgatási intézmények és állampolgárok digitális kapcsolata, digitális oktatás, Broadband és 5G – 4,02 milliárd euró
  • Mesterséges, fenntartható, inkluzív növekedés – a nyugdíjrendszer és a pénzügyi rendszer reformja, beruházások és pénzügyi eszközök a magán- és az állami vállalatok számára, a duális és szakoktatás támogatása, kutatás-fejlesztés-innováció, különböző típusú gázok (földgáz, zöldgáz stb.) infrastruktúrájának bevezetése, kreatív Románia, közlekedés és autópályák – 8,83 milliárd euró
  • Társadalmi és területi kohézió – települések, hátrányos közösségek és a vidék helyreállítási alapja, szociális infrastruktúra és öregotthonok, kerékpározás, turistákat vonzó Románia – 5,17 milliárd euró
  • Egészségügy és gazdasági, társadalmi és intézményes ellenálló képesség kialakítása – kórházi alap – a széles körű egészségügyi ellátás biztosítása, válságkezelés, közösségépítés, oktatási, felsőoktatási támogatás, a hivatalos munkavállalás támogatása, az inkluzív minimálbér bevezetése, a közigazgatási reform, egységes bérezési rendszer, társadalmi párbeszéd és hatékony igazságszolgáltatás, a civil szervezetek helyreállítási alapja – 6,52 milliárd euró
  • Közpolitikák a jövő nemzedékének, gyerekeknek és fiataloknak – az iskolaelhagyást megelőző országos program, az ifjúság és a sport támogatása, Országos Bölcsődeprogram – 1,31 milliárd euró

A tervek szerint az Európai Beruházások és Projektek Minisztériuma 2021. április végéig véglegesíti a 33 pontból álló Országos Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet, amelyet majd az Európai Bizottság bírál el.

Az Országos Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervbe azok a beruházások kerülhetnek be, amelyek megfelelnek az alábbi feltételeknek:

  • más projektekkel összehangolt beruházások;
  • környezetkímélő, zöld beruházás – 37%;
  • végrehajtási határidő: 2026. augusztus 31.;
  • 2020. február elseje utáni beruházások.

Az EU-s alapok valós hatással lehetnek az állampolgárok életére: minőségi infrastruktúrát, modern iskolákat és kórházakat, fenntartható munkahelyeket, tisztább környezetet és digitális közigazgatást biztosító lehetőségeket jelenthetnek.

A 2021–2027-es időszakra Romániának a többéves költségkeretből odaítélt EU-s alapok összege 31,35 milliárd euró (az EB 2020. november eleji javaslata), amelyből:

  • 17,44 milliárd euró: FEDR az Interreggel együtt;
  • 2,14 milliárd euró: Méltányos Átállásért Alap – FTJ;
  • 3,54 milliárd euró: Kohéziós Alap;
  • 8,24 milliárd euró: Európai Társadalmi Alap – FES+.

Amint már említettük, az EU-támogatások nagy része a kohéziós politika hangsúlyos támogatását célozza meg. Romániának, különösen a kevésbé fejlett régiók esetében, az odaítélt FEDR legkevesebb 25%-át az 1-es célkitűzésre (Intelligensebb Európa), illetve a FEDR és a Kohéziós Alapból származó forrásainak legalább 30%-át a 2-es célkitűzésre (Zöldebb Európa) kell fordítania.

Továbbá a kohéziós politika fenntartható városfejlesztési dimenziójának is nagy a jelentősége, a FEDR-ből származó források minimum 8%-át kell a fenntartható városfejlesztésre, illetve az Európai Városok Kezdeményezés elnevezésű új programra fordítani, ami a városi hatóságok új hálózatépítési és kapacitásbővítési törekvéseit célozná meg.

A következő támogatási időszakra az EB több egyszerűsítő intézkedést javasolt a strukturális alapok lehívásáért, de olyan intézkedéseket is, amelyek Romániának akadályokat okozhatnak az alapokhoz való hozzáférésben, például: visszatérés az N+2 szabályhoz, ami az alapok elvesztését jelentheti, vagy csupán az 5 millió euró alatti beruházások lesznek áfamentesek.

Ugyanakkor az EU-s pénzek lehívásáért számos ún. kedvező feltételnek kell eleget tenni: a finanszírozási területekre érvényes stratégiákat és fejlesztési terveket kell kidolgozniuk és bemutatniuk a tagállamoknak, valamint az ezek végrehajtásához szükséges intézményrendszert is biztosítaniuk kell. A jelenlegi támogatási időszakra jellemző előzetes feltételek teljesítéséhez képest, amelyeknek az alapok odaítélése előtt kellett eleget tenni, az új időszakban a kedvező feltételek biztosítása és betartása a teljes támogatási időszakra kiterjed, és ezt az EU-s intézmények folyamatosan nyomon követik.

2020 decemberében megállapodás született a kohéziós politika és a 2021–2027-es időszakra vonatkozó európai rendeletek tartalmáról, a dokumentumokat 2021 első felében véglegesítik és hivatalosan közzéteszik.

 

Regionális operatív programok

Románia EU-csatlakozása óta először fordul elő, hogy európai fejlesztési pénzalapok rendeltetéséről nem Bukarestben, hanem a fejlesztési régiókban döntenek. Hosszas és kemény tárgyalások eredményeként ugyanis eldőlt, hogy a 2021–2027-es támogatási időszakban a regionális fejlesztési ügynökségek irányító hatóságként fognak működni, és a regionális, országos, illetve brüsszeli döntéshozókkal közösen dolgozzák ki és bonyolítják le a regionális operatív programokat (ROP).

Eszerint a következő hét évben párhuzamosan fut majd a nyolc, külön költségvetésű, a fejlesztési régiók sajátosságainak, igényeinek alárendelt regionális fejlesztési program, amelyet a nyolc regionális fejlesztési ügynökség bonyolít majd le.

A ROP-ok kidolgozása folyamatban van, ezek elfogadására az Európai Bizottság és a tagállam, esetenként a Regionális Fejlesztési Ügynökség képviselői közötti tárgyalásokat követően kerül majd sor.

Ami a ROP-ok szerkezetét és támogatási forrását illeti, ezek mind az öt uniós szakpolitikai célkitűzéshez kapcsolódó beavatkozást tartalmazzák, és 8 prioritási tengelyt foglalnak magukban. Bár nem véglegesek, a lehetséges finanszírozási tevékenységek a következők:

Versenyképes régió az innováció, a digitalizáció és a dinamikus vállalkozások révén

A tengely támogatja a kutatási-fejlesztési-innovációs és technológiaitranszfer-rendszereket, a tudományos és technológiai parkok fejlesztését, a vállalkozások hálózatát, kutatóközpontokat, innovatív klasztereket és vállalkozásokat, inkubátorokat, ipari parkokat. Ugyanez a tengely lehetővé teszi majd a humán erőforrás kiképzését is a kutatás, fejlesztés és innováció terén.

Digitális régió

Ez a tengely a municípiumok, városok támogatását célozná meg a smart-city típusú beruházásokkal, a közszolgáltatások digitalizációjával, ezek digitális összekapcsolásával, de finanszírozná a kkv-k digitalizációs törekvéseit is, illetve a személyzet ez irányú továbbképzését.

Környezetbarát közösségekkel rendelkező régió

Elsősorban környezetkímélő beruházásokat finanszíroz a tengely, beleértve a köz- és magánépületek energiahatékonysági felújítását, ugyanakkor a városi természetvédelem, a zöld és kék infrastruktúra, valamint a környezetszennyezés csökkentésének támogatása is ezen a tengelyen belül kap helyet.

Fenntartható mobilitású városok régiója

A tengely a környezetbarát városi infrastruktúra fejlesztését támogatja, beleértve a kerékpárutak, a sétálóutcák kialakítását, de hangsúlyosan jelen van az alternatív üzemanyagok infrastruktúrája, illetve a környezetbarát tömegközlekedési rendszer kidolgozásának támogatása is.

Hozzáférhető régió

A települések másodrangú infrastruktúrájának javítása, újak építése a TEN-T gócpontokhoz való csatlakozás érdekében.

Képzett régió

A ROP jelentősen hozzájárul az oktatási infrastruktúra kialakításához, illetve a meglévő korszerűsítéséhez, bővítéséhez. A támogatás kiterjed valamennyi oktatási ágazatra az óvodától a középiskolai és szakiskolai képzésig, de a felsőoktatási infrastruktúra fejlesztésére is.

Vonzó régió

Ez a tengely elsősorban a régiók turisztikai fejlesztését, illetve a kulturális örökség megőrzését támogatja. Ugyanitt kilátásban van a táborok támogatása is.

 

Technikai támogatás

Több információt a nyolc ROP munkaváltozatáról, költségvetéséről, illetve a tervezett beruházási prioritásokról ITT lehet elérni.

Kövessen Facebookon is!
RomaniaHungary