Az európai kisebbségvédelemről beszélt Vincze Loránt az Alpbach konferencián

Az európai kisebbségvédelemről beszélt Vincze Loránt az Alpbach konferencián

Nem létezik egységes terminológia a nemzeti kisebbségek, nemzetiségek, nyelvi csoportok meghatározására, de mindenképpen szükséges megkülönböztetni az identitásuk megőrzésében érdekelt őshonos kisebbségeket a beilleszkedésben érdekelt bevándorlóktól – mutatott rá Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke kedden, az Albach konferencián a Kisebbségi Jogok az Európai Unióban című előadásában.

Az évente megrendezett, idén 75 éves Alpbach Ausztria vezető stratégiai konferenciája Európa jövőjéről, a 12 napos rendezvény programjában olyan rangos előadók szerepelnek, mint António Guterres ENSZ-főtitkár, Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász, Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke, Sebastian Kurz osztrák miniszterelnök és számos miniszter.

A Tárnok Balázs által moderált, mintegy 220 résztvevővel zajló előadáson az RMDSZ EP-képviselője emlékeztetett: az európai kisebbségek helyzete nagyon különböző, és jelenleg tulajdonképpen a szerencsén múlik, hogy valaki olyan közösségbe születik bele, amelyet el sem ismer az állam, vagy olyanba, amelynek teljes körű önrendelkezési jogai vannak, beleértve az intézményi anyanyelvhasználatot, oktatást, saját intézményhálózatot. Az Európai Uniónak jelenleg nem hatásköre a kisebbségvédelem, hosszú távon ezen kellene változtatni azért, hogy minden tagállamra érvényes kisebbségvédelmi standardok lépjenek érvénybe. Ennek első lépése lehet a Minority SafePack sikeres európai polgári kezdeményezés, amelyről várhatóan idén év végén dönt az Európai Bizottság – számolt be a politikus.

Az előadás a nemzeti régiók támogatásáért indított polgári kezdeményezés témáját, az európai jó gyakorlatokat, a koronavírus-járvány során a kisebbségeket ért hátrányos megkülönböztetést, illetve a romák helyzetét is érintette. Vince Loránt a kisebbségek állam iránti lojalitásáról szóló résztvevői kérdésre válaszolva kifejtette: „Az identitások együtt tudnak élni. A magyar nemzet része vagyok, román állampolgár és büszke erdélyi – ezek nem zárják ki egymást. Azonban annak, hogy a kisebbség lojális legyen az államhoz, az a feltétele, hogy az állam párbeszédet folytasson velük, és biztosítsa számukra a lehető legjobb megoldást arra, hogy közösségként fejlődhessenek, gyarapodhassanak, megélhessék kisebbségi identitásukat. Ezzel lehet megelőzni a konfliktusok kialakulását” – fogalmazott.

Kövessen Facebookon is!
RomaniaHungary