A Kisebbségi Keretegyezmény és a Nyelvi Charta nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket

A Kisebbségi Keretegyezmény és a Nyelvi Charta nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket

Az Európa Tanács kisebbségvédelmi eszközeinek választ kell adniuk az új kihívásokra, az egyéneket és a közösségeket kell előtérbe helyezniük, nem az államokat kellene kiszolgálniuk, népszerűsíteniük kellene a jó gyakorlatokat, beleértve a sikeres európai autonómiamodelleket – mondta el Vincze Loránt kedden Strasbourgban, az Európa Tanács magyar elnöksége által szervezett magasszintű zárókonferencián. A Nemzeti kisebbségek identitása a sokszínű társadalmakban: Európai perspektívák című rendezvényen Vincze a FUEN nevében gratulált a magyar kormánynak a jól megtervezett és kivitelezett ET-elnökséghez, és kiváltképpen ahhoz, hogy a nemzeti kisebbségek védelmét az elnökség fő prioritásai közé emelték.

Előadásában a FUEN elnöke, az RMDSZ EP-képviselője kifejtette: az Emberi Jogok Európai Egyezménye mellett a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény és a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartája létrehozása az Európa Tanács legnagyobb megvalósításai, mert ezek az eszközök érték el a legnagyobb hatást Európában. Emlékeztetett: ezek akkor születtek meg, amikor a volt Jugoszláviában dúló háború nyomán az európai államok ráébredtek, hogy a nemzeti kisebbségek ügyei és a nemzetközi kisebbségvédelmi megállapodások legitim nemzetközi kérdések és nem egyes tagállamok belügyei. Hozzátette: sajnos a kilencvenes évek óta stagnál a kisebbségvédelem, az Európai Unió pedig, annak ellenére, hogy az értékek megtestesítőjeként és nemzetközi jó példaként tekint magára, mégis szándékosan mellőzi a nemzeti és nyelvi kisebbségekre vonatkozó közös normarendszer kialakítását.

„A Keretegyezményt az EU és az ET tagállamainak túlnyomó többsége ratifikálta, és ma általánosan elfogadott nézet, hogy ez azt bizonyítja, Európában a kisebbségi kérdés megoldódott. De ez egy hibás szemlélet: még az Unión belül is vannak olyan aláíró tagállamok, amelyek nem ismerik el kisebbségeiket, mások visszavesznek a már megadott jogokból, vagy nem alkalmazzák a kisebbségi törvényeket. Ugyanakkor etnikai konfliktusoknak és feszültségnek vagyunk tanúi szomszédainknál, Ukrajnában, és a Nyugat-Balkánon” – mutatott rá a FUEN elnöke, aki tagállami példák – a görögországi török kisebbség el nem ismerése, a szlovákiai magyarok ellen irányuló Benes-dekrétumok, az észtországi és lettországi állampolgárság nélküli oroszok – felsorolásával példázta, hogy az EU a nyilvánvaló jogsértések ellenére is csendben marad, a rosszul értelmezett szubszidiaritás elvére támaszkodva.

Vincze Loránt javaslatokat fogalmazott meg az Európa Tanács fele a két kisebbségvédelmi eszköz hatékonyabbá tétele érdekében. Többek között a szakértői bizottságok szerepének növelését, az általuk megfogalmazott javaslatok érvényesítésének számonkérését, egy hatékonyabb monitoring-mechanizmus kialakítását, a jelentéstevési gyakorlatok reformját javasolta. Ugyanakkor szerinte új generációs kisebbségvédelmi eszközök kidolgozására is szükség van, hiszen a két eszköz ma idejét múltnak tekinthető, mivel nem veszik figyelembe a digitalizációt, a mesterséges intelligencia megjelenését, nem hivatkoznak azokra a friss tanulmányokra, amelyek bizonyítják a többnyelvűség hozzáadott értékét társadalmaink számára.

Az Európai Parlament tagjaként az RMDSZ képviselője Strasbourgban arról is beszélt, hogy az Európai Uniónak fel kellene karolnia a Keretegyezményt és a Chartát, és a jogállamisági vizsgálatok részévé kellene tennie a két dokumentumot, ahogyan a Velencei Bizottság ajánlásaival tette. Hozzátette: az ET jogi eszközei gyakorlatilag a tagállammá válás kritériumrendszerének gerincét képezik az EU-csatlakozási folyamatban az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság területein, de ennek a csatlakozást követően is így kellene maradnia.

Kövessen Facebookon is!
RomaniaHungary