A Fekete márciusnak helyet kell találnunk Európa történelmében

A Fekete márciusnak helyet kell találnunk Európa történelmében

„Fontosnak tartom, hogy a Fekete márciusról Brüsszelben, Európa fővárosában is jelet hagyjunk, helyet találjunk neki Európa történelmében, emlékezzünk, és vonjuk le a marosvásárhelyi eseményeknek a tanulságait, hogy soha többé elő ne forduljon. Ezért szerveztük meg a mostani eseményt, amelyen Miholcsa Gyula politikai thrillernek is beillő dokumentumfilmjét mutatjuk be, olyan archív fotókból készült kiállítást nyitunk meg, amely örök lenyomata egy olyan etnikai konfliktusnak, amely akár polgárháborúba is torkollhatott volna, illetve kerekasztal-beszélgetést szervezünk, amelyen megkíséreljük levonni a 33 évvel ezelőtti események tanulságait” – mondta el Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője kedden, 2023. március 21-én este Brüsszelben, a Liszt Intézetben szervezett Fekete március 1990 – 33 évvel a marosvásárhelyi események után című rendezvényen.

A rendezvényt Oszkó-Jakab Natália, a Liszt Intézet igazgatója nyitotta meg. Dr. Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi nagykövete úgy fogalmazott, a ’89-es forradalom és a szabadság ízének megérzése reményt adott az erdélyi magyarságnak arra, hogy a nyolcvanas évek elnyomó, megfélemlítő, beolvasztó politikája után egy szabad világot álmodjon, amelyben magyarként, kisebbségiként egyenlő jogokkal rendelkezhet, államalkotó tényező lehet, ugyanúgy élhet, mint a többség. Ezt a reményt békés úton szerették volna jogérvényesítő útra emelni, de a történelembe Fekete márciusként bevonuló események ráébresztettek a valóságra. Kijelentette: a mindenkori magyar állam törődik a határokon kívül élő magyarok sorsával, és igyekszik jószomszédi viszonyt ápolni a szomszédos országokkal. Magyarország gazdaságilag és politikailag is minden tőle telhetőt megtesz, hogy a 1990-ben, Marosvásárhelyen megtörtént események soha többé ne fordulhassanak elő – fogalmazott.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője a megnyitón elmondta: a Fekete március megmutatta, hogy az akkoriban elhangzott és azóta elhíresült mondat, miszerint a történelem véget ért, és eljött a nyugati értékek kánaánja, milyen hibás volt. „A történelem nem ért véget: akkor is látszott már, és most is nagyon jól látszik a Magyarország és Erdély szomszédságában zajló véres háborúban, hogy bizonyos történelmi törvényszerűségek, minták és modellek itt vannak. És ezekről jó, ha tudunk, és jó, ha szembenézünk velük. Ez a mai program részben arról is szól, hogy ez a szembenézés Romániában azóta is várat magára. Hiába telt el 33 év, a felelősség kimondása, a felelősök megnevezése még mindig csak egy vágyálom” – fogalmazott.

A brüsszeli rendezvényen a dokumentumfilm vetítését követő kerekasztal-beszélgetésen Novák Csaba Zoltán történész, a romániai Kisebbségkutató Intézet vezetője az etnikai konfliktusok kialakulásának okairól beszélt, ez rendszerint a közösségek közti információhiányra, az ebből fakadó bizalmatlanságra, majd a biztonságérzet elvesztésére vezethető vissza. Ilyen esetekben az állam az, amely feloldhatja a konfliktust garanciák biztosításával. A történész szerint Fekete március egy élő történet, nem egy lezárult folyamat, ehhez még nincs meg a megfelelő történelmi távlat, de a történészek mellett a közpolitikáknak is szerepe kellene legyen abban, hogy kibeszélési lehetőségeket biztosítsanak a trauma feldolgozására.

Káli Király István író az RMDSZ szervezési alelnökeként az események résztvevője és elszenvedője volt. Szerinte a magyar közösségnek és vezetőinek nem voltak eszközeik a konfliktus megelőzésére: „Tapasztalatlanok voltunk a politikában, nem tudhattuk, mi vár az úgynevezett demokratikus viszonyok között egy közösségre. Egyrészt nem tudtunk balkáni módon gondolkodni, másrészt fogalmunk sem volt róla, hogy az a pszichózis, aminek kitesz minket egy szakemberekből álló terrorbanda, hogyan fog ránk hatni. Az történt, amit ők akartak” – foglalta össze, hozzátéve: a magyar vezetők azt próbálták elérni, hogy ne adjanak ütközési felületet.

Miholcsa Gyula amatőr filmesként csöppent az eseményekbe, majd a saját maga és a filmklubos kollégái felvételeiből, illetve más archív felvételekből rakta össze immár szakavatott filmesként 11 órás dokumentumfilmjét, amelynek egyórás változatát mutatták be Brüsszelben.

Az eseményen Vincze Loránt meghívására jelen voltak Székely Szilárd csoportvezető és Baricz Lajos római katolikus lelkész vezetésével a marosszentgyörgyi roma közösség képviselői, akik az utcai harcok sorsát eldöntötték. „Az utókor méltatlanul bánt a konfliktus roma résztvevőivel, ők voltak a legtöbben az elítéltek között, ők voltak a bűnbakok. Számomra a jelenlétük öröm és megtiszteltetés, köszönöm, hogy elfogadták meghívásomat!” – mondta Vincze Loránt.

A megemlékező rendezvényen Winkler Gyula EP-képviselő meghívására brüsszeli tanulmányúton lévő marosvásárhelyi és kolozsvári diákok is részt vettek.

A rendezvénynek partnere volt a Bernády György Közművelődési Alapítvány és a Hunineu Alapítvány.

Kövessen Facebookon is!

 

This will close in 0 seconds

RomaniaHungary