A világon és Európában az utóbbi időben visszalépés tapasztalható a kisebbségi jogok terén – mutatott rá Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő, a FUEN elnöke pénteken délután Gyulán, a Konrad Adenauer Stiftung és az Andrássy Egyetem konferenciáján. António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön mondott szavait idézve kijelentette: a kisebbségek jogait védő országok békésebbek, a kisebbségek részvételét támogató gazdaságok virágzóbbak, a sokféleséget és befogadást felkaroló társadalmak dinamikusabbak. Az ENSZ 30 évvel ezelőtt fogadta el a  Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló Nyilatkozatot, de ennek teljesítésében a világ messze elmaradt vállalásaitól – akárcsak az európai országok a Kisebbségvédelmi Keretegyezményben és a Nyelvi Chartában foglaltak teljesítésétől – mutatott rá. Szerinte a különböző államok közt tapasztalható hatalmas különbségek teszik indokolttá nemzetközi és európai kisebbségvédelmi standardok bevezetését.

Az őshonos kisebbségek jelentősége Németország és Magyarország külpolitikai és külgazdasági kapcsolataiban és a határokon átnyúló együttműködésben című konferencián a FUEN elnöke cáfolta, hogy az identitás megőrzésének ambíciója meghaladott lenne. „Minden kultúra egyedi, és helye van a nyilvánosságban. A nyelvek nemcsak kommunikációs eszközök, hanem egyedi értéket képviselnek, az egyetemes emberi tudás, kulturális értékek – dalok, versek, mondák – őrzői, továbbítói. Tagadni a nyelvi-nemzeti identitást ennek a teljes örökségnek a törlését jelentené. Csak egy uniformizáló, tömegmanipulációra törekvő, szűklátókörű társadalomszemlélet akarhatja ezt” – fogalmazott.

Vincze Loránt elmondta: egyes nemzetállamok perspektívája valóban szűklátókörű, a 19. századi egy nyelv – egy társadalom – egy nemzet paradigmán alapszik. A többség asszimilációs törekvése ma már nem jelenik meg ugyan a jogszabályokban, de továbbra is meglévő a szándék, hiszen sok országban a társadalmi-gazdasági előnyök a többségi nyelv ismeretén múlnak. Mikor a kisebbség jelképeinek elutasítását tapasztaljuk, annak oka ebben a szűklátókörűségben keresendő. Pozitív példaként hozta fel Gyulát, ahol éppen aznap tapasztalhatta, hogy a román iskolán ott lobog a román zászló, és az iskolán lévő feliraton első a román nyelv, és ez senkit nem zavar – ezzel szemben Romániában magyar iskola- és óvodaalapítást akadályoznak. „Oktatási, anyanyelvhasználati és kulturális kérdésekben a kisebbségi közösségeknek autonóm döntési jogkörre van szüksége, az általuk javasolt keretet pedig az államnak közpénzből kell finanszíroznia – hiszen mindannyian adófizetők vagyunk” – mondta el.

Meglátása szerint az Európai Unióban a Minority SafePack kisebbségi polgári kezdeményezés alapjaiban változtatta meg a viszonyulást a kisebbségi jogokhoz annak ellenére, hogy az Európai Bizottság elutasította a jogalkotást. „Azzal, hogy sikerült felépíteni ezt a kezdeményezést, összegyűjtöttük az aláírásokat – amiben a magyarországi nemzetiségek támogatásának is fontos szerepe volt –, megszereztük az Európai Parlament támogatását, majd a bizottsági elutasítást követően a különböző államok és régiók parlamentjeinek, közszereplőinek támogatását, sikerült elérni, hogy a Minority SafePack önálló életet éljen. Többé már nem csupán a FUEN-től függ, hanem a kisebbségek törekvéseinek közös nevezőjévé vált. Ma az egységes uniós kisebbségi jogrendszer kialakítása közös igény” – fogalmazott. A FUEN és az MSPI kezdeményezői 2021 márciusában az Európai Unió Bíróságán indítottak semmisségi eljárást az Európai Bizottság döntése ellen – ebben az ügyben november 9-én várható döntés.

Vincze Loránt pénteken a gyulai román közösséget is meglátogatta. A Magyarországi Románok Országos Önkormányzata kérte felvételét a FUEN tagjai közé, erről a FUEN jövő heti berlini kongresszusa dönt. A Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke, Kozma György, Netye Bertold alelnök és Kreszta Traján, az Országgyűlés román nemzetiségi szószólója arról számolt be, hogy a magyarországi románok száma a népszámlálási adatok szerint folyamatosan nő, 2011-ben már 36 ezren vallották magukat románnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a történelmi román közösség lélekszáma gyarapodna, hanem az utóbbi évtizedekben költöztek át sokan Romániából munkát vállalni. Ők is bekerülnek a statisztikákba. hiszen Magyarország területén élnek. A megbeszéléshez csatlakozott Dr. Görgényi Ernő, Gyula polgármestere is.

Ezt követően meglátogatták a Nicolae Bălcescu Román Gimnáziumot, Általános Iskolát és Kollégiumot, ahol Czeglédiné Dr. Gurzó Mária intézményvezető mutatta be az 1949-ben alapított iskolát. Jelenleg közel 500 diák tanul itt, 60 fős személyzet biztosítja a kétnyelvű oktatást. Bár az iskolába beiratkozók közt nagyon nagy a különbség a román nyelv ismeretét illetően, az iskola évről évre szép eredményeket tud felmutatni, magas a tanulmányaikat egyetemen folytatók aránya. A diákok Románia történelméről és földrajzáról, a magyarországi románok történetéről, a román művészetről is tanulnak, illetve a rendkívül gazdag tánckultúra átörökítését is célul tűzte ki az intézmény – ennek érdekében heti egy testnevelésórán néptáncolni tanulnak a diákok. Vincze Loránt a látogatás során a sajtó képviselőinek elmondta: a román gimnázium a fókuszpontja a Gyulán élő román közösség életének, hiszen az ott zajló oktatás, valamint az ott tanuló gyermekek bizonyítják, hogy ez egy életerős közösség, amely szeretne megmaradni, amelynek van jövője.