Nap - szeptember 2, 2021

A romániai visszaszolgáltatási folyamat visszásságaira hívta fel a figyelmet Vincze Loránt Brüsszelben

A romániai visszaszolgáltatási eljárásokból gyakran hiányzik a kárpótlást igénylőkkel szembeni jóhiszeműség és az együttműködés a hatóságok részéről – jelentette ki Vincze Loránt az Európai Parlament Petíciós bizottságának (PETI) csütörtöki ülésén. Az RMDSZ EP-képviselője felhívta a figyelmet: az is előfordul, hogy maga a jogosult, az igénylő válik gyanúsítottá egy kárpótlási folyamatban, ahogy ez a zilahi Wesselényi kollégium visszaszolgáltatása kapcsán történt.

A PETI ülésén a magyarországi Kisebbségi Jogvédő Intézet a romániai és szlovákiai restitúció és kárpótlás problémáival kapcsolatos beadványát tárgyalták. „Csóti György igazgató és a KJI munkája és petíciója, amely a hozzájuk beérkezett egyéni panaszokon alapul, azt igazolja, hogy Romániában és Szlovákiában a kárpótlások folyamatát nem lehet lezártnak tekinteni. Az évek óta fennálló állapot torzulásokat, bizonytalanságot eredményez a romániai és a szlovákiai ingatlan-piacon” – mondta el felszólalásában Vincze.

Úgy fogalmazott, a kárpótlások helyzete a rendszerváltozás óta bonyolult és bizonytalan képet mutat Romániába. Vannak olyan ingatlanok, amelyek visszaigénylési folyamata hosszú évekre elakadt, és van olyan, amelyet a jogos tulajdonos megállapítását követően az állam önkényesen mégis magának vindikált. Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó kollégium esetében először történt meg az állam újra tulajdonba helyezése.

Az RMDSZ képviselője a zilahi Wesselényi református kollégium visszaszolgáltatása után minap indított büntetőeljárás kapcsán elmondta: „a zilahi ügyészségnek Csűry István, a Királyhágómelléki és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke ellen gyakorolt megfélemlítése és maga az eljárás elfogadhatatlan, el kell ítélni, elvárjuk, hogy a református egyház igénylésének törvényes elbírálásban legyen része, és mihamarabb megoldódjon a visszaszolgáltatásra váró egyházi tulajdonok ügye.”

Vincze Loránt emlékeztetett: az Európai Parlament 2010-ben már készített egy tanulmányt a kárpótlások tárgyában, akkor a romániai helyzetet a gyakori jogszabály-változtatások miatt enyhén szólva kaotikusnak nevezték. Bár történtek erőfeszítések, de sajnos az elmúlt években nem javult – tette hozzá. „Uniós szempontból, ahogy ezt az Európai Bizottság is kifejtette, a kárpótlások nem megfelelő kezelése kihat az uniós tőke szabad mozgására, vagyis a négy alapszabadság egyikére” – zárta felszólalását az EP-képviselő.

Vincze Loránt javaslatára a szakbizottság nyitva hagyta a kérdést és további vizsgálódásra szólította fel az Európai Bizottságot.

RomaniaHungary