Nap - május 11, 2021

Források

www.ec.europa.eu

www.europarl.europa.eu

www.epthinkthank.eu

http://mfe.gov.ro/wp-content/uploads/2020/07/75032ab1cb8ebef9174c65a9d36571c2.pdf

http://mfe.gov.ro/wp-content/uploads/2020/07/abb8f40148bd49e2fde9e32a6030f50f-1.pdf

http://mfe.gov.ro/wp-content/uploads/2020/07/95c37097aeb9a00bcb5c2d5ddde31f38.pdf

http://mfe.gov.ro/wp-content/uploads/2020/07/95c37097aeb9a00bcb5c2d5ddde31f38.pdf

http://mfe.gov.ro/wp-content/uploads/2020/08/ced2c333212c4666f2062ac3047119cd.pdf

http://mfe.gov.ro/wp-content/uploads/2020/07/7809a76648585e195992ef0239798351.pdf

http://mfe.gov.ro/wp-content/uploads/2020/07/817ff190091f6ccfb46fbfd49fd8f220.pdf

https://oeil.secure.europarl.europa.eu/oeil/popups/ficheprocedure.do?reference=2018/0209(COD)&l=en

https://www.europarl.europa.eu/legislative-train/theme-new-boost-for-jobs-growth-and-investment/file-mff-horizon-europe-fp

https://www.afir.info/

https://europedirect-adrcentru.ro/images/5-POLITICA_PAC_2021-2027.pdf

https://www.madr.ro/docs/dezvoltare-rurala/plan-national-strategic/PAC-2021-2027.pdf

Magyar–román pályázati névmutató

Egészségügyi Operatív Program

Programul Operațional Sănătate (POS)

Beruházások és Európai Projektek Minisztériuma

Ministerul Investițiilor și Proiectelor Europene (MIPE)

Európai Mezőgazdasági Garanciaalap

Fondul European de Garantare Agricolă (FEGA)

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap

Fondul European Agricol pentru Dezvoltare Rurală (FEADR)

Európai Regionális Fejlesztési Alap

Fondul European de Dezvoltare Regională

Európai Strukturális és Beruházási Alapok

Fonduri Structurale și de Investiții Europene

Európai Szociális Alap

Fondul Social European

Európai Tengerügyi és Halászati Alap

Fondul European pentru Pescuit și Afaceri Maritime (FEPAM)

Fenntartható Fejlődés Operatív Program

Programul Operațional Dezvoltare Durabilă (PODD)

Határ menti együttműködési program

Program de cooperare transfrontalieră

Inklúzió és Méltányosság Operatív Program

Programul Operaţional Incluziune și Demnitate Socială (POIDS)

Integrált Országos Stratégia Energia és Klímaváltozás terén 2021–2030

Planul Național Integrat în domeniul Energiei și Schimbărilor Climatice 2021-2030

Intelligens növekedés, Digitalizáció és Pénzügyi eszközök Operatív Program

Programul Operațional Creștere Inteligentă, Digitalizare și Instrumente Financiare (POCIDIF)

Kis- és középvállalkozók (kkv-k)

Întreprinderi Mici și Mijlocii (IMM)

Kohéziós alapok

Fonduri de Coheziune

Közlekedési Operatív Program

Programul Operațional Transport (POT)

Közös Agrárpolitika

Politica Agricolă Comună

Méltányos Átállásért Alap

Fondul de Tranziție Justă

Méltányos Átállást Támogató Operatív Program

Programul Operaţional Tranziție Justă (POTJ)

Oktatás és Foglalkoztatás Operatív Program

Programul Operațional Educație și Ocupare (POEO)

Operatív program

Program operațional

Prioritási tengely

Axă prioritară

Irányító hatóság

Autoritate de management

Programirányító egység

Unitate de management program/unitate de gestionare a proiectelor

Regionális operatív programok

Programe Operaţionale Regionale (POR)

Technikai támogatás

Asistență tehnică

Technikai Támogatás Operatív Program

Programul Operațional Asistență Tehnică (POAT)

Többéves pénzügyi keret

Cadru financiar multianual

Utószó

Jelen útmutató célja, hogy átfogó, általános képet nyújtsunk a 2021–2027-es időszakra érvényes, a romániai közintézmények, vállalkozások, kutatóközpontok, oktatási és kulturális intézmények, gazdálkodók, civil szféra vagy magánszemélyek által lehívható európai uniós pénzforrásokról.

Bár a kiadvány összeállításakor a legtöbb program költségvetése nem volt végleges, körvonalazza Románia rendkívüli lehetőségeit. A rendelkezésre álló költségtételek az eddiginél jelentősebbek, kivételt a Közös Agrárpolitika képez, amely azonban nagy hangsúlyt fektet majd a zöldgazdálkodásra.

Az érdeklődők fellelhetik ugyanakkor az infrastrukturális beruházások, egészségügy, környezetvédelem, fenntartható fejlődés, oktatás és foglalkoztatás, inklúzió és méltányosság, kultúra és média programok körvonalazódó részleteit is. A következő hét évben Romániának minden lehetőség adott arra – legalábbis európai uniós szinten –, hogy jelentős fejlődés menjen végbe, hogy csökkenjenek a régiós szakadékok, a lemaradás más közép-európai államokhoz képest.

Mindez hatékony pályázatmenedzsmentet, csökkentett bürokráciát, ugyanakkor minőségi pályázatokat is feltételez.

A következő hét évben lehetőség van fejlettebb közúti hálózat kiépítésére, korszerű egészségügyi ellátásra, modern és felszerelt iskolákra, az elszigetelt rétegek felzárkóztatására. Hogy mindez mennyire valósul meg, az elsősorban az érintett felek hozzáállásán, együttműködésén múlik.

Határ menti programok

Ahatár menti programok főként, de nem kizárólagosan a két ország határa mentén található helyi önkormányzatok számára jelentenek lehetőséget a szomszédos országokkal való együttműködési programok lebonyolítására (Program de Cooperare Transfrontalieră). Az INTERREG-programok hasznosak lehetnek nagyobb projektek finanszírozásában, de a tapasztalatcserében is. Jelenleg nincsenek tervezett INTERREG-programok a 2020–2027 közötti időszakra. Az INTERREG 2014–2020 célja javítani a főként a beruházásokra és munkahelyteremtésre vonatkozó regionális fejlesztési politikákat és programokat, de támogatja a tapasztalatcserét és az új közpolitikák elsajátítását is a regionális érdekű szereplők között.

Az INTERREG-programok listája: INTERREG VI – Románia–Bulgária Program, Interreg IPA III Románia–Szerbia Program, Interreg NEXT Románia–Moldovai Köztársaság Program 2021–2027, Interreg NEXT Románia–Ukrajna Program 2021–2027, Interreg NEXT Fekete-tenger-medencei program 2021–2027, Interreg NEXT Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna Program 2021–2027, Transznacionális Duna Program 2, Interreg Európa Program 2021–2027, URBACT IV program, Interact program IV vagy épp az ESPON program.

Magyarország és Románia határ menti programjának prioritásai:

  • a közös értékek és erőforrások védelme és hatékony felhasználása (Együttműködés a közös értékek és erőforrások terén);
  • a fenntartható határ menti mobilitás javítása és a szűk keresztmetszetek felszámolása (Együttműködés a hozzáférhetőség terén);
  • a foglalkoztatás javítása és a határ menti munkaerő-mobilitás elősegítése (Együttműködés a foglalkoztatás terén);
  • az egészségügyi szolgáltatások javítása (Együttműködés az egészségügy és a megelőzés terén);
  • a kockázatmegelőzés és a katasztrófaelhárítás javítása (Együttműködés a kockázatmegelőzés és a katasztrófaelhárítás terén);
  • az intézmények és a polgárok közötti határ menti együttműködés előmozdítása (Intézmények és közösségek együttműködése).

Magyarországról az Észak-Alföld és Dél-Alföld, Romániából pedig az Északnyugati és Nyugati régió vehetett részt ebben a programban.

Kultúra és média

Kulturális és médiatámogatásokra a Kreatív Európa programban lehet pályázni az európai kulturális és nyelvi sokszínűség, a kulturális örökség és a kreativitás, valamint az európai kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének előmozdítása, megerősítése és védelme céljával. A kultúrának kulcsfontosságú szerepe van a fontos társadalmi és gazdasági kihívások kezelésében, különösen az aktív polgárok, a közös értékek, a jólét, az innováció, a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés előmozdításában.

A Kreatív Európa program a média részben támogatja az európai audiovizuális ipart is, a kultúra szekción keresztül az európai kulturális és kreatív ágazatok népszerűsítését, az ágazaton átívelő szekció pedig az audiovizuális, illetve más kulturális és kreatív ágazatokon átívelő tevékenységeket támogat.

A program költségvetése 1,85 milliárd euró, amiből a média 1,08 milliárd, a kultúra 609 millió, míg az ágazaton átívelő szekció 160 millió eurós támogatásban részesül.

A program célja az európai kultúra és a nyelvi sokszínűség biztosítása, az európai kulturális örökség védelme, a minőségi művek támogatása, a nemzetközi dimenzió erősítése (pl. különböző munkákat más országokban is bemutathatnak), a kulturális és kreatív szektor versenyképességének növelése.

A 2021–2027-es időszakban több pályázati lehetőség lesz határokon átívelő kulturális és kreatív projektekre, nagyobb hangsúlyt kap a kulturális szereplők együttműködése és az európai kulturális hálózatok támogatása is. Továbbá külföldi kulturális intézményekben zajló szakmai gyakorlatra is lehet pályázni.

A digitalizáció szinte minden ágazatot áthat, így ezen a téren is jelentős forrásra lehet számítani, például innovatív történetmondás és virtuális valóság, video-on-demand platformok hálózata, európai filmek könyvtára vagy európai fesztiválhálózat létrehozására. Támogatják a kreatív ágazatban az alkotásokat, az európai filmeket bemutató mozikat, de megközelítőleg ötezer audiovizuális alkotó támogatását is tervezik.

Külön lehet pályázni nemzetközi fesztiválok népszerűsítésére, európai alkotások benevezésére nemzetközi fesztiválokon.

A kultúra szekció támogatja az együttműködési projekteket, hálózatokat, platformokat, művészek mobilitását, zene, könyvkiadás, architektúra és kulturális örökség, tervezés, divat és kulturális turizmus terén megvalósuló programokat, valamint olyan kiemelt kezdeményezéseket, amelyek például az Európa Kulturális Fővárosa vagy az Európai örökség cím elnyerésére pályáznak.

A média szekcióban támogatható európai filmek, programok, videójátékok elkészítése, határon átívelő együttműködések, szakképzések producereknek, forgatókönyvíróknak és filmrendezőknek, a digitális átalakulás az audiovizuális szektorban, európai filmeket népszerűsítő filmfesztivál-hálózatok új közönség bevonása céljából.

Az ágazaton átívelő szekcióban támogatható a szakpolitikák kidolgozása, nemzetközi csereprogramok, know-how átadása, hálózatépítés, kreatív innovatív hubok, a szociális inklúzió a kreatív szektorban, de a médiapluralizmus megvalósulását elősegítő minőségi újságírás, médiakultúrát serkentő tevékenységek is.

Kutatás, fejlesztés, digitalizáció és innováció

Operatív program

Az Intelligens növekedés, Digitalizáció és Pénzügyi Eszközök Operatív Programja (Programul Operațional Creștere Inteligentă, Digitalizare și Instrumente Financiare – POCIDIF) legkevesebb 1,61 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik, és az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból, Kohéziós Alapokból, ezen belül pedig a Connecting Europe Facility nevű programból, a Méltányos Átállásért Alapból, valamint az állami költségvetésből tevődik össze.

A pályázók a program tíz prioritási tengelyén keresztül hívhatnak le támogatásokat.

 

1. Az országos kutatás, fejlesztés és innováció (KFI) felzárkóztatása az európai és nemzetközi kutatási térségbe

Célok

  • A Horizont Európa program versenyein közvetlenül részt vevő KFI-projektek támogatása, kiegészítve a Horizont Európa által finanszírozott projektekhez javasolt tevékenységeket, vagy amelyek a romániai KFI-intézmények adminisztratív kapacitásának megerősítésére hivatottak.

Előirányozott összeg

  • 40 millió euró

Támogatott intézkedések/tevékenységek, a teljesség igénye nélkül

  • Szinergiák létrehozása a Horizont Európa és más európai programmal, kezdeményezéssel: például a Kiválósági Jegy elfogadása olyan, a Horizont program keretében szerzett kiválósági pályázatoknál, amelyeknek nem kell új pályázati kiíráson részt venniük. Szinergiák megvalósítása összhangban a jövőbeni Horizont Európa rendelkezéseivel, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (RO-EIT) tevékenységeivel, a közös technológiai kezdeményezések kiegészítő tevékenységeivel (RO-ECSEL, KOMPLEMENT) stb.

Jogosult pályázók

  • Kutatóközpontok
  • Nagyvállalatok
  • Kkv-k

 

2. Vonzó innovációs rendszerek létrehozása és népszerűsítése a gazdaságban

Célok

  • Innovációs rendszerek létrehozása, technológiai transzfer biztosítása

Előirányozott összeg

  • 30 millió euró

Támogatott intézkedések/tevékenységek, a teljesség igénye nélkül

  • A KFI-konzorciumok által javasolt megoldások az ipar (kkv-k és nagyvállalkozások) által meghatározott vagy országos nagyságrendű, összetett témákban.
  • A KFI támogatása az ötlettől a piacra dobásig tartó folyamatban.
  • A projekt-előkészítés támogatása, valamint a potenciális kedvezményezettek felkészítése technikai támogatással.
  • A technológiai transzfer támogatása a vállalkozások innovációja érdekében, ideértve az eszközvásárlást is.

Jogosult pályázók

  • Kutatóközpontok
  • Nagyvállalatok
  • Kkv-k

 

3. A felsőoktatási intézmények KFI-kapacitásának fejlesztése

Célok

  • Egyetemek támogatása az ismeretátadási képesség növelésében kutatóközpontok, laboratóriumok létrehozásával vagy korszerűsítésével.

Előirányozott összeg

  • 105 millió euró

Támogatott intézkedések/tevékenységek, a teljesség igénye nélkül

  • Laboratóriumok fejlesztése és korszerűsítése, ideértve az eszközök, berendezések vásárlását is.
  • A felsőoktatásban használatos kutatási eszközök beszerzése.

Jogosult pályázók

  • Felsőoktatási intézmények
  • Kutatóközpontok
  • Magánvállalkozók partnerségei az említett szereplőkkel

 

4. Kutatóközpontok KFI-kapacitásának növelése

Célok

  • Kutatóközpontok innovációs és kutatási képességének támogatása a gazdasági ágazatok innovációs követelményeinek eleget tevő laboratóriumok vagy létesítmények létrehozásával és korszerűsítésével.

Előirányozott összeg

  • 125 millió euró

Támogatott intézkedések/tevékenységek, a teljesség igénye nélkül

  • Laboratóriumok fejlesztése és korszerűsítése, ideértve az eszközök, berendezések vásárlását is.
  • Kutatási eszközök, berendezések, felszerelések beszerzése.

Jogosult pályázók

  • Felsőoktatási intézmények
  • Kutatóközpontok
  • Magánvállalkozók partnerségei az említett szereplőkkel

 

5. Nagyvállalkozások KFI-kapacitásának növelése

Célok

  • A nagyvállalkozások és a kkv-k együttműködésének támogatása

Előirányozott összeg

150 millió euró

Támogatott intézkedések/tevékenységek, a teljesség igénye nélkül

  • A vállalkozások tevékenységeinek bővítéséhez szükséges technikai dokumentáció és kísérleti modellek elkészítése.
  • Kísérleti programok támogatása innovatív műszaki megoldások fejlesztésére, marketinghez, tulajdonjog megszerzéséhez.
  • Tesztelési szolgáltatások, új technológiák fejlesztésének támogatása.

Jogosult pályázók

  • Nagyvállalatok

 

6. Stratégiai projektek kidolgozása a kutatás, fejlesztés és innováció terén

Célok

  • Egyetemek, a gazdasági szféra és a hatóságok együttműködésének támogatása a mesterséges intelligencia vagy innovációs technológiák terén.

Előirányozott összeg

280 millió euró

Támogatott intézkedések/tevékenységek, a teljesség igénye nélkül

  • Közös fejlesztési megállapodások kialakítása, a tudományos eredmények kamatoztatása különféle környezetben.
  • Spin-offok létrehozása.
  • Az ipari vállalatok együttműködési és partnerségi kereteinek megteremtése a technológiai transzfer érdekében.
  • Együttműködés más európai hálózatokkal.

Jogosult pályázók

  • Felsőoktatási intézmények
  • Kutatóközpontok
  • Magánvállalkozók és ezek partnerségei

 

7. Digitalizáció az oktatásban

Célok

  • A szabványosított, összekapcsolt digitális rendszer létrehozása, ösztönözve a már meglévő és különböző forrásokon keresztül elérhető információk és szolgáltatások újrahasználását az oktatás terén.

Előirányozott összeg

  • 127 millió euró

Támogatott intézkedések/tevékenységek, a teljesség igénye nélkül

  • Egységes országos oktatási infrastruktúra fejlesztése.
  • Létező vagy fejlesztés alatt álló oktatási adatbázisok összekapcsolása.

Jogosult pályázók

  • Oktatási intézmények
  • Magánvállalkozók és ezek partnerségei

 

8. Digitalizáció a kultúra terén

Célok

  • Adatbázis-létesítés a romániai műemlékek állapotáról az IKT-eszközök felhasználásával.

Előirányozott összeg

  • 26,5 millió euró

Támogatott intézkedések/tevékenységek, a teljesség igénye nélkül

  • A kulturális örökség, épített örökség védelme, fejlesztése és népszerűsítése érdekében történő digitalizáció, például egy E-Örökség projekt keretében.

Jogosult pályázók

  • Kulturális intézmények
  • Magánvállalkozók és ezek partnerségei

 

9. Digitalizáció a közigazgatásban

Célok

  • Az állami alapvető információs rendszerek frissítése, a kiberbiztonság növelése.

Előirányozott összeg

  • 391 millió euró

Támogatott intézkedések/tevékenységek, a teljesség igénye nélkül

  • Az Országos Pénzügyőrség (ANAF) és az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) információs rendszerének korszerűsítése.
  • A kiberbiztonság növelése: az online és digitális tartalmak iránti bizalom növeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése.

Jogosult pályázók

  • Országos Pénzügyőrség
  • Országos Nyugdíjpénztár
  • Magánvállalkozók partnerségben az említett szereplőkkel

 

10. A kkv-k támogatása pénzügyi eszközök felhasználásával

Célok

  • A kkv-k digitalizációs eszközeinek ötvözése (kölcsön és támogatás).

Előirányozott összeg

  • 340 millió euró

Támogatott intézkedések/tevékenységek, a teljesség igénye nélkül

  • A kutatási és fejlesztési beruházások növelése.
  • Az innovatív vállalkozások támogatása a kockázati tőkéhez való hozzáférés megkönnyítésével.

Jogosult pályázók

  • Kkv-k

 

Horizon Europe

A Horizon Europe (Horizont Európa) program a következő időszakban is folytatódik, az előirányozott 75,9 milliárd eurós költségvetésből közvetlenül hívhatók le EU-s források különböző kutatási területeken. Ez a program sem végleges, a továbbiakban bemutatott változata a Tanács legutóbbi álláspontját tükrözi.

A program a tudományos, technológiai, gazdasági és társadalmi célú kutatási és innovációs beruházások támogatására hivatott, továbbá hozzájárul az EU tudományos és technológiai versenyképességének növeléséhez, az uniós stratégiai prioritások, a globális kihívások, a fenntartható fejlődési célok, az Agenda 2030 és a Párizsi Egyezmény elveinek, valamint az Európai Kutatási Térség megerősítésének tiszteletben tartása mellett. A program olyan tevékenységeket és célokat támogat, amelyek a tagállamok szoros együttműködésével és nem külön-külön képesek európai értékeket teremteni.

A program konkrét céljai:

a) A tudományos kiválóság fejlesztése, magas szintű új ismeretek, készségek, technológiák és megoldások létesítése és terjesztése, a kutatók képzése és mobilitása, illetve a tehetségek támogatása.

b) Tudás létrehozása, a kutatás és az innováció hatásának fokozása az uniós politikák kidolgozásában, támogatásában és végrehajtásában, valamint az innovatív megoldásokhoz való hozzáférés biztosítása. Az európai ipar, különösen a kkv-k és a társadalom támogatása olyan globális kihívások kezelése érdekében, mint a klímaváltozás vagy a fenntartható fejlődési célok megvalósítása.

c) Bármilyen típusú innováció előmozdítása, a technológiai fejlődés, a tudás- és technológiatranszfer támogatása, az innovatív megoldások kiépítésének és kiaknázásának megerősítése.

d) A program optimalizálása az Európai Kutatási Térség hatásának és vonz­erejének megerősítése és növelése érdekében, valamennyi tagállamban, továbbá az európai kutatási és együttműködési kapcsolatok megkönnyítése az innováció terén.

A program szintén négy pilléren alapul. Az elsőhöz, a Kitűnő Tudomány pil­lérhez tartoznak például a Marie Skłodowska-Curie akcióprogram és az Európai Kutatási Tanács által finanszírozott programok. A második pillér a globális kihívásokra és az európai ipar versenyképességére összpontosít, ezen belül egészségüggyel, biztonsággal, kultúrával, digitális iparral vagy éghajlattal kapcsolatos programokat támogatnak. A harmadik, az Innovatív Európa pillér az európai innovációs környezetet támogatja, de itt találhatóak az Európai Innovációs Tanács vagy a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet pályázati felhívásai is. A negyedik, A részvétel növelése és az Európai Kutatási Térség megerősítése nevű pillér célja a kiválóság támogatása, valamint az európai kutatási és innovációs szféra bővítése.

Digitális Európa program

A központi EU-s program célja a digitális átalakulás elősegítése Európában, a szuperszámítógépes és adatfeldolgozási képesség bővítésének támogatása, a mesterséges intelligencia (AI) alapvető képességeinek kiépítése és megerősítése (adatbázisok és a mesterségesintelligencia-algoritmusok, könyvtárak). Fontos, hogy a fejlesztések, a digitalizáció elérhetővé váljanak a vállalkozás és a közigazgatás számára, továbbá a program által fokoznák a kiberbiztonságot, biztosítanák a fejlett digitális készségek könnyed elsajátítását a jelenlegi és potenciális munkaerő számára, a társadalom és gazdaság szolgálatába állítva a digitalizációt.

A program költségvetése 8,2 milliárd euró, és célja a digitális technológiák kutatása és bevezetése közötti űr kitöltése, valamint a kutatási eredmények piaci értékesítésének biztosítása.

A program öt kulcsintézkedés köré épül:

 

1. Nagy teljesítményű számítástechnika

Célok:

  • integrált, keresletorientált és alkalmazásvezérelt, exascale szuperszámítógépes és adatinfrastruktúra telepítése, koordinálása az EU-ban, amely könnyen elérhető az állami és a magánfelhasználók, különösen a kkv-k számára tagállamtól függetlenül közfinanszírozott kutatási célok keretében;
  • felhasználható, operatív technológiát telepít a kutatás és az innováció eredményeként egy integrált, nagy teljesítményű uniós számítástechnikai ökoszisztéma kiépítéséhez, magában foglalva a tudományos és ipari értéklánc elemeit (hardver, szoftverek, alkalmazások, szolgáltatások, összekapcsolások és digitális készségek a magas szintű biztonsággal, beleértve az adatvédelmet is);
  • posztexascale infrastruktúra kiépítése és működtetése, a kvantumszámítási technológiák integrációja és számítástechnika-kutatási infrastruktúrák fejlesztése, amelyhez szükséges a hardver és szoftver unión belüli fejlesztésének ösztönzése.

 

2. Mesterséges intelligencia

Célok:

  • a mesterséges intelligencia alapvető, emberközeli és befogadó jellegű képességeinek és ismereteinek (a minőségi adatforrások, megfelelő cseremechanizmusok és algoritmuskönyvtárak) kiépítése és megerősítése az EU-ban. Az adatvédelmi jogszabályok betartása mellett a mesterséges intelligencián alapuló megoldásoknak és adatoknak tiszteletben kell tartaniuk a magánélet és a biztonság elvét;
  • minden vállalkozás, különösen a kkv-k és az induló vállalkozások, a civil társadalom, a nonprofit szervezetek, a kutatóintézetek, az egyetemek és a közigazgatás rendelkezésére kell bocsátani a mesterséges intelligencia nyújtotta előnyöket, többek között kereskedelmi célokra;
  • megerősíteni és hálózatba kapcsolni a tagállamok mesterségesintelligencia-tesztelési és -kísérleti létesítményeit;
  • a kereskedelmi alkalmazások és termelési rendszerek fejlesztése és megerősítése a technológiák értékláncba történő integrálásával, innovatív üzleti modellek kidolgozása, az innováció és az ipari felhasználás közötti idő rövidítése, valamint a mesterségesintelligencia-alapú megoldások alkalmazása a közszférában és a társadalomban.
  • Közvetlenül lehívható pályázatok.

 

3. Kiberbiztonság és bizalom

Célok:

  • a fejlett kiberbiztonsági berendezések, eszközök és adatinfrastruktúrák kiépítését és beszerzését támogatja a fokozott kiberbiztonság érdekében, tiszteletben tartva az adatvédelmi szabályokat;
  • támogatja a kiberbiztonsággal kapcsolatos európai ismeretek, készségek, képességek kialakítását és bővítését, kiaknázását és a bevált műveletek népszerűsítését és általános érvényesítését;
  • biztosítja a legújabb, legkorszerűbb kiberbiztonsági megoldások széles körű alkalmazását az európai gazdaság igényei szerint.

 

4. Fejlett digitális készségek

Célok:

  • magas színvonalú, hosszú távú képzések és tanfolyamok támogatása a hallgatók, az informatikai szakemberek és a munkaerő számára;
  • magas színvonalú rövid távú képzések és tanfolyamok támogatása a vállalkozók, a kisvállalkozások vezetőinek és az alkalmazottaknak, különösen a kkv-kban és az állami szektorban;
  • magas színvonalú munkahelyi képzések és szakmai gyakorlatok támogatása (fiatal vállalkozóknak, különösen a kkv-kban és az állami szektorban alkalmazottaknak).
  • Közvetlenül lehívható pályázatok.

 

5. Telepítés és interoperabilitás, a digitális kapacitás hatékony kihasználása

Célok:

  • az állami szektor és a közérdekű területek (egészségügy és ellátás, oktatás, igazságszolgáltatás, vámhivatal, közlekedés, mobilitás, energia, környezetvédelem, kulturális és kreatív ágazatok) támogatása a legkorszerűbb digitális technológiák hatékony bevezetése érdekében, a nagy teljesítményű számítástechnika, a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság terén;
  • Európa-szerte interoperábilis, korszerű digitális szolgáltatási infrastruktúrák telepítése, működtetése és fenntartása az EU-ban (kapcsolódó szolgáltatások is), kiegészítve országos és regionális intézkedésekkel;
  • megkönnyíti az európai közigazgatási rendszerek, vállalkozások és a polgárok által kínált megoldások és keretek fejlesztését, frissítését és használatát;
  • biztosítja a közigazgatásnak, az állami szektornak és az uniós gazdasági ágazatnak, így a kkv-knek is a digitális technológiák tesztelését és kipróbálását, valamint azok széles körű használatát, akár határokon túl is;
  • támogatja a közszféra és az uniós ipar, így a kkv-k és a kezdő vállalkozások digitális és kapcsolódó technológiáinak alkalmazását (nagy teljesítményű számítástechnika, mesterséges intelligencia, kiberbiztonság, más élvonalbeli és kialakulóban lévő technológiák, pl. blokklánc).
  • Közvetlenül lehívható pályázatok.

Az EB munkaanyaga arról is tájékoztat, hogy a támogatások az Európai Digitális Innovációs Hubok számára is elérhetők lesznek. Ezek a szervezetek vagy konzorciumok a következő tevékenységekkel támogatják a vállalkozásokat (különösen a kkv-kat és a startupokat) és/vagy az állami szektor intézményeit a digitalizációs folyamatban: technológiák alkalmazás előtti (MI, HPC) tesztelése, tanácsadás, készségfejlesztés és képzés, támogatás a finanszírozási források, tőkebevonási lehetőségek megtalálásában, valamint az ökoszisztéma kialakítása az innováció és networking érintett szereplői között. Továbbá a hubok feladata, hogy segítsék a vállalkozásokat a HPC (high-performance computing) szolgáltatások, a mesterséges intelligencia alkalmazásai és más magas hozzáadott értékű új IKT-technológiák és -megoldások, IT biztonsági rendszerek használatában, rövid távú képzéseket biztosítanak, főként a technológiák alkalmazása terén. A hubok e-közigazgatási platformként is működhetnek az állami szféra intézményeiben, ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy maguk válasszák ki azt a digitális technológiai transzferfolyamatot, amelyben részt vesznek, illetve hogyan specializálódnak egyes ágazatokban, ipari szektorokban működő kkv-k, startupok számára.

 

Több információt a Kreatív Európa programokról és a megjelenő kiírásokról ITT lehet elérni.

Inklúzió és méltányosság

Az Inklúzió és Méltányosság Operatív Program (Programul Operaţional Incluziune și Demnitate Socială – POIDS) a következő hét évben 3,4 milliárd eurós kerettel rendelkezik (2,39 milliárd euró az Európai Szociális Alap, 574 millió euró az Európai Regionális Fejlesztési Alap és 519 millió euró a román állami költségvetés).

A programnak fontos társadalmi vetülete van számos célkitűzéssel, például: a lakosság szolgáltatásokhoz való széles körű hozzáférésének biztosítása, a szociális szolgáltatások minőségének javítása, a kiszolgáltatott rétegek társadalmi kirekesztettségének csökkentése, a szociális támogatási rendszer hatékonyságának növelése, vagyis a helyi hatóságok azon képességének növelése, hogy fel tudják mérni és azonosítani tudják a közösség társadalmi szükségleteit, bevonva a tevékenységbe a célcsoportot is.

Az Inklúzió és Méltányosság Operatív Program a kiszolgáltatott csoportok széles körét célozza meg: a vidéken élő embereket, egyszülős családokat, hajléktalanokat, bizonytalan anyagi helyzetű családokat, migránsokat, fogyatékkal élőket, időseket, családon belüli erőszak áldozatait.

Az operatív program nyolc tengelyből fog állni:

 

1. Helyi fejlesztés a közösség bevonásával

Célok

  • A munkaerőpiac kínálatának javítása álláskeresők, különösen a fiatalok, a tartósan munkanélküliek és az inaktívak számára, az önfoglalkoztatás és a szociális gazdaság előmozdítása.
  • A minőségi és inkluzív oktatáshoz, illetve képzéshez való egyenlő hozzáférés, a tanulmányok befejezésének támogatása, különösen a hátrányos helyzetű csoportokban: az óvodai nevelés és ellátás, általános iskola és szakképzés, valamint felsőoktatás, illetve a felnőttképzés és az életen át tartó tanulás területein, az oktatási mobilitás megkönnyítésével.
  • A szegénység vagy társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett személyek – a hátrányos helyzetűek és a gyerekek – társadalmi integrációja. Az elszigetelt közösségek, a migránsok és a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi-gazdasági beilleszkedésének javítása integrált intézkedések révén, beleértve a lakhatás és a szociális szolgáltatások biztosítását is.
  • Integrált fejlődés a társadalmi, gazdasági és környezeti sajátosságok tükrében.

Előirányozott összeg

  • 360 millió euró

Támogatott intézkedések/tevékenységek,
a teljesség igénye nélkül

  • A szegénység/társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett személyek társadalmi beilleszkedésének elősegítése.
  • A hátrányos helyzetű csoportok oktatásának és foglalkoztatásának biztosítása, valamint beilleszkedésük elősegítése.
  • A tartósan munkanélküliek és a munkanélküliek könnyített munkavállalási lehetőségeinek megteremtése.
  • A természeti örökség és az ökoturizmus védelme, fejlesztése és népszerűsítése.

Jogosult pályázók

  • Helyi akciócsoportok (GAL-ok)

 

2. A társadalmi méltósághoz való jog védelme

Célok

  • A kirekesztett közösségek, a migránsok és a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi-gazdasági beilleszkedése integrált intézkedések révén, beleértve a lakhatást és a szociális szolgáltatások nyújtását.

Előirányozott összeg

  • 127,5 millió euró

Támogatott intézkedések/tevékenységek,
a teljesség igénye nélkül

  • Lakhatási és egészségügyi, de más társadalmi infrastruktúra fejlesztése is, amely előmozdítja a hátrányos helyzetű csoportok befogadását.
  • A hatékony, rugalmas egészségügyi rendszerek biztosítása.

Jogosult pályázók

  • Helyi önkormányzatok
  • Civil szervezetek
  • Akkreditált szociális szolgáltatók és ezek partnerségei

 

3. A vidéki közösségek szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítása

Célok

  • A minőségi, fenntartható és megfizethető szolgáltatásokhoz való egyenlő és időben történő hozzáférés kiterjesztése. A szociális háló korszerűsítése, biztosítva a szociális védelemhez való hozzáférést. A hatékony és rugalmas egészségügyi rendszerek és a hosszú távú gondozási szolgáltatások biztosítása.

Előirányozott összeg

  • 754 millió euró

Támogatott intézkedések/tevékenységek, a teljesség igénye nélkül

  • A szociális háló korszerűsítése, ideértve a szociális védelemhez való hozzáférés lehetőségét is.
  • A családi és közösségi gondozás javítása, a tartós gondozási szolgáltatáshoz való hozzáférés javítása (az infrastruktúra kivételével).

Jogosult pályázók

  • Helyi önkormányzatok
  • Civil szervezetek
  • Akkreditált szociális szolgáltatók és ezek partnerségei

 

4. A szegénység és/vagy a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett gyermekek és a többséghez tartozó gyermekek közötti különbségek csökkentése

Célok

  • A szegénység és/vagy a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett, illetve a többséghez tartozó gyermekek közötti különbségek csökkentése.

Előirányozott összeg

  • 488,4 millió euró

Támogatott intézkedések/tevékenységek,
a teljesség igénye nélkül

  • A szegénység vagy társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett emberek – köztük a leghátrányosabb helyzetűek és a gyerekek – társadalmi integrációjának elősegítése.
  • A szociális infrastruktúra és ellátórendszer javítása.

Jogosult pályázók

  • Helyi önkormányzatok
  • Civil szervezetek
  • Akkreditált szociális szolgáltatók és ezek partnerségei

 

5. Időseket támogató szociális szolgáltatások

Célok

  • Az egészséges munkahelyi környezet biztosítása, amely csökkenti az egészségügyi kockázatokat, alkalmazkodik a munkavállalók, a vállalkozások és a vállalkozók változó igényeihez, valamint hozzájárul az aktív, egészséges időskorhoz.

Előirányozott összeg

  • 185 millió euró

Támogatott intézkedések/tevékenységek, a teljesség igénye nélkül

  • Az aktív időskort ösztönző intézkedések.
  • Az esélyegyenlőség és a társadalomban való aktív részvétel elősegítése.
  • Az időskori gondozás szolgáltatásainak javítása (infrastrukturális beruházások nélkül).
  • Az idősek szociális hálójának korszerűsítése, ideértve a szociális védelem biztosítását is.

Jogosult pályázók

  • Helyi önkormányzatok
  • Civil szervezetek
  • Akkreditált szociális szolgáltatók és ezen szereplők partnerségei

 

6. Fogyatékossággal élők támogatása

Célok

  • Az aktív befogadás, az esélyegyenlőség és az aktív részvétel támogatása, valamint a foglalkoztathatóság javítása.

Előirányozott összeg

  • 403 millió euró

Támogatott intézkedések/tevékenységek, a teljesség igénye nélkül

  • Az esélyegyenlőség és a társadalomban való aktív részvétel támogatása.
  • A hátrányos helyzetűek foglalkoztatását, azok be- és visszailleszkedését elősegítő platformok létrehozása.
  • Orvosi felszerelések beszerzése.
  • Akadálymentesített, a fogyatékos személyek igényeihez alakított munkakörnyezet támogatása, ideértve a fizikai tevékenység támogatását, az egészségügyi kockázatok kezelését is.

Jogosult pályázók

  • Helyi önkormányzatok
  • Civil szervezetek
  • Akkreditált szociális szolgáltatók és ezen szereplők partnerségei

 

7. Más kiszolgáltatott csoportoknak nyújtott szociális és támogató szolgáltatások

Célok

  • A harmadik országbeli állampolgárok és a kirekesztett közösségek, például a romák társadalmi-gazdasági integrációjának támogatása.

Előirányozott összeg

  • 137 millió euró

Támogatott intézkedések/tevékenységek, a teljesség igénye nélkül

  • A foglalkoztatás biztosítása.
  • A szolgáltatások minőségének javítása, a szociális hálózat korszerűsítése.
  • Lakhatás, beleértve a menekültek és a nemzetközi védelmet kérő vagy a nemzetközi védelem alatt álló személyeknek létesített lakásinfrastruktúrát is.

Jogosult pályázók

  • Helyi önkormányzatok
  • Civil szervezetek
  • Akkreditált szociális szolgáltatók és ezen szereplők partnerségei

 

8. A hátrányos helyzetű személyek segítése

Célok

  • A leghátrányosabb helyzetűek anyagi nélkülözésének csökkentése élelmiszer- és/vagy alapvető anyagi támogatással és egyéb kiegészítő intézkedésekkel.

Előirányozott összeg

  • 500 millió euró

Támogatott intézkedések/tevékenységek, a teljesség igénye nélkül

  • A nélkülözők, hátrányos helyzetű személyek élelmiszercsomaggal, más anyagi segítséggel való ellátása, beleértve a járulékos intézkedéseket is.

Jogosult pályázók

  • Helyi önkormányzatok
  • Civil szervezetek
  • Akkreditált szociális szolgáltatók és ezen szereplők partnerségei

Jelentős, támogatható projektek:

  1. Szociális szolgáltatások fejlesztése 2000 vidéki közösségben, ahol szociális munkásokat, idősgondozókat és közösségi ápolókat foglalkoztatnak a vidéki közigazgatásban – 3-as tengely.
  2. Egy másik fontos projekt a 47 mozgó csapat létrehozása és foglalkoztatása a fogyatékkal élők kezelése és gondozása érdekében. A projektet egy, a Dolj Megyei Gyermekvédelmi Főigazgatóság keretében működő mobilcsapat ihlette, amely évek óta nagyon jó eredményeket ért el – 6-os tengely.
  3. A szociális lakások támogatása a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett személyeknek. A projekt létjogosultságát az indokolja, hogy Romániában a legnagyobb a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázata a lakosság arányához viszonyítva az Európai Unió országai között – 2-es tengely.

Oktatás és foglalkoztatás

Az oktatás és foglalkoztatás témakörben közvetett forrásokból elérhető operatív program biztosít támogatást, de az Erasmus program is folytatódik a 2021–2027-es időszakban.

 

Operatív program

Az Oktatási és Foglalkoztatási Operatív Program (Programul Operațional Educație și Ocupare – POEO) újszerűsége, hogy összekapcsolja a két témakört, integrált jövőképet mutat be az oktatáshoz való hozzáférés és a munkaerőpiacra való belépés kapcsán. A program célja a munkaerőpiachoz kapcsolódó intézmények és szolgáltatások korszerűsítése, a nemek szerinti esélyegyenlőség, a szakmai és a magánélet egyensúlyának biztosítása, valamint a munkaerőpiac gyorsabb változásához való jobb alkalmazkodás.

A programra 3,88 milliárd euró van kilátásban, ebből 3,2 milliárd euró az Európai Szociális Alapból és 581 millió euró az országos költségvetésből.

A program két tengelyén keresztül lehet majd pályázni, a következő felosztásban:

 

1. Foglalkoztatás: A fiatalok elhelyezkedése és felzárkózása a munkaerőpiacon

Célok

  • Hozzáférés támogatása a munkaerőpiachoz minden álláskereső, különösen a fiatalok, a tartósan munkanélküliek és a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű csoportok, valamint az inaktívak számára, önfoglalkoztatás és a szociális gazdaság előmozdításával.

Előirányozott összeg

  • Kb. 2 milliárd euró

Támogatott intézkedések/tevékenységek, a teljesség igénye nélkül

  • Ifjúsági központok/klubok létrehozása/fejlesztése a közösségekben, a fiatalok számára speciális tevékenységeket kínáló helyi hatóságok és állami/magán szervezetek bevonásával.
  • A fiatal dolgozók hálózatának létrehozása (olyanoké, akik már nem tanulnak, nem dolgoznak és nem vesznek részt képzéseken sem).
  • Pályaorientáció és meditáció állami/magán foglalkoztatási szolgáltatóknál.

Jogosult pályázók

  • Hatóságok/közintézmények és oktatási, valamint foglalkoztatási központi közszolgáltatások (Munkaügyi Minisztérium, Országos Munkaerő-ügynökség, Országos Felnőtt-továbbképző Tanács stb.)
  • Helyi önkormányzatok/intézmények és oktatás, illetve foglalkoztatás terén tevékenykedő közszolgáltatások decentralizált intézményei
  • Ifjúsági és közösségi központokat működtető vagy létesítő helyi önkormányzatok
  • Ifjúsági egyesületek
  • Kereskedelmi kamarák
  • Civil szervezetek
  • Munkaadók, szociális partnerek, munkáltatói és szakszervezeti szövetségek, ágazati bizottságok és az érintett gazdasági szereplők
  • A továbbképzési szolgáltatók engedélyezésére hivatott megyei bizottságok, regionális képzési központok, kompetenciaértékelési központok
  • Közösségi vagy ifjúsági központok

 

2. Oktatás

Célok

  • A korai iskolaelhagyás megakadályozása, a hátrányos helyzetű csoportok oktatásának és képzésének biztosítása és a részvétel növelése.

Előirányozott összeg

  • Kb. 1,88 milliárd euró

Támogatott intézkedések/tevékenységek,
a teljesség igénye nélkül

  • Bölcsődei és óvodai helyek növelése, valamint kiegészítő szolgáltatások létesítése (játékközpontok, játszócsoportok stb.).
  • Segédeszközök vásárlása: didaktikus játékok, kifestőkönyvek, munkafüzetek, gyurma, akvarellek stb.
  • A kiszolgáltatott csoportokba tartozó gyermekek támogatása: utalványok, ruházat, cipők, kellékek, informatikai eszközök, étkezési és szállítási költségek elszámolása.

Jogosult pályázók

  • Oktatási és foglalkoztatási hatóságok/közintézmények és központi közintézmények (Munkaügyi Minisztérium, Oktatási Minisztérium, Országos Munkaerő-ügynökség, Országos Felnőtt-továbbképző Tanács stb.)
  • Helyi önkormányzatok/intézmények és közszolgáltatások oktatási és foglalkoztatási decentralizált intézményei
  • Állami vagy magán foglalkoztatói/oktatási vagy képzési szolgáltatások/készségértékelési és elismerési szolgáltatások/pályaorientációs és tanácsadási szolgáltatások
  • Az országos oktatási rendszer intézményei
  • Felsőoktatási intézmények
  • Kutatóintézetek
  • Ifjúsági egyesületek
  • Kereskedelmi kamarák
  • Civil szervezetek
  • Munkaadók, szociális partnerek, munkáltatói és szakszervezeti szövetségek, ágazati bizottságok és az érintett gazdasági szereplők
  • A továbbképzési szolgáltatók engedélyezéséért felelős megyei bizottságok, regionális képzési központok, kompetenciaértékelési központok
  • Közösségi vagy ifjúsági központok
  • Az első tengely költségvetéséből kívánják megvalósítani a Start-up Diaspora, a Start-up Rural, a Restart, a Start-up Student és az Innotech programot, de digitalizációs programokra is pályázhatnak az önkormányzatok és a kkv-k. A második tengelyen folytatódik olyan programok finanszírozása, mint a Második esély vagy Délutáni foglalkoztató (after-school).

 

Erasmus 2021–2027

  • A program költségvetése jelenleg még vita tárgyát képezi az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság között, ugyanis a Tanács 21,2 milliárd eurós javaslatot tett, 3,4 milliárd euróval (14%-kal) kevesebbet, mint az EB javaslata, viszont lényegesen többet, mint az elmúlt hétéves költségvetés (14,7 milliárd euró).
  • Az előrejelzések szerint nem változik jelentősen a program szerkezete, de lesznek új alfejezetek is egyes kulcsintézkedéseken belül.
  • A program három kulcsintézkedés köré épül, és külön pontként folytatódik a Jean Monnet program is.

1. Mobilitás az oktatásban, képzésekben, sportban

  • Mobilitási projektek az oktatásban, képzésben, sportban
  • Folytatódik a felsőoktatási intézményekben tanuló diákok, a szakképzésben részt vevők, az iskolás diákok, fiatalok, az oktatásban és képzésben részt vevő személyzet mobilitási támogatása, ami újdonságként bővül a sportolók és az edzők körével is.
  • Fiatalok részvételének támogatása különböző programokban, tevékenységekben
  • A DiscoverEU-hoz kapcsolódó tevékenységek – újdonság a következő időszakban
  • Nyelvtanulási támogatás

2. Szervezetek, oktatási intézmények együttműködésének támogatása

  • Együttműködési partnerségek – újdonság a kis léptékű partnerségek támogatása
  • Együttműködés a kiválóságért – folytatódnak az Erasmus Mundus együttes mesteri képzései, de két új alpontban támogatják az európai egyetemek és kiválósági központok együttműködését is
  • Partnerség az innováció érdekében – folytatódik az együttműködési programok támogatása
  • Nonprofit sporttevékenységek támogatása
  • Online platformok és az online térben való együttműködés programjai

3. Oktatási, sport- és szakképzést biztosító intézmények, fiatalok szervezeteinek együttműködési programjai

  • Az európai szakpolitika-fejlesztés, beleértve a koordináció nyílt módszereinek, az európai politikai kísérletek, az EU-szintű vagy nemzetközi felmérések és tanulmányok (Eurydice hálózat, Youth Wiki), illetve különleges intézkedések támogatását az új politikai kihívások kezelésére
  • Készségek, képesítések minőségét, átláthatóságát és elismerését elősegítő uniós eszközök támogatása, pl. az Europass és a YouthPass intézkedés, a bolognai folyamat tevékenységeinek és irányító testületeinek támogatása, valamint az oktatási és képzési területen szerzett képesítések és tanulmányi időszakok elismerése
  • Politikai párbeszéd és együttműködés az érdekelt felekkel és nemzetközi szervezetekkel, ideértve a nemzetközi szervezetekkel együttműködő (EBESZ, Európa Tanács) vagy az EU-szintű hálózatok és európai civil szervezetek támogatását
  • A program minőségi és inkluzív végrehajtásának támogatása, például a SALTO erőforrásközpontok, országos hatóságok képzési és együttműködési tevékenységeinek vagy az Erasmus+ volt résztvevőinek támogatása (pl. öregdiák-hálózatok, nagykövetek)
  • Új intézkedés a más uniós eszközökkel és politikákkal való szinergiák támogatásáért, amely az új költségvetés programjainak fokozott integrációs törekvését tükrözi
  • Tudatosságserkentő tevékenységek támogatása: Erasmus Eredmény Platform, Európai Ifjúsági Hét/Szakmai készségek hete/ Sporthét, oktatási, képzési és ifjúsági fórumok vagy az Eurodesk hálózat stb.

4. Jean Monnet Akcióprogram

  • Jean Monnet Akcióprogram a felsőoktatás területén
  • Jean Monnet Akcióprogram az oktatás és képzés más területein
  • Kijelölt intézmények meghívásos alapú támogatása
  • Újdonságnak tekinthető, hogy az egyéni tanulói mobilitás támogatása az első kulcsintézkedésben szerepel, ami eddig a második kulcsintézkedésben volt, de bevezették a sportedzők mobilitását, és az Európán kívüli mobilitás lehetősége kiterjed a szakképzésben részt vevő tanulókra is.

A DiscoverEU program is újdonságnak számít, lehetőséget nyújt a 18 éveseknek a rövid távú egyéni vagy csoportos tapasztalatszerzésre Európában, ingyenes utazási jegyet biztosítva számukra. A cél az EU-hoz tartozás tudatának erősítése és Európa kulturális sokszínűségének felfedezése. A programnak volt egy kísérleti szakasza is, az EB 15 000 18 éves fiatalt választott ki, aki nyáron ingyen utazhat. Az utazási jegy értéke 255 euró lesz, egyéb költségek támogatása nélkül.

Újdonságként jelenik meg a kis léptékű partnerségek támogatása, válaszként arra az igényre, miszerint olyan, a kisebb szervezeteknek is (iskolák, ifjúsági szervezetek és felnőttképzési központok) hozzáférést kell biztosítani a programhoz, amelyeknek nincs lehetőségük pályázni a második kulcsintézkedés partnerségi programjában. Csökken az adminisztratív terhelés, a partnerségek rövidebb ideig és kisebb támogatásokkal működnek. Még tisztázásra vár a „kis léptékű” fogalom, de számos érdekelt fél üdvözölte a kezdeményezést, hiszen a kevesebb erőforrással rendelkező új pályázók is támogathatók.

Európai egyetemek – Az ötlet eredetileg Emmanuel Macron francia elnöktől, a Sorbonne Egyetemen tartott 2017. szeptember 26-i beszédéből származik, amelyben 20 európai egyetem létrehozását javasolta 2024-re, és amelyet az Európai Tanács közvetlenül felvett december 14-i ülésének következtetéseibe. Az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság a 2014–2020-as programban az „Európai Egyetemi Hálózatok” finanszírozásán dolgozik, amelynek alapelve, hogy a hálózatok nyitva álljanak a tagállamok bármely felsőoktatási intézménye előtt, hogy földrajzilag kiegyensúlyozottak és társadalmilag befogadóak legyenek. Az ötlet beépült az új Erasmus-javaslatba, az új Horizont Európa program pedig kiegészíti az Európai Egyetemek kezdeményezéshez nyújtott támogatást.

Szakmai Kiválósági Központok – Az akció az Európai Szakképzési Szövetség (EVTA) által korábban kidolgozott projekten alapul, a központok transznacionális platformok formájában működhetnek majd, a szakképzési szolgáltatók és más érdekelt felek, például vállalkozások, szociális szervezetek partnerségeiből állhatnak, nagy hangsúlyt fektetve a gazdasági fejlődésre és a versenyképesség növelésére, a regionális mesterségesintelligencia-stratégiák figyelembevételével.

Együttműködés más uniós eszközökkel/politikákkal – Mobilitási programok támogatása olyan szakpolitikai területeken, melyek korábban nem szerepeltek a lehetőségek között, például az állami szféra, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, vállalkozás, bűnüldözés terén. A támogatott tevékenységek között találjuk a képzések támogatását (pl. munkakörnyezet, megfigyelési időszakok, tanfolyamok) és transznacionális szemináriumok támogatását.

Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és zöldgazdálkodás

többéves pénzügyi keretről szóló javaslat szerint az EB 28,5%-ot fordítana mezőgazdaságra, ami reálértékben jelentős csökkenést jelent a korábbi évekhez képest, ez egyrészt az Egyesült Királyság (a költségvetés nettó hozzájárulója) kilépésének, másrészt az EU új prioritásaiból fakadó finanszírozási szükségleteknek tulajdonítható (külső határok, digitális gazdaság, közlekedés).

Románia a 2021–2027-es időszakban 20,5 milliárd eurót kap a Közös Agrárpolitika (KAP) révén, amiből 13,5 milliárdot közvetlen kifizetésekre költhet, 365 milliót a piacok támogatására az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból, míg 6,7 milliárd eurót vidékfejlesztésre fordíthat az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból. A költségvetés és a mezőgazdasági uniós jogszabályok elfogadása késésben van, ezért a KAP új rendszere vélhetően egy év késéssel indul majd el, a támogatások folytonosságát viszont biztosítani fogják, mint ahogy 2020 végén is újabb területalapú kifizetéseket és előleget fedeztek az Európai Központi Bank révén.

A KAP sok elemében változni fog, a tagállamoknak például, a hagyományos vidékfejlesztési stratégia mellett, a közvetlen kifizetéseket és a piaci intézkedéseket is magában foglaló, úgynevezett stratégiai tervet is ki kell dolgozniuk és el kell fogadtatniuk az Európai Bizottsággal. A stratégiai tervek előterjesztése kötődik a többéves költségvetés elfogadásához, ami a KAP stratégiai tervekre vonatkozó jogszabály alapja.

Románia elkészítette a stratégiai terv első változatát, amely tartalmazza a KAP-ból érkező valamennyi európai uniós forrás felhasználásának rendszerét és irányait, anélkül, hogy költségvetést rendelne a különböző irányelvekhez.

A dokumentumban három általános és egy horizontális irányelvet dolgoztak ki, ezen belül pedig hét speciális prioritást határoztak meg.

 

Általános irányelvek:

1. Fellendített és sokszínű (reziliens és diverzifikált) mezőgazdaság támogatása az élelmezésbiztonság érdekében

Célok:

  • A versenyképes élelmezés és termelékenység növelése.
  • A mezőgazdasági termékek hozzáadott értékének növelése.
  • A gazdák fenntartható jövedelmének biztosítása.
  • A mezőgazdasági termelésből származó jövedelemtől való függőség és a mezőgazdasági jövedelemingadozás csökkentése.

2. Környezetvédelem és a klímaváltozás hatásainak megelőzése az EU környezetvédelmi és éghajlati célkitűzéseinek teljesítéséért

Célok:

  • A mezőgazdasági tevékenységből származó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése.
  • Alkalmazkodás a klímaváltozás következményeihez a mezőgazdaság és erdészet terén.
  • A mezőgazdaság környezetre – talajra, vízre, levegőre – gyakorolt hatásának mérséklése.
  • Egészséges agrár-élelmiszeripari termékek biztosítása.
  • A biológiai sokféleség fenntartása, a védett területek megőrzése.

3. A vidéki és a környező tájak jellemzőinek megőrzése. A vidék társadalmi-gazdasági struktúrájának megerősítése

Célok:

  • A vidéki lakosság jövedelmének növelése.
  • Az életminőség javítása vidéken.
  • A fiatalok bevonása az élelmiszeripari és nem mezőgazdasági ágazatok tevékenységeibe, a mezőgazdasági és vállalkozói ismeretek bővítése.
  • A vidéki szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentése.
  • A romániai hegyvidéki térség fejlesztése.
  • A vidéki népességcsökkenés mérséklése.
  • Új technológiák használata az agrár-élelmiszeripari ágazatban.

Horizontális irányelv:

4. A tudás, az innováció és a digitalizáció előmozdítása a mezőgazdaságban

Célok:

  • A tanácsadásban, mezőgazdasági tanácsadásban és képzésben részesülő termelők számának növelése, valamint a tudásszint fokozása.
  • Hatékony és dinamikus innovációs és tudásrendszer fejlesztése a mezőgazdaságban.
  • A észszerű ismeretátadás és a minőségi termelés serkentése az új információkhoz, gyakorlatokhoz és technológiákhoz való hozzáférés biztosításával.
  • Digitális technológiák és online infrastruktúra fejlesztése.
  • Az állami/magán tanácsadói rendszer megerősítése.
  • Az általános irányelveken alapuló sajátos prioritások követik az EU következő hét évre szóló irányelveit.

 

Specifikus prioritások:

1. A fenntartható mezőgazdasági jövedelmek támogatása az élelmezésbiztonság növelése érdekében

Romániában elsősorban a kkv-k művelik meg a mezőgazdasági terület nagy részét, amelyek méretük, a változó jövedelmek, a tőkehiány miatt ki vannak téve a gazdaság és a klímaváltozás kihívásainak. A gazdaságok alacsony termelékenysége és nem túl jelentős jövedelme a széles körű széttagoltságnak, a kezdetleges technikai felszereléseknek és a kevésbé hatékony mezőgazdasági műveleteknek tulajdonítható. Éppen ezért van szükség például a piacra termelő kis- és közepes méretű gazdaságok támogatására, különösen a hegyvidéki családi gazdaságoknak a termékek piacra juttatása és a beruházások növelése érdekében. Ennek érdekében pénzügyi források elkülönítését tervezik a kis- és közepes gazdálkodóknak az állandó jövedelem és a bevételek növelése érdekében. A támogatás nem korlátozódik a hegyvidéki gazdálkodókra, a cél valamennyi gazdálkodó támogatása függetlenül a területi sajátosságoktól.

A nadrágszíj típusú területeken gazdálkodók számára előnyt jelentenek a társulások, többletjövedelemhez, a technológiák gyorsabb terjedéséhez vezetnek. Ezért a következő időszakban lehetőség lesz a társulások, a gazdaságok átalakítására, a kis- és közepes gazdaságok piaci integrációjának és a családi gazdaságok fejlesztésének támogatására.

A klímaváltozás kihívásaira fel kell készülniük a gazdáknak, tekintettel a hiányos kockázatkezelési rendszerekre, a lehetséges éghajlati és egészségügyi kockázatok mérséklését biztosító szolgáltatásokra. Még a jelentős tőkével rendelkező gazdaságoknak is nagy kihívást jelentenek az éghajlati kockázatok, a kedvezőtlen időjárási viszonyok, valamint a betegségek vagy a kártevők. A következő költségvetés az ilyen típusú jelenségek megelőzését és a mezőgazdasági termelési eszközök beszerzését is támogatja. Továbbá szükség van hatékony kockázatkezelési rendszerekre is, akárcsak a mezőgazdasági infrastruktúra és a gazdaságok korszerűsítésére, például a gyümölcs- és zöldségágazatban vagy borászat terén a klímaváltozás okozta károk csökkentéséért.

2. A versenyképesség növelése, a piacorientáltság serkentése

A konkrét beruházások főként a kis- és közepes méretű területen gazdálkodók, a családi gazdaságok segítését célozzák a korszerűsítés és a termelékenység növelése érdekében.

Ösztönözni kívánják a társulások, szövetkezetek, termelői csoportok, informális partnerségek közös befektetéseit az önálló termelési, tárolási, feldolgozási vagy marketingrendszerek létrehozására és a működési költségek csökkentése érdekében.

Az elkülönített pénzalap a mezőgazdasági termékek feldolgozásának fejlesztését, szerkezetátalakítását fedezné, így termelői létesítményekre és modern technológiákra, az új termékek kifejlesztésére, az innovatív gyakorlatok és technológiák alkalmazására a tej- és tejfeldolgozó iparban, a zöldség és burgonya feldolgozásában, a húsiparban, a sütőipari termékek előállításában, de a biotermékek területén is pályázhatnak a gazdák.

A romániai stratégiatervezet rámutat, hogy a vidéki vagy elszigeteltebb települések gazdái, illetve az új gazdaságok sokkal nehezebben férnek a támogatásokhoz, ezért kilátásban van ezek egyszerűsítése, beleértve a mikrohitelek rendszerét is, segítve a rövid ellátási lánc elvén alapuló gazdaságoknak.

A stratégiában külön igényként jelenik meg a borágazat versenyképességének növelése, amelynél a modernizáció szintén napirenden van (a korszerű öntözési berendezések beszerzése, a gépesített betakarítás, az áru- és eszközberuházások finanszírozása). Támogatást lehet szerezni a borászatok és védjegyek kifejlesztésére is, akárcsak a termékek kereskedelmi értékének növelésére: például az országbormárka népszerűsítésére rendezvényeken, vásárokon, versenyeken való részvétellel. Lehetőség nyílik a köz- és magánszféra informatikai és technológiai lehetőségeinek kiaknázására is, de támogatható az innovációs kapacitás növelése is a kutatási, fejlesztési és innovációs intézmények, valamint a piaci szereplők közötti együttműködés ösztönzésével az új termékekhez, piacokhoz vagy épp marketinglehetőségekhez való hozzáférés érdekében.

3. A gazdálkodók szerepének növelése az értékláncban

A következő időszakban nagy az igény a rövid élelmiszerláncok támogatására, a nyersanyagtermelés integrálására a feldolgozás és a marketinglehetőségek kiaknazásával, növelve a gazdák piaci szerepét.

A szűkös raktározási és tárolási kapacitás kapcsán, főként a gyümölcs- és zöldségtermesztés esetében, felmerül a megfelelő gyűjtési és tárolási rendszerek kialakításának igénye.

A magas hozzáadott értéken alapuló termelési modellek fejlesztéséből (ökológiai, hegyi, hagyományos, minőségi rendszerek), illetve a gazdák és társulások európai minőségbiztonsági rendszerhez való felzárkózásának folyamatából származó többletköltségeket szintén támogatások formájában fedeznék, hozzájárulva a vidéki környezet agroturisztikai fejlesztéséhez.

A helyi termékek fogyasztásának ösztönzése és a helyi piacok fejlődése érdekében támogatnák a hatékonyabb termelést és jobb minőséget eredményező termények előállítását.

4. A klímaváltozás hatásainak csökkentése, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás segítése

Az elsődleges cél a termelők ökológiai gazdálkodásának támogatása, ami csökkenti az üvegházhatású gázkibocsátást, valamint a vegyes műtrágyák és növényvédő, vegyszermentes gazdálkodással előállított élelmiszerek tonnánkénti szénlábnyomát, és ezzel hozzájárul a környezet védelméhez és az egészségesebb termékek előállításához.

Ezenkívül cél az üvegházhatású gázkibocsátást csökkentő erdészeti műveletek fenntartása vagy átvétele. Románia erdővidékének aránya alacsonyabb az EU-átlagnál, és elmarad a tudományos közösség által ajánlott minimális küszöbértéktől is. Továbbá a területek egyenlőtlenül oszlanak meg a fő talajformákon, így a klímaváltozásnak különösen kitett síkságon a teljes erdősített területnek csupán a 11%-a található. Ezeken a területeken elengedhetetlenek az olyan intézkedések, mint az erdősítés vagy a mezővédő erdősávok kialakítása a globális célok teljesítése szempontjából.

5. A fenntartható fejlődés és a természeti erőforrások, a víz, a talaj és a levegő hatékony kezelésének támogatása

A cél mezőgazdasági műveletek alkalmazása vagy honosítása a talajerózió megelőzése és a termőtalaj mennyiségének növelése érdekében, valamint a fenntartható mezőgazdasági módszerek széles körű alkalmazása a természeti erőforrások (víz, talaj és levegő) és a biológiai sokféleség hatékony kezelésére.

A talajromlás megelőzéséért ösztönözni kell a gazdákat és erdőtulajdonosokat olyan műveletek alkalmazására, amelyek a talaj erőforrásainak védelmét és a mezőgazdasági tevékenység folytatását segítik elő. Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási viszonyok, a nem megfelelő technológiák fokozzák a mezőgazdasági tevékenységek kockázatát. A víz és a szél okozta erózió talajromláshoz, szikesedéshez, lúgosodáshoz, talajtömörítéshez, a talaj biológiai sokféleségének és a szerves anyagok csökkenéséhez vezet. Ezek a tényezők egyes régiókban a termelékenység csökkenéséhez, a mezőgazdasági földterületek felszámolásához és a mezőgazdasági tevékenységek leállításához vezetnek, ezért is prioritás a fenntartható mezőgazdasági módszerek bevezetésének támogatása.

6. A biológiai sokféleség védelme, az élőlények és tájak megőrzése

Cél a védett fajok szükségleteivel összhangban lévő mezőgazdasági és erdészeti műveletek megőrzése vagy átvétele.

Az erdei ökoszisztémák környezeti javítása érdekében a hazai jogszabályok környezetvédelmi intézkedéseket és korlátozó eljárásokat írnak elő az erdészet esetében, amelyek viszont bevételkieséshez vezetnek, ezt próbálja orvosolni az erdőgazdák kártérítésére vonatkozó elképzelés. Támogatni kell a gazdákat a környezetbarát mezőgazdasági termelési módszerek alkalmazásában, amelyek hozzájárulnak a környezet minőségének javításához is, viszont akárcsak az erdőgazdálkodás esetében, ezek is bevételcsökkenéssel és többletkiadással járnak, ami a gazdák kártérítését vonja maga után.

7. Fiatal gazdák támogatása, a vidéki üzleti fejlődés elősegítése

A főként vidékre, elszigetelt településekre jellemző jelentős népességcsökkenés részben a helyi lakosság elöregedésének, részben a fiatalok elvándorlásának tulajdonítható. A folyamat lassítása érdekében továbbra is integrált programokra van szükség, ami összhangban van a fiatal gazdák igényeivel és elvárásaival, mindez fellelhető a következő időszak terveiben.

Továbbra is prioritást élveznek az olyan projektötletek, amelyek zöldség- és gabonatermesztéshez szükséges mezőgazdasági gépek vásárlását, üvegházak létesítését, szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- vagy szárnyasfarmok létrehozását és működtetését, gyümölcsösök és szőlészetek telepítését, működtetését, faiskolák létesítését és a területalapú támogatásokat irányozzák elő. A támogatások elnyeréséhez szükséges állatállomány felmérése évi rendszerességgel történik majd.

Méhészeti támogatások

Az Országos Méhészeti Program 2020–2022-es időszakra elkülönített támogatásának értéke 150,63 millió lej, amelyből a 2020-as évre 50,21 millió lej, 2021-re 50,23 millió lej és 2022-re 50,19 millió lej van előirányozva.

A program célja a méhészeti termékek előállításának és forgalmazásának javítása, a méz minőségét igazoló fizikai és kémiai vizsgálatok elvégzése révén. A méhészek ugyanakkor támogatást szerezhetnek varroasis és nosemosis kezelésére szolgáló gyógyszerek, illetve méhészeti segédeszközök vásárlására (például virágporgyűjtők, propoliszgyűjtők, pollenszárító, mézmelegítő, viaszolvasztó, seprő, méhészeti öltöny, védőkesztyű, füstölő, méhvéső, mézszűrő rosta, méhpótkocsik, méhkas be- és kirakásához szükséges eszközök, targoncák, királynők és/vagy méhcsaládok). A méhészeti egyesületeket szaktanácsadással kapcsolatos költségek megtérítésével támogatnák, a termékek népszerűsítésével, tanfolyamok, méhészeti képzések szervezésével, berendezések (például viaszfeldolgozó, méz csomagolásához szükséges eszközök) vásárlására vonatkozó költségek megtérítésével.

A jelenlegi program számos újdonságot tartalmaz, pályázni lehet technikai támogatásra és szaktanácsadásra, a méhészet és a méhészeti termékek népszerűsítésére, valamint a viaszfeldolgozó berendezések és a méz csomagolásával járó támogatásra is. Továbbá engedélyezték a méhészeti eszközök és védőeszközök, illetve a méhek önmeghajtás nélküli szállítási eszközeinek és a méhkaptárak be- és kirakásának eszközével járó költségek megtérítését is, de különféle minőség-ellenőrző laboratóriumi vizsgálatok kifizetésére szintén van lehetőség.

Halászati támogatások

Az Európai Tengeri és Halászati Alap támogatásai megújult formában jelentkeznek: az Európai Parlament 6,14 milliárd eurós költségvetést terjesztett elő, és ezúttal nem lesznek előre meghatározott uniós intézkedések, hanem átfogó „támogatási területeket” állapítottak meg, amelyek leírják az alap alkalmazási körét, rugalmasságot biztosítva a tagállamoknak a szabályok meghatározásában.

Az akvakultúrák támogatása egy átfogó terület, így ezen a téren továbbra is jelentős pénzösszeg hívható le. Romániában feltehetően továbbra is egy operatív programban lehet majd pályázni, de ennek részletei még nem elérhetőek, az alappal kapcsolatos tárgyalások uniós szinten sem zárultak még le.

Környezetvédelem és fenntartható fejlődés

Jelen fejezetben két közvetett forráson keresztül elérhető operatív programot, valamint a közvetlenül megpályázható LIFE programot mutatjuk be.

 

Közvetett operatív programok

A fenntartható fejlesztést két olyan operatív program finanszírozza, melynek célja a társadalmi, gazdasági és területi kohézió biztosítása az alacsony üvegházhatású gázkibocsátás érdekében a természeti erőforrások hatékony felhasználásával. A programok a hatékony alkalmazkodást támogatják a klímaváltozás kihívásaival szemben az energiahatékonyság növelésével és az intelligens energiarendszerek, tárolási megoldások fejlesztésével, a víz- és szennyvíz-infrastruktúra bővítésével, a körkörös gazdaság feltételeinek biztosításával, a biodiverzitás megőrzésével. Ugyanakkor fontos a levegő minőségének javítása, a szennyezett területek fertőtlenítése és a kockázatmenedzsment.

A Fenntartható Fejlesztési Operatív Program (Programul Operațional de Dezvoltare Durabilă – PODD) költségvetése összesen 4,62 milliárd euró, amelyből 3,09 milliárd euró az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, 837 millió euró a kohéziós alapokból, míg a fennmaradó 692 millió euró az országos társfinanszírozásból származik, és négy különböző tengelyen keresztül lehet ezeket az összegeket lehívni.

 

1. Energiahatékonyság – az intelligens energetikai rendszerek, hálózatok és tárolási megoldások támogatása

Célok

  • A beruházások az Energia és Klímaváltozás Integrált Országos Stratégia 2021–2030 (PNIESC) dokumentumban vállalt célkitűzések teljesítését, illetve a „Tiszta energia minden európai számára” csomagban javasolt célkitűzések 2030-ig történő elérésének támogatását célozzák.

Előirányozott összeg

  • 470 millió euró

Támogatott intézkedések/tevékenységek, a teljesség igénye nélkül

  • Az energiahatékonyság és energiaátviteli, tárolási hálózatok fejlesztése, létrehozása.

Jogosult pályázók

  • Központi és helyi hatóságok, megyei és helyi önkormányzatok, önkormányzatok fejlesztési egyesületei (ADI), nagyvállalatok, kkv-k, civil szervezetek, valamint ezek partnerségei.

 

2. A víz- és szennyvíz-infrastruktúra fejlesztése és a körkörös gazdaságra való áttérés

Célok

  • Az integrált víz- és szennyvízrendszerek fejlesztése, bővítése.
  • A települések szelektív hulladékgazdálkodásának javítása a körkörös gazdaságra való áttérés érdekében.

Előirányozott összeg

  • 3,49 milliárd euró

Támogatott intézkedések/tevékenységek, a teljesség igénye nélkül

  • A víz- és szennyvízberuházási projektek előkészítése, bővítése.
  • Az emberi fogyasztásra szánt vízgyűjtő és -ellátó rendszerek, tisztítóművek, vízátadó és elosztóhálózatok kiépítése és felújítása. Az elkülönített gyűjtőrendszerek bővítése, mind az újrahasznosítható hulladék és a biohulladék háztól házig történő gyűjtése, mind a textil- és veszélyes háztartási hulladékok gyűjtése terén finanszírozott beruházások.
  • Befektetések a nem megfelelő hulladéklerakók bezárására.
  • A hulladékból származó anyaghasznosítási beruházások.

Jogosult pályázók

Központi és helyi hatóságok, megyei és helyi önkormányzatok, önkormányzatok fejlesztési egyesületei (ADI), nagyvállalatok, kis- és középvállalkozók, civil szervezetek, valamint ezek partnerségei.

 

3. Környezetvédelem – a biológiai sokféleség megőrzése, a levegő minőségének biztosítása és a szennyezett területek helyreállítása

Célok

  • Románia nem teljesítette a védett területek megfelelő kezelésével, az ökoszisztémák helyreállításával kapcsolatos kötelezettségeit, ezért a hangsúly a biológiai sokféleség megőrzése, különösen a védett területeken történő kezelési és védelmi intézkedések támogatására kerül, összhangban az EU környezetvédelmi jogszabályaival.
  • Ugyanakkor Románia nem teljesíti a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó vállalásait sem, a levegő minőségének ellenőrzését szolgáló eszközök sem elégségesek, sem a megfigyelőállomások területi lefedettsége, sem a megfigyelt paraméterek tekintetében. A tengely célja ezen területek javítása.

Előirányozott összeg

  • 194,12 millió euró

Támogatott intézkedések/tevékenységek, a teljesség igénye nélkül

  • A NATURA 2000-es védett övezetek menedzsmentje, ökoszisztémák védelme és helyreállítása.
  • A kibocsátásra vonatkozó célkitűzések elérése.
  • A szennyezett területek kezelése, kockázatmenedzsment.

Jogosult pályázók

  • Közintézmények, a NATURA 2000-es övezeteket felügyelő intézmények és civil szféra szereplői, valamint ezek partnerségei.

 

4. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a megelőzés és a kockázatmenedzsment támogatása

Célok

  • A klímaváltozáshoz alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és a katasztrófaelhárítási képesség bővítése.
  • A kockázatmegelőzési stratégiák végrehajtása határokon átnyúló koordinációval és együttműködéssel.

Előirányozott összeg

  • 458,82 millió euró

Támogatott intézkedések/tevékenységek, a teljesség igénye nélkül

  • A klímaváltozás kockázatainak csökkentése, valamint a kockázatmenedzsment érdekében hozott intézkedések. Például áradások, aszályok, erdőtüzek, földcsuszamlások, földrengések megelőzése, kockázatuk csökkentése.

Jogosult pályázók

  • Központi és helyi hatóságok, megyei és helyi önkormányzatok, önkormányzatok fejlesztési egyesületei (ADI), nagyvállalatok, kis- és középvállalkozók, civil szervezetek, valamint ezek partnerségei.

Finanszírozható projektek a teljesség igénye nélkül: szennyvízcsatorna-hálózatok építése és korszerűsítése, a biológiailag lebomló szerves terhelés összegyűjtését és kezelését biztosító szennyvíztisztító telepek építése és korszerűsítése; szelektív hulladékgazdálkodási projektek, átrakó- és komposztálóállomások vagy anaerob üzemek létesítése, zöldgazdálkodást célzó projektek létrehozása, bővítése, korszerűsítése. A klímaváltozással járó kockázatmenedzsment, valamint a biodiverzitást támogató programok fenntartása.

A környezetvédelem és fenntartható fejlesztés témakörével egy más operatív program is foglalkozik a 2021–2027-es időszakban, a Méltányos Átállásért Operatív Program (Programul Operaţional pentru Tranziție Justă – POTJ), melynek célja a gazdasági sokszínűség, illetve a gazdasági átalakulás támogatása az uniós tagállamokban. A program a kkv-k termelőberuházását, a cégalapítást, a kutatást és az innovációt, a környezet-helyreállítást, a tisztaenergia-előállítást, a munkavállalói tovább- és átképzést, az álláskeresést segítő és az álláskeresőket aktívan bevonó programokat támogatja, ha ezek a beruházások jelentős kibocsátáscsökkenéshez vezetnek, és védik a munkahelyeket.

Románia az operatív programon keresztül 2,03 milliárd eurót hívhat le a Méltányos Átállásért Alapból, valamint a Next Generation EU-alapból, illetve 264 millió euróra emelkedik a román fél által biztosítandó önrész. Mivel az egyes tengelyekre szánt előirányozott összegeket még nem véglegesítették, ezek nem szerepelnek a tájékoztatóban.

A programban négy prioritási tengelyen keresztül lehet pályázni, főként abból a hat romániai megyéből, amelyben a szennyező iparágak vagy a bányák bezárása jelentős veszélyt jelent gazdaságilag és társadalmilag egyaránt: Dolj, Galac, Gorj, Hunyad, Maros és Prahova. Hunyad és Gorj megyében a legfontosabb ipari tevékenység a bányászat és az áramtermelés, de egyéb szénfüggő ipari tevékenységek és létesítmények is előfordulnak. Dolj, Galac, Prahova és Maros megye nagy számban foglalkoztat munkaerőt a villamosenergia- vagy hőtermelésben és a nehéziparban. A vegyipar, üveg- és kerámiaipar Maros megyére jellemző, a fémfeldolgozás Galac, az autóipar Dolj, az olaj, földgáz, olajkutak geológiai kiaknázására, fúrására és kitermelésére szolgáló berendezések, valamint a petrokémia Prahova megye sajátosságai közé tartozik. A megyék kiválasztását az is indokolja, hogy míg Galacon a kohászati ipar a romániai acéltermelés 55,6%-át fedi le, addig a dolgozók száma 56%-kal csökkent 2008 és 2018 között. Maros megyében, ahol a vegyipar a fő iparág, 2008 és 2018 között 31%-kal csökkent az alkalmazottak száma, Prahovában pedig 23%-kal csökkent az olaj- és gázkitermelésben dolgozók száma. Mindemellett fennáll annak a lehetősége, hogy a hat megyéhez új területek is csatlakozzanak és részesülhessenek az operatív program költségvetéséből.

 

1. Méltányos átmenet a vállalkozások, a kkv-k fejlesztésében a kutatás, az innováció és a digitalizáció révén

Célok

  • Vállalkozásfejlesztés, kínálatbővítés, a lakosság bevonása a helyi gazdasági életbe.

Támogatott intézkedések/tevékenységek,
a teljesség igénye nélkül

  • Üzleti inkubátorok létrehozása, fejlesztése és működtetése.
  • Új vállalkozások létrehozása (spin-off és kezdő vállalkozások is), valamint tanácsadási szolgáltatások.
  • Kutatási és innovációs tevékenységek finanszírozása a vállalkozások versenyképességének növeléséért.
  • Gazdasági fejlődés transzfertechnológiával, valamint az ipar és a kutatás közötti együttműködés támogatásával.
  • Termelői beruházások kkv-kba, új vállalkozásokba is, amelyek gazdasági sokszínűséghez, átalakuláshoz vezetnek.
  • Digitalizáció a vállalkozások versenyképességének növeléséért.
  • A fokozott digitalizáció a közszolgáltatásoknál az üzleti környezet adminisztratív terheinek csökkentése érdekében.

Jogosult pályázók

  • Kis- és középvállalkozások, kutatóközpontok, valamint ezek partnerségei.

 

2. Méltányos átmenet az alacsony kibocsátású, tiszta energiát alkalmazó technológiákba és az infrastruktúrába történő beruházások révén

Célok

  • Zöldenergiával kapcsolatos technológiák fejlesztése.

Támogatott intézkedések/tevékenységek, a teljesség igénye nélkül

  • A hálózathoz csatlakoztatott fotovoltaikus parkok építése – például a parkok volt bányák vagy üzemek területén működhetnek, így integrált fertőtlenítési/regenerálási/átalakítási projektnek számítanak.
  • Hálózathoz csatlakozó szélturbinák, szélerőművek támogatása.
  • Fotovoltaikus gazdaságok támogatása a megújuló forrásokból előállított energia felhasználásának előmozdítása érdekében.

Jogosult pályázók

  • Elsősorban vállalkozások, de a vállalkozók és helyi önkormányzatok partnerségeit sem zárják ki zöldtechnológiákba történő beruházás esetében, például az önkormányzat biztosítja a földterületet, a közműhöz való csatlakozást, a vállalkozó meghatározott időtartamra munkahelyeket teremt.

 

3. Méltányos átmenet a szennyezés csökkentésével és a körkörös gazdaság megerősítésével

Célok

  • A klímasemleges gazdaságra való áttérés előmozdítása.

Támogatott intézkedések/tevékenységek, a teljesség igénye nélkül

  • Beruházások a szennyezett területek regenerálására és fertőtlenítésére (esetleg vízgazdálkodási komponenssel).
  • Beruházások földfelújítási és átalakítási projektekbe, többek között városi vízgazdálkodási intézkedések és zöldinfrastruktúra létrehozásával.
  • Megyei beruházások hulladékgazdálkodási rendszerekbe a körkörös gazdaság megerősítése érdekében.
  • A hulladékkeletkezés megakadályozásának és a mennyiség csökkentésének támogatása, valamint a hatékony újrahasznosításra és az újrafeldolgozás növelésére irányuló intézkedések.

Jogosult pályázók

  • Helyi önkormányzatok és azok partnerségei, valamint magánvállalkozók.

 

4. Méltányos átmenet a foglalkoztatottság növelésével

Célok

  • A bányák, erőművek és nehézipari egységek bezárása vagy a termelés csökkentése során munkanélkülivé vált személyek foglalkoztatása, a munkanélküliség csökkentése.

Támogatott intézkedések/tevékenységek, a teljesség igénye nélkül

  • Képzési programok, például bányászok átképzése, más területeken történő képesítések, képzések támogatása. A programoknak alkalmazkodniuk kell a helyi/megyei létező vagy potenciális munkaadók igényeihez, hogy a lakosság a munkaerőpiacon szükséges hasznos készségekkel rendelkezzen.
  • A munkanélküliek átképzése és álláskeresési támogatás.
  • Hároméves pénzügyi támogatás a nyugdíjkorhatárhoz közel álló munkanélkülieknek (Pension bridging), ezzel párhuzamosan pedig átképzési tanfolyamokon és aktív álláskeresésben való részvétel kötelezettsége.
  • Mobilitási csomagok, a mobilitás segítése, növelése.

Jogosult pályázók

  • Nagyvállalatok, kkv-k, központi és helyi önkormányzatok, kutatóközpontok, valamint ezek partnerségei.

Közvetlenül elérhető források

  • Az európai szinten működő LIFE program Románia uniós csatlakozása óta közvetlenül elérhető, kiírásait a témával megbízott brüsszeli Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (EASME) kezeli.
  • A 2021–2027-es periódusban is folytatódik a LIFE program, célja a körkörös, energiahatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és klímaváltozásnak ellenálló gazdaság támogatása, többek között a tiszta energiára való áttérés révén, valamint a környezet minőségének védelmével és javításával, ugyanakkor a biológiai sokféleség csökkenésének megállításával és visszafordításával, hozzájárulva ezáltal a fenntartható fejlődéshez. A program továbbá támogatja az EU azon kötelezettségeinek a megvalósítását is, amelyeket a klímaváltozásról szóló Párizsi Egyezményben, illetve az ENSZ fenntartható fejlődési céljáról és a biológiai sokféleségről szóló egyezményében vállalt.
  • Az EB költségvetés-tervezete 5,45 milliárd euróra emelkedik, jelentősen több, mint az előző periódusban. A program két fő cselekvési területét – környezet és klímaváltozás – négy saját pénzügyi kerettel rendelkező alprogram egészíti ki. A környezetnek alárendelt két alprogram: A természet és a biológiai sokféleség, valamint a Körkörös gazdaság és az életminőség javítása. A klímaváltozás terén előirányozott két alprogram: A klímaváltozás mérséklése és a Tisztaenergia-átmenet.
  • A LIFE, az előző ciklushoz hasonlóan, támogatja az innovatív technikákon alapuló „akcióprojekteket”, amelyek egyszerre népszerűsítenek és megosztják a bevált gyakorlatokat is. Az új program az eredmények és a projektek többszörözésére is összpontosít, támogatva a releváns technikai és szakpolitikai megoldások széles körű bevezetését. Az EB szándéka egy rugalmas, a legújabb szakpolitikai fejleményeknek is eleget tevő LIFE program kialakítása.

A természet és biológiai sokféleség alprogram

  • Az alprogram a LIFE-költségvetés közel 40%-át fedi le, támogatja a szárazföldi és a tengeri környezetek védelmét célzó projekteket. Az EB figyelemmel kíséri a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzések általános érvényesítését és az erre vonatkozó uniós kiadásokat, jelentést készítve ezekről.
  • A természet és a biológiai sokféleség alprogram egy új típusú, úgynevezett stratégiai természetvédelmi projektek akcióprogramot is felölel, integrálva a biodiverzitás, a természetvédelem, a tengeri ökoszisztémák védelmére vonatkozó prioritásokat más szakpolitikákba és programokba (pl. mezőgazdaság). Az eddigi integrált LIFE-projektek pozitív tapasztalataiból kiindulva, a javaslat kiterjeszti a felhasználásukat, és „stratégiai integrált projektekké” fejleszti őket, amelyek a klímaváltozás, a tiszta energiára való áttérés, illetve a körkörös gazdaság és az életminőség területén a tagállamok környezeti és éghajlati stratégiái vagy cselekvési tervei végrehajtásával foglalkoznának (pl. vízgyűjtő-gazdálkodási tervek és tisztalevegő-tervek, hulladékgazdálkodási és megelőzési tervek).

Körkörös gazdaság és az életminőség javítása alprogram

A LIFE keretének 25%-át kitevő alprogram továbbra is támogatná az energiahatékony gazdaság felé történő elmozdulást, a természeti erőforrások, például a levegő, a víz és a földgazdálkodás kezelését, valamint a hatékony környezetmenedzsment előmozdításához kapcsolódó projekteket.

A klímaváltozás mérséklése alprogram

Az előirányozott költségvetés a LIFE program keretösszegének 17%-a, és a klímaváltozással kapcsolatos beruházások támogatására fordítható. Az EB figyelemmel kíséri az éghajlati célkitűzések általános érvényesítését, az éghajlattal kapcsolatos uniós kiadásokat, és jelentést készít ezekről.

Tisztaenergia-átmenet

Az alprogram javasolt kerete a LIFE-költségvetés csaknem 18%-át jelenti, célja a terület uniós finanszírozási koherenciájának javítása, további szinergiák kialakítása más releváns alapokkal és programokkal, például a Horizont Európa programmal. Az alprogram magában foglalja azokat a tiszta energiára való áttéréshez szükséges intézkedéseket, amelyeket jelenleg a Horizont 2020 finanszíroz, mivel az EB a LIFE programot alkalmasabbnak tekinti a kutatásokból származó innovatív technológiák megismétlésére és fejlesztésére. Az alprogram ösztönözné az energiahatékonysággal és a kis léptékű megújuló energiákkal kapcsolatos beruházásokat és tevékenységeket is, főként azokban a kevésbé fejlett régiókban, amelyek ritkán szereznek támogatást az európai strukturális és beruházási alapokból.

Bármely, az EU-ban bejegyzett jogi személy pályázhat, ha megfelel a pályázati kiírásokban megszabott követelményrendszernek.

RomaniaHungary