A többéves pénzügyi keretről szóló javaslat szerint az EB 28,5%-ot fordítana mezőgazdaságra, ami reálértékben jelentős csökkenést jelent a korábbi évekhez képest, ez egyrészt az Egyesült Királyság (a költségvetés nettó hozzájárulója) kilépésének, másrészt az EU új prioritásaiból fakadó finanszírozási szükségleteknek tulajdonítható (külső határok, digitális gazdaság, közlekedés).
Románia a 2021–2027-es időszakban 20,5 milliárd eurót kap a Közös Agrárpolitika (KAP) révén, amiből 13,5 milliárdot közvetlen kifizetésekre költhet, 365 milliót a piacok támogatására az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból, míg 6,7 milliárd eurót vidékfejlesztésre fordíthat az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból. A költségvetés és a mezőgazdasági uniós jogszabályok elfogadása késésben van, ezért a KAP új rendszere vélhetően egy év késéssel indul majd el, a támogatások folytonosságát viszont biztosítani fogják, mint ahogy 2020 végén is újabb területalapú kifizetéseket és előleget fedeztek az Európai Központi Bank révén.
A KAP sok elemében változni fog, a tagállamoknak például, a hagyományos vidékfejlesztési stratégia mellett, a közvetlen kifizetéseket és a piaci intézkedéseket is magában foglaló, úgynevezett stratégiai tervet is ki kell dolgozniuk és el kell fogadtatniuk az Európai Bizottsággal. A stratégiai tervek előterjesztése kötődik a többéves költségvetés elfogadásához, ami a KAP stratégiai tervekre vonatkozó jogszabály alapja.
Románia elkészítette a stratégiai terv első változatát, amely tartalmazza a KAP-ból érkező valamennyi európai uniós forrás felhasználásának rendszerét és irányait, anélkül, hogy költségvetést rendelne a különböző irányelvekhez.
A dokumentumban három általános és egy horizontális irányelvet dolgoztak ki, ezen belül pedig hét speciális prioritást határoztak meg.
Általános irányelvek:
1. Fellendített és sokszínű (reziliens és diverzifikált) mezőgazdaság támogatása az élelmezésbiztonság érdekében
Célok:
- A versenyképes élelmezés és termelékenység növelése.
- A mezőgazdasági termékek hozzáadott értékének növelése.
- A gazdák fenntartható jövedelmének biztosítása.
- A mezőgazdasági termelésből származó jövedelemtől való függőség és a mezőgazdasági jövedelemingadozás csökkentése.
2. Környezetvédelem és a klímaváltozás hatásainak megelőzése az EU környezetvédelmi és éghajlati célkitűzéseinek teljesítéséért
Célok:
- A mezőgazdasági tevékenységből származó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése.
- Alkalmazkodás a klímaváltozás következményeihez a mezőgazdaság és erdészet terén.
- A mezőgazdaság környezetre – talajra, vízre, levegőre – gyakorolt hatásának mérséklése.
- Egészséges agrár-élelmiszeripari termékek biztosítása.
- A biológiai sokféleség fenntartása, a védett területek megőrzése.
3. A vidéki és a környező tájak jellemzőinek megőrzése. A vidék társadalmi-gazdasági struktúrájának megerősítése
Célok:
- A vidéki lakosság jövedelmének növelése.
- Az életminőség javítása vidéken.
- A fiatalok bevonása az élelmiszeripari és nem mezőgazdasági ágazatok tevékenységeibe, a mezőgazdasági és vállalkozói ismeretek bővítése.
- A vidéki szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentése.
- A romániai hegyvidéki térség fejlesztése.
- A vidéki népességcsökkenés mérséklése.
- Új technológiák használata az agrár-élelmiszeripari ágazatban.
Horizontális irányelv:
4. A tudás, az innováció és a digitalizáció előmozdítása a mezőgazdaságban
Célok:
- A tanácsadásban, mezőgazdasági tanácsadásban és képzésben részesülő termelők számának növelése, valamint a tudásszint fokozása.
- Hatékony és dinamikus innovációs és tudásrendszer fejlesztése a mezőgazdaságban.
- A észszerű ismeretátadás és a minőségi termelés serkentése az új információkhoz, gyakorlatokhoz és technológiákhoz való hozzáférés biztosításával.
- Digitális technológiák és online infrastruktúra fejlesztése.
- Az állami/magán tanácsadói rendszer megerősítése.
- Az általános irányelveken alapuló sajátos prioritások követik az EU következő hét évre szóló irányelveit.
Specifikus prioritások:
1. A fenntartható mezőgazdasági jövedelmek támogatása az élelmezésbiztonság növelése érdekében
Romániában elsősorban a kkv-k művelik meg a mezőgazdasági terület nagy részét, amelyek méretük, a változó jövedelmek, a tőkehiány miatt ki vannak téve a gazdaság és a klímaváltozás kihívásainak. A gazdaságok alacsony termelékenysége és nem túl jelentős jövedelme a széles körű széttagoltságnak, a kezdetleges technikai felszereléseknek és a kevésbé hatékony mezőgazdasági műveleteknek tulajdonítható. Éppen ezért van szükség például a piacra termelő kis- és közepes méretű gazdaságok támogatására, különösen a hegyvidéki családi gazdaságoknak a termékek piacra juttatása és a beruházások növelése érdekében. Ennek érdekében pénzügyi források elkülönítését tervezik a kis- és közepes gazdálkodóknak az állandó jövedelem és a bevételek növelése érdekében. A támogatás nem korlátozódik a hegyvidéki gazdálkodókra, a cél valamennyi gazdálkodó támogatása függetlenül a területi sajátosságoktól.
A nadrágszíj típusú területeken gazdálkodók számára előnyt jelentenek a társulások, többletjövedelemhez, a technológiák gyorsabb terjedéséhez vezetnek. Ezért a következő időszakban lehetőség lesz a társulások, a gazdaságok átalakítására, a kis- és közepes gazdaságok piaci integrációjának és a családi gazdaságok fejlesztésének támogatására.
A klímaváltozás kihívásaira fel kell készülniük a gazdáknak, tekintettel a hiányos kockázatkezelési rendszerekre, a lehetséges éghajlati és egészségügyi kockázatok mérséklését biztosító szolgáltatásokra. Még a jelentős tőkével rendelkező gazdaságoknak is nagy kihívást jelentenek az éghajlati kockázatok, a kedvezőtlen időjárási viszonyok, valamint a betegségek vagy a kártevők. A következő költségvetés az ilyen típusú jelenségek megelőzését és a mezőgazdasági termelési eszközök beszerzését is támogatja. Továbbá szükség van hatékony kockázatkezelési rendszerekre is, akárcsak a mezőgazdasági infrastruktúra és a gazdaságok korszerűsítésére, például a gyümölcs- és zöldségágazatban vagy borászat terén a klímaváltozás okozta károk csökkentéséért.
2. A versenyképesség növelése, a piacorientáltság serkentése
A konkrét beruházások főként a kis- és közepes méretű területen gazdálkodók, a családi gazdaságok segítését célozzák a korszerűsítés és a termelékenység növelése érdekében.
Ösztönözni kívánják a társulások, szövetkezetek, termelői csoportok, informális partnerségek közös befektetéseit az önálló termelési, tárolási, feldolgozási vagy marketingrendszerek létrehozására és a működési költségek csökkentése érdekében.
Az elkülönített pénzalap a mezőgazdasági termékek feldolgozásának fejlesztését, szerkezetátalakítását fedezné, így termelői létesítményekre és modern technológiákra, az új termékek kifejlesztésére, az innovatív gyakorlatok és technológiák alkalmazására a tej- és tejfeldolgozó iparban, a zöldség és burgonya feldolgozásában, a húsiparban, a sütőipari termékek előállításában, de a biotermékek területén is pályázhatnak a gazdák.
A romániai stratégiatervezet rámutat, hogy a vidéki vagy elszigeteltebb települések gazdái, illetve az új gazdaságok sokkal nehezebben férnek a támogatásokhoz, ezért kilátásban van ezek egyszerűsítése, beleértve a mikrohitelek rendszerét is, segítve a rövid ellátási lánc elvén alapuló gazdaságoknak.
A stratégiában külön igényként jelenik meg a borágazat versenyképességének növelése, amelynél a modernizáció szintén napirenden van (a korszerű öntözési berendezések beszerzése, a gépesített betakarítás, az áru- és eszközberuházások finanszírozása). Támogatást lehet szerezni a borászatok és védjegyek kifejlesztésére is, akárcsak a termékek kereskedelmi értékének növelésére: például az országbormárka népszerűsítésére rendezvényeken, vásárokon, versenyeken való részvétellel. Lehetőség nyílik a köz- és magánszféra informatikai és technológiai lehetőségeinek kiaknázására is, de támogatható az innovációs kapacitás növelése is a kutatási, fejlesztési és innovációs intézmények, valamint a piaci szereplők közötti együttműködés ösztönzésével az új termékekhez, piacokhoz vagy épp marketinglehetőségekhez való hozzáférés érdekében.
3. A gazdálkodók szerepének növelése az értékláncban
A következő időszakban nagy az igény a rövid élelmiszerláncok támogatására, a nyersanyagtermelés integrálására a feldolgozás és a marketinglehetőségek kiaknazásával, növelve a gazdák piaci szerepét.
A szűkös raktározási és tárolási kapacitás kapcsán, főként a gyümölcs- és zöldségtermesztés esetében, felmerül a megfelelő gyűjtési és tárolási rendszerek kialakításának igénye.
A magas hozzáadott értéken alapuló termelési modellek fejlesztéséből (ökológiai, hegyi, hagyományos, minőségi rendszerek), illetve a gazdák és társulások európai minőségbiztonsági rendszerhez való felzárkózásának folyamatából származó többletköltségeket szintén támogatások formájában fedeznék, hozzájárulva a vidéki környezet agroturisztikai fejlesztéséhez.
A helyi termékek fogyasztásának ösztönzése és a helyi piacok fejlődése érdekében támogatnák a hatékonyabb termelést és jobb minőséget eredményező termények előállítását.
4. A klímaváltozás hatásainak csökkentése, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás segítése
Az elsődleges cél a termelők ökológiai gazdálkodásának támogatása, ami csökkenti az üvegházhatású gázkibocsátást, valamint a vegyes műtrágyák és növényvédő, vegyszermentes gazdálkodással előállított élelmiszerek tonnánkénti szénlábnyomát, és ezzel hozzájárul a környezet védelméhez és az egészségesebb termékek előállításához.
Ezenkívül cél az üvegházhatású gázkibocsátást csökkentő erdészeti műveletek fenntartása vagy átvétele. Románia erdővidékének aránya alacsonyabb az EU-átlagnál, és elmarad a tudományos közösség által ajánlott minimális küszöbértéktől is. Továbbá a területek egyenlőtlenül oszlanak meg a fő talajformákon, így a klímaváltozásnak különösen kitett síkságon a teljes erdősített területnek csupán a 11%-a található. Ezeken a területeken elengedhetetlenek az olyan intézkedések, mint az erdősítés vagy a mezővédő erdősávok kialakítása a globális célok teljesítése szempontjából.
5. A fenntartható fejlődés és a természeti erőforrások, a víz, a talaj és a levegő hatékony kezelésének támogatása
A cél mezőgazdasági műveletek alkalmazása vagy honosítása a talajerózió megelőzése és a termőtalaj mennyiségének növelése érdekében, valamint a fenntartható mezőgazdasági módszerek széles körű alkalmazása a természeti erőforrások (víz, talaj és levegő) és a biológiai sokféleség hatékony kezelésére.
A talajromlás megelőzéséért ösztönözni kell a gazdákat és erdőtulajdonosokat olyan műveletek alkalmazására, amelyek a talaj erőforrásainak védelmét és a mezőgazdasági tevékenység folytatását segítik elő. Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási viszonyok, a nem megfelelő technológiák fokozzák a mezőgazdasági tevékenységek kockázatát. A víz és a szél okozta erózió talajromláshoz, szikesedéshez, lúgosodáshoz, talajtömörítéshez, a talaj biológiai sokféleségének és a szerves anyagok csökkenéséhez vezet. Ezek a tényezők egyes régiókban a termelékenység csökkenéséhez, a mezőgazdasági földterületek felszámolásához és a mezőgazdasági tevékenységek leállításához vezetnek, ezért is prioritás a fenntartható mezőgazdasági módszerek bevezetésének támogatása.
6. A biológiai sokféleség védelme, az élőlények és tájak megőrzése
Cél a védett fajok szükségleteivel összhangban lévő mezőgazdasági és erdészeti műveletek megőrzése vagy átvétele.
Az erdei ökoszisztémák környezeti javítása érdekében a hazai jogszabályok környezetvédelmi intézkedéseket és korlátozó eljárásokat írnak elő az erdészet esetében, amelyek viszont bevételkieséshez vezetnek, ezt próbálja orvosolni az erdőgazdák kártérítésére vonatkozó elképzelés. Támogatni kell a gazdákat a környezetbarát mezőgazdasági termelési módszerek alkalmazásában, amelyek hozzájárulnak a környezet minőségének javításához is, viszont akárcsak az erdőgazdálkodás esetében, ezek is bevételcsökkenéssel és többletkiadással járnak, ami a gazdák kártérítését vonja maga után.
7. Fiatal gazdák támogatása, a vidéki üzleti fejlődés elősegítése
A főként vidékre, elszigetelt településekre jellemző jelentős népességcsökkenés részben a helyi lakosság elöregedésének, részben a fiatalok elvándorlásának tulajdonítható. A folyamat lassítása érdekében továbbra is integrált programokra van szükség, ami összhangban van a fiatal gazdák igényeivel és elvárásaival, mindez fellelhető a következő időszak terveiben.
Továbbra is prioritást élveznek az olyan projektötletek, amelyek zöldség- és gabonatermesztéshez szükséges mezőgazdasági gépek vásárlását, üvegházak létesítését, szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- vagy szárnyasfarmok létrehozását és működtetését, gyümölcsösök és szőlészetek telepítését, működtetését, faiskolák létesítését és a területalapú támogatásokat irányozzák elő. A támogatások elnyeréséhez szükséges állatállomány felmérése évi rendszerességgel történik majd.
Méhészeti támogatások
Az Országos Méhészeti Program 2020–2022-es időszakra elkülönített támogatásának értéke 150,63 millió lej, amelyből a 2020-as évre 50,21 millió lej, 2021-re 50,23 millió lej és 2022-re 50,19 millió lej van előirányozva.
A program célja a méhészeti termékek előállításának és forgalmazásának javítása, a méz minőségét igazoló fizikai és kémiai vizsgálatok elvégzése révén. A méhészek ugyanakkor támogatást szerezhetnek varroasis és nosemosis kezelésére szolgáló gyógyszerek, illetve méhészeti segédeszközök vásárlására (például virágporgyűjtők, propoliszgyűjtők, pollenszárító, mézmelegítő, viaszolvasztó, seprő, méhészeti öltöny, védőkesztyű, füstölő, méhvéső, mézszűrő rosta, méhpótkocsik, méhkas be- és kirakásához szükséges eszközök, targoncák, királynők és/vagy méhcsaládok). A méhészeti egyesületeket szaktanácsadással kapcsolatos költségek megtérítésével támogatnák, a termékek népszerűsítésével, tanfolyamok, méhészeti képzések szervezésével, berendezések (például viaszfeldolgozó, méz csomagolásához szükséges eszközök) vásárlására vonatkozó költségek megtérítésével.
A jelenlegi program számos újdonságot tartalmaz, pályázni lehet technikai támogatásra és szaktanácsadásra, a méhészet és a méhészeti termékek népszerűsítésére, valamint a viaszfeldolgozó berendezések és a méz csomagolásával járó támogatásra is. Továbbá engedélyezték a méhészeti eszközök és védőeszközök, illetve a méhek önmeghajtás nélküli szállítási eszközeinek és a méhkaptárak be- és kirakásának eszközével járó költségek megtérítését is, de különféle minőség-ellenőrző laboratóriumi vizsgálatok kifizetésére szintén van lehetőség.
Halászati támogatások
Az Európai Tengeri és Halászati Alap támogatásai megújult formában jelentkeznek: az Európai Parlament 6,14 milliárd eurós költségvetést terjesztett elő, és ezúttal nem lesznek előre meghatározott uniós intézkedések, hanem átfogó „támogatási területeket” állapítottak meg, amelyek leírják az alap alkalmazási körét, rugalmasságot biztosítva a tagállamoknak a szabályok meghatározásában.
Az akvakultúrák támogatása egy átfogó terület, így ezen a téren továbbra is jelentős pénzösszeg hívható le. Romániában feltehetően továbbra is egy operatív programban lehet majd pályázni, de ennek részletei még nem elérhetőek, az alappal kapcsolatos tárgyalások uniós szinten sem zárultak még le.
