Nap - július 3, 2020

Nem javult számottevően az európai kisebbségek helyzete, a Minority SafePack ezen változtathat

2020 különleges év Európa számára: száz éve, a békeszerződések aláírásával zárult le az első világháború és követte számos határ módosítása – mondta el Vincze Loránt a száz éves évforduló alkalmából szervezett pénteki klagenfurti konferencián. Az ausztriai szlovénoknak otthont adó Karintia régióban tartott rendezvényre online becsatlakozó EP-képviselő rávilágított: egyes régiókban a száz éves évfordulót a kisebbség és a többség egyaránt ünnepli, mint a német-dán határrégióban, ahol sikeres modellről beszélhetünk a határ mindkét oldalán élő kisebbségek igényeinek kielégítése szempontjából. Karintiában is a száz évvel ezelőtti népszavazás századik évfordulójára emlékeznek, amelynek eredményeként a régió Ausztria része maradt – ez egy fontos pillanat az elemzésre és a jövőtervezésre.

„Természetesen idén van a trianoni szerződés századik évfordulója is, amelyben Magyarország elvesztette területe kétharmadát és magyar lakossága 40 százalékát. Ez önmagában csak egy történelmi tény lenne, de például Szlovákiában ma is életben van a német és magyar kisebbséget kisemmiző Benes-dekrétum. Ugyanakkor itt pozitív fejlemények is vannak, mint az új szlovák miniszterelnök gesztusai. Romániában viszont negatív fejleményeknek lehettünk tanúi: az államfő gúnyolódott a magyar nyelvvel, és nemzetárulásnak nevezte a kisebbségi jogok megadását” – mondta el a nemzetközi konferencián Vincze Loránt, hozzátéve: az utóbbi években nálunk nemhogy nem került sor a kisebbségi jogok bővítésére, hanem még a meglévőket is igyekszenek csorbítani, illetve az anyanyelvhasználatra vonatkozó törvényes kereteket sem tartják tiszteletben.

Meglátása szerint az európai nemzeti kisebbségek helyzete nem javult számottevően az utóbbi években, a koronavírus járvány pedig ismételten rávilágított a legsérülékenyebb társadalmi csoportok – így a nemzeti kisebbségek – sebezhetőségére, kitettségére rendkívüli helyzetekben. A FUEN és a Kisebbségi Intergroup közös felmérése, amelyre 30 európai ország mintegy negyven kisebbsége válaszolt, azt mutatja, hogy az esetek mintegy felében a kisebbségek nyelvi jogai nem voltak biztosítva a járvány idején, és a legtöbbször a kisebbségi szervezeteknek és a kisebbségi médiának kellettátvállalnia az államtól az anyanyelvi tájékoztatás feladatát.

Előadásában Vincze beszámolt a Minority SafePack kezdeményezéssel kapcsolatos fejleményekről. Az MSPI európai lobbikampánya folytatódik, mivel a FUEN nemcsak az uniós intézményeket, hanem minél több tagállamot a maga pártjára akar állítani; ebben a tekintetben számítanak Karintia, Ausztria és Szlovénia támogatására is az uniós intézmények meggyőzésében,  mondta el. „Az építkezés fázisában vagyunk, egy áttörés előtt, hiszem, és a jelzések is azt mutatják, hogy a Minority SafePacknek sikerülni fog ez az áttörés, javaslatainkra uniós törvények születhetnek” – fogalmazott.

Vincze Loránt a nemzeti régiók támogatásáért indított polgári kezdeményezésre is felhívta a figyelmet, amelynek már sikerült több mint egymillió aláírást összegyűjtenie, de még négy országban át kell lépnie a küszöbértéket a sikerhez. Fontos lenne a kisebbségi közösségeknek otthont adó régiók fejlődésére kiemelten figyelni, amikor a kisebbségek védelméről beszélünk – mutatott rá az EP-képviselő, a kezdeményezés támogatására biztatva a karintiaiakat.

RomaniaHungary