Az autonómia a kisebbségi közösségek növekedésének modellje

„Felkérem az Európai Bizottságot, hogy hagyjon fel elutasító magatartásával és folytasson valós párbeszédet a kisebbségek képviselőivel és nyújtson valós megoldást problémáikra, ahogy más kisebbségi csoportok esetében is sikerült jogi alapot és megoldásokat találnia!” – mondta el Vincze Loránt Brüsszelben. Az Európai Parlament Petíciós Bizottságának keddi ülésén mutatták be Paul Videsott dél-tiroli professzor tanulmányát az európai kisebbségek és kisebbségi nyelvek helyzetéről.

A ‘Kisebbségi nyelvek az európai nyelvi és kulturális sokszínűség részei’ tanulmányt Vincze Loránt javaslatára, az Európai Parlament felkérésére készítette a Bozeni Szabad Egyetem professzora, a Dél-tiroli Etnikai Csoportok Intézetének tudományos igazgatója. Fontos, hiánypótló kiadvány, mivel a kisebbségek és kisebbségi nyelvek helyzetének uniós áttekintésére eddig ilyen formában még nem került sor.

A tanulmány rámutat, hogy a kisebbségek az EU lakosságának mintegy 7%-át teszik ki, de ők adják az Unió nyelvi és kulturális sokszínűségének 89%-át. Az utóbbi negyven év népességi adatainak vizsgálata azonban aggodalomra ad okot: a kisebbségek kétharmadának csökkent a lélekszáma. A professzor szerint azonban nem természetszerű a csökkenés: olaszországi, belgiumi, magyarországi, spanyolországi példák bizonyítják, hogy a különböző autonómiaformák lehetőséget tudnak biztosítani a kisebbségek fennmaradására és gyarapodására. Vincze Loránt kérdésére válaszolva a kutató kifejtette: a számok magukért beszélnek, nincsenek univerzálisan alkalmazható megoldások, a helyi problémákra mindig a helyben meghozott döntések jelentik a legjobb megoldást, az autonómia pedig erre ad lehetőséget.

Vincze Loránt felszólalásában éles kritikával illette az uniós intézményeket: “A kisebbségvédelem terén az Európai Unió önelégült magatartást tanúsít: ’minden rendben van, hiszem a mottónk az Egység a sokféleségben, vannak többnyelvűségi programjaink, diszkriminációellenes intézkedéseink, mindenkinek szóló Erasmus+ pályázatok’. A valóság azonban az, hogy az EU nyelvi sokfélesége csak a hivatalos nyelvekre vonatkozik, a többnyelvűségi programok nem terjednek ki a regionális és kisebbségi nyelvekre, a kisebbségi programok pedig mindig a vonal alá kerülnek az Erasmus+ pályázatok elbírálásakor” – mutatott rá.

„Fontos és izgalmas vita volt, amelynek következtetése, hogy azok a kisebbségi közösségek maradtak meg és növekedtek számbelileg, ahol autonómia működik, ahol a közösségek a saját kezükbe vehették a sorsukat. Az autonóm közösségek 75%-a esetében népességnövekedés történt – ezek a jó példák Európában, ezekről kell többet beszélni, és az Európai Bizottságnak, az Európai Uniónak ezeket a megoldásokat kellene támogatnia. Ez volna jó modell Románia számára is” – foglalta össze az RMDSZ EP-képviselője.



This website uses cookies and asks your personal data to enhance your browsing experience. We are committed to protecting your privacy and ensuring your data is handled in compliance with the General Data Protection Regulation (GDPR).