Lendván tartották a FUEN Magyar Közösségek Munkacsoportja első ülését

Figyelünk egymásra, támogatjuk egymást – ez lehetne az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójában (FUEN) alakult Magyar Közösségek Munkacsoport első hivatalos ülésének mottója. A tanácskozást a szlovéniai Lendván szerveztek meg február 23-24-én. A FUEN negyedik nyelvi csoportja a tagok számát tekintve – hat – a legkisebb, de a legnagyobb lélekszámú európai kisebbséget képviselik. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), a felvidéki Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) küldöttségét a legkisebb, nyolcezer fős szlovéniai magyarságot képviselő Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) látta vendégül, amelynek elnöke, Orban Dusan megtiszteltetésnek nevezte, hogy házigazdája lehet a rendezvénynek.

„Hosszú utat járt be a kisebbségvédelem Európában 2010 óta, amikor új időszámítás kezdődött a magyar közösségek életében és az európai kisebbségvédelemben. Akkor úgy döntöttünk, érdemes európai keretben találni megoldást sajátos problémáinkra. Fontos számunkra, hogy Magyarország a kezdettől támogatta ezt az elhatározást és ehhez támogatást rendelt, és az a közös döntés is fontos volt, hogy a FUEN az az ernyőszervezet, amely az európai kisebbségvédelmi erőfeszítéseket összefogja” – mondta el a munkaülés megnyitóján Vincze Loránt FUEN-elnök, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, aki szerint időszerű volt a munkacsoport megalakítása, amellyel új fejezetet nyitottak a FUEN és a magyar tagszervezetek együttműködésében.

A munkacsoport vezetője, Brenzovics László KMKSZ-elnök rámutatott: bár a Magyar Állandó Értekezlet és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma lehetőséget biztosít a határon túli magyar szervezetek találkozására, a Magyar Közösségek Munkacsoportja az egyetlen olyan fórum, amelyben egymást támogatva a határon túli magyar közösségek a közös támákkal foglalkoznak.

A rendezvény megnyitóján Dávid Andor Ferenc, Magyarország ljubljanai nagykövete méltatta a FUEN kiemelkedő szerepét az európai kisebbségvédelemben, és elmondta: „minden magyarnak érdeke, hogy a Minority SafePack kezdeményezés elfogadásához vezető küzdelem folytatódjon, és ebből a csodálatos ötletből valóság váljon”. A tanácskozás meghívottja volt Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államititkárság főosztályvezetője és Vékás Domokos, az Országgyűlés Hunineu Alapítványának igazgatója.

A találkozón a tagszervezetek értékelték közösségeik helyzetét. Romániában szuperválasztási év lesz, az RMDSZ célja pedig megőrizni súlyát az önkormányzatokban, a parlamentben és az Európai Parlamentben a szélsőséges pártok előretörését elősegítő bizonytalanság közepette. Szlovákiában, ahol a Magyar Szövetségnek tavaly nem sikerült elérnie a parlamenti bejutáshoz szükséges ötszázalékos választási küszöböt, a magyar közösség sorsát is befolyásoló államfőválasztás lesz tavasszal, nyáron pedig az európai parlamenti képviselet visszaszerzése lesz a tét a közösség számára. Szerbiában két hónappal a parlamenti választásokat követően még mindig nem tudni, ki alakíthat kormányt, és az önkormányzati választás időpontját sem tűzték ki. A VMSZ két nappal a választások előtt veszítette el elnökét, ennek ellenére kiváló eredményt ért el, és a márciusi tisztújító közgyűlést követően az önkormányzati kampányra készül az idén húszéves szervezet. Bár a horvátországi magyarok kis közösség, erős pozíciókat sikerült szerezniük a jelenlegi kormánypárttal ápolt jó viszonynak köszönhetően – ez azonban idén változhat, mivel három választás is lesz. Így a HMDK számára nemcsak a parlamenti hely és az erős önkormányzati jelenlét a fontos, hanem a nagy pártok harca is. A szlovéniai magyarok számára az alkotmány biztosít egy parlamenti helyet, az EP-választáson viszont nem tudnának labdába rúgni. Az MMÖNK jövőre ünnepli fennállásának ötvenedik évét.

Ukrajnában 2001 óta nem tartottak népszámlálást, de a becslések szerint drasztikusan csökkent mind az ország, mind a Kárpátalján élő magyarok száma. Brenzovics László szerint mintegy 70-90 ezer magyar él jelenleg az országban, de a kárpátaljai magyarság, mint közösség, ennek ellenére nem omlott össze, és az intézményrendszere sem. Minden iskola, főiskola, egyház működik, a képviselők, polgármesterek a helyükön maradtak, de a nyomás nő rajtuk, mondta el. Ukrajnában idén lejár a parlament és az államfő mandátuma, de a háború miatt nem lesznek választások.

A találkozón a szervezetek megállapodtak abban, hogy közös nyilatkozatot készítenek a közelgő EP-választások tétjéről, egyeztetnek a magyar soros elnökség lehetőségeiről. A szervezetek több közös projektet terveznek az idei évre. Az MKM meglátogatta Magyarország lendvai főkonzulátusát, Domonkosfán pedig megtekintették a tájházat és a helyi közösség hagyományos rendezvényén vettek részt.



This website uses cookies and asks your personal data to enhance your browsing experience. We are committed to protecting your privacy and ensuring your data is handled in compliance with the General Data Protection Regulation (GDPR).