Az EP állást foglal az uniós-japán házasságból született gyermekek jogaiért

Az uniós szülők és gyerekeik érdekeit védi az Európai Parlament petíciós bizottsága. Kedden, június 16-án Vincze Loránt kezdeményezésére egyhangúlag fogadták el azt a plenáris elé terjesztendő állásfoglalást, amely azon gyermekek jogait védi, akiknek egyik szülője uniós állampolgár, és akitől másik, japán szülője jogellenesen megtagadta a láthatási, kapcsolattartási jogot.

A gyermekek jogaival e különleges helyzetben foglalkozó állásfoglalás elfogadásának apropóját az adta, hogy az Európai Parlament Petíciós Bizottsága ez év februárjában több olyan petíciót is tárgyalt, amelynek benyújtói a gyermekük láthatási jogától és a velük való kapcsolattartástól megfosztott (uniós polgár) szülők voltak, a gyermekek másik szülője pedig japán állampolgár. A petíciókon keresztül megismert eseteken felül, a rendelkezésre álló adatok szerint EU-Japán viszonylatban sajnálatos módon nagy számban fordulnak elő olyan esetek, amelyekben nem sikerül az uniós polgár szülőnek jogait érvényesítenie Japánban, és ennek következtében egyben a gyermek érdekei is sérülnek.

A Petíciós Bizottság szakmai koordinátorai az ülést követően Vincze Loránt javaslatára úgy döntöttek, hogy mivel a téma az Európai Parlamenten belül is több figyelmet érdemel, ezért egy állásfoglalás megszövegezését szorgalmazzák, amely emlékeztet a gyermek érdekei védelmének mindenek előtti fontosságára és sürgeti Japánt, hogy tegyen ennek értelmében eleget nemzetközi kötelezettségeinek az uniós polgársággal is rendelkező, EU-Japán házasságokból származó gyermekek jogainak biztosítására. A nemzetközi házasságok felbontását vagy párkapcsolatok megszűnését követően számos uniós polgár adminisztratív nehézségekbe ütközik, amikor a szülői kapcsolattartáshoz való jogát kívánja érvényesíteni

„Több száz, elsősorban olasz, német és francia apa és anya évek óta nem láthatta gyermekét. A bírósági ítéletek végrehajtása nehézkes, illetve szinte lehetetlen, annak ellenére, hogy Japán a gyermekek jogaival kapcsolatos nemzetközi szerződések és egyezmények részese, mint az ENSZ gyermekjogi egyezménye vagy a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény. Februárban több ilyen beadványt tárgyaltunk a bizottságban, engem személyesen nagyon megérintett a gyermekeikért küzdő szülők fájdalma és tehetetlensége” – magyarázta az RMDSZ EP-képviselője, miért javasolt parlamenti állásfoglalást.

A diplomáciai úton és az Európa Bizottság illetékesein keresztül folytatott párbeszéd az ügyben egyelőre nem vezetett eredményre. Az említett esetekben mind a gyermek, mind a szülői jogok gyakorlásától megfosztott szülő számára az idő múlása tragikus következményekkel járhat, a gyermek fejlődésére nagy hatással van bármely szülő nevelésből való indokolatlan kimaradása, távolléte.

Az állásfoglalás nemcsak a japán hatóságok felé fogalmaz meg elvárásokat, többek között azt, hogy nemzeti jogszabályaikat hozzák összhangba nemzetközi kötelezettségvállalásaikkal, biztosítva ezzel a kapcsolattartási és hozzáférési jogokat. Az állásfoglalás e mellett összehangoltabb fellépésre sürgeti az uniós tagállamokat a gyermekek érdekében, továbbá javasolja egy európai internetes tájékoztató kidolgozását a határokon átnyúló családjogi vitákban a szülők számára, beleértve a nem uniós tagállamokat is.

A dokumentum a Japánra, mint az EU egyik stratégiai partnerére kifejtendő politikai nyomásgyakorlás része az EU-Japán gyermekek jogainak védelmében.

A teljes állásfoglalás szövege itt található.



This website uses cookies and asks your personal data to enhance your browsing experience. We are committed to protecting your privacy and ensuring your data is handled in compliance with the General Data Protection Regulation (GDPR).